Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-16 / 160. szám
X 19 3 7 július lb. ELLENZÉK DÉSI-JAGAMOS LILI TALÁLKOZÓ Babra, Igáit ont órájának húzójával, mielőtt zsebébe csúsztatna. Szokása volt, mi ni ahogy az is szokásává lett idővel), hogy mielőlt meg,- nlézte volna óráján a pontos időt, előbb füléhez viliit e. Apró kis szokások, mozdulat Ok idegződnek az emberbe. — A reggel,iil fiam, a reggelit. — O, hat hová sietsz? — Elkések fiam,, a reggelit. Gyorsan megírta a kávéját. Megcsókolta felesége ráncos arcát és megcsipegette. — Ugyan, vén bolondja — korholta az asszony és hitetlenkedve nézett utána. Du- dolgatfva jött-ment, bujkáló fénnyel szemében. Ráncos arca mosolyra húzódott, fcgy kis torz mosolyra, mert az idő nem szépít. Nyomot hagy a ilesten s nyomot a leiken is. * — Egy szivarat, kisasszony, szép világosat — reszketős ujjakkal kotorázta elő ia pténzt1. Rágyújtott. Lassan, módban szippantott, baLkezével kivette az égő szivart szájából s el- fujta a jobbjával tartott gyufát. Nézegette a szivart hosszúkás testét, meg volt elégedve az élettel. A szivar jól füstölt, jól szeleit. — Ha az aisszony látná — ötlött eszébe. — Csapna egy kis patáliát. Huncutkás mosollyal, ment tovább. Az asszony sohasem szerette a füstöt. Pö- rölgetett mindig. Veszekedni is eleget veszekedtek eleinte, nemcsak a ronda füstért, ahogy az asszony mondatta. Úgy általában veszekedtek. Később össze szoktak, egymáshoz törte őket az idő. — Ha az első évet kibírjátok, kibírjátok a többig is — mondogatta az apósa. Ug,y is lett. Befordult az első sarkon. Milyen jól ismerte ezt az utcát, minden házával, minden macskafejü (kövével egyült. Mindjárt az elején jobbra tér egy keskeny utca: olt lakott fialta!ember korába, ott ni, abban a házban. Szembe vele egy szép asszony ablaka nyílott, ismerte minden kis rovását'-kopását a festett ablakfának. Szép idők voltak. Kihúzta magát, mikor előtte lova haladt Tiszteletből az emlékekért s az álmokért, melyek tova szállottak, mint az elsuhanó évek « mint most a szivar füstje. A 1 Illat! szivaré! — Egy kis érelmeszesedés, vérnyomás, húst keveset!, borti, cigarettát1 -semmit — mondotta az orvos. — Áh — legyintett akikor — s -tovább szivarozott. — Vagy élünib, vagy nem élünik. — Fel sem vette az orvosi tilalmat. Eljár! továbbra is esténként borozgatwa — beszélgetni a többiekkel. De -a „,-többiek“ egyre kevesebben lettek, egyik meghalt, másik ikimaradü, mert ,,nem birja már a szivem". ö sem érezte jól magát, éjszakánként egyre kevesebbet- aludti, szédüli s vörös karikák -táncoltak szemei előtt. Elment egy másik orvoshoz. Szóról-szóra ugyanazt mondotta az is. Azóta ,,megjavult." Csak ne lett volna annyi szabad ideje. A szabadság néha teher, nagyobb -teher a rabságnál. Aki megszokja a percre beosztott időt', nehezen van már meg nélküle. Ülni egész nap, vagy járkálni céltalanul, üres kezekkel. Hiányoztak az órára készülések), az órák, a javítani való füzetek, amit az ostoba „ikölkök" tele irkáit a k ostobaságokkal,. S hiába hiányoztok már lassan múló hosszú évek óta a hiány után felszakadt üres-ség még ma is oly mély voll, mine az első években. Aztán a könyvek. Most is olvasgatott, de már nem annyit, mim! régebben. Most inkább folyóiratokat, újságokat. A politikái átfutva, kevés érdeklődéssel. Hogy mi történik a világon?! — Istenem, annyi minden történik, de van-e valami értelme mindennek?! — Az u-szó versenyeket is csak az élvezi igazán, ki úszni tud. Néha el-ellátogar az öreg gimnáziumba. Ilt sem volt már sok keresni valója. Az ő korosztálya már nyugalomba vonult. Uj tanárok volta-k s csendes mindenbenigazaladás- sal bántak vele. Ez bántotta. Szerette volna, ha elleni mondanak, hogy vitázhasson, hogy példákat hozhasson fel és érveket-. — De kérem, éppen egy órán -történt meg vele — szerette volna kezdeni s folytatni -mindaddigi, miig valaki kicsit — hive. Azt nem mondja: lehetséges. S -aikkor tovább a példákkal, tovább az érvekkel, mig a lehetségesből -tény lesz. Egy kis megbán tot tsággal ment el mindig » gimnáziumból, de ujra-ujra mégis vissza- ment. Valami húzta oda, talán az elmúlt évek. Félve ment mindig ujra-ujra. Félve, ha valaki megkérdezné, mit keres ott, nem tudna válaszolni. Diákjait régen szétszórta az él-ép, nem várta senki, hát akikor mégis miért?! Most mégis úgy érezte, hogy várják, varja az iskola, az osztály a padok s a régi diákok,. Az utolsó sarkon -tért be. Látszot/t az épület már, hol harminc diákja várja féllévszá- zados találkozóra. Várják a tanár urat, ülnek a padokban .s mikor nyill-ik az ajtó, felállva üdvözlilk, ő be megy, int, hogy tessék leülni. Mint régen. Talán nem iis volt -igaz az a pár év azóta. Minél- közelebb ért az iskolához, annál egyenesebb lett -a dereka, léptei annál ruganyosabbak. * — Isten hozta, tanár ur — fogadták egy- pár-an, alig mz-tiizenkelten a harminc közül. — Van szerencsém — .mondotta halkan. Megállóit az -ajtóban, nézte a régi kedves szobát;, az öreg televésett padokat. Nézte az öreg fiukat, a dereshaj-u, kenyérér; küzdő régi „kölyköket“. — Hogy van, kedves lanár ur? — kérdezték s. körül fogták. — öregen, gyengén. — Ugyan-ugyan. Semmit sem változott, ■túl él mindnyájunkat. — Nehezen fiuk — mondotta ki- ® megdöbbent a szólód1. »"Shii* Kilépett az öreg -kapun. Lassan lépegetettí. botjára támaszkodva. A sarokról nem nézett vissza s a régi, keskeny utcánál nem húzta ki magát. Minek? A régi sziáp asszony már portado- zik régen, a kiis ablakot más nyitogatja, más néz ikii rajt-a. És minek ápolni az illúziót. A kölykök is rokkantjai már az életnek, hát ő mént álmodja vissza a múltat, Miért áltatja magát?! A trafiknál megállóit, egy kis daccal lépett be: kis— Egy saktulávai abból a szivarból asszony. — Hát még ezt sem — Hajtogatta egész utón hazafelé és szidta a -szivart, mert rosz- szul szeleit. Kétezer ember meg lincselni kaliforniai hármas ártatlan gyanúsítottjait HOLLYWOOD, julius hó. Néhány nappal ezelőtt -a- kaliforniai Inglewood városka melletti' hegyszakadékban I három gyermek összeroncsolit holttestét találták meg. Két nyolcéves és egy hétéves gyermeket öl! meg a bestiális gyilkos, akinek 'kilétlét a legierélyesebb nyomozás sem derítette eddig ki. Melba Everett. Madeline Everett — két testvér — és Marjorie Stephens előkelő ingle- woodi szülők gyermekei voltak. Tragikus haláluk szörnyű hatással volt nemcsak a szülőikre és barátók-ra, hanem az egész városkára. A hangiul-alot még súlyosbította az, hogy a gyilkost a rendőrség nem találta. Egyre-másra fogták -le a gyanúsítottakat, néhány órai fogság u'tán azonnal mindegyikről kiderült, hogy ártatlan, nincsen semmi szerepe a gyermekek meggyilkolásában. Annyit megállapítottak, hogy a három gyermeket egy férfi hurcolta el, aki magát ,,Eddie tengerésznek" nevezte. A meggyilkolt gyermekek játszópajlásai látták, amin! a ,.tengerész bácsi" kézenfogva elvezetle a három gyermeket, hogy ..nyulv-adászat-ra“ vigye őket. Másnap találták meg a gyermekek összeroncsolt holttestét. Tegnap ismét elfogol! az inglewoodi rendőrség kép gyanúsítottat, kikről azonban ugylátszik szintén kiderül, hogy ártatlanok. A kis kaliforniai városka közvéleménye azonban már türelmetlenségében nagyon izgatott volt. — A gyilkos! akarjuk, a gyilkost akarjuk! — ezzel a jelszóval 2000, túlnyomórészt nőkből álló csapat vonult a fogház elé, betört a fogházudvarra és meg akarta lincselni a két gyanúsította!. — Elevenen ke-i-1 elégetni a bestiális gyi;l- kosi! — kiáltották magúikból kikelve mind a kétezren. A nők esernyőkkel, a férfia-k botokkal hadonásztak és mindenáron be akartak jutni a két gyanúsított cellájába, hogy meglincselhessék őket. A helyzet rendkívül fenyegető voLt. A fogház személyzete értesítette a fogházig-azgalóti, aki orditva igyekezett a feldühödött tömegei hanggal túlszárnyalni. — Értsétek meg, — kiabálta. — ezek az emberek ártatlanok! Nem ezek gyilkolták meg a gyermekeket!... Csak órák múltával tudták a fogházudvart kiüríteni. A kétezer felizgatott' ember sem szép szónak, -se erőszaknak nem akart engedni és főleg a nők hangoztatták, hogy addig nem mennek el, amig meg nem lincselték a gyilkost. Uj Icönyvelc MAY REEVES: CHARLIE CHAPLIN MAGÁNÉLETÉBŐL. Chaplin magánélete, ahogy a hozzá legközelebb állott asszonyok egyike, a művész néhány évvel ezelőtt európai utjának partnere, May Reeves látta és elfogulatlan -nyíltsággal elmeséli (illetve eline- s élteti Clair Goli írónővel) nagyviági, szerelmi. színészi élményei, fejlődő és végül bántó disszonanciában kicsendülő szerelmüknek érdekes törénete, a háttérül szolgáló, színesen leirt környezet és a benne szereplő hírességek, a welszi herceg, a pár-mai herceg, Saljapin, Chevallier, Menjou, Citroen, stb. mind olyan hangos szóival kínálja a szenzációt, hogy az Írónak minden művészi tapintatára és ízléses mérséklésére szüksége van, hogy a könyve számára az ,,irodaion»“ minősítést megmentse. A Chaplin- memoár Írónőjének ez az ambíciója fényesen sikerült: a szenzációból emberileg érdekes, lekötő olvasmányt csinált. Fűzve 92 lej, kötve 125 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Renaisisance-könyvek teljes jegyzékét. GUY DE POURTALÉS: A ZONGORA POÉTÁJA. CHOPIN ÉLETREGÉNYE. A kitűnő tollú Pourtalés kö'nyvének címében Chopint, a költőt aposztrofálja, felejtetve, hogy a nagy muzsikus életregényében és alkotásában mást és többet lát, mint a szaktudós -szemüvegén keresztül látni szokás. Megrajzolja hősének társadalmi és kulturális környezetét, beállítja őt a kor távlatába, rávilágít a szellemi áramlatokra, amelyek fejlődését befolyásolták, de legelsősorban azt mutatja meg, ami -a lengyel zenei látngész sorsában és művészetében a lényeg: a szomorúságot és a magányosságot. Chopin költő volt, mert szenvedett és szenvedett, mert költő volt. Ezzel az egyszerű, de sokatmondó tanulsággal gazdagabban teszi le az olvasó Pourtalés mesteri Chopin-kötetét. Láni Viktor kitűnő fordításában, Renaissance kiadó bibliofil sorozatában. Fűzve 129 lej, kötve 158 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Renaissance-kön.yvek teljes jegyzékét. BOZZAY MARGIT: KENYÉR ÉS SZERELEM. Bozzay Margit az asszonyok közkedvelt i-rója Keinyér és szerelem cimü uj regényében olyan problémákat boncol és tár a maguk megdöbbentő valóságában az olvasó elé, amelyekhez asszonyiró még nem igen mert nyalni eddig s amelyeknek tárgyalása és feltárása éppen ezért nagyon is szükséges volt. Alakjain érezni lehet, hogy nem kitalált alakok, mind itt járnak., érezmek, közöttünk és körülöttünk és örömeik, bánataik, harcaik és problémáik valamennyiünk örömek bánatai és problémái. A könyv a munkb és a szerélem himnusza. A tegnapiból maiivá lett asszony regénye, aki a vidéki úri életből, a zátonyra futott háziasságból iudu] neki az ismeretlen nagyvárosnak, az ismeretlen életnek, hogy kenyeret keressen és régi élete romjaiból uj életet építsen. A ,.Kenyér és szerelem" ára ugyanaz, miét a „Tizenötéves feles!ég‘‘-é, 145 lej minden könyvkereskedésben. Kérjen Athenaeum uj donságjegyzéket. Békésy Sándor: Hivatások. Életpályák. Gyakorlati pályavezető. Mindig hasznosak voltak azok a könyvek, amelyek a tájékozatlan közönségnek útmutatást nyújtottak a pályaválasztás nagy problémájánál. Érthető is, mert alig ismeri vadaki azokat az előfeltételeket, amelyeket az egyes pályáknál megkívánnak. Békésynek ez a könyve ennél az ismeretnél is többet nyújt. Nemcsak arról tájékoztatja a vásárlót, hogy milyen okmányokra van szüksége, ha valamely állásra akarja pályázatát benyújtani, hanem statisztikai adatokat közöl arról, hogy egy-egy pályán hán yember talál elhelyezkedést. Másik nagy előnye, hogy nemcsak a tanuló ifjúság, pályaválasztási kérdéseivel foglalkozik, hanem azok számára is megbecsülhetetlen, akik mostani hivatásukat egy másikkal szeretnék felcserélni. Békésy: Hivatások. Életpályák Gyakorlati pályavezető cimü könvv ara 79 lej minden könyvkereskedésben LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a I*'Játékosabb kivitelig legolcsóbban az E'. könyvosztályábau,, Chi], Plata Uairii.