Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-30 / 172. szám
1931 július 30. ^BLLBNZéK EUBZ: Szerentsétlen Flótás dr. szerencséje Irta: KONDOR LÁSZLÓ Szerenltsétlen Flótás dr.-t vfulagélatében csak egy hajszál választotta öli a szerencsétől. Ha niiincs ez ,a hajszál, akikor ő 1-ehelett volna a világ legszerencsésebb embere. így azonban... De hadd mondjam cl sorjában, ami vele történt! Az első hajszál mindjárt a születésénél keresztezte az útját. Szerencsétlen Flótás ugyanis egy kórházban látta meg a napvilágot, mint egy előkelő és dúsgazdag földbirtokoscsalád szépreményü sarja. Hogy, hogy nem, a csecsemőt elcserélték egy másikkal és igy a kisfiú, a kevésbé előkelő és még kevésbé gazdag Szerencséden-család tagjaiként kezdte meg földi pályafutásait'. Tulhosszum nyúlna ez a történet, ha részletesen akarnék beszámolni ennek a helytelen sínekre tévedt éleinek minden egyes kisiklásáról. Szerentsétlen Flótás! mar az elemiből kicsapták, mert valaki kővel hajigálta meg a tanítót és hogy, hogy nem, a motozáskor az ő zsebében) találtaik köveket1. A gimnáziumban két osztályt ismételni volt kénytelen, jóllehet azok, akiknek óra alatt sugoat s akik helyett rendszerint ő készítette el a dolgozatot, egytől-eg,yig könnyűszerrel mentek tovább. Isten csodája, hogy végül mégis csak le tudta tenni az érettségijét, és még nagyobb csoda, hogy harminc egynéhány esztendős korában megszerezte a doktorátust Diplomáját a dékán undorral nyomta a kezébe, mintegy ikönyöradományit azért, hogy a kellemetlen hallgatótól végre valahára megszabaduljon. Érthetetlen, hogy miért tartotta mindenki kellemetlen embernek. Szerentsétlen Flótás dr-t, amikor valójában ő volt a világ legártatlanabb embere, aki boldog volt, ha sziv ességeket tehetett. Valójálban egész élete csupa szívességből állt, amit azonban az emberek nem méltányoltak, mert hogy, hogy nem1, mindenkinek az volt a véleménye, hogy Szerencsétlen Flótás dr. fölösleges ember, aki örülhet, ha egyáltalában elfogadnak tőle valamit, merb hisz mirevaló az ilyen élhetetlen ember, ha nem orra, hogy nála életrevalóbbak kihasználják. Valóban: Szerentsétlen Flótás dr. hányi- veti lelkét mindig a. legtisztább boldogság, érzése töltődte 'be, valahányszor a maga elérhetetlen gazdagságából másoknak juttathatott. Nem volt emögöttic filozófia nála, inkább afféle beletörődés az élet megváltozhatatlan rendelkezésébe, valami negatív kielégülés és pozitív elég:éltei, amely a maga alsóbbrendűségének beléje gyökerezett, keserves tudatát bizonyos fokig elviselhetővé, sőt hivatásszerűvé tudta tenni a számára. Szeretsétlen Flótás dr.-it ezek a furcsa, önkinzó megnyugvások annyira kielégítették, hogy hovatovább már nem Is igyekezett az életben eredményt elérni. Afféle ártalmatlan kifbic volt már csalk a nagy játékosok mellett, aki sohasem nyert, de mindig vesztett. Azaz, hogy 6 maga sohasem ébredt tudatára annak, hogy kerüli a szerencse. Sőt: tttokban állandóan hitt valami nagy-nagy szerencsében. Hej, esiak az a bizonyos hajszál ne lett volna minidig az útjában!... Mondanom se kell, hogy a nőknél sem volt szerencséje. A nők is éppen úgy kihasználták, mint a férfiak és éppoly (kevéssé méltányolták érte. Kihasználták és kinevették. Sütkéreztek Szerentsétlen Flótás dr. szi velőiké nagy melegében, de mihelyt fölmelegedlek tőle, máris szaladtak tovább, egy kevésbe leJkes, de annál szerencsésebb férfi karjaiba, aki a dalgplk könyörtelen rendje .szerint sohasem tudta meg, hogy könnyűszerrel elért kedvesének bőségesen buzgó szenvedélyét voltaképpen a hűtlen, elhagyott Szerentsétlen Flótás szította. Az emberek általában bolondnak tartották. Szerentsétlen Flótás dr. tudta ezt, de csak mosolygott rajta. Csak ő tudott arról, hogy a látsza.v csal, mert valójában ő az élet kegyeltje, minden úgynevezett szerencsés embernél szerencsésebb ember, akinek a .számára az élet még sóikat, nagyon sokat tar- togat. Az a kártya, amelyre 'szerencsétlennek keresztelt hősünk egész, igazában, soha ki nem elegült életét föltette, egy sorsjegy volt. Tiz évig játszott ezzel a sorsjeggyel1 és sohasem nyert. Egyszer azonban mégis csak rámosoly- got.5 a szerencse. Szerentsétlen Flótás dr. betekintett az újságba és rögtön meglátta benne a keresett számot. Utolsó napja volt a húzásnak és 'aznap húzták ki a nagyobb nyereményeket. Szerentsétlen Flótás dr.-nak elhomályosult a szeme. Végtelen könnyűséget érzett és szédületes káprázat' fogta el. Angyalkákat látóit, akik kacagva táncolták körül és mennyei zeneszó mellett adták tudtára, hogy a kegyes sors jóvoltából végre kllhuztók a sorsjegyét. Az igaz, hogy nem a főnyereménye vitte el. dehát Szerentsétlen Flótás kevesebbel is beéri. no meg aztán negyvenzer pengő is szép pénz, kilváltkép, ha oly hosszú hét sovány esztendő után kapja az ember, mint amilyent szerencsétlen barátunk eddigi élete jelentett. Szerentsétlen Flótás dr. fogta a kalapját, meg az esernyőjét (soha egy lépést sem tett ernyő nélkül) és kirtámolygot,t. az utcára. Odakint teljes pompájában tündöikiött a nyár és Flótás még sohasem érezte magát a 'természettel annyira egynek, mint most. Szeretet volna teborulni ez előtt, a természet előtti, de ugyaniakkor mintha neki is hódolt volna minden. Egy kis virágáruslány hozta a természet hódolatát. — Rózsát, szegfűt tessék! — kínálta 'bizalmas magaík éltetéssel. Szerentsétlen Flótás dr. elpirult ekkora m eg t.i s ztdlitetéstól. — Adjon egy szálait! — hadarta zavartan. — Rózsát, szépet, pirosat!... És életében először tűzött a gomblyukába virágot. Úgy ment a sorsjegyirodáha. mint egy diadalmas hadvezér. Az .iroda azonban már zárva volt, azaz hogy a szolga éppen zárta. — Késő van már? — kérdezte Szerentsétlen dr. félénken. — Szerettem volna, ha lehet a nyereményemet fölvenni. A szolgát a dolog nem nagyon érdekelte. — Majd holnap — vetette oda kurtád. — Ma már nem. tartunk hiVutalt. — Kar — jegyezte meg egy kicsit lehűlve flótás és kíváncsian nézett be az üres irodába. — Tudniillik negyvenezer pengőm van odabenn — tette hozzá busákén. Szeretsétlen Flótás dr. nagyon szerette vök na valaki előtt kiönteni a boldogságát, de nem volt barátja., mégcsak bizalmasabb ismerőse sem. így hát egyedül maradt, megvacsorázott egy büffében és hazament), mint már annyiszor életében, kapuzárás előtt,. — Majd holnap! Éjszaka felriadt álmából. Azt álmodta, hogy rablók járnak a szobájában és keresik a negyvenezer pengőt. Ijedten nyújtotta fel a lámpát. Senki, 'Semmi!... Mégis kiugrót; az ágyába,: meg kell hogy nézze azt ,a -sorsjegyet, vájjon megvan-e! Most jut eszébe, hogy délután, amikor a sorsjegyirodába ment, meg se nézte. Persze, hogy megvan, a tárcájában van, litt van! Nézi, nézi a sorsjegyet Szerem:'vétlen Flótás dr. és lassan fordul vele a világ. — Istenem!... Ez nem az a .sorsjegy, amely a negyvenezer pengőt megnyerte!... Úgy látszik, tévedésiből más iszámot adtak neki az irodában!... Az ő jó, nyerő sorsjegyét valami kép kicserélték egy értéktelennel... Eszerint, tehát nem fe nyert negyvenezer pengőit... Nem nyert... Vége!... Szerentsétlen Flótás dr. kiejti a kezéből a sorsjegyet... * _ Csengetnek, kopognak, dörömbölnek... Nem jelentkezik senki... — Pedig a házmester azt mondja, hogy itthon vám. — Itthon hát... Láttam az este hazajönni... Különben tik, amióta az eszemet tudom, ez még nem aludt házon kívül soha... — Akkor nincs más háitra, fel kéül törni a lakást!... Valaki hívjon rendőrt és lakatost... Itt alighanem baj van... Már az előszobában megcsapta az orrukat a kiömlött gáz szaga. — A konyhában!... Ot,; feküdt Szerentsétlen Flótás dr. élettelen teste a földön, mellette egy darab papír, egy sorsjegy. — Gyorsan!... Talán még nem késő!... Halló!... Ébredjen!... A sors jegy, irodától vagyunk... Gratulálni akarunk... Szerentsétlen, ur!... Meg tetszel,: nyerni a főnyereményt... Valaki fölemelte a földről a sorsjegyet. Az ur, aki a sorsjegyirodától jött, átvette tőle. — Ez az — mond'a ünnepélyesen. — Ez az — mondta ünnepélyesen. — Ez az a sorsjegy. amely a háromszázezer pengős főnyereményt megnyerte... De Szerencsétlen Flótás dr., akit ismét egy hajszál választott el a szerencsétől ez,t már nem hallotta. Rebecca West: Mint a nádszál. Izig-vérig modern regény, olyan őszinte, mint Ursula Parrott, olyan érdekes, mint Vicki Baum és olyan művészi, mint Stefan Zweig. A roppant nagy olvasótáborral rendelkező angol Írónő, akinek ez a negyedik, rendkívüli sikerű munkája, ebben a könyvében egy női sorsot rajzol meg, még pedig egy mai női életpályát. Az összes női problémák ávonulnak Rebecca West gyönyörű regényében, ahogyan az egész ifjú korában özvegységre jutó remek, fiatal nő megpróbálja életét modern felfogással, sohasem megfélemlítve, úgy formálni, hogy — habár sokszor a szigorúan vett erkölcs rovására, — de mégis fenntartsa magát, még pedig azon a társadalmi nívón, amelyet szerinte jogosan elfoglalhat. Rdbecca West: Mint a nádszál c. regénye 340 lap. Rózsavölgyi-kiadásban, ára 132 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Rózsavölgyi könyvkiadvány óik jegyzékét. Pap Károly: Irgalom. A fialtlail magyar elbeszélők között Paip Károly .egészen kivételes helyiét foglal el. A költészet meleg atmoszférája ömlik el gazdag szépségű novel- lóiban., de ebből a költői levegő bő! az élet kegy eilen igazságával lépnek elő állukjai«. Az ellesettek, a gyengéik, a modem élei ökölharc áva] sziemben tehetetlenek Pap Károly igazi kedves figurái, de mind között legnagyobb szeretettel a gyengék örök védelmezőjéhez, Krisztushoz fordul. Krisztus-novellái egésziein páratlanok iirod,almiunkban és egészen uj, egyéni módom ragadják meg Krisztus örök arcát. A gazdag tartalmú növeli,ás- kötelt az Atlhienia’eum novella'sorozatában jelent meg, ára 53 tej minden köm.yvkereske- déstoein. Kérje az Athenaeum újdonságok teljes jegyzékét. Lion Feuchtwanger: A hamis Nero. Ves- pasianus fia, Titus császár, Jeruzsálem meghódítója uralkodik. Számos bei és külpolitikai nehézséggel kell megküzdenie s ezeknek egyik legsulyosabbika a hamis Nero fellépése a Tigris és Eufrates közötti területen. A hamis Nero egy Teremcius nevű fazekas, akit a meggyilkolt Nero császárhoz való végzetes hasonlatossága sodor az események középpontjába. Varró, az egykori dúsgazdag római szenátor, Nero barátja ó> politikai elgondolásainak örököse áll a háttérben. Ennek a rendkívül ügyes politikusnak sikerül megnyernie nemcsak ,u mezopotániai apró uralkodók, hanem a hatalmas partus király szövetségéi is. De az áltállá teremtett Teren,ciu-s- Nero-lbáb lassanként kicsúszik a kezéből, megkótyagosodik a hatalomtól és mint valami életrekelt bűvészinas, rombadönti mestere nagyszerű építményét. „A hamis Nero" Dormándi László fordításában 132 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Pantheon- ojdonságok jegyzékét. Illyés Gyula: Petőfi. Az iró a könyvről: ,,Petőfi volt életem legnagyobb élménye. Magánélete is. ö voi; az első iró, akit megismertem s ma sem fejeztem be. Gyerekkoromhoz kapcsolódik nemcsak müvei által; viselt dolgairól még előbb hallottam, mint verseiről. Szülőfalumban járt iskoláiba: ereklyém is van: a falusi kocsma, melynek -ivójában legelőször fellépett, véletlenül családomé. Azóta életem minden fordulóján velem volt, rajongtam érte. vitáztam vele, elfordultam tőle, hogy aztán ismét visszatérjek. Egyszer versei hatoltak rám jobban, máskor gondolatai és jelleme. Ifjúságomban, mint legtöbb magyar diáknak, ő volt igazi nevelőm, eszméim irányát örökre befolyásolta', ő adott példát a magatartásra. Hálámat rovom le most, hogy irok róla. A nevelő példa ösztökélt s az tette kötelességemmé, hogy róla való gondolataimat úgy mondjam el. ahogy ő szokta elmondani véleményét és gondolatait. Csak erősite;t vállalkozóimban, ha felfogásom itt-ott — mint például republikánus versei és érzelmei megítélésében — az általános felfogástól némikép eltér;. Célom az volt, hogy a költő lelkifejlődését mutassam be, ehhez nemcsak költeményeivel kellett behatóbban foglalkoznom, hanem a költő magánéltével s a korral, környezettel is, amelyben élt. Könyvem igy egyszerre életrajz, esztétikai tanulmány és néha-néha vallomás. Ismét egy heterogén műfaj, talán nem véletlen, hogy nem ez az első, mely kezem alól kikerült. Rajta voltam. hogy a könyv kerek és olvasható legyen, vagyis abban, hogy az iró és olvasó gyorsan és tökéletesen megértsék egymást, ne az olvasónak kelljen erőfeszítést tennie.“ Illyés Gyula ^Petőfi" c. könyve Nyugat-kiadásban, kitűnő ki- állitásban, 125 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Nyugat-kiadványok teljes jegyzékét. Babits Mihály: Hatholdas rózsakert. Babits Mihály uj noveiláskötelében, a Ha-hol- das rózsákertben, a Halál fiainak mellékalakjai élik a maguk különös, megvert, furcsa életét. A kisvárosi társadalom atmoszférájának, a reménytelen magyar életnek levegője, a nagyolakarások, a félszeg kezdések, ervek és lehullások szomorú történetei vonulnak el előttünk azzal a megirási művészettel, mely a makulátlan tökéletesség érzését leheli. A világot járó magyar prózairodalomnak ujabtb gazdagodása ez a könyv: és Babits Mihály munkásságában méltó azoknak a müveknek ragyogó sorozatához, amelyetk alapján a kritika nagy hódolatán túl a közönség is szerelőiébe fogadta. Babits Mihály: Halhoidas rózsáikért az Athenaeum sorozatban 33 lej minden könyvkereskedésben. Kérjen ingyen jegyzéket.
