Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-13 / 184. szám

T. /. L E N 7. fi K 19 13 n u {; ii a z i u a / Ki hát a kérő? Egy angol orvos szerint nagyritkán a férfi, de annál többször a nő az, aki „elősegíti“ a házasságot „Leányok, ha a férfi, aki keresi a tár saságotokat, tnifélénk ahhoz, hogy n\ i latkoz.zék, ti se érezzétek nőiét len ni,iga tartásnak, ha egy kicsit hátoiitjatok öt a házasságra.“ Ezt a jó tanácsot egy an­gol orvos adta kevéssel ezelőtt London­ban egy kongresszuson, ahol a „több házasságot és több gyermeket Angliá­ban !4‘ címszóval összefoglalható kérdé­sekről tanácskoztak. Mindeneseire a Ion doni doktornak könnyű volt az angol leányoknak ezt a tanácsot adni, mert ott a férfiak csakugyan sokszor félénkek, nálunk azonban — télnek. Ami olyan nagy különbség, hogy 'nem is kell bő­vebben magyarázni. A fiatal leányok vi­szont itt épp úgy, mint Angliában, szí­vesen hallják a jó recepteket, hogy mi­képpen lehet férjhezmenni. Mert a mai nők sok mindenről le­mondtak azon a címen, hogy uj jogokat szereznek. Lemondtak a régi kivételes bánásmódról, amely — legalább is az otthon falain kivid — kényeztető udva­riassággal vette őket körül; lemondtak, részben arról az édes privilégiumról, hogy ők csak költik, de nem keresik a pénzt, sőt mi több. lemondtak még a hamisítatlan gyöngyökről, ékszerekről és prémekről is. Csak egyről nem óhajta­nak lemondani, úgy látszik, mindmáig sem; a férjhezmenésről. A módszerek változtak, de a cél vál­tozatlanul megmaradt. Ha ma nehezeb­bek is lettek az idők, olyan könnyen meg­közelíthető a cél régebben sem volt, úgy látszik, a legtöbb nő számára. Erről nem annyira személyes, mint inkább irodal­mi emlékeink lehetnek csak. A sok fúr fang, kedves fortélyosság, hány regény­hez, színdarabhoz szolgáltatta évtizede­ken keresztül a soha nem apadó témát! A szegény kis hősnő nem élte meg olyan könnyen a nagy pillanatot, amikor szen­dén, de gyorsan suttoghatta: beszéljen a mamával. Am mostanában mindig több és több olyan esetről hallhatunk, amikor a mai fiatal nő szakit a kis ügyeskedésekkel és uyiltan, energikusan maga veszi kezébe sorsának irányítását. A hagyományos „hogyan mentem férjhez“ kezdetű kör kérdések a nagy angol és amerikai rí portlapokban kezdenek egyhangúvá vál­ni, mert a válaszok jó része röviden csak ennyi: — Egy, hogy megkértem az uram ke­zét. Egy amerikai hetilap pár hónappal ezelőtt nyilatkozatokat is kért azoktól a férfiaktól és nőktől, akiknek házassága igy kötődött. A „vallomások“ általában derűsek és igy semmi okunk kételkedni a/ olyan házasságok jóságában, amelye­ket nyíltan az asszony akart. Mert titok ban, ugy-e, eddig is igy volt! Amióta azonban Shaw, az ősz szakállu, ir fene­gyerek menthetetlenül leleplezte a nőket Tanner John című komédiájában, az egyenes „támadásnak“ egyre több hive akad. így változott át napjaink házassá­gi romantikája — ha ugyan nem para­dox ez a kifejezés. Nem egyszer, amikor anyagi akadó Ívok sincsenek egy házasság útjában és lelki huzódozás sem, nálunk is előfor­dul, hogy a lány maga teszi fel a kér­dést, kedvesen és egészségesen: tulajdon- képen miért nem vesz el maga engem feleségül? Es ilyenkor a kérdezett gyakran rá­jön, hogy a kedves kérdezőnek igaza van. :J: U) A férfiak nem mindig „legyőzhetetlen ellenszenvből“ nem nősülnek. Néha egy szerűen, szórakozottság az egész. A leg­többen mutálunk olyan későn gondol­hatnak házasadásra, hogy addigra már nehézkesek a regényes udvarlásokhoz. Egyre többször a nők azok, akik kerte­lés, sőt kérdés nélkül is megmondják, hogy akarják-c a házasságot vagy sem. De — ha még nem tudnák — egyet az uj divat mellett meg kell tanulniuk a mai nőknek: hogy akinek van bátorsága egyszerűen és őszintén kérdezni, annak kell legyen bátorsága egyszerű és őszin­te feleletet meghallgatni. Vagy ájuldo- zunk, sóhajtozunk és rebegünk mint ré­gen, vagy pedig jő pajtások vagyunk és ami ezzel együt jár, egy kicsit tárgyila­gosan hűvösek saját magunkkal szem­ben is. A megkért vagy „eladó sorban“ levő fiatalemberek érzelmeit persze általában nem ismerjük. De vannak, akiknek tet­szik ez a kis szerepcsere. Mint minden, amit egy idő óta a nő akar. ez is inkább számukra kényelmes és előnyös. Az újí­tást páran közülük talán még szívesen elő is mozdítják, jobb kéretni, mint kér ni, kiáltással. Vagy nem erre vall-e az a kis párbe­széd, amit magam hallottam egy kedves pesti úri társaságban és itt történelmi hűséggel rögtön tovább adok: — Hát maga, Laci, mikor nősül már meg? — kérdezte a bájos háziasszony. Mire a meginterpellált aranyifju magá­tól értetődő, hanyag nyugalommal felelt: — Majd, ha megkérnek. Â modern sebész megmenti az átszűrt szivü embert A nagy angol napilapok nemrégiben öles tudósításokban közölték azt a hírt, hogy az egyik angol kórházban sikerrel varrtak ösz- sze egy átszűrt szivet. Az eset orvosi körök­ben érthető feltűnést keltett, az angol lapok szerint az operáció ia modern sebésztudo- aámy óriási fejlettségét bizonyítja. Az ügy- gyel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy hasonló operációt végzett ezelőtt pár esztendővel Berzsenyi Zoltán dr., a szikes- fehérvári Szent György-kórház főorvosa is. A sebesültet éjszakai mulatozás alkalmával szivenszurták és már háromnegyed óra múlva a kórházi műtőasztalon feküdt. Fel­vételekor a beteg eszméleténél volt, a hoz­záintézett kérdésekre azonban csak megeről­tetve. suttogva, arcán a halálfélelem jelével tudott válaszolni. A főorvos megállapította, hogy a kés a mellkas baloldalán az ötödik ás hatodik borda között hatolt be a testbe. A szivhangok alig hallatszottak, de szív tompulat minden irányban megnagyobbo­dott. Kétségtelen volt, hogy a szúrás a szi­vet ís érte, a seben keresztül állandó véröm- Lés keletkezett a szivbuT-okban. A sebesültön csak azonnali operációval lehetett segíteni, tekintve, hogy a beteg állapota úgyszólván percről-percre súlyosbodott. Széjjetkampóz- tók a seb széleit, átvágták a negyedik és ötödik bordaporc óikat s csakhamar a sebész főorvos előtt feküdt a nyitott sziivburok, me­lyen jól látszott a két centiméter hosszú harántirányu sérülés. A főorvos pillanatok' alatt felhasitotta a sémit szrvhurkot, eltávo-’ litotta a részben folyékony, részben megalj .adt vért és kézi masszázzsal ismét mü;kö-> déshe hozta a sziv-izomzatot. A sziivburok' ,jabb kitörlése után a szivet visszahelyezte eredeti helyére és a mellhártyával együtt le­zárta. Az egész operáció mindössze tizenöt percig taTtcrtt. Másnap már szemmel látható volt a gyógyulás, sem a szivburkon, sem a mellhártyán nem léptek fel szövődmények. A hatodik napon a beteg felkelt és a szokott időben történő fonálkiszedés után a seb tel­jesen begyógyult. A beteg ma is a legjobb egészségnek örvend, jelenleg is erős fizikai munkát végez. A székesfehérvári szivoperá- cióval annakidején nemcsak a magyar, ha­nem a legelőkelőbb külföldi szaklapok is részletesen foglalkoztak. Ä végzetes nyakkendő Hatszázezerre becsülik azoknak a polgá­roknak a számát — tehát a katonák nincse­nek ebben a számban — akiket a vörösök az utolsó Jl hónapban legyilkoltak, a fenti számból a nőkre 20 százalék esik. Madrid­ban magában 62 ezer embert öltek meg. Azok közül az okok közük amelgek miatt a néptörvényszékek jóval több mint félmillió embert küldtek a halálba, felsoroljuk a leg­kuri ó z usabbakat: Mert jobboldali. Mert nem baloldali. Mert nem tagja az F. A. J.-nek. Mert csak mult évi julius óta tagja a ipárt­nak. ami kétségessé teszi megbízhatóságát. Mert látták a misén. Mert Itáliában töltötte szabadságát. Mert nem Oroszországban nyaralt. A nil iiíiiicflkg li&z Moats francia városka, ahol Windsor Edward her= cég megkötötte házasságát, emléktáblával jelölte meg azt a házat, ahol a fontos esemény lezajlott. A francia leleményesség most is megmutatkozott. Bizonyos, hogy az idegenek egész raja felkeresi a kis városkát, amelyből haszna lesz a szállodásnak, vendéglősnek... rSüStciíd L KÖLNI Ví Z K^ussoSins Messinába érkeze« MESSINA, augusztus 12. Mussolini tegnap reggel a lakosság lelkes ünneplése közepette part rászállt Mess inában. A I>uce, miután megtekintette a várost és a negyedik mess inai vásárt, a város legnagyobb terén beszédet mondott a sokaságnak. Ä régi lőszerraktár helyén akarják felépí­teni az aj m&rosvásár- he.yi kaszárnyái? TG.-MURES - MAROSVÁSÁRHELY, augusztus 11. Marosvásárhely időközi bizottsága és a hadügyi kincstár között a múltban tárgyalások folytak a vár és a régi lőszerraktár területének ügyében, amelyet a város vissza akar szerezni a katonaságtól. A kincstár ígéretet is tett a visszaadásra, miután a város a raktár területéért más, nagykiterjedésü terüle­tet és a lőszerraktár áttelepítéséhez, egy­millió lejes hozzájárulást helyezett kilá­tásba. A napokban a hadügyi kincstár meg­bízásából mérnök kereste fel a város vezetőségét és arra kérte, hogy engedje át továbbra is a katonaság céljaira a szóbanlevő területet. Az időközi bizott­ság azonban kitért a kérés elől. Való­színű, hogy a kincstár a régi lőszerrak­tár helyén kaszárnya építkezéseket akar megkezdeni, amelyekre 18 millió lejt irányoztak elő. Mert virágot vett, ami a raffinált életmó­dot bizonyítja. Mert megtagadta egy proletár virágárus­nőtől, hogy virágot vegyen tőle. Mert rádiója volt, szmokingja és pekingi kutyája. Mert Pampehinból való, a ,,cápák“ váro­sából. Mert ..S<riuteli helyett ,,Adiosi:->sal búcsú­zott. Mert a város centrumában lakott. Mert kövér volt. Mert nyakkendőt viselt. Mert nem viselt nyakkendőt, vagyis más szóval ezáltal színlelni akarta, hogy a nép­hez tartozik. Túlzott elegánciájáért mert napközben kétszer tisztittatta a cipőjét. Mert nem tisztittatta eleget a cipőjét s igy igyekezett éheztetni a cipöpucolókat. 111 iöréémk a világon esayeilen óra alaíl ? Bérben Frederik, a kopenhágai tudomá­nyos akadémia magántanára nagy munká­val összegyűjtötte az adatokai annak meg­állapításához, mi minden megy végbe a Föld embertársadalmában, vagy asnnaik munká ja révén hatvan perc alatt. Egy óra leforgása alatt átlagban 5400 ember szü­letik és 4600 ember hal meg, ha a világom sehol sincs háború. 198 ezer bűntény- tör­ténik és 177 ezer Ítéletet hoznak a bíró­ságok. Egy óga afait't az emberiség 25 mil­lió kilogram burgonyát, 10 millió kiló fő­zelékfélét, 3 és félmillió kiló húst, 30 mil­lió (kiló kenyeret és 3 millió tojást fogyaszt el. Egy óra alatt az emberiség 176 tonna dohányt füstöl a levegőbe, 122 ezer tonna szemet bányász, 7000 gépkocsit készít, 50 kilométer negativ-filmet használ ei, 1141 millió postai küldeményt bocsát útjára*, 25 millió dollárt köb postabélyegekre, 114 ezer táviratot ad fel és 35.000 állatot öl meg, hogy fenntarthassa magát. De e ter­mészet sem marad el számokban e hallat- _ Ham teljesítménytől. Egy óra alatt a Föld­golyó 1776 kilométer utat tesz meg a Nap körül, átlag 1800 helyen van vihar és 100 ezer csillaghullás történik.

Next

/
Thumbnails
Contents