Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-01 / 174. szám

1937 augusztus 1. MSB— ELLENZÉK Rikkancsok paradicsoma rikkancsok őrangyala A GRETNA-GEENI KOVÁCS ISMÉT HÚSZ JEGYESPÁRT ADOTT ÖSSZE Londonból jelenük: Rennison RichUrd, -a gretna-greeni kovács, a múlt baten húsz je­gyespárt adott össze üllője előtt, ami uj re­kordot jelent a regényes hirü Ikovácsmühely történetében. Arra a hirre, hogy a parla­ment rövidesen törvénnyel 'tiltja el a gretna- greeni házasságokat, egész Angliából Skóciá­ba tódulnak a szerelmespárok, hogy a hires kováasmühelyben kössenek házasságot. A mult héten egy hetven éves özvegy is Gret- na-Greenben ment harmadszor férjhez. BOURBON ÉS NORMANDIA HERCEGE MEGHALT Most halit meg Hágában 69 éves korában, teljes visszavonultságbain, (Bourbon és Nor­mandia hercege. Nagyiapja Naundorf-Bour­bon herceg azt állította, hogy azonos XVII. Lajossal s 1795-ben sikerült elmenekülni a Templeből. Ez a Naundorf először mint órásmester telepedte le Spandauban, majd iSi8-ban megházasodott s 1831-Ben Francia- országba- utazott, ahol fellépett trórukövete- -lési igényeivel. Rövid időn 'belül kát köny­vet is kiadott, amelyben ismertette királyi származását és újból hangoztatta trómiige- nyeit. Végül is 1834-ben Franciaországból min; alikalmaitlan idegent kiutasították. Lon­donba utazott, majd Hollandiában -telepedett le. Fia, vagyis a most elhun-yt herceg -atyja, már nem törekedett -a francia 'trónra és Adal­bert de France néven a holland gárdaezred tiszitje lett. MÁR A KÉMÉNYSEPRŐ SEM HOZ SZERENCSÉT Lőcséről jelentik: Gebner Árpád 28 éves kéményseprősegéd alaposan rácáfolt arra a régi babonára, hogy a kéményseprő szeren­csét hoz. A kéményseprősegéd nem hozott szerencsét, hanem pénzt sikkasztott meste­rétől: 'beszedte a -seprési dijakat s az utolsó fillérig elmulatta. Letartóztatták. MIKI EGÉR SZOBROCSKÁJA A HINDU ISTENBÁLVÁNYOK KÖZÖTT Londonból jelen-tik: Negri Sembi-lan ma­láj! áli.'am egyik hindu templomában a hindu- 'istenbálványok -között a díszhelyre (állítot­ták Miki egér szobrocskáját. Körülötte Sum- bramania, Visn-u és Nara kas-ara, a démonis­ten -szobrai -láthatók és mi-n-den ünnepnapon ájtatós hívők tömege vonu-I el vallásos körme­netben -a kis egér -szobra előtt, melyet a hin­duk a -falu egyik mozijában -ismertek és ked­veltek meg. A hinduk néha a templomokban helyezik el a különösen- népszerű kortársaik képé; is, anélkül, hogy ezzel isteni minőséget tulajdonítanának -nekik. A VILÁG LEGBOLDOGABB EMBERÉNEK NEM KELL A PÉNZ Newyorkbój jelentik: A világ legboldo­gabb emberének címére Everict W. Hi,11 fart igényt, aki' Oklahoma város mellett lakik e-gy kis kunyhóban, saját költeményeinek el­adásából tengeti életét és „irodalmi jövedel­meit“ halászattal é$ bogyókereséssel egészíti ki. öt övvel ezelőtt kétmillió dohár vagyona és v-ihágzó hütőházüzlete volt, de a gazdasá­gi válság utolsó fillérét is elvitte. Azt mond­ja, hogy -a-kko-r Ízlelte -meg életiében először az igazi (boldogságot, amidőn megszabadult a vagyonnal járó -gondoktól. Most egyszerű, természetes, megelégedett életet él, amelyet mindennél többre becsül és nincs -az az em­beri hatalom, amely arra kényszenithetné, hogy kétmillfliió dollárt fogadjon el. A REPÜLŐ CSIGA A nagyváros ezerarcú életének legsötétebb színfoltjai azok a rosszuttáplált, sovány, ron­gyos kisfiúk,, akik meleg otthon és iskola he­lyett az u-tcán élnek és- dolgoznak ab'blan a korban, amely más, szerencsésebb gyereknek ■a legszebb, -legvidámabb, leggondf-alanabb éveiket jelenti. Ezek ,a nyomorult kis gyer­mekek, akiik vékony cérna-hangon kínálják áruikat s akiket épp úgy megtalál az utas itt nálunk, mint Bécsben. Shanghaiban, vagy Mewyo-nkban — magukrahagyva vergődnek a kim él-etil énül rohanó és ellágyulni nem tudó és nem akaró embertömegben. Sorsúik na­gyon k-özö's, életük nagyon egyforma: sze­gény munkás-szülők, nagy család, esetleg munkaképtelen-, vagy munlka'niátkülii család­fő, beteges, elnyűtt, fárad-t anya, aki, alkal­mi munkákat váLlal, sok kis testvér, egy par tehetetlen öreg rokon . A szegénység arra kényszeri ti -a felnőtt-elket, hogy -az egészen kis fiút dolgozni küldjék. Ha még nagyon -kiics'i ahhoz, hogy ipart, mesterséget tanul­jon, kikerül az utcára, cipőfűzővel, perec­cel, íuflbalonnal a- kezében, de -legtöbbször ujságköteggel a hóna alatt. S tagja lesz an­nak a nagy os-apatnalk, amely egészen -kisko­rában tudja már, hogy neki pénzt kell haza- vinnie mindenáron. Ott szaladgál az u-tcán, csengenek körülötte a viilllamösok, rohannak -az autók, sietnek az emberek. Ez a forga­tag lesz az élete, télen, -amikor topog, vagy még gyorsabban száguld a nagy hidegben és nyáron, amikor vágyódva áll meg az utcai fagy.altárus előtt, mere hiszen ő is gyerek. A dolgok értelmét nem nagyon fogja fel, életének egyetlen vezér-motivuma: pénzt kell keresni. Néha szabad egy -kicsit játszani, go­lyókkal, -1-abdávali va-gy karikával, -szabad a •többi gyerekkel megfürödni valahol a város végén a nagy folyóban, szabad örülni is egy jó falatnak, valami primitiv játéknak — de a legfontosabb, hogy az ember rendesen tel­jesítse a kötelességét és minél- több pénzt vi­gyen' haza. És igy eltelik a (kisgyerekkor, majd az (iskolaköteles évek, mikor a nap megoszlik az iskolai és a pénzkeresői köte­lesség között. A gyéreik felnő, jól-rosszul, kamasz lesz és semmi- sem változik. Tovább dolgozik-, most már másutt, más viszonyok között, a gyerak-rc-botosból felnőtt-ro-boíos -lesz anélkül!, hogy lett volna gyerekkora, vagy hogy szint és melegséget vitt volna va­laki az utcán -töltött évekbe, anélkül, hogy valaki szeretettel 'lehajolt volna hozzá és ta­nította és vezette voln-a és törődött volna vele. De a világ óriás problémái között ki is törődne -azzal a kisfiúval, -akitől megveszi az esti újságját, amelyből ordító betűs címek harsogják -a félelemtől remegő Európa vál­ságát, a forrongó Kelet panaszait s az ener­gikus Amerika elszánt lépéseit. És mégis. A legkisebb világrész, a nagy Óceán (közepén szerényen meghúzódó Auszt­ráliában vain valaki, akin-ek eszébe jutottak az utca apró fiai s oki egész munkáséletét az ő életük elviselhetővé, szebbé tételére szen­telte. Melbournban él, Edith Omans a neve s ha akadnának sokan, hozzá hasonlóik, meg­oldódnia egy látszólag jelentéktelen szociális probléma — amely mégis csak probléma és Au-sztrálián kívül mindenütt fájó és égető: a dolgozó, utcára dobott kisgyerekek prob­lémája. Ki ez az Edith Onians, -aki negyven éves -szervező munka után, öregen és fáradtan igy nyilatkozik egy amerikai újság munkatársá­nak: „Amik tettem', azért ezerszeresen kár­pótolt az -a nagy hála és őszinte szeretet, amellyel az ón fiaim elárasztották az öreg ,,Miss“-üket. Sokezer köszönőlevél, egykori kis rikkancsoktól, -akik ma boldog polgárok — az én legszebb jutalmam, És mindent az apámnak köszönhetek, aki vagyonával lehe­tővé tette, hogy segítsek a melbourm sze­gény gyermekeken..." Edith Oneians, a Melbourm Rikkancsok Társaságának ti-szleletbeü titkára -- mint kislány valami érzelmes és szivreható törié- netet olvasott egy éhező és fázó kisfiúról, aki a pék üzlete előtt éhesen bámulta a ki­rn k-aiot s a.ütői egy gazdagon öltözött hölgy megtagadott néhány aprópénzdarabot. A tör­ténet oly nagy hatással volt Edithre, hogy tizenhat éves korában, 1897-ben vasárnapi iskolát nyitott az utca kisfiái számára. A kisfiúkat az utcán toboroz-la, megkérdezte tőlük, hogy akarnak-e az -iskolájába járni. A gyerekek — akiknek kilencven százaléka rikkancs volt — szivesen mentek Miss Edith- hez. aki szelíd volt és szép és aki egyenként meglátogatta a családjaikat és segített rajtuk. Apja korlátlan vagyona lehetővé tette a leg­szélesebb körű szociális munkát, de -támogat­ták ebben -az ausztráliai hatóságok is. 1900- ban Angliába és Amerikába utazott a jó- szivü Mis-s Onians, aho-1 különböző jóté­konysági -intézményeket látogatott meg és tanul mányozta a szociális munkák szerve­zetét. „ Aholnap emberei“ cimü 'könyvének az egész angol’ nyelvterületen hatalmas si­kere volt. A Rikkancsok Társaságának Mal- bourneban ma hatalmas, remekül felszerelt épülete van. Torna és játékszobák, uszoda, könyvtár állnak a -tagok resndelkezésére, akik úgy élnek ;,,t. mint előkelő angol klubtagok, a saját klubjukban . Orvosa, fogorvosa, tani- 'ói vannak a fiuknak, -akik között a jólkere- sők tag-sági dijat fizetnek, a szegényebbek -in­gyen részesülnek a klu-b előnyeiben. A tantermekben különböző, főleg mecha­nikai iparágat tanulnak a fiuk, akik, ha in­nen kikerülnek kész rüdiószereiők, fes-tők és mázo.ók, -technikusok lesznek s mindenki azt tanulja, amihez kedve van. Miss Onians müve, hogy Ausztráliában 12 éven -aluli gyerek nem lehet rikkancs. Miss Oniansé, -aki egyetlen női szavazója a Victorian Tanácsnak s alelnöke a Hygenie komitén-ak. Ezenkívül -számos tisztséget vi­sel e nagyszerű öreg hölgy, -a. rikkancsok őrangyala. Klubja sikerének és fejlődéséneik titka az, hogy annak- minden tagját ismeri és otthonában, közvetlen környezetében is meglátogatja. Minden fiút -sajátos viszonyai­hoz mérve segít és vezet s klubja lehetővé teszi a fiuk cs-aládjánaik a nyári pihenőt, azoknak a kis nyaralóiknak egyikében, -ame­lyek az országban ehzórv-a viárják a rikkan­csok fáradt szü-lei-t. A városban dolgozó rikkancsok tápláló és hihetetlen olcsó lunchot és ebédet kap­nod* a klubban. Egy pennyért lunchölhetnek, három pennyért megebédelhetnek világos­falu, tágas, tiszta otthonuk falai között, ame­lyet egy jóságos, kedves öreg hölgynek kö­szönhetnek, aki meglátta, megsajnálta és a szivéhez emelte őket. Marton Lili. MoSyzsálí a srailaák legbiztosabb nyári tmegőrzője Vigyázzon, csaki3 „Korres" gyártmányt használjon, ötévi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadása: ellen. Háromféle nagyságban készült, 30, 40, 50 lejért kaphatók az -Ellenzék könyvoaztályá- ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz elő­zetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden tovább: darab- uál 5 lej küldendő portóra. Kel-etindiáb-an nagyon 'különös csigát fe­deztek fel a zoológusok. Ez a csiga — re­pülni tud! Fákon él s csigalassúsággal mlácz- kál az ágakon, amikor aztán már minden fe'fadlhatót fel-falc, egyszerre csak elkezd la­posodná és szétterülni. Ilyen helyzetben meg­merevedik, majd hirtelen ellökődik az ágitól, így elég gyorsan át- tud kerülni a szomszéd fákra; a légáramlat szépen átbillenti.. Karinthy Frigyes uj regénye: Utazás a koponyám körül Ára fűzve 106, kötve 132 lej az Ellenzék kö-nyvosztályábam, Cluj—-Kolozsvár. Utánvét­tel postán azonnal. Kérje a könyvszenzációk jegyzékét. KINCSKERESŐ ROHAM PANAMÁBAN Newyonkból jelentik: Panamában- kincs­kereső roham indult meg a Ghiirigui -tarto­mányban lévő erdős hegyvidék felé, ahol egy bányavállalat három -alaklm-azottja: Thorpe, Hill és Van Steclk prób-aaknlá-s fúrása közben rejtett alagutat fedett fel. Az alagu-fcban a. spanyol hódítás korából származó elásott ki-ncset találtaik, mégpedig 35 d-arab egyen­ként 25 kilogram súlyú aranyruda-t, arany­nyal és drágakövekkel 'kirakott fegyvereket és régit -aranybányász szerszámokat. Az ar-a-ny- rudakon spanyol fémjelzés -látható. Azt hi­szik, hogy zendülő indiánok- rabolják el a spanyoloktól a kincseket, melyet egy régi bánya alagutjában rejtettek el. A megtalálók az ország törvényei szerint a kincs 50 száza­lékát kapják. OLTÁS ELŐTT FÉNYKÉPÉSZHEZ MENTEK A TŰZOLTÓK Londonból jelentik: Halesworth Suffolk- megyei városka tűzoltói-, amidőn uj egyen­ruhájukban először vonultak ki egy tűz­vészhez, előbb fényképészhez mentek, hogy csoportfelvételt készíttessenek a csapatról a nyalka,, uj uniformisban. Mire azután ,a tűz­vész színhelyéhez érkeztek, a ház, ameyet meg kellett volna menteniük, teljesen leégett. Növelve a -tűzoltók bosszúságát, hogy a „nagy sietségben" készült fénykép nem si­került. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasz­tékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii, u Minden télé győz a „érimero*“ utoiérnecetlen »nme ségo által, mert a Primeros aritiszepti kim és tóbb évi próba által megállapított használhatóságú készltmén y . Az egészséges „Primeros “ ban a csodás finomság <:v, bebizonyított biza'om egyesül. HARSÁN YI ZSOLT: Ravasz oroszlánéi: Ezt a kis tréfát egy francia ur mesél­te, akivel együtt utaztam. Hogy azt mondja: élt Parisban két fivér, Hégésippe és Adhémar. Atyjok meghalt és tetemes vagyont hagyott rá jók. Mivel ellentétes természetűek voltak, ellentétesen is bántak a kezükbe kapott sok pénzzel. Hégésippe józan ember volt, igénytelen és takarékos. Ö üzletbe fek­tette a pénzt, megházasodott és reggel­től estig dolgozott. Gyarapodott is szé­pen. Igaz, hogy amit összeverejtékezett, az a francia pénzügyek bonyodalmai folytán minduntalan vissza-visszaolvadt, de azért mégis csak gazdag ember Hégé­sippe, az tagadhatatlan. Azonban a vég valóban bekövetkezett: egy szép napon azt mondták Adhémar- nak a bankban, mikor hanyagul tízezer frankot kért a folyószámlája terhére, hogy már nincs, csak összesen ezer. Adhémar csettintett az ujjával. — Ezer, összesen? Kellemetlen. Elment sétálni és gondolkozni. Kisü­tött valamit. Éppen keddi nap volt s ö minden kedden fivérénél, Hégésippenél ebédelt. Ott elmondta, hogy a vagyona teljesen elfogyott. — Most mihez kezdesz? — kérdezte Hégésippe ijedt aggodalommal. — Ne félj, nem leszek terhedre. Már kitaláltam, mit csinálok. — Nos? — Megyek Afrikába oroszlánra va­dászni. A bőröket eladom és jól élek. — Oroszlánra vadászni? Bolond vagy. Hiszen soha életedben nem vadásztál. — Éppen ez az, amit kieszeltem. Okos­kodásom a következő. Köztudomásu, hoigy a macskafaju állatok, tehát töb­bek közt az oroszlánok szeme világit a sötétben. Én tehát éjszaka majd kime- megyek oroszlánlesre. Ha felbukkan a sötétben az oroszlán, a két szeme világí­tani fog. Nekem csak az lesz a dolgom, hogy a két szem közé célozzak. Célozni pedig jól tudok, mert azt eleget gyako­roltam szórakozás közben a lövöldékben. Mindig lelőttem a vizsugár tetejéről a to­jást. Tervem biztos. Egy év múlva any- nyit fogok keresni, mint te. Hégésippe boldog volt, hogy nem kell pénzt adnia. Adhémar elutazott Afriká­ba. Sokáig nem jött róla hir. De egy év múlva megjelent, saját kocsival elegán­san. — Rövid szabadságra jöttem — mond­ta Hégésippenek —, az üzlet remekül megy. Minden úgy lett, ahogy mondtam. Jön éjszaka a két világitó szem, én kö­zibök durrantok., ott az oroszlán holtan. a bőrt eladom, kész. Jövőre már sokkal többet keresek, mint te. Ennek nagyon örvendett Hégésippe, mert igen fukar is volt, nemcsak taka­rékos. Adhémar elutazott. Egy év múlva Párisba érkezett megint. Beállított fivé réhez. De most már szánalmas állapot­ban. Ruhája kopott volt. álla borotva- lation, arca a nélkülözéstől beesett. — Nézz rám-- mondta Hégésippenek. És behunyta a félszemét, úgy nézett Hégésippere, bánatosan, kacsintó fél­szemmel. — Mi ez? Mit kacsintgatsz? És mi tör­tént veled? — Tönkretettek azok a ravasz dögök. Rájöttek a trükkömre. — Hogyan? — Csak kettesével járnak éjszaka, szó- rrsan egymás mellett. Egyik a bal sze­mével kacsint, másik a jobbszemével. Én odacélzok a két szem közé és termé­szetesen meglövöm a két oroszlánfej kö­zött az üres levegőt. Az agyafúrt bestiák pedig hangosan röhögnek roptam és el szaladnak. Adjál kölcsön ezer frankot. Hégésippe szomorúan nyúlt a csekk­füzet után.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents