Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-07 / 152. szám

E I. I. f: N Z ÚK t<>n jniiuh 7. mmm Nagy vita a válásról az angol /elsőházban Birák, orvosok és egy püspök is meg akarja könnyíteni a válást Végeredményképpen egyetlen lord és egyetlen püspök sem ajánlotta a javaslat elvetéséi LONDON, július C. Drámai vita folyt le A. P Herlverl válási törvényjavaslatáról a? angol felsöha/ban. A törvényjavaslat azt ajánlja, hogy 1 ha/assag • Isö öt évében a válás megengedhetetlen le­A Canterburyi érsek, az anglikán egyház feje, nagy Ireszédet mondott a törvényjavas­latról Ebben a fordított világban — mondot­ta — ahol a gonoszság gyakran a jó követ­kezni n ve a jó pedig gyakran a gonoszságé, az o tény hogy a válás elbírálásánál a két felet egyenlően bírálják el. megszámlálhatat­lan visszaélés forrása lehet. Ma a térti vagy a nő bizonyított házasság törése, ha csak egyetlen esetről is van szó. elég ok a vá­láshoz. A házasságtörési az eddigi törvény meglepően könnyelműen kezeli. Közismertek azok az esetek, amelyeket általában . szállo­daeseteiknek“ neveznek. Ezek az esetek a törvény könnyelmű kezelésének legkirívóbb gyen, az öl év letelte után azonban mögen- 1 gedné o vallást, ha az egyik fél elmebajos. | vagy háromévi hűtlen elhagyás után vagy súlyos testi sértés esetében. vónyes védelmet nyújtsunk ezeknek az em­bereknek. K/t ön sem kívánhatja — fordult lord Atkin (I ca.ntenburyi érsekhez — ez olyan dolog amelynek a részleteivel ugylátszik ön nem foglalkozhatott. Megáldhatja-e az egyház elvált ember házasságát? A eantcnburyi érsek ismét felszólalt, mi kor arról volt szó hogy az egyház megtagad­hatja a/ áldást eltvált férfi, vagy nö újabb házassága esetén. Az érsek azzal érvelt, hogy az. egyház oltára előtt nem esküdhetik meg valaki arra. hogy házastársához élete végéig hű lesz. hogy ha ugyanez oltár elölt már ugyanerre megesküdött. A jelenlegi tör­vény szerint anglikán templom papja meg­tagadhatja uz áldást elvált felek újabb házasságánál, de köteles templomát ren­delkezésre bocsátani, lm valamely más pap az esküvő megáldására vállalkozik. Keresztény, vagy nem keresztény a javaslat Tiltakozott a cantenburyi érsek az ellen is. hogy a válás kimondására az egyik fél elmebetegsége elégséges legyen. Rámutatott arra, hogy a válóok mindig az egyik fél sú­lyos hibáját jelentik, már pedig az elmebe tegségért felelőssé tenni egyik házasfelet nem lehet. Ez olyan szerencsét lens'ég amely­ért a boldogtalan áldozat nem felelős és kü­lönben is uz orvosi tudomány ma már az el­mebetegségek nagyrészét gyógyithatónak tartja. A yorki és londoni püspök a szavazásnál követni fogják a canterburyj érsek tanácsát és tartózkodni fognak a szavazástól A canterbury-i érsek a „szállodaesetekről“ „Elfog a borzalom“ esetei. A házasfelek, ha nem akarnak tovább egymással élni, megállapodnak és elkövetik a házasságtörést. De esetleg csak egyetlen­egyszer. A nő megkéri férjét, hogy adj' visz. sza azt. amit szabadságnak nevez és mindig számíthat a férfinak úgynevezett lovagias magatartására. Ezt súlyos bűnnek tartom és a legnagyobb mértékben rosszallóm, hogy az ilyen eljáráshoz az ügyvédek készséggel se­gédkeznek. Emellett igen gyakoriak azok az esetek, amikor az a „házasságtörés“ nem egyéb közönséges formalitásnál és a törvény­szék előtt hamis tanukkal bizonyítják a há­zasságtörést, amely nem is történt meg. A canterbury'] érsek egyébként elismerte, hogy helyzete a törvényjavaslat vitájánál rendkívül kényes. Kettős szerepet kell ugyanis játszania. Mint az egyház fia, nem támogathatja a válást, mint angol polgár­nak azonban, el kell ismernie, hogy a tör­vény a válást megengedi. „Borzalmas rendelkezés“ Viscount Fitzalan, római katolikus ellenzé­ki kijelentette, hogy pártolja a javaslatot. A vita akkor vált különösen élessé, mikor lord Atkin, Anglia egyik legtiszteletreméltóbb bí­rája, emelkedett szólásra. Élesen kikelt a cantenburyi érsek véleménye ellen, az érsek ugyanis támogatta a törvényjavaslat első szakaszát, amely a házasság első öt évében a válást kizárná. — Ez a szakasz — mondotta lord Atkin — borzalmas rendelkezést tartalmaz. Tűrhe­tetlenné teszi a házasfelek helyzetét s ugy­látszik megfeledkezik arról, hogy olyan ese­tek is vannak, amelyekben a szakasz állan­dósítana egy minden szempontból tűrhetet­len viszonyt. Lord Atkin esetei Lord Atkin prakszisából elmondott egy esetet. 1917-ben egy angol katona, aki a francia fronton küzdött, megtudta, hogy fe­lesége megszökött egy tiszttel. Szabadságot kért és hazautazott. Véletlenül nyílt utcán találkozott feleségével. Unszolta az asszonyt, térjen vissza hozzá és az asszony csakugyan hazatért közös lakásukba, az éjszakát vele töltötte, de másnap reggel kijelentette, bogy sohase szerette férjét és nem hajlandó vele tovább élni. A férfi agyonlőtte az asszonyt. — Szörnyűségnek tiinik előttem — mon­dotta a lord — hogy például ebben az eset­ben, a férfi kénytelen lett volna további há­rom évig együtt élni ezzel az asszonnyal, akivel mindössze két év előtt kötött házas­ságot Egy másik eset: egy fiatal leány férjhez- me.nt egy nálánál jóval idősebb férfihoz, aki néhány hónappal később elhagyta és régi szeretőjével élt együtt. Az asszony válópert indított ellene, el is váltak s azóta az asz- szony második férjével boldogan él. A leg­nagyobb mértékben helytelenítem, hogy az egyház ettől az asszonytól megtagadta az ál­dást. Lord Atkin egy harmadik esetet mondott el, amikor egy fénfi nálánál idősebb asz- szonyt vett feleségül, akinek 18 öves leánya volt. Egyévi házasság után elcsábitolta mos- toharteányát, — Száz ilyen esetet tudnék felsorolni, amikor egyenesen elképzelhetetlen, hogy törvénnyel kötelezzék a házasfelekéi öl évi együttélésre. De rengeteg olyan esetet tudok, amikor férfiak csak azért házasodnak meg, mert másképen nem tudtak megkapni egy rőt és néhány héttel az esküvő után ott­hagyják az asszonyt. Tűrhetetlen hogy tör­A 'válóperes törvényről szóló szenvedélyes i felsőházi vita utolsó napján Lord Salisbury, Lord Dawson of Penn, a király orvosa és a birminghami püspök felszólalása keltett nagy feltűnést. Lord Salisbury azzal kezdte beszé­déi, hogy „elfogja a borzalom“, ha arra gon­dol, hogy egy férfi és egy asszony, okik rá­jöttek arra, hogy nem tudnak együtt élni, kénytelenek lesznek együtt maradni. Bocsá­natot kért. hogy ilyen szenvedélyesen beszél, de nem tudja közönyösen tárgyalni ezl a kérdést. Általános éljenzéssel biztatták beszé. de folytatására. Az utolsó szónok volt a birminghami püs­pök, aki köztudomás szerint a legnagyobb mértékben támogatja a válás megkönnyíté­sét célzó törvényjavaslatot. Célzott a canter- buryi érsek felszólalására, aki kijelentette, hogy mibt egyházi férfi a 'válás ellen, mint angol polgár a válás mellett tenne kénytelen szavazni. Rámutatott arra, hogy mikor a jelenleg érvényben levő válási törvényt 1857-ben megszavazták, akkor a canterburyi érsek és KECSKEMÉT, julius 7. Még 1935 július 5-én 'éjjel történt, hogy a kioszk hátsó erkélyén meggyilkolva, holtan találták Kreutzinger János 30 éves fagylalt- készitőt, aki Preédl Károly 23 éves napszá­mossal töltötte ott az éjszakát. A gyilkos ra­bolni is akart, de nem találta meg a fagy­BUDAPEST julius 7. Nagy kitüntetés ért két fiatal magyar épí­tészi. Olgyay Viktort és Olgyay Aladárt. A newyorki Columbia University meghívta őket egyévi tervező és kutató munkára. Első eset, hogy magyar építész ilyen ki­tüntetésben részesül. Az Olgyay testvérek vi- szo'nt már megszokhatták a sikereket, mert pályájuk eddigi állomásairól igy számolt be Olgyay Viktor: — Három éve végeztük a budapesti mű­egyetemet. Együtt tanultunk, együtt dolgoz­tunk mindig, mert ikertestvérek vagyunk. Kettesben indultunk el az egyetem elvégzése után Olaszországba is, ahol előbb a magyar állaim ösztöndíjával,, a következő esztendő- i ben pedig az Interuniversitario „premio“-já- ! val maradhattunk. Olaszországban különbö- j ző építkezésekben vettünk részt, szaklapok­ba irtunk cikkeket, Mussolini pedig bárom tervrajzunkat vásárolta még. Ezek diszletter- ! vek voltak, amelyeket az olasz színpadok * részére készítettünk. I Mücsalások — Ha valakinek a birtokában lopott hol . mit találnak — mondotta — számot kell ad nia a törvényszék előtt, honnan szerezte. A mostani válóperes törvény mellett a vádlott­nak semmiről se kell számot adnia. Az úgy­nevezett „szállodai esetekben“, amikor a férfi önként elismeri, hogy egy hölggyel egy éjszakát szállodában töltött, sohase kérdezik meg ezt a „cinkost“, mit keresett a szállo­dában? Ha a kérdést félteim k. a legtöbb ilyen szállodai esetről kiderülne, hogy mes­terségesen rendezel! „miicsalásról“ van szó. kilenc püspök mind a törvény mellett sza­vaztak. Erre a precedensre hivatkozva nyo­matékosan jogot követelt, hogy minden püs­pök lelkiismerele szerint szavazhasson és tá­mogathassa a tör vény javaslatot. Ezzel a törvényjavaslat második olvasása véget ért. Egyetlen lord. egyetlen püspök sem ajánlotta elvetését. A válási indítvány most a megfelelő bizottság elé kerül és ez­zel a Herbert-bill egy újabb győztes csatá­val jutott közelebb a győzelemhez. SHBBB— laltkocsiban elrejtett pénzt. A nyomozás ak­kor nagy erővel indult meg. de nem vezetett eredményre. Most löbb terhelő vallomás alapján letartóztatták a meggyilkolt fagylalt- készítő egyik alkalmazottját, aki álhatatosan tagad, bár a tanuk ellene vallanak. — Kjét év után, alighogy Budapestre visz- s zajöt tünk, Aladár testvérem újabb ösztön­díjjal Angliába utazóit. Most is ott van. De közben itthon is nyertünk több dijat, igy legutóbb az óbudai hídfő környékének ren­dezésére kiirt pályázatot. — AJadár testvéremet Londonban érte az örömhír, most éppen lakótelepüléseket ta­nulmányoz Angliában. Haza sem jön már, hanem én utazom hozzá és együtt indulunk szeptemberben Newyorkba. Ilyen előzmények után indul Olgyay Ala­dár és Olgyay Viktor, a két ikertestvér — egyenként 26 évesek — Newyorkba, hogy eleget tegyenek a Columbia University meg­tisztelő meghívásának. f*apipsz£lvá:;a olcsá árban minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. Piaţa Unirii kapha­tó. Egy próbavásárlás meggyőzi önt áraink utóiérhetetleü olcsó voltáról. Egy püspök meg akarja könnyíteni a válást Letartóztatás a két évvel ezelőtt Kecskeméten történt rabló gyük------------ ■ "■mi——■aaaBBWWBw—— Két ikertestvér ikersikerei Amerikai ösztöndíjat kapóit a két Ol^yay-Jivér A h.i'iczdás korszak i Mikroszkóp főié lmjolv« vdíg lr;<k i ónba zőbb tá jti' n ezrr ét. r/^r •'/ ktudój vi/ g.ilj f J 6'/.clctclt emberi és áll«11 a^yvcők tízezren A gyakorlat pszichofizike. páiy.válaszán io"'Kyí,c dagógiaj szaktudósok, psz chotechmkii, r zicho terápiái psz.icholiigicivbi, I'aV.o vívta idcgkui rák 'elitéről írt fólíáiisok könyvidrákat töltenek nie/ de hol vagyunk mén attól, ho^y mindent tud­junk és / alattomos betegségeket. >mélyek "zer vemkbe belopóznak, árt lm-t Unná ichcvűk De az. ember így tovább kutat és tovább megy, mintahogy a nemrégen Amerikában feliedé/ ts ma már viágh rüvé vált Gastro D is forr dalma- sitotta a gyomorbetegségek gyógyítás,' módját és azzal io—15 éves idült gyomor, bél, epe, vese és májmegbeieg déleknél rövid kúra után (3 — 4 üveg) meglepő eredményeket értek el Gastro D kapható gyógyszeriánkban és dro­gér ákb m, megrendelhető 133 lej utánvét mellett C'i. szár E gyógyiz-. rtárában Bucuresrr , C* e* Victoriei 124 Az idei érettségi átlagos országos cardmé- uyc: 60 százalék átment, 40 százalék elbu­kott. A ,rszép‘l eredményt elcsúfítja az Ade- verul hire, mely szerint az egyik bizottság elnöke nem kevesebb, mint 480 ajánló teve­lel, névjegyet kapott . . . Igy csak a vizsgá­zók fele lehetett kellően elkészülve. Nyolc es/.tendej tanulás után — 50 százalék lesuj- tór.ak mondható. Mi lesz a bukottakkal? — kérdik a szülök és pedagógusok. — Ismét vizsgáznak s újra elbuknak? Vagy vissz átér­nek a falukba? Mihez kezdenek? Tanulás­hoz látnak? A hosszú időn át tartó alapos tanulás már nem „divat 4. Egyik francia lap körkérdést intézett a középiskolák diákjai­hoz: Ha érettségit tennének, milyen pályát választanának maguk inak? A tömegesen ér­kező válasz, eredménye meglepő volt: pati­kus szeretne lenni a legtöbb tanuló. ..Könv- nyü pálya, írják az ország minden részéből. Gyorsan jön a diploma“. Könnyen és gyor­san .. az uj divat. Ebben minden benne van. * Z János kőmüvevmevher! akkor fogtak el Cori'vianla-ban, midőn útlevél nélkül ész­revétlenül be akart surranni egy Spanyol- országba induló kőolajszálliló hajóra. Ki- haHlgátása során előadta, hogy munkanélküli s 'szerencsét akar próbálni. Nem kiván a spanyol polgárháborúba avatkozni, ne-m óhajt katonai szolgálatot teljesibeni. Olva­sott arról, hogy földig rombolták a városo­dat. Romokat, flipuszlitoM tűzhelyeket lá­tóit képeslapokban!, úgy gondolta tehát: ki iinö alkalom kínálkozik munkára Spa­nyolországban. Sok minden húzódik meg Z. János egyszerű, őszinte szavaiban. Munka- alkalmak létesítése végett valóban szükség van rombolásra? Egy Bucureslid lap Genf- be küldené Z Jánosi. Hadd mondja el vé­dekezését a Népszövetség szociológusainak. * Különös „csempészésről“ Írnak a lapok. Mirto volt miniszter „La Dryade’1 nevű yaebtján 50 láda finom italt hozott Fran­ciaországból s az „árut“ bejelentés nélkül villájába szállíttatta. A Constanta-i vám­hivatal házkutatást tartott, jegyzőkönyvet vett fel, bírságot ró ki, az ügyet a vám­törvény szigeru szabályai szerint tárgyal­ja. A yacht s 50 láda hiisitő ital termé­szetesen sok esipős megjegyzésre ad alkal­mat. A „Lumea RomlanJeasca“ például részletesen ismerteti Mirto pályafutását. 1920-ban szerény biró volt Turnu-Magu- rele városkában, majd politizálni kezdett s képviselővé jelöltette magát Tcleorman- han nemzeti paraszt párti programmal. Mandátumot szerzett, államtitkárrá nevez­ték ki, Bucuresli-be költözött, megbukott, de uj nemzeti parasztpár ti kormány jött s közlekedésügyi mmisze,rré lépett elő. Pá­lyafutásának delelőjén Flórian liberális- párti képviselő Mirto állampolgársági bi­zonyítványának felmutatását kérte a ka­marában. Eljárás indult, elveszett az ügy- csomó. Elfelejtették nevét, inig most a „La Dryade“ yacht, az 50 láda ital s a Constanta-i villa a múltat és jelent ismét felszínre dobta. * A szövetkezetek nemzetközi egyesülebé- niek felkérésére nagy ünnepségeket rendez­nek az országbam. Népszerűsítik a szövet­kezeti eszmét, melynek lényegét1 következő elvek 'képezik: 1. Szabad és önkéntes csat­lakozás. Ebben a> csatlakozás 'leihetősége, tehát a teljes szabadság fogalma is benne van. 2. Demokrata ellenőrzés, ami további fontos intézkedést jelent azzal, hogy „min­den 'tag tetszése szeriot szavaz“. 3. A becsü­letes haszon becsületes eloszlása. 4. Faji, felekezeti, politikai jelleg háttérbe szorítása. 5. Erkölcsi nevelés mezőgazdaságban, keres­kedelemben, iparban. A nemzetközi szövet­ség 38 országot foglal magában 120 iezer sz övei kőzettel és 70 millió 500 ezer taggal. Humanista munkát végez, hangyaszorgalom­mal dolgoznak. Egy pillanatra elfeledtetik a hadiüzemekbe fektetett milliárdokat fk. i.)

Next

/
Thumbnails
Contents