Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-29 / 171. szám

T i: /. P N 7 C K 103 7 t a Hím 2 0. mm UZINELE DE FIER $g DOMENIILE DIN REŞiŢA S. A Rfóitónulegpési felhívás A Societatea U/i'aelc de Fier si Dome­niile din Hesita S. A. 1937. június 28-án tartott közgyűlést''!) uj részvénykibocsá­tást határozott el és pedig 500.01)0 lej ér­tekben egyenként 300 lejes, névre szóló részvényt, amelyeket elsősorban a tár saság régi részvényeseinek ajánjnnak fel IC határozat azon tény megállapításá­ból ered, hogv üzemeink és niiihelyemk tevékenysége az utóbbi három év alatt nagy mértékben fellendüli, úgyhogy fel sz/'reléseinket uj, tekintélyes befekteté­sekkel kiegészíthettük és modernizálhat­tuk. A röviddel ezelőtt létrejött tranzakció, mellyel társaságunk biztosította magá­nak az Astra R. T. részvény többségét s amely magában foglalja a Romloc ro­mán mozdony és vagongyár R '1'. Bras­só és az Unió vagyongyár R. 1'. Satu- maré összes részvényeit, egyrészt lehe­tővé tette, hogy az állami rendelések végrehajtásának biztosítására, az Astra Brassóban kezdett uj építményei felett rendelkezzünk, másrészt, hogy e vállala­tok működésének szervezését és csopor­tosítását a mi gyártási programunkkal összhangba hozzuk és ezáltal tekintélyes módon fokozzuk üzleti tevékenységün­ket. A befektetések és az újabban eszkö­zölt kihitelezések arra indítanak, hogy célszerűnek találjuk alaptőkénk emelé­sét, a részvénytöke emelésének részbeni realizálása által, amit az 1928. évi au­gusztus 3-iki rendkívüli közgyűlés jóvá­hagyott. A Societatea Resita a krizis éveiben is kielégítő osztalékot biztosított részvénye­seinek, amit az utolsó hat év nyereség­kiosztása is mutat: Tiszta nyereség Osztalék 03; 14,935.924 Lei 5% brutto 29,814.737 , 4°/o n 933 3,559,564 „ 5% n 9J-á '5,083.848 „ 6°/0 ff 9 74,031.219 „ 7% ff 9.6 90,016.458 „ 10% nettó A magánfogyasztás számottevő meg­növekedése, a CFR üzletvezetőség befek­tetési programja és más állami rendelé­sek vállalatainknak hosszú időre bizto­sítják az üzemmenetet és kielégítő jöve­delmezőséget. A Societatea Resita mindig gondosko­dott arról, hogy az amortizációkat a bá­nyák, épületek, berendezések és gépek értékének arányában eszközölje és hogy Befektetések Amortizációk Lei Lei 1931 88,864.147 75,000.000 1932 28,756.479 50,000.0 6 1933 40,476.898 55,000.000 1934 75,612.443 80,000 0 0 1935 108,682.266 100,000.00) 1936 164,635.015 125,000.0 )0 A Societatea Resita részvényeinek ár folyama a Bucureşti i tőzsdén már bősz szu idő óta 560—600 lej körül áll. A kibocsátási árfolyam a társaság részvényesei részére 500 lejben van meg­állapítva részvényenként. Az. uj részvé­nyek 1937 július 1-tői részesednek a fo Ivó évj nyereményben. A kibocsátás első része az. 1936. évi szelvények kifizetésére lévén fenntartva, módot nyújtunk a részvényeseknek arra, hogy az újonnan jegyzett részvények el­lenértékét az 1936. évi szelvények fel használásával részvényenként 50 lejt számítva fizessék meg Vagyis a részvé­nyesek minden birtokukban levő 10 részvény után egy részvényt kapnak in­gyen, az 1936. évj szelvémy visszatartá­sával, azaz 10 darab 1936. évi szelvény ellenében egy uj részvényt kapnak. 10 részvénynél kisebb mennyiség ese­tén a részvényes szintén kaphat egy uj részvényt, ha az 50 lejes szelvényekkel lefizetett összeget kiegészíti készpénzben az uj részvény árára, azaz 500 lejre. Pél­dául: Egy részvényesnek van 6 darab Resita részvénye, tehát az 1936. évj 6 szelvény és készpénzben lefizetett 200 lej ellenében kaphat egy uj részvényt. Azok a részvényesek, akik jegyzési jogukkal élnek, az. 1936. évi szelvénye­ket és a jegyzett részvényekért szükséges kiegészítő összegeket az alábbi bankok egyikénél helyezhetik letétbe: Bucureşţiben, valamint li ókin lézereiknél ROMANIA: Societatea Naţională de Credit Indiistual S. A. Banca Românească, Ban ca de Credit Român, Banca Comerciale Române, „Albina“ Institut de Credit şi de Economii LONDON: Wesi minster Bank Ltd., 36 St. fames’} Street, London S. W. L ahol jegyzésükkel egyidejűleg nyugtát kapnak, amelyet utólag a tényleges címletekre cserélünk be. A nyugtákat az aláírók által bemon­dott névre állítják ki, azzal az egyedül megszorításai, hogy olyan részvények ért. amelyek valamelyik román állam polgár nevére szólnak, az uj részvények is csak román állampolgár nevére adha tók ki. Az opció joga 1937 julius 10-től julius 31-ig vehető igénybe. Ez időpont lejártá­val megszűnik a részvényesek ama joga, hogy az 1936-os szelvények alapján az első részvénykibocsátásban és minden kibocsátási költségmentességben, része­sedjenek. AZ IGAZGATÓ TANÁCS. Papírszalvéta olesö ár3a*i minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában. Cluj. Piaţa Unirii kapha­tó. Egy próbavásárlás meggyőzi önt ár.tmJC utólérhetetlen olcsó voltáról. AGYVÉRZÉSRE HAJLAMOS IDŐSEBB EM­BEREK a rendk vül enyhén ható természete.') FERENC JÓZSEF kcserüviz — reggel éhgyomor­ra egy kis pohárral — n^gyfontosságu szolgala­tot tesz azzal, hogy igen könnyű, ágy székleté tét és kielégítő emésztést bztosit. Az orvosok «ajánlják. 2:73 A „Robinson Crusoe“ Írójának szülőháza „Robinson muzeum" lesz wMég egyszer fiatalnak Iónná, még egyszer kipirult arccal és csillogó szietmmel oltvasná a Robinisoin Cnusoet!“ — így szövegezte meg egyszer Sinclair Upton annyiunk vágyát az if júkori ábrándozások és ka'l-and'SÓvárgások elvesztett paradicsoma után. Természetes, hogy mikor az ember idő­sebb és józanabb lesz, alig talált már rá al­kalmai, hogy újra forgatha'S-sa Defoe halha­tatlan regényének meghitt lapjait. De van egy öreg ember, aki1 hü maradt ebhez a könyvhöz és aki nem tudta elivfedniii a gon­dolatot, hogy az a ház, melyben Defoe Dá­niel élleténlek nagy részét töltötte s amely házban megírta Robinson kalandj-alinak tör­ténetét a magános szigetien, Összedőljön s el­tűnjék a föld száménál s akii eget-földet meg­mozgatott, hogy a házait megmentteie,. A Kent grófságban, Hartley failubain fekvő 300 esztendős ház angol lapok hiiiradáisia sze­rint olyatn miegvtkselit áJlfapofban van, hogy osszedüillésétő 1 kell tarfanli. A ház tulajdonosai, Fleet N. M. ki.jelen­te title: — Fáj a szivem, hogy ezt a házat, mely­ből) „Robinson“ .szüléiéit, gyógyíthatatlan billegnék ketlll Iar tanom. De az épület amy- nyira korhadt, hogy súlyos .költségek nél­kül nem Oleíhletne átalakít ami múzeummá Defoe emlékére. Az összedől és fenyegeti és nem lakható. Még ha javításokat végeztet­nék rajta, akkor se lehletime benne lakni. Így nem marad má;s hátra számomra, lie kél! boktatnom a házait & másikat épittieltneim helyette. Ez a nyilatkozat mélyen megindította Mit, Wardot, a hartnisi néppark igazgatóját. 'Mo­bilizálta a nyilván osságot: — Valóban szégyen lennie Angliára — je­lentenie kli — ha Defoe Dániel szülőházát nem lehetne megmenlteinli. Ez a ház, mely­ben a „Robinson“ született, az angol ifjú-, ság, nem — a világ egész «ifjúságának bucsu- járó helyévé keik hogy legyen. Niem vagyok gazdag ember. De rendelkezésre bocsátom egész megtiakanitot't vagyonomat, hogy meg­mentsük azt a házat, ahof ..Robinson“ szü­letett, akiinek ifjúságom legboldogabb óráit köszönhettem. Ward igazgató felhívása és nemes gesz­tusa, mellyel egész megtakarított vagyonát felajánlotta, nagy visszhangra talált. Való­ságos versengés keletkezeit, mindenkinek becsvágya lett, hogy megmentse Defoe szü­lőházát az elpusztulástól. A kljs düledező há­zat valósággal túllicitálták. ■Klilsüilt azonban, hogy Mr. Fleet., a ház tu­lajdonosa, legalább is bizonyos fokig, idea­lista. Nem fogadta el mások magasabb Vételit ajánlatait, hanem Mt. Wardnak adta el a házat, akii rés taur álltai ja és Robinson-mú­zeummá alakítja. arjr tifelséífe I. Károly iáira ly, aki tegnap Londonból Brüsszelbe ér­kezett. Az uralkodó — mint ismeretes — többheti külföldi útra indult és uta­zásai során felkeresi a nyugati államo­kat, ahol mindenütt politikai, sőt gaz­dasági tárgyalásokat is folytat. Őfel­sége — ahogy hírlik — Brüsszelből több más európai állam fővárosába is ellátogat. Hétköznapi gondolatok Mindenki annyira mérlegeli a dolgok jr lenlőségét é> fontosságát, amennyire azok ót érintik t / The rlgh* man <d the right f^°ce (m'yfp­telő ember a megfelelő helyen) mond ja az angol i csakugyan Ilyesféle alapon szók- lünk ábrándozni Tökéletes Altomról. De mit csináljanak azok, akik semmihez sem értenek, mit csináljanak a tehetségtele- neki Nekik is élni kell, őket sem lehet meg. ölni Ha tudtukon és akaratukon kívül a ui tágra hoztuk őket, nekik is helyet kell ad­nunk valahol. * ,,Fgyült érezni*' valakivel, ez a kijelentés bizonyos mértékig, valóban csak frázis. Bár. mennyire szeretünk valakit, sajnáljuk, segí­teni szeretnénk rajta, lever bennünket az, ha bántja valami és rassz neki — de a legcse­kélyebbet sem érezzük abból, ha — például a joga fáj. * Az igazi presztízs, ha annak a presztízsét is szem előtt tartjuk, aki előtt meg akarjuk őrizni presztízsünket. * Önmagommá' szemben való kötelességei­met. legalább olyan fontosaknak kell tarta­nom, mini o másokkal szemben valót. Csak önmagomon keresztül lehetek jó másokhoz. De ezt először be kell ismerni. Soha semmi sem jön, amikor éppen na­gyon kellene. S a következő percben, eset­leg már nem egészen olyan. * Az embert az önmagával szemben való elégedetlenség és bizonytalanság viszi előbb­re. A százszázalékos önbizalom, valaminek a végét jelenti. A szerelem mint olyan, mindig reményte len. Feleky Klára. Delórme Suzanne, a púisiak kedvek színésznőié (iominikén nővér Párisi színházi körökben nagy feltűnést keltett Delorme Suzanne az az elhatáro­7.ása. hogy belépett a dominikán-nővérek rendjébe. A szép asszony, aki a Champs-Élysées színházban a „Bölesődal“ főszerepében aratta diadalait s akinek a filmen is nagy jövőt jó-oftak, kijelentette barátai előtt, hogy ő. mint színésznő, mindig megpró­bálta, hogy a művész hatását a nézőkre valami földöntúlinak találja és ellenállha­tatlan vágya támadt, hogv mint apáca él­jen tovább ennek a gondolatnak. Delorme Suzanne egy magasállásu pá­risi állami tisztviselő leánya s gyermek­korától fogva egészen a színháznak szen­telte magát. Rendkviüt sokoldalú művész­nő volt és nagyon sok színpadi tempera­mentum volt benne. Delorme Suzanne az előkelő evreuxi zárdában teljesen irodalmi tanulmányai­nak él és a zárdából is nagy figyelemmel kiséri a színházi élet eseményeit. Fr&ncmorszzíg a balkezesek hazája Bordeaux városának polgármestere. aki, ugylátszik. hivatali munkája mellett bősége­sen ráér más kérdésekkel is foglalkozni, pon­tos statisztikát állított össze a világ balkeze­seiről. Ebből az összeállításból kiderül, hogy Franciaországban a népesség feltűnő szám­mal használja balkezét úgy írásnál, mint egyéb munkánál. Mig Amerikában a népes­ség 0.66 százaléka , Németországban 0.13, Hollandiában 0A6 százalék, addig Francia- országban 3.17 százalék, sőt a legutóbbi év­tized alatt 6.03 százalék teljesen balkezes, ami azt jelenti, hogy száz ember közül ha­tan nem is tudnak jobbkézzef írni. A fran­cia kamara egy tekintélyes tagja, mikor eze­ket az adataira■■ hallotta, keserűen kiáltott fel: ,,Ki csodálkozhat ezekután. hogy a fran­ciák alaptermészete a balfelé való orientáló- dásc!‘i Nem igy gondolkoznak azonban a tan­ügyi hatóságok, amelyek most szigorú ren­deletet adlak ki a nagyszámú balkezesnek jobbkezessé való átformálása tekintetében. Körmendi fferciic: Találko­zás és tmem A világdbijas magyar iró legújabb nagy regénye „Budapesti Kaland“ — „Boldog em­beröltő“ és ..Bűnösök“ c. regények szerző­jének könyvnapi müve. — Athenaeum kía- . dús, remek kiállítás, 280 lap, most niég könyvnapi áron fűzve 99 lej, kötve 125 lej, később fűzve 152 lej, kötve 178 lej Lepa- genál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen aj jegyzéket. különösen a krrzis éveiben arányban tartsa a/ évi amortizációs összegeket uj befektetéseivel.

Next

/
Thumbnails
Contents