Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-10 / 155. szám

X KALENDARIUM írja: Márai Sándor Julius Már reggel, ébredéskor, vain a levegőiben valami vószhirszerü. A madaraik hajnali fél- három felé kezdik. Háromtól ötig vitai koz­mák, k'étsizüiiDeik a napra, az életre. Ezek a itnítjkios órák. A város savanyú (lepleibe gön­gyöltben alsedik, gyötröttem és álé liláin készül a nappal harm incnégyfokos végzetére. De a kora hajlnial, ez a gyöngéd, nemes és szagos juMusi hajnal \az érettség egészséges és üde áilílaitáva.í lélegzik. Erkélyemen állok, reggel négykor, a fák között, hallgatom azt a fi­nom ziiiztegésli, mellyel a fák ébrednek. Igen, ez ,a nyár, gondolom; s imimtiha elborítania egy érzés, amely nem alkudozik főbbé s tele van egyszerű, -teşiţi emlékekkel: egy uszoda szagát érzem, a ikajszibainack illatát, annak a viaszosvászonmal behúzott boncsérnek. hű­vös szagát, melyein diákkoromban hasaltam juilÜiusti déihíltánokon s Jókaiit olvassam, boldog habzsolással, a „Kőszívű ember fíari' -t és „Erdély aranykorá':-t. Aztán egy domboldalt látok az alkonya than, apám megy a jege­nyék alatt puskával kezében, előtte Castor és Pollux, a kél barna vizsla, anyám a kerti- lak tornácán áll, fehér pongyolában s a táj tele van barma és kék alkonyati árnyakkal. Negyven éves lehet e pilluinathan apám; sár­ga szalmia'kalapot visel s vadásztáskájáiról véressziemü fürjek lógnák le. A füzest lá­tom, a sekély vizű folyó partján, a porfel­hőt az országúton, a tfeleholdat a meleg éj­szakában, Nepomukii Szent János szobra fe­lein. A szobor orrát letörték részeg vándor- legények. A 'tücskökét hallom.. Az éjszaká­ban nők nevetitek, valahol, a füzes közit tót leányok fűidének a folyóban. Ez a nyár, ilyen volt, emlékszem. 'Hajnali ötkor bemegyek szobámba, becsu­kom az ablakot. író vagyok, mesterséges klímára van szükségem, hogy dolgozná tud­jak. Nem lehet strandra járni juillituisban és Imii. Nem lehet négy verni okos napfényben tántorogni az olvadó, szortyogó köztiereken és irmi. Az írás nem természetes mesterség. Sötét szobában, villanyfény mellett, e mes­terkélt klímában dolgozom. Az ember ma­radjon hűséges mie'stérsége feltételeihez. A bányász sem tehet másként, csak a nyirkos sötétben találja mieg az ércet, mélyet 'keresni és megtalálni élete egyetlen, értelme. így vi­gasztalom magiam, amíg napközben— a kül­világból — csiapzoft küldöncök ér,kézinek és rémhíreket mesélnek. Olvad az aszfalt, mondják, megöltek egy íklrupíiét, az emberek ájuidoznak a.z utcán, a Sevegő elemeire bom­lik a hőségtől, mindem erjed, rothad és mál­ladozik. A sötét lakásba n nesz telemül élek, meghallgatom e híreket, aztán visszaülök asztalomhoz s egy-két sort irolki, esetleg a nyárról, 'az égésről, a préritüzről, mely pusz­títja a külső világot. iM'tii csiíimáljak, mikor ez a dolgom, kánikulában «is? Estié hét felé lemegyek az utcára. A maip még villog a Jánoshegy fölött, sárga dühhel, egy haldokló ámokfutó dühével]. A gépkocsi, mely a szerkesztőségbe visz, dülöngél a me­leg kövek között. Odabenn most' kezdünk dolgozni, mikor a többiek — minisziberek, öntözők, modonyvezetiőlk — napi munkájuk után már a zuhany alatt állanak. A szürkés- fekete forróaágban dolgozunk, mint a néger fültők a hadihajó kazánja elölt. Munkások, újságíróik, irók, ingujjra vetkőzve járunk a folyosókon., verekszünk az életnek lázadásá­val, a szellemi munka festi feltételeivel. For­mába öntjük a párás, néha véres «anyagot, melyet a forró nap megérteit. Éjfél fellé, munka után, sápadtam megyünk az utcákon, ilebeitőleg korrekten öltözve, minit a trópuso­kon a. fehérek, aikiik kénytelenek fegyelme­zettek marad’ni akkor is, máikor a természet' fegyelmezetlen s a bennszülöttek elveszítik fe­jüket. Hajnali háromkor megint künn állok az erkélyen. Hallgatom a madarakát. Arra gon­dolok, hogy «aiz irodalom a mérsékelt égöv ’terméke. A trópusokon csak élni lehet. S még ezt gondolom, tilkkadtan és honvággyal: nem is tehet rossz, a «trópusokon. Nem is tehet rossz, élni, aílélhi az élet ötven.fokos, halálos ölelésében; éüinfii, csalk élni. A csillagok E nyáron először láttam közelről a csilla­gokat. Éjjel, a kert fölött, hirbeillen felra­gyoglak, mind a többezer billió, milliárd és millió, az összes tejutiak és ködfoltloík s a meghittek és népiesek i«s, a Fiasltyulk, a Med­ve, a Göncöl szekere. A Sairk-osállag ököluyi volt az éjjel s villogott, olyan értelmes fény­„Egy nagy álomnak érkezeti el a vége“ Tiltakozott a cionista világszervezet Palesztina felosztásának terve ellen A zsidók a sirató falnál imádkoznak, hogy a felosztás ne történjék meg JERUZSÁLEM, julius 9. „Egy nagy álomnak és egy grandiózus kísérletnek érkezett el a vége“, ez a Pa­lesztinái zsidók,véleménye az angol ki­rályi vizsgálóbizottság jelentéséről, amely “ Palesztina felosztását javasolja. Tegnap este,, miután a rádióba beolvasták a je­lentés szövegét, nagy tömegekben jelen­lek meg a zsidók a siratófalnál, ahol azért imádkoztak, hogy a felosztás ne történjék meg. Az arabok első reakciója szintén hatá­rozott volt és Fuad Saba, az arab nem­zeti tanács elnökének szavaival jellemez­hető, aki ezeket mondotta: Nagy lesz az elkedvetlenedés az arabok között. A palesztinai rádió műsorát még so­hasem hallgatták annyian, mint tegnap. A hallgatók százezrei között igen sok arab volt, akik elsőizben hallgattak rádiót. LONDON, julius 9. A Jewish Agency és a cionista világszervezet szervező bi­zottsága tegnap este közös értekezletet tartottak Londonban, amelyen tiltakoz­tak a terv ellen, hogy Palesztinát fel­osszák. Az angol sajtó a felosztási tervekkel foglalkozva, megállapítja, hogy szüksé­ges kompromisszumról van szó, habár a javaslat ellenállást vált ki úgy az ara­bok, mint zsidók részéről. A Times sze­rint az arabok elvesztenek ugyan néhány olyan vidéket, ahol századok óta megve­tették lábukat, mégis nagy területeket kapnak. Másrészt a zsidók bár nem kap­ják meg Jeruzsálemet, de hosszú évszá­zadok óta teljes szabadságot nyernek egy országban, amely az övék lesz és saját zászlajuk alatt szabadok! szabályozhat ják a bevándorlást. Anglia stratégiai érdekei biztosítva lesznek, mert megfelelő alapokat létesí­tenek arra az esetre, ha az egyiptomi angol erőknek el kellene hagyniok a Su- ezi-csatornát. Az Irak—Haifa petróleum­vezeték biztosítva van, hasonlóképen az India felé vezető légiut is. A Daily Telegraph, Mormtng Post, Daily Herald azon a véleményen van­nak, hogy a felosztási megoldás igen kuszáit probléma. LONDON, julius 9. Sir Arthur Wau- chope palesztinai főkormányzó külön foigadta a zsidó és arab vezetőket, akik­nek magatartása felől tájékoztatta ma­gát. SELT CT !V G GÚ URANIA MOZGÓ Nagy premier. ! Szökik a menyasszony Izgalom, humor, bonyodalom é szerelem ! — Főszerepben : Ro­bert Youn?, Evzlin Venable. — Műsor előtt; Ui Világhiradó. Csák pár napig 1 I A VAGY!.' Az utolsó évek legnagyobb filmje! főszerepeket alakítják: Marlene Dietrich és Garry Cooper! ! — A műsor előtt: Miki Maus MmmU c§ Japánon ücüülni aüarnah, de csapatain tovább harcolnak SANGHAI, julius 9. Kulinkban tegnap a kinai nemzeti kor- § mány 'értekezletet tartott, melyen Csűrig-Kői- Csek marsall is résztvett. A marsall kijelen­tette, hogy mindent elkövet a japán csapa­tokkal való békés megegyezés érdekében. Ál­lítólag Japán el is rendelte az ÉszakJKiná- ban harcoló csapatainak a katonai művele­tek beszüntetését. Ennek ellenére a Reuter­LONDON, julius 9. A Reuter-ügyniökség jelentése szerint a be- nemaivatkozási bizottság mai ülése nem fog sem haladást, sem kudarcot jelenteni « meg­egyezési törekvésekben. Valószínűnek látszik, hogy az ellentétek kiélezésének elkerülésére újabb bizottságot küldenek ki, melyet meg- § bíznak azzal, hogy megoldási tervet készít­sen. Londonban tegnap bizakodó volt a han­gulat, azt hiszik, hogy legalább átmenetileg sikerült újra elsimítani a he némá vá tkozási rendszer válságát. Francia részről minden­esetre követelni fogják a benemavatkozási bizottság ülésén, hogy a portugál kormány által felfüggesztett nemzetközi határellenőr­zést késedelem nélkül állítsák helyre. iroda jelentése szerint a ^a«pán és kinai csa­patok között egész éjjel heves harc folyt, melynek folyamán a kínaiak 2000, a japá­nok 10 katonát vesztettek. Kinai politikai és katonai körökben Peking elestétől tarta­nak. Az esetleges zavargások megfékezése végett Pekiogben kihirdettek az ostromálla­potot. Amennyiben erre Portugália nem volna haj­landó, a francia kormány már elvi okokból is, azonnal szintén megszünteti a saját ha­tárán Spanyolország felé gyakorolt nemzet- közi ellenőrzést. Ez lényegében a fenyegetés megvalósítása volt, hogy Németország, Olasz­ország és Portugália további ellenállása ese­tén a franciák megnyitják a Spanyolország felé eddig elzárt pyrreneusi határt, ami te­hetővé tenné a spanyol köztársasági kor­mány nagyszabású ellátását hadiszerekkel. Erre azonban aligha fog sor kerülni, mert londoni felfogás szerint a fenyegetés hatása alatt portugál részről is minden bizonnyal vissza fogják állítani a nemzetközi ellenőr­zés rendszerét. Az erdélyi rendőrfőnökök konferenciája TURDA-TORDA, julius 9. Mozgalmas képe volt vasárnap Torda városának. 32 erdélyi rendőrfőnök gyűlt ezúttal össze a belügyminiszter határo­zott kívánságára Tordán, hogy megt- szemléljék Constantin Cotisel tordai rendőrfőnök által átalakított rendőrségi épületet, melyet a rendőrségi felügyelő példaképen állított a többi városok elé. A rendőrfőnökök délelőtt a rendőrség előadótermében megbeszéléseket tartot­tak, majd részt vettek a bányafürdőben rendezett közebéden. Délután megtekin­tették a várost és környékét és este el­utazásuk előtt Constantin Cotisel tordai rendőrfőnöknek a szives vendéglátásért köszönetüket fejezték ki. JULIUS 24 Londonban átmenetileg elsimították a benemavatkozási rendszer válságát nyel, mliint egy világHótorony csóvája. Ké­sőbb meteorok áls estek. A világegyetem ismerős volt, barátságos. Mindem a helyén állott«, aiz összes csoportok és csiillagképzetek, végzetes ismerősséggel és hagyományosan. Meg fogok halni, gondol­tam, de 'Lelkemnek köz.e van ,a csillagokhoz. Paula rei? ü, milyen lasisu mozgás ez! Az ember igényei számára csaknem az örökké­valóság ez a lassú ütem. Hannibal még látta e csillagosai s Mózes, Krisztus és Ábrahám is láitták s Napoleon még ugyanezt az égboltot bámulta a pi a- miiisoik tövéből. A világ stabil! — gond altem megkönnyebbülten. A csillag, amiéiy alatt születtünk és halunk, nem változik. A Marsba utazni — gondoltam még — miinek? Miilyen 'szegény .a léleik, mely úgy nézi a nyári eget, mint egy menetrend esé­lyeivel teli tett pályát! Nem utazni sehová, csak élni, a végtelenben, a csaliagok alatt s meghalni, a világűrben', a esi Hágók alatt, lélegzete, csukott szemekkel, a nyári éjben s föl pillán tani az égre, fényes szemekkel, melyek csillogni kezdenek, ha a csillagok fénye ráesik. Byron Goethe azt mondta róla: „Csak akkor nagy, ha költ; mihelyst godolkozik, gyer­mekes“. S nem mondta tovább, amit érzett: „Az igazi zseni tud gyermekes tenni, mikor költ; 6 akkor nagy, alulikor gondolkozók".

Next

/
Thumbnails
Contents