Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-04 / 150. szám

1937 Julius 4. BLLBNZßK Ahol Szabolcsba Mihály hét évet töltőit A költő egykori parókiáján. — Rend László igazgató-tanitó beszél a költő-papról SUSBM—MAROSFELFALU. (Az Ellen­zék tudósítójától.) A Maros mar messze el­hagyta a kék havaisokiait s miimt felnőtt, szót­lanul, szinte némán folyik. Jóságot, gazdag­ságot .igér s faluikat csalogat partjaira. Oly­kor súlyos tréfát üz velük látogatásával, de aztán mindent kárpótol terméseik idejen. Ilyen parti falu Marosi ölfalu is. Vialloszinü, sót bizonyos., hogy ellső Ldlloposeiit a Maros rem'e­nyekkel kellő szőkesége vonzotta letelepü­lésre. Az ígéret valóra is vált. Jómód, vi­dámság jelenti az életei ebben a faluban. Vi­déke bőven nyújt kereseti lehetőséget. Szá>z- régen s a havasolk kitermelése minden ép­kézláb embernek tud munkái nyújtani. De nem akiarunk most szociográfiát adni róla. Néhai költő-papjáról akarunk megemlékezni. Saoi&crc-slka háza A falu közepén széles homloku kálvinis­ta templom áll. Tornya magasra nyúlik, hogy csillaga közel legyen az égiékhez. Az országul másaik oldalán a parótkia húzódik meg szerényen. Fenyők állnak előtte oly me­rően!, milnftha testőrségre rendeltettek volna, öreg épületet védnek, mely nem annyira idillikus papi és tanítói lakás, minit tradi- oiót őrző, páriártkkáli'S egyházi középület. Először alig tudunk valamit erről a házról. Csak annyit lái'unlk, ha jól körülinézün-k, hogy az idő nagyon eljárt felette s már vár­ja a csákányokat, hogy átadja helyét a jövő modern lakóház árnak. Ám, ha beszédbe kez­dünk jelenlegi lakójával, Rend László, igaz- gató-itiainitóval, ki ősz hajával is örökíké jó­kedvű, mindjárt -a kegyelet érzése fog el s kíváncsian érdeklődünk a pap-jköitő életé- rőil, ki ebben a házban lakott hét eszten­deig. Szabolcsika Mihály genfi és párisi tanul­mányai után került Felfaluba. (1892—1899). A IkíüiLföldi ut után pihenési jelentett ez a hét év. Az alföldi élet és a nyugati metropoli­sok után uj környezet, kéklő havasaival, vi­rágos rétjeivel, szorgalmas embereivel, igen alllkallmias területnek! mutatkozott költészete kibontakozására. Mi *am bizonyltja ezt job­ban, mini az, hogy amikor temesvári lelkész esperes lett, ajkkor is minden nyáron Felfa- luba jött;.' nyaralni. A csendes parókia, ké­sőbb pedig négyablakos saját háza voltak azok a helyek, ahol Pósia Lajos után a leg­szebb ifjúsági költemények Íródtak. Mert ezekkel jegyezte be magát Szabolcsika Mihály irodalmunk történetébe. Mai, amikor alig olvasnak költeményeket, Szabóicskának ma is hatalmas olvasó és szavaló közönsége van a gyermekek között. Nincs az a falusi gyer­mek, ki ne tudna néhány verset kívülről is a pap-költő verseiből. A költő hagyatéka Asztal mellett ülünk, kényelmes ámtiikszerü fotőjben s cigarettánk égett felét kutyafejes, fa hamutartóba verjük. Érdekes ez a hamu­tartó. Közelebbről nézem ® akikor megszólal Rend László ligaagaitó ur. — A Szabailcska Mihályié volt. Tőle ma­radt. A székek, az asztal, mind az ő hagya­téka. Jól emlékszem, ezeken a székeiken hi­teik : Gárdonyi Géza, Endrődi Sándor, miikor vendégei voltak Szabolcsikénak. — Mi maradt még Szabolcskától? — Egész csomó levél, magánlevelezéséből. Ugyani* én voltam a házi: gondnoka temes­vári esperessége alatt. Néhány verstöredék iis maradt tőle. A költemények első fogalmazá­sa. Tisztázatlan lapok — Mikor írta a verseket? — Rendszerint este. Visszavonult s lám- pafénynál irta őket. Egy pennám is van Sza- ! baloskától. És egész gyűjteménye a hosszú pipaszáraknak és a feketekávés csészéknek, öreg ur módjára soka; pipázott és feketézett. Közben vidám adomákat mondott. Kártya- partiknál ő volt a hangulatkeltő. Verstöredékek — ajtón és falon Kéziratok után érdeklődőm. A leveleken kívül alig találok. Már illetékes kezekbe ke­rültek. Végül mégis tud mutatni valamit Rend igazgató ur. Kivezet a tornácra, egy ajtó elé, honnan Szabolcsba kezeirásából a következő verset olvassa: Hej, Kiss Lajos mit gondoltál, Mikor haza indultál? — Én egyebet nem gondoltam, Haj, Gyimesbe vitit az utam S vadvirágok erdejéből Onnan soká szabadultam, Egy szép szőke vadvirágba, Ott bele is bolondultam S hogy vad se volt felesebbig Azt is csak ki tapasztaltam. Néprománc után szörezte ma­gában egy vándorló poéta. A vers története: Szabolcsba nyaralni jött Felfaluba s Kiss Lajost, a jelenlegi göngényi egyházmegye esperesét 'kereste. Kiss Lajos nem volt otthon s jeléül annalk, hogy ott járt], ezt a verset irta a bezárt ajtóra. A világháború egyik epizódjában nem ki­sebb ember lakott Szabolcsika felfalusi nyara­ló házában, mint Szurmay hadász) Jalypa- rancsinok. Szászrógenben és FElfaílluban és bu­dapesti 13-ik hús,zárezred állomásozott. En­nek a nagyszerű katona-embernek köszön­hető, hogy a költő házát semmi rongálás nem érte. Hogy milyen tisztelettel adózott Szurmay, azt a hadosztály továbbindulása előtt irt versiéből! illáohatijulk. Ezt irta Szurmay ágya fölé a falra: Első éjszakánkat Régenben töltöttük. Másodikra Felfaluban hajtjuk fejünket. Hej, mennyivel jobb itt, mint Wollhiniában, Pláné, a költő Szabolcsba házában. Házát nem akarjuk, mindenét kíméljük, Ötét pedig sokáig éltetjük. Szurmay személyesen adta a házát ép be­rendezésével Rend László igazjgiai.'bnaik, ki' ké­sőbb meg is vette Szaboiloskától. Mja már csak a magas platánok mutatják, hol állott. M|ég néhány előszereplőt mutatott meg út­közben Rend igazgató ur. Blőszereplőket, kik miután levetik lelkeiik porhüvelyét)., az­után is élni fognak Szabolcsba verseiben. Szabó Lajos. I MEGJELENT! MEGJELENT! j ; Um JÓZSEF I I szenzációs riportregénye 1 Golgofás uf a valóságban ! _____________________ kapható az Ellenzék könyvosztályában ! ! A ripoHreácnij ara § J lei Az Umian feloldja és eltávolítja a hagysavaí Az UROFAN a szervezetben végzett ván­dorútra alkalmával q következő hatást fejti ki: Feloldja az izomfalakra lerakodott sókat és meggyógyítja a reumát, zsábát, megelőzi ez ülőideg-gyulladást. Az UROFAN feloldja a vese- és epe-kö­veket 'és igy lehetővé teszi, hogy ezek a fon­tos szervek ismét normálisan működjenek. Az UROFAN feloldja az Ízületekben lera­kódott — köszvényt, reumát, arthritizmust okozó — sókat. Az UROFAN átmossa a veséket, feloldja a fájdalmas veseköveket. Ezáltal méregte- leniti a szervezetet, mert megnyitja az eldu­gaszolt vesecsatonnákat, amelyek a szervezet mérgező központjai. Ara 105.— lej. — Kapható gyógyszertá­rakban és drogériákban. Lerakat és vezér- képviselet: E. & L. Ciora Bucureşti, III., Strada Speranţei No. 37. Ha az ETHYL-UNIREA kékbenzint részesíti előnyben, fjaidasafj©sal®l» iizeraaaMYaţjot vásárol L ehet hogy csodálkozik, ha a fenii állítást olvassa, mert köztudomású, hogy az Ethyl-Unirea kókbenzin 50 bá­nival drágább, mint egy liter közönséges benzin. Mégis fenti állításunk tökéletesen igaz és magyarázata igen egyszerű: Az Ethyl-Unirea kékbenzin több kilométert ad li­terenként, tehát nem­csak fedezi a különbsé­get, de még jelentékeny megtakarítást is jelent. A literenkénti 50 bánival magasabb ár csak látszólagos, ha a megtett kilométereket számítja. Ténylegesen az Ethyl-Unirea kékbenzin sokkal gazdaságosabb. De az Ethyl-Unirea benzin által elért megtakarítás másutt fekszik. Minthogy antidetonáns üzemanyag, csökkenti a mo­tor vibrációit ami által a JA­VÍTÁSI KÖLTSÉGEK CSÖK­KENNEK. Az ETHYL-UNIREA KÉKBENZIN az UNIREA szivattyúk egyik fö vonzóereje. Ugyancsak UDVARIAS ÉS GYORS SZOLGÁLAT, VIZ a hűtő számára és automatikus LÉGSZI­VATTYÚ INGYEN ál! az autósok rendel­kezésére akik ezeket az állomásokat meglátogatják. Az Eihyl-UNIREA kék. benzin előnyei: 1. Könnyebben veszi az emelkedé­seket. » 2. Nagyobb sebesség. 3. Azonnali indítás. 4. Az ellenőrzött és megfelelő égés folytán csökken a motor kopása. UNIREA Anglia és a Mint minden északi nép, igy az an­gol és az irlcindi is hajlamos a romanti­kára. Magatartásának külső merevsége és pozitivizmusa inkább páncél, amely mögé védekezve rejti naivságát és hi­székenységét. Ez a tulajdonsága rejtet­ten megnyilatkozik minden iránt, ami rejtélyes, titokzatos. Az északi mondák, balladák sötét és rejtélyes háttere, kí­sérteties atmoszférája az angol lélek re­gényességének őszinte kifejezői. Ebben a sajátságos angolszász gondolatvilágban jelentékeny szerepet játszik a kísérte­tekben való hit, aminek azonban semmi köze a spiritizmushoz. Az angol és ir népiélek irracionális beállítottsága ma­gyarázza meg inkább ezt a magában álló tulajdonságot. Nemrégen Westmeath-ban, az egyik délirországi grófság központjában, a hatóságoknak nagy gondot okoz egg ti­tokzatos ügy, amelyet eddig még nem sikerült megoldani, Matt Dowling ur, a városka egyik köztiszteletben álló pol­gára azzal a követeléssel fordult a váro­si tanácshoz, hogy házát sürgősen bont­sák le s teljes egészében közköltségen más vidékre telepítve, építsék fel. Mi­ért? Matt Dowling ur megadja a vá­laszt: a vidék, ahol a háza épült, átko­zott s nem tud a szellemektől nyugodni. Felesége, a derék Minnie, olyan félelme­ket áll ki, hogy a kisértetek és a manók miatt már-már halálán van. Legutóbb is, mikor a kert végében álló kúthoz ment vízért, megjelent előtte egy vörös- szakállas emberke, zöld sapkával a fején és félelmetes nevetéssel riasztotta el az asszonyt, aki hanyat-homlok visszame­nekült a házba. Dowling ur azt is kifej­tette, hogy ezen a vidéken évszázadok óta a szellemkirály lakik, aki időnként a szomszédos fíowmore vár romjai közül kiszáll és megjelenésével riadalmat és általános félelmet kelt az élők között. A szellemkirály, aki egész sereg manót visz magával ilyen kalandozásaira — Dow­ling ur szerint —, egy éjjel házának ab­lakán is bezörgetett s odáig vetemedett, hogy az ablakpárkányon álló üveg whis­kyt is elrabolta s szemeláttára fenékig kiitta. A szellemek és a manók valóság­gal megszállták az udvart és mind fe­nyegetőbben viselkednek. ,,Igazán szo­morú — mondotta Dowling ur —, hogy jámbor keresztényeknek ilyen elátkozott helyen kell lakniok.‘‘ A panaszos hozzá­teszi még, hogy ő és házanépe már bosz- s:u idő óta nem tud éjjel pihenni s az aggodalmak munkakedvét is elvették. Dowling ur panaszát a hatóságok meg­hallgatták: vizsgálóbizottságot küldtek ki a kísérletektől megszállt vidékre, sőt Dublinből orvosi bizottság kiküldését is kérték, hogy megvizsgálják Dowling urat és feleségét. Hátha sikerül valamiképpen „elűzni“ a szellemeket s a vörösszakál- lu manókat, akik valószínűleg csak Dow­ling ék felizgatott fantáziájában létez­nek...

Next

/
Thumbnails
Contents