Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-02 / 148. szám
ARA 3 TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN, NUMERAR, No. 141.x63/1329 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. S2ám, — Teiefonszám 1109. — Levélcím: Ciuj, postafiók 80. Fiókkiadóhlvatai és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon: ix—99. MAGVAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettd öbb. LVIir. ÉVFOLYAM, 14 8. SZÁM. PÉNTEK CLUJ= KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 2. Portugália is kilépett az ellenőrző hatalmak közül kratikus szabadságok fenntartásával és fenyegetése a békének. „Pénzünkkel egyidejűleg a békének és a szabadságnak ügyét is védelmezzük A szenátus az izgalmas vita befejezéseké- pen 167 Szavazattal 82 ellenében elfogadta a kormánynak a pénzügyi téren érvényesülő teljhatalmára vonatkozó törvényjavaslatot. Drámai beszédben gyors segítséget kér /a francia pénzügyminiszter Izgalmas viták a francia pénzügyi válság körül. — A párisi szenátus pénzügyi teljhatalmat szavazott meg a Chautemps-kormánynak. — Majdnem újabb francia kormányválságra került a sor Uţssbb értékcsökkentés előtt ál francia frank A spanyol polgárháborúval kapcsolatos európai válság változatlanul súlyos. A be- nemavatkozási együttműködés tegnap uj sebet kapott Portugália elhatározásával, hogy egyelőre nem engedi tovább meg a Spanyol- ország felé eső portugál határon működő angol ellenőrző tiszteknek a benemavatko- zást ellenőrző további tevékenységet. A helyzet most az, hogy a franciák és angolok kitartanak tervük mellett, mely a spanyol par- toknak általuk történő kizárólagos ellenőrzésére vonatkozik. A portugál elhatá'onás■ azonban. mellyel a lisszaboni kormány nyilvánvalóan az olasz—német állásponthoz csatlakozik, megszakítja az angolok és franciák által Spanyolország köré vonandó ellenőrzési kört. A következmény esetleg az lehet, hogy Franciaország és Szovjetoroszország is visszalép eddig vállalt kötelezettségeitől, melyek szerint fegyvereket és hadiszert nem juttatnak Spanyolországba. Ezzel azután a benemavatkozési együttműködés is teljesen összeomlana. Tegnap angol minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és — londoni lapok szerint — meglehetős borúlátó hangulatban tárgyalta az eseményeket. Mindamellett valószínű, hogy a francia—angol együttműködés még újabb erőfeszítéseket fog tenni a be- nemavatkozási egyezség megmentésére. Enél- kül ugyanis megindulna a verseny a spanyol polgárháború harcoló feleinek támogatására. A versenyben alighanem a nagyobb támogató eszközök felett rendelkező és kiterjedtebb határokon át működni képes francia— angol közbelépés jutna előnybe. Viszont sem London, sem Paris nem tartja kiváncrtosnak, hogy segítségével a szélsőbaloldali irányzatot juttassa kétségtelen győzelemhez Spanyolországban. A helyzet végleges kialakulását akadályozza az is, hogy a francia kormánynak még napokra van szüksége, amíg legsürgősebb belpolitikai nehézségeinek rendezésével elkészül. Külpolitikai erejének visszanyerésére csak azután kerülhet sor. Az uj francia kormány első lépései, melyek a súlyos pénzügyi válság megoldására irányulnak páratlan izgalmak között folynak le. Bonnet pénzügyminiszter, aki a most következő hónapokban teljhatalmú intézkedésekre kért a parlament két házától fölhatalmazást, kijelentette, hogy ezek az intézkedések olyan mélyrehatóak és súlyosak lesznek amilyenek az utolsó húsz év francia gazdasági történetében még nem fordultak elő. A franknak még meg nem határozott újabb leértékeléséről van szó s ezzel kapcsolatban az Amerikával és Angliával kiötölt háromhatalmi pénzügyi egyezmény módosításáról is, aminek részleteiről még világos képet nem lehet alkotni. Kezdetben azt hitték, hogy a kormány csak azt a fölhatalmazást akarja kihasználni, mely a frank aranyértékét 49 és 43 miligramm közötti határ között szabja meg, leszállítva az arany- értéket a 45 miiigrammos alsó határig. Azonban viem ez történt, mert a tegnap esti államtanács után Bonnet pénzügyminiszter Lebrun elnökkel rendeletet íratott alá, mely hatályon kívül helyezi a 4-9—45 miiigrammos aranytartalmat, melynek helyébe később kiadandó államtanácsi rendelet által előirt aranyt art almai helyez. Egy másik rendelet felhatalmazza á kormányi, hogy a Francia Bank igazgatójával létrejött megegyezés alapján a banktól tizenötmiUiárd franknyi előleget vegyen fel. A szenátus tegnap megszavazta a Chau- tepms-kormánynak a pénzügyi teljhatalomra szolgáló fölhatalmazást, melyet a Blum kor1 mánytól pár nap előtt megtagadott. Ezt megelőzőleg azonban újra érezlelte a kormány szocialista szárnyával szemben való elégületienségét. A pénzügyi előadó, Abel Gardey volt pénzügyminiszter ugyanis kifej tette, hogy a szenátus azért nem adta meg a Blum-kormánynak a kért fölhatalmazást, mert ez számára nem annyira a pénzügyi talpraállitás, mint az állam gazdasági ügyeinek szocialista elvek szerinti államosítását szolgálta volna. A mostani súlyos válság is ennek a törekvésnek a következménye — mondta Abel Gardey. A szenátus nagy helyesléssel fogadta Gardey fejtegetését és egyhangúlag elhatározta, hogy az előadói beszédet falragaszokkal közli az egész országban. A kormány szocialista tagjai ezt ellenük irányuló támadásnak vették, azonnal visszavonultak a szenátus terméből és már- már úgy látszott, hogy egyik pillanatról a másikra kitör az újabb kormányválság. Végül a 1pénzügyi bizottság elnöke, Caillaux segített, rávette Abel Gardeyt, hogy ő kérje a szenátustól az előbbi határozat visszavonását, ami meg is történt. Bonnet pénzügyminiszter ezután drámai hangom vázolta a pénzügyi helyzetet, hangoztatva, hogy sürgős segítségre van szükség, mert az állami pénztárakban a napi kötelezettségek teljesítéséhez csak húszmillió frank éli rendelkezésre. Franciaországnak szüksége van — végezte beszédét Bonnet — pénzügyi helyzete rendezésére. Az ingadozó pénzügyi helyzet összeférhetetlen 0 demo1 A tanitásá év befejezőével és az igaz nyáír a kezdetéve}, ilyenkor, szoktak lefolyni az I érettségi találkozók. Egy ideig .az irodalom I — egy néhány kitűnő regény vagy elbeszélés I tanús it ása szerint — kikezdte a találkozók 1 gépies szokását; látható és érezhető volt, I hegy fölötte niehéz az erősen meglazult kötelékeket mesterségesen ismét szorosabbra fűzni, habár csak néhány óráría is. A kisebbségi sorsban megelleneztük ezt a túlságosan őszinte irodalmat. Megállapítottuk, hogy az ilyen találkozóknak «i kisebbségi élet területén igen fontos, közvetlen., szellemi és llelki tekintetben minden erőlködés nélkül kikelt uj szerep jutott. Népkisebbségmentő, erősítő, nevelő hatás, az összetartozandóság és a közösségi kapcsok erősítése, kisebbségi áldozatokra való nevelés, nemes hagyomá- I nyok utján ős intézmények megmentésére való ösztökélés. íme sorozatos uj feladat. Talán ezért módositotli az idő ezeknek a találkozóknak egész intézményes voltán is. Most legtöbb helyt — különösen a nagy történeti muStba gyökerező iskolákban — a szó igazi értelmét kifejező almla materekben a volt nemzedékek többnyire nem külön-külön gyűlnek érettségi találkozókra, hanem együttesen jelennek meg. Ezt az uj szokást nevezik véndiáktalálkozónak. És összekapcsolódik vele nagy segélyező egyesület is, amely a gondokkal küzdő iskolának anyagi eszközöket juttat és a tanulmányaiban irtózatos nehézségekkel küzdő uj nemzedéket ösztöndíjaikkal és egyéb módon gyámolitja. Ezek a v én dia k-talál k ozók és állandó anyagi áldozatok szoros közösségbe fonnak ezreket és ezreket; kisebbségi létünk szilárdul, jelentős szellemi és erkölcsi tartalommai telik meg. Van eninek az uj tevékenységnek egy érdekes történelmi mellékhajtása is. Nemcsak az ! anya intézetben játszódnak le érettségi találkozók, hanem egy-egy nemzedék szétszórt részei, amelyek nem birnalc visszalátogatni, a külföldön találkoznak és így fájdalmas érzésekkel hangsúlyozottabban ápoiják az emléket, hagyományt, a tény érteimét és batáJ sát. Szinte azt mondhaítnók, hogy az Intéz- ! mény gyökérzetének uj terjedését okozzák, légi gyökerek eresztésére késztetnek. Néhol az ősi intézménynek ezek a szétszórt növendékei tovább lépnek, egyesületekbe vagy baráti körökbe tömörülnék, segítségére válnak igy 'azoknak, akik az ősi intézet régebbi vagy újabb nemzedékeiből közéjük vetődnek és az összetartó szálaikat nagyobb területre viszik át. Ezért nem lehet a kisebbségi területek iskoláinak az otthoni v»gy külföldi találkozóit gyatra lelki arjailizis vagy tisztán irodalmi érdekességek léhaságain keresztül nézni és megítélni. Hiszen olykor különös, történelmi, tragikus következtetéseket is vonhatunk le belőlik. Az egyik ősi kolozsvári intézet véndiáktalálkozóján feltűnő volt, hogy a régi nemzedékek egész sorából alig- aíig jelent meg néhány, mert javarésze annak idején repatriált. Marosvásárhelyt, ahol névsorolvasás módján minden végzett növendék sorsát közlik a jelenlévőkkel, megállapították, hogy a régi nemzedékek javarésze elköltözött, mert jól el tudott helyezkedni másutt, csak az egészen öregek és egészen fiatalok, a „glabae adstrieius“-ok. a röghöz kötöttek, mert vágj' nem bírtak akkor elmenni, vagy mert most már nem mehetnek el. Hogy ez épp Kolozsvárt a legna- gyobbméretü volt, alkalmat ad egész különleges körülmények valószerii következtéié- 8 sére. Azonban raosit már, ami történt, mind- 1 egy, nem tárgya többé termékeny vitáknak. I Viszont anmál nagyobb érdenni az itthon- maradtak küzdelme, amelynek egyik gyönyörű jele az iskolához való örök ragaszkodás, az alniia mater és az uj nemzedék anyagiakkal ellátására való törekvés. Ebben a tekintetben egyenesen megragadja lelkünket az a többmilliós erőfeszítés, amely most egy uj Bólyai-alap létesítésére történik Marosvásárhelyt. És nagy érdem a hálás emlékező magatartás: nemesitő hatása van és egy külön szoros kötelékkel fogja össze nem- g zedékek egész sorozatában a derék emberek g százait meg százait. 1 PARIS, julius 1. (Rador) A szenátus ülése 15.15 órakor vette kezdetét. Azonnal a m eg!h ait aim az ási törvényjavaslat vitájába fogtak. Abe] Gardev, a pénzügyi bizottság előadója olvasta fel jelentését a kincstár,» helyzetről, rámutatva arra, hogy sem a szenátus, sem a pénzügyi bizottság nem akarják szóba hozni a társadalmi reformokat, de úgy vélik, hogy az ország érdekeinek gondját kell mindenek felett szem előtt tartani, gondolva a pénzügyi és gazdasági helyzet számára elengedhettetilenül szükséges egyensúlyra is. Lemery néhány szavas felszólalása után Bonnet pénzügyminiszter emelkedett szólásra, aki hangoztotta, hogy m.ivel a pénzügyi helyzet rendkívül súlyos, a kormány által keresztül vinni szándékozóit autézkiedések olyan tsülyosak, amilyenek az u/tolsó húsz évben nem fordultak elő. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy kész vállalni, a teljes felelősséget és őszinte mérlegeit igér a helyzetről. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a szenátus teljes figyelemmel hallgassa meg, félretéve minden pártérdeket és minden olyan szándékolj, amely csak elvből bírál. ‘Bonnet ezután megismételte azokat a számadatokát, amiket tegnap a kamarában olvasott fel és emlékeztetett arra, hogy az állami pénztárak, már nem rendelkeznek csak 28 millió frank felett a folyó kiadások fedezésre. Rámutatott arra, hogy a frankot nem lehet merev paritáson fenntartani. A helyzetet tisztázni kéül, mert egészségtelen pénzügyi helyzet összeegyeztethetetlen a demokratikus szabadságok fenntartásával. A rossz pénzügyi helyzet fenyegetés a béke számára. Befejezésül a pénzügy miniszter kíjeiliea- tetfe, hogy ellenzi az állami kényszert a pénzügyekben, ami akaratlanul is autar- kiára vezet. Az állam pénzügyeit védelmezve, egyidejűleg a békét és szabadságot is védelmezi. 'LONDON, julius 1. (Rador) A tegnapi minisztertanácson >szóba került a benem- ■avatkozás kérdése, amit bizonyos borúlátással ítéltek meg. A Morning Post szerdát az egész benemavatkoz-ási politika veszélyeztetve van. A 'lisszaboni angol követ utján a londoni kormány arról értesült, hogy Portugália megszüntette azon kedvezményeket, amiket a spanyol-portugál határon működő angol megfigyelők eddig élveztek. Hivatalos körök nemtetszésüknek adnak kifejezést ezen lépés miatt. (Cikkünk folytatása utolsó oldalon) Bucurestiböl jelentik: Változóiéihoz zet, helyi jellegű esők, zivatarok. eny* he déli szél és emelkedő hőmérséklet várható. Bucurestiben szerdán délben a hőmérséklet 31 fok volt, ma délelőtt 10 órakor 28 fok. 1937 jrnrius 30-án. (Rador) Berlin 175.15. Amszterdam 240.13. Newyork 437.37. London 215.659—215.750, Páris 18.05. Milan.) 23, Prága 15.24. Budapest 86.25. Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 73.75, Becs —. A Irancia frankot tegnap már nem jegyezte a svájci Nemzeti Bank. Érettségi találkozók
