Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-17 / 161. szám

X TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadó-hivatal és könyvosztály: P. Unir-i 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS XJiUHz.ţ/tuC'i aittix» uav Let /'■') «• * i t tv w 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csaík a portókülönbözencel több. LVIII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM. SZOMBAT CLUJ.KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 17. wmansixam A londoni alsóházban Europa válságos pillanafalnah mondta Iden a mal helyzetet „Elhalasztott háború, elhárított háború lehet“ ~ London bizakodik az angol javaslat sikerében. « A francia kormány elvben már elfogadta Eden javaslatát Északinál®sis fegyverszünet iiStt létre, de tovább iirt a csapatok felvonulása A benentavatkozási bizottság ma délutáni ülésén lord Plymouth angol külügyi állam­at kár, a bizottság elnöke beterjeszti uz angol kormány javaslatát a benemavatkozás kér­désében felmerült nehézségek megoldására. Közvetlenül a javaslat tárgyalása előtt a hangulat Londonban elég bizakodó. Azt hi­szik, hogy Anglia közbelépése újra meg tud­ja akadályozni a be.nemavatkozásra vonat­kozó kölcsönös kötelezettségvállalások rend­szerének összeomlását. A különösen érdekelt három fővárosból, Párísból, Berlinből és Ró­mából érkező hírek nem hangzanak vissza- utasitóan s ,r; jelek arra mutatnak, hogy a mai tárgyalás a megegyezésre való hajlan­dóság jegyében fog lefolyni. Párisban tegnap minisztertanács volt, melynek eredményét be­avatottak következőképen foglalják össze: A francia kormány elfogadja az ellenőrzés visszaállítására s az önkéntesek eltávolításé ra vonatkozó angol indítványt. Megállapítja azonban. hogy ennek megvalósítása csak a polgárháborúban szembenálló felek bele­egyezésével sikerülhet. Ezért helyesnek lát­ná, ha előbb a két fél beleegyezését biztosí­tanák a fenti pontokhoz, csak azután foglal­koznának érdemileg a polgárháborús ellen­felek hadviselési jogának elismerésével. Ber­linben egy ma délelőtti minisztertanács dönt végleg >a német birodalmi kormány állásfog­lalásáról. A sajtó hangja után ítélve azonban valószínűnek látszik, hogy ez az állásfogla­lás nem lesz visszautasító. Rómában, beava­tottak szerint, Olaszország hajlandó az an­gol javaslatot tárgyalási alapnak elfogadni. Mussolini ugyan több ponttal nem ért egyet, de a tárgyalás lehetőségét n javaslat alapján nem látja kizártnak. Abban az esetben vi­szont, ha az angol kormány oszthatatlan egységnek tekintené javaslatát, Olaszország, amint római illetékes körökben mondják, kénytelen volna a javaslatot visszautasítani. A londoni alsóházban tegnap Attlee őr- nagy, a munkáspárt vezére, támadta élesen Edén javaslatának különösen azt a részét, mely Franco tábornok hadviselő félként való élismerésére vonatkozik. Megkérdezte Edent, hogy hajlandó-e visszavonni azt az indítványát, mely egy fölkelő tábornokot kész elismerni hadviselő félnek, még mielőtt a külföldi katonaság visszavonásából meg­adnák a spanyol nép számára, hogy ebben a kérdésben függetlenül nyilatkozzék. Eden Attlee kérdésére kijelentette, hogy javaslata módosításáról szó sem lehet s a további vita folyamán drámai erejű beszédben szólította fel az alsóházai, hogy a béke megmentésére irányuló fáradozásában támogassa őt. A munkáspárt — mondta Eden — rossz szol­gálatot tesz a béke ügyének, amikor vitát kezd ebben a. kérdésben. Mi — folytatta be­szédét — a nemzetközi egijüttmüködést akarjuk lehetővé tenni Európa legválságo­sabb perreetben, ,a munkáspárt pedig ezek­ben a válságos percekben nehezíti meg a kormány munkáját. Európának most dön­tenie kell, hogy meg akarja-e szilárdítani a brnemavatkozási politikát. Ha a döntés ta­gadókig ütne ki, akkor ez a földrész az ed­diginél fs veszedelmesebb helyzetbe sodró­dik. olyan helyzetbe, amely háborúhoz ve­zethet. A háború pedig nem old meg sem­, mit. Akár győzelmet, akár vereséget hoz, a gyümölcsei irtózatosan keserűek lennének. Az elhalasztott háború viszont elhárított há­borút jelenthet. Kérem ezért az alsóházat — mondta a feszült csendben figyelő képvise­lőknek Eden — hogy ebben az értelemben ítélje meg a spanyol üggyel szembeni politi­kánkat. Vannak az angol indítványban is bi­zonyos pontok, melyek kétségtelenül nem az angolok kedve szerint valók. Nem lőhet azonban a nemzetközi együttműködés politi­káját úgy követni, hogy együttműködésre csak akkor állunk készen, ha a többi részt­vevő is fönntartás nélkül a mi álláspontun­kat fogadja el. Ha csak a magunk tételét hangoztatjuk, nem remélhetünk megegyezést. A hadviselés jogának elismerése mindkét harcoló fél részére nem jelenti azt, hogy az angol kormány a harcoló felek álláspontját is helyesli. A hadviselési jog elismerése az angol javaslatban különben is korlátozások­hoz van kötve. Elsősorban is ahhoz, hogy az idegen önkéntesek kivonása Spanyolország­ból kielégítő módon történjék s a külföldi beavatkozás tényleges megszüntetését ered ményezze. Beszéde végén Eden még kijelen­tette, hogy a benemavatkozási bizottság utol­só ülésén mindegyik kormány képviselője kijelentette, hogy a benemavatkozás további fenntartását kívánja. A munkáspárti képvi­selők itt közbekiáltották: ,,Hitler is, Musso­lini vs?l“ — Igen — válaszolta Eden — és Sztálin is. A szélsőkeleti háborús válságról Amerikán át az a hir érkezik, hogy az Északkinában egymással szemben álló japán és kínai csa­patok vezetői fegyverszünetet kötöttek a ja­pán és kínai kormány tárgyalásainak tarta­mára. Ugyanakkor azonban tovább folyik a hadseregek fölvonulása. Japán részről leg­alább öt hadtestet összpontosítottak már Északkinában. A kínai kormány ugyancsak jelentős haderőket vonultat fel és hivatalo- "ttn bejelenti, hogy készen áll a japánodat szemben álló 29-ik hadsereg védelmére, amelynek eltávolítását pedig japán részről hivatalosan is főcélul tűzték ki. Londonban egyáltalán nem tartják megnyugtatónak a Tokióból és Nankingbói érkező híreket. Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok között tovább folyik a szélső­keleti helyzettel kapcsolatban a nézetek kicserélése. Anglia és az Egyesült Álla­mok képviselői külön-külön közölték is a japán kormánnyal, hogy nézetük sze­rint a konfliktus tárgyát túlságosan má­sodrendűnek tartják ahhoz, hogy a nyo­mában következő katonai lépéseket iga­zolja. A közvetítési hírekre vonatkozó­lag Londonban megállapítják, hogy az angol kormány szerint nem forog fenn semmi ok arra, hogy közvetítőül ajánl­kozzék ebben a kérdésben. ¥an-e íifröK—szovfeiorosz Dara síd? NANKING, július 16. Újabb és újabb ja­pán csapatok nlak seakadatlian! érkezése Észaikkinába arra készteti az itteni köröket, hogy végleg megállapítsák Japán háborús szándékát. A mankingi kormány azonibam nem hagyja magát megfélemlíteni s szintén jelentős csapattesteket vonultat fel Észak­ki né ba. PEKING, július 16. A japán katonai ha­tóságok tegnap Jártai nyelvű kiáltványt tet­tek közzé, melyben hangozhatják, hogy Északkirtábain gyülekező japán csapatok cél­ja mindössze az, hogy kiűzzék rend és törvényellenes“ 29-ik Mnai hadsereget. A Tiencsintől 30 mérföldnyire fekvő Lofa- államáson különben heves összeütközés folyt le. Egy Fengtaj felé vonuló hétszázfőnyi ja­pán különítményt itt kínai csapatok feltar­tóztattak. Az ellenfelek között heves tűzharc indult, melynek eredménye azonban még is­meretlen. NANKING, július 16. A kínai kormány egy képviselője ki jelien tette, hogy a kínai nemzeti hadsereg szárazföldi lés légi egységei készen állanak rá, hogy a 29-ik kínai hadse­reg segítségére siessenek. A kijelentést vá­lasznak tekintik arra a japán kiáltványra, mely szerint az Északkinába küldött japán csapatoknak a 29-ik kínai hadsereg elűzése a feladata. MOSZKVA', július 16. A SzovjeiLOrosz- erszágban időző Riisdy-Arras török külügy­minisztert és Shukrn Kaya belügyminisztert tegnap Litvinov és Törökország moszkvai követe jelenlétében a népbiztosok elnöke, Molotov fogadta. Ezt követőleg Molotov ebé­det adott a vendégek tiszteletére, ami után a Kremlben nagy fogadás következett. A Rüsdy-Arras és Sbukru Kaya tiszteletére adott ebédnél Litvinov külügyi népbiztos be­szédet mondott, melyben többek közölt eze­ket mondta: „Meg vagyok győződve róla, hogy a béke barátai helyesen értelmezik a török—szovjetorosz barátságot. Ez támadá­sok tárgyául csak olyan államok részére szolgálhat, melyeknek külpalitilsaja nem egyezik a nyugalom, szilárdság, bizalom, tisztelet, biztonság és béke gondolatával“. TOKIÓ, juiius 16. Egyik nagy japán lap repülőgépen Észak-Kinába küldte Inuma pi­lótát, aki Tiencsinben már leszállt. Inuma neve az „Isteni szellő“ Tokió—Londonul ut- jával kapcsolatban vált világhírűvé. Inuma feladata az lesz, hogy a lap számára bizto­sítsa az északki inai eseményekről szólő be­számolók és fényképek minél gyorsabb to­vábbítását. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Bucurestiböl jelentik: Növekvő lég­nyomás, változó felhőzet, határozatlan irányú gyenge szél, egyes helyeken esők és tovább emelkedő hőmérséklet várható. — Bucurestiben csütörtökön délben a hőmérséklet 27, ma délelőtt 10 órakor 28 fok volt. ülélaány gftoná A tegnap érvényét vesztő német—lengyel felsősziléziai szerződés ügye szokatlan érdek­lődést kelltett és az Ellenzék cikkével kap­csolatban is kérdések áliltak elő nyomatok és olvasók részéről. Célszerű a kérdés anya­gi részét részletesebben fölgöngyölni és így felelni a kérdésekre. lm néhány fölvilágosi- tás és magyarázat. 1. A versaillesi békeszerződésben elrendelt feisosziléziai népszavazás eredménye nem érvényesült igazi célzata szerint. A pontos békeszerződés antant-barátait érthetően le- 1 hangolta ez a tény, viszont a semlegeseket és a legyőzőiteket joggal késztette éles föl- háborodásra. A népszavazás 1921 március 20-án folyt le és mind a két fél óriási ?>rő- feszitést fejtett ki: még az idegen világré­szekből is hazajöttek a szavazók. Szinte min­den felsősziléziai jogosult megjelent az urnák I előtt: 1,186.758 személy. Németországra esett 707.395, Lengyelországra 479.365 szavazat, ami óriási meglepetést keltett Franciaország­ban és Lengyelországban, ahol 90 százalékos győzelmet vártak, hiszen a sziléziai lengyel népvezér: Korfauty 1919-es és 1920-as német vidékeken űzött fegyveres beavatkozása után — a két fél önkénteseit végre Ratti nuncius, a mostani pápa békitette ki — lemondó han­gulatot remélteik. A népszavazás után az an­tant Felső-Szilézia felosztását határozta el, miután a békeszerződés a huldsehini terüle­tet ugyanis mindjárt Csehország kezére jut­tatta, hol tüntetésül a német lakosság ön­kéntes népszavazást rendezett és ennek ér­telmében 94 százalék a Németországhoz való csatolás vágyát nyilvánította. 2. Már a fölosztás gondolata îs ellentétben állott a békekötéseik szellemével. A fölosztás megtörténte méginkább. Az oppelni interal- lialt-bizottság, amelynek a francia Le Rond, az angol Perciva] és az olasz Marini voltak tagjai, nem tudott dönteni, mert Korfantyék az egész Sziléziát, majd a franciákkal együtt kétharmad részét követeltélk, az angol és I olasz tag a népszavazási arány értelmében csak Press s Rybnik kerületeket, és Katfowitz egy részét akarta odaadni a lengyelnek. Kor- fanty, aki megszerezte Pereival titkos írásá­nak kulcsát és ezzel a legfelsőbb tanácshoz küldött jelentés megkaparintása után tisztá­ba jött a lehetőségekkel, a befejezett tények politikájára törekedett: 1921 május 3-án be­tört Felső-Sziléziába és ennek háromnegyed részét megszállotta, mig az annabergi csata után Höfcr csúfosan ki nem verte. A nagy­követi tanács erre ijedten sietett a fölosztás megejtésével és a népszövetségi tanács hatá­rozatát 1921 október 20-án szentesítette. Az 1395 óta német birtokban lévő Szilézia java­részét egy millió, többségében német lakos­sal Lengyelországhoz csatolták. Az egész tar­tomány óiombányáinak 80, szénbányáinak 70, a vasérc nem iii n ek majdnem az egésze Lengyelország kezébe került, amely azóta minden módon igyekszik ezeket az „idegen 6 tőke kezéből teljesen kiragadni, főleg a mun­kások elzavarása és munkaszüntetési bujto- gatása révén. A Németországhoz került silá­nyabb részben egymillió ember maradt és itt a lengyelek száma csekély, emellett szegény. Ebben a német részben a lakosság külön önkéntes népszavazást rendezett, 50.000 sza­vazója önálló német államot óhajtott volna létesíteni. 520.000 szavazója pedig Poroszor­szághoz való csatolást kérte. 3. A nagyköveti tanács rendelkezésére 1922 május 15-én létrejött Genfben 3 német—len­gyel sziléziai szerződés 15 évi hatállyal, hogy a kettéosztás következtében felmerülő tech­nikai kérdéseket s a kölcsönös kisebbségi jogvédelmet rendezzék. Az egész területen a két nép közt felmerülő viszályok elintézésé­re a Népszövetség egy vegyes döntőbírósá­got szervezett, amelynek elnöke: Calender I Felix dr. bámulatas eréllyel és tapintattal intézte a súlyos ügyeket, úgy hogy hat évvel ezelőtt történt lemondását nem fogadták el. Mindaddig, amíg Lengyelország a népszövet­ségi tanácsba nem került és Dasinszky nem tett a lengyel Felső-Szilézia vojvodája, vi­szonylag tűrhető állapotok voltak és még kedvezőbb helyzet következett be 1930-bac,

Next

/
Thumbnails
Contents