Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-18 / 162. szám

1 TIS7 futiüs 18. tiEEBNZß*) INNEN 0 NN AN ! VIRÁGBA BORULT A GYÜMÖLCCSEL TELI KÖRTEFA TETEJE Nagykanizsáról jelentik: Baiatonfenyve- sen Vinczenty Árpád fürdőigazgiató kertje­iben az éreti gyümölcsökkel ítélt körtefa te­teje másodszor is virágha borult. A fürdő- iroda mellett a lila akácfa is másodszor vi­rágzik. A SEBESEN GURULÓ LABDA NAGY FŐNÖKE Londonból jelentik : Az angol Charlton labdarugó-csapat kanadai körútja során a csapat igazgatóját, népszerű Jimmy Seedet, a saska- toon-indiánok tiszteletbeli törzsfő­nökké választották. A „halványké- pü“ sportférfiu indián neve „Tapa- Ho=Ksina“, azaz a „sebesen guruló labda Nagy Főnöke“. AHOL1 A KÖZALKALMAZOTTAKNAK TILOS A TÁNC Sanghajból jelentik: Fucsau kínai tarto­mány kormánya rendeletilleg eltiltotta azösz- szes közaiikalmazo'ütakna'k a táncot, hivatko­zással az „uj élet“ elnevezés alatt megindult hazafias és erkölcsnemesitő mozgalomra, mely a táncot az .„erkölcsteilen léhaságok“ közé so­rolta. A rendelet megszegői hivatalvesztés­sel bűnhődnek. GYERMEKBÉNULÁSI JÁRVÁNY ETONBAN Londonból jelentik: A világhírű etoni kö­zépiskolában gyermeklbénulási járvány ütötte fel a fejét. Az egyik beteget az iskola kórhá­zában szigetelték el, kétszáz diákot pedig a járványveszélyre való tekintettel, hazaküld­tek. AUTÓJÁRAT A SZAHARÁN ÁT A „trópusi szállítmányok társasága“ gépkocsiközlekedést rendszeresített a Szaharán át s most ismét több uj út­vonal létesítését tervezik. Ez a társa­ság lehetővé tette, hogy 14 nap alatt Algírból az angol Nigeria vasútállo­másig. Kanoba érjenek az utasok és a postai, vagy egyéb szállítmány. Az ut megszállások és étkezések költségével együtt mintegy 15.000 lejbe kerül a mi pénzünk szerint. A szaharai útnak nagy a turisztikai jelentősége, de még nagyobb hadászati nézőpontból, mert a nyugatafrikai francia katonaságnak Európába szállítása gyorsabban tör­ténhetik sivatagon át gépkocsin, mint kerülőuton hajóval. AZ ORVOS KÜLÖNÖS HALÁLA Newyorkból jelentik: H. A. Vincent dk. hatvanegy éves vellingtoni (Kansas állam) szakorvos egy betegét megvizsgálta és kímé­letesen közölte a családdal, hogy az illető súlyos iszivtbajban szenved és- élete hajszálon függ. Ahighogy ezt kimondta, maga az orvos holtan rogyott össze. Szívbaj ölte meg. AZ ÚJABB ANGOL Női NEMZEDÉK NEM TUD FŐZNI Londonból jelentik: Dawson lord, VI. György király udvari orvosa, a lordok házában tartott beszédében kifejtette, hogy a lakosság rosszul- tápláltságát és elsatnyulását főként annak tulajdonítja, hogy az ifjabb női nemzedék nem tud főzni és a nép táplálkozásának túlnyomó része kon- zervekből áll. Sürgősen javasolja, hogy a kormány „konyha-gépkocsi­kat“ járasson az országban, amelye­ken szakértők tartsanak szemléltető oktatást a helyes és egészséges fő­zésről és az élelmiszerek tápanyagá­nak legcélszerűbb kihasználásáról. Ez többet használna a közegészség ügyének, mint a kötelező testgya­korlás elrendelése. AKIK HARMADIZBEN KÖTÖTTEK EGYMÁSSAL HÁZASSÁGOT Newyorkból jelentik: Kerr Károly és Gra­ham Anna Nokomisban (IlLinois állam) har- madizben lépett egymással házasságra. A há­rom házasságkötés 'között Kerr még két má­sik nőit vett feleségül, Graham Anna pedig egyik korábbi férjéhez ment ismét feleségül. A Kerr-pár álltad korábban kötött összes há­zasságokat „hűtlen elhagyás" címén bontot­ták fel, RICHTHOFEN ÓRÁJA A NÉMET NEMZETIMUZEUMBA KERÜL Az ausztráliai kormány a német kor­mánynak ajánlotta fel Richthofen Manfred báró, a világháború legendás­hírű német repülőhősének óráját. Az órát L. H. Wincey griffithi, uj délwa­lesi kisgazda, aki a világháborúban a 10-ik ausztráliai mozsárüteggel a Som­me környékén szolgált, Richthofen le­lőtt repülőgépének roncsai közt talál­ta és most az ausztráliai kormánynak ajánlotta fel. Becker délausztráliai né­met konzul, ki az órát átvette, Wincey- hez irt levelében a német nemzet kö­szönetét fejezte ki „a szép tettért, mely erősíteni fogja a két nemzet közti ba­rátságot“. Az órát a német nemzeti múzeumban fogják megőrizni. Pár leiéri ai • kitűnő felvétel a kipróbált „KODAK-RETINA“ kisméretű készülékkel. Fényerös optikájának és a legapróbb részletekre kiterjedő alapos megépítésének köszönhető, hogy minden felvétel sikerül. És emellett a „Retina" olcsó is : „Retina"-Xenar f. 3.5 készülék már 4500 Leiért ’üciftaife* Az előkelőség — világmárkája. Használjon mindig VERICHROM és PANATOMIC FILMET! ma wam iiiHÁsz bstvái 4 heíven éve kiegyezés IOJJ7 május 29-én szavazza meg a ma- AOwff gyár képviselőház a [kiegyezési törvényt, a hires XII. törvénycik­ket. Junius 8-án magyar királlyá koronázzák Ferenc József osztrák császárt. Julius 28-án Ferenc József szen­tesíti a kiegyezési törvényt. Hetven esztendő telt el a kiegyezés Magyar- ország és Ausztria dualisztikus államrendsze­rének a megalkotása óta. Hetven esztendő nem hosszú idő, 1867-ben született emberek miég elég szép számmal ólnak közöltünk — a kiegyezés politikai müve azonban nem ér­te meg ezt a szép kort, immár 19 éve ha­llott. Az évforduló 'aílkamából1 érdemes rá visszagondolni, hiszen: a kiegyezés a magyar nemzettest közelmúltjának egyik legnagyobb halottja! A kiegyezés a magyar politikai realizmus müve volt. A magyarság önálló nemzeti éle­tének a szerves beépítése iabba a politikai keretbe, mely akkor Középeurópa népeinek történeti együttélési formája volt. A Habs- burg-birodalom volt ez a politikai keret,, mély a Szudettáktól az Aldunáig egyesítette magában Középeurópa összekuszált száilás- területü németjeit, szilávjiait, magyarjait és románaát. A magyarságnak e politikai egységhez, az „összbirodalomhoz“ valló viszonyát akarta egyképpen rendezni! az 1849-es magyar for­radalmi politika, kimondva Magyarország­nak Ausztriától és a Habsburg-háztól való1 teljes elszakadását. A szabadságharc bukása ennek a politikai koncepciónak a buikását is jelent ette. A másik politikai koncepció, mely ugyan­csak ezt a viszonyt akarta rendezni, megal­kotásában Schwarzenberg herceg, osztrák •kancellár nevéhez, végrehajtásában pedig Bach Sándor nevéhez fűződik. Ez úgy akarta a magyarságot az összbirodlalomba bekap­csolni, hogy semmit sem gondolt 3 magyar­ság önálló nemzeti) létével', sajátos múltjá­ból folyó jogi és politikai adottságaival. így alakult ki a Bach-korszak: a politikai abszo­lutizmus kora, melyet megbuktattak egyfe­lől a külpolitikai események, másfelől a nem­zet passzív ellenállása. E két politikai bukiis 'tanulságainak a le­vonása', az adott helyzet elismerése, egy cso­mó 'kinos emlék elféledése 13: jövő érdekében — ez volt a politikai realizmus követelmé­nye. Ez a politikai reálizmus testesült meg Deák Ferencben és valósult meg az ő politi­kájában. Deák Ferenc elismerte az „összbiro- dalom“ fenntartásának a szükségét és helyes­ségét), a magyarságnak albba való bekapcsoló­dását azonban történeti-jogi alapokon, a nem­zet önrendelkezése alapján akarta megvalósí­tani. Ezért hangsúlyozza a pragmatica sanc- tiónak, mint e kifejtést lehelségesitő törté­neti szerződésnek és az 1848-as törvények­nek, mint a nemzeti törekvések kifejezőjének az alapvető fontosságát. Ma, amikor az egész, józan magyar közgondoíikozást áthatja a „középeurópai gondolat“, — áthathatják olyan eszmék, tervek és megoldások ame­lyek sokszor csak magukban álló gondolko­dóktól, egyre gyakrabban azonban felelős vezető egyéniségeiktől indulnak el s 'amelyek egytől-eg,yig a magyarság egész népegyetemé­nek s azon. belül külön a magyarországi és a nem-magyarországi magyarságnak Közép­európa népkonglomerátumába való szerves politikai bekapcsolódását! s ezen keresztül az egész Duna-völg.yének politikai, gazdasági és kulturális öisszezárkózását akarják, — ma különösképpen megvan a távlatunk ahhoz, hogy Deák Ferenc politikai realizmusát, a kiegyezés történeti müvét értékeljük: Deák Ferenc volt az, aki 1867 politikai viszonyai között megoldotta a magyarságnak az akkor megadott középeurópai politikai egységbe: a Habsburg összbirodalömlba való szerves be­kapcsolódását. A hires XII. törvénycikk második és har­madik szakasza fejezi ki azt az atapelvec, amelyen a kiegyezés nyugodott s amelynek mi, hajlandók vagyunk), mai politikai' gon­dolkozásunkkal való hasonlóságát fölismerni: ,,A pragmatica sunctio megállapítva a Habsburg-ház nő ágának trónöröklési jogátí kimondotta egyszersmind, hogy azon orszá­gok és tartományok, melyek a megállapított öröklési rend szerint egy közös uralkodó alatt állanak, faloszthatatlainul és elválhat- lanu'l együtt birtoklandók. E határozottan kimondott elv folytán .a közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fenntartása oly közös és viszonyos kötelezettség, mdy egyenesen a pragmatica 'samotión alapszik. De ezen megállapított kötelezettség mel­lett határozottan kikötötte a pragmatica sanctió azon föltételt is, hogy Magyarország alkotmányos közjogi és bdlkormányzati ön­állása sértetlenül fenntarlassék.“ E kicsik nehézkes jogászmegfogalmazásban a „Habsburg-ház trónöröklési jógám alapuló birodalom“ — ha térképre tekintve azono­sítjuk, egyet jelenít azzal, amit ma Duna-me- dencének, vagy Középeurópai' népegységnek nevezünk. „Magyarország önállása“ az akkor egy kormányzat alatt élő magyar nemzet po­litikai és nemzeti önállóságihoz való jogának a kifejezője volt. A kiegyezés e két külön­böző politikai valóság érdekeinek., törekvé­seinek a közös nevezőre hozása volt. Deák Ferenc alkotása ilyen megvilágitásban nem­csak az akkori napi politika, hanem a ma­gyarságának Középeurópa ikonszolidáoiójá- ban kifejtett történeti hivatása szempontjá­ból is jelentős. A kiegyezésre való visszaemlékezés kereté­ben, még két rövid feljegyezni valónk van. Az egyik az, amire Gratz Gusztáv könyve: „A dualizmus kora“ hívja fel az e kort ta­nulmányozók figyelmét. Az, hogy a kiegye­zés nem íklzárólag a Deák Ferenc müve volt. Hanem szinte ugyan olyan mértékben a Fe­renc Józsefé is. Ferenc József egész hosszú kormányzásában ugyanúgy 3 politikai reá­lizmus, a szenvedélyekre, kellemetlen emilé- kakre, kalandos eszmékre, ideológiai: hullá­mokra nem tekintő, objektív „áilamrezon“ megjtestesitője volt, mint volt Deák Ferenc a maga rövid történeti szereplése alatt. A ki­egyezés nemcsak a magyar nemzet engedé­kenységé^ politikai belátását és jogérzékét mutatja, hanem mutatja az uralkodó békülő akaratát, józan politikáját és a jogfolytonos­ságon alapuló 'kormányzati újrakezdését. És ez nem is lehetett másként — kiegyezéshez minden esetben mindkét fél közös, kiegye­zésre törő akaratára van szükség. A gyen­gébb, a legyőzött félnek egymaga akart ki­egyezése csak jogfeladás és a harctól való gyá­va megfutás. Mint másik feljegyezni való áll előttünk, az arra való rámutatás, hogy miért kellett 51 'évi élet után, a kiegyezés p>oliitikai-jogi müvének meglbuíknia. Különös fejtegetés he­lyeit, megjelöljük, hogy mi két tényezőben látjuk ennek az okát: 1. Az egyik az, hogy a kiegyezés hiányos volt., benne csak az oszt- rákj-német Habsburg-ház és a magyarság vett részt, de kimaradtak belőle az összbirodalom észalki szlávjai, délszlávjai és románjai; ezek a népek nem tudták, nem volt alkalmuk reá, de talán nem is akarták a maguk kiegye­zését megalkotni, saját, önálló nemzeti életü­ket e közösség adta kereteiken belül megva­lósítani. Középeurópa népei életének olyan, rendezése pedig, mely nem számol az itt la­kó összes népek önálló nemzeti életével és akaratával, csak bukással végződhetik. 2. Má­sodik ok, mely a kiegyezés bukását magya­rázza, a magyarságnak a kiegyezés utáni éle­tében keresendő — a kiegyezés a magyarság számára állampolitiilkai, közjogi keretet te­remt elit — a keret kitöltésére Irányuló nem­zetnevelés1, kulturális és gazdasági alkotó munka lanyha volt és erőtelen. E két álllitás, melyeket a tények hosszú sora igazol, tanulság az eljövendő, uj kiegye­zés megalkotói számára! Nem MnK mesélni » *>., ...^ fizetésűnkből mondta az államtitkárnak a körjegyzők küldöttsége üa^ca államtitkár ígéretet tett a fizetésemelés keresztülmtelére Gheorghe Milencovici vezetésével kör­jegyzők küldöttsége jelent meg Barca ál­lamtitkár előtt a belügyminisztérium­ban, hol nehéz helyzetükről panaszkod­tak. A küldöttség tagjai rámutattak arra, hogy nem tudnak megélni 1900 lej havi fizetésükből s legalább 2500—3000 lejt kértek a létminimum biztosítására. A Naţionalul Nou jelentése szeriont Barca államtitkár kijelentette, hogy megfelelő összeget kért a pénzügyminisztertől s re­méli, hogy rövidesen megkapja a fize­tésemelést szolgáló alapot. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a jövőben a kör­jegyzők kiküldötte is részt fog venni az „inkadráló bizottság“ munkájában, mely­nek munkája törvényes keretek között fog mozogni.

Next

/
Thumbnails
Contents