Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-02 / 148. szám
Muc®»*«« smmmmnmm HLI.F N 7 fiK I WO»*nrW«03 WM Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Korszerű feladatok a kisiparosok jobb megélhetésének biztosítására és munkavitelük fejlesztésére Az aj kisipari törvény előnyei és hátrányai, — A kisipari termelés lehetőségei. — Végei kell vélni a fásultságnak II. A kisiparosok termelöosztályának korszerű megélhetési és fejlesztési kérdései nálunk súlyosabbak ma és nehezebben oldhatók meg, mint más termelőosztály hasonló kérdései. A kisiparosság nálunk még a gyáripari tömegtermelés versenyének és az általános gazdasági válság sújtó csapásai alatt hever összetörve, ami élet és mozgás van benne, azt a: egymás ellen folyó verseny emészti tovább. mit egyesek a mai életnehézségek közt olykor a kíméletlenségig visznek a többség rovására. Nehány, nagyon kevés, kisipari gazdasági jellegű szervezet állja csak a sarat és helyenként egyes, magukat jól bedolgozott iparosok, kiknek szerencséje, sajnos, az áldatlan verseny folytán ez ma a helyzet, szerencsétlenség a többi iparosra nézve. A kontármunka, e termelő- osztály sajátos és végzetes csapása, az általános 'leszegénvedés következtében soha nem tapasztalt méreteket öltött. Védekezni sem lehet ellene, mig ott tartunk, hogy csak büntető rendszabályokkal igyekeznek segíteni, miknek végrehajtása megtörik a kontárok gyökérte- leniil tengődő, nyomorúságos helyzetén, akik, mert semmit sem veszíthetnek, mindenre elszánlak és akiknek számát egyre növdlí a faluválság is, mely nagy számban űzte és űzi ma is a falunépet be a városokba és szorítja válogatás nélkül ipari pályákra, hogy a rájuk váró nehéz helyzet miatt őket végül is kontársorsra utalja. A kisipari termelés pedig uj jövő és fejlődési lehetőségek előtt áll. A fejlődő gyáripari tömegtermelés előretörésének mindent elsodró első korszaka véget ért. Az a hősi korszak, aminek tüneményes eredményei annakidején elkápráztatták a világot. A fejlődő izlés és ennek nyomán a sajátos egyéni igények kifejlődése hovatovább a kézműipar- termékek felé fordítják a figyelmet, melyek a gyáripari tömegtermékekkel szemben az egyéni Ízlést és igényeket inkább szolgálják, jobban tudják kielégíteni. Közgazdászok a kézműipar kifejlesztésével, a mai önellátásra berendezkedő államok gazdasági rendszere mellett különösen, kitűnő kiviteli lehetőségeket látnak a megfelelően fejlett kézműipari termékek részére. Egyelőre nálunk egy lassú halódásnak indult, egykor derék termelő osztály felerősítéséről, munkájának, jövendő megélhetésének biztosításáról lehet csak szó, minek rendjén aztán remélni lehet, hogy a fejlődés útjára lesz terelhető a kézműipari termelés nálunk is. Ez is, a mai viszonyok közt, sok tennivalót és gondosságot, lelkiismeretességet kívánó feladat, mert az eredményes segitő munkát ma még nagy belső gátlások és külső nehézségek akadályozzák. Ezeket a belső gátlásokat és külső nehézségeket előbb meg kell szüntetni, az útból et kell hárítani. Le kell »győzni a közönyt és meg kell szüntetni a fásultságot Első gátlás a fásultság, a nehézségek előtt megtorpanó közöny és benső értetlenség, amiben ma a kisiparos termelő- osztály nagyrésze él és ami óriási gátakat emel a segitő munka, illetve ennek eredményei elé. A segítő-munkától különválasztva és aláhúzva kell említenünk annak eredményeit, mert ez a kettő, sajnos, nem egy, jobban mondva egyik j nem okvetlen folyik a másikból. Segitő- niunka mindig akad, legsúlyosabb helyzetekben támad a legelevenebb erővel, csak éppen az eredmények jelentkeznek ritkán, akkor is csak nagy (nehézségek után. Es sajátosképpen a válsághelyzet ellenére ennek nem is annyira tárgyi okai vannak. Mert az okok néni közvetlen a nehéz válsághelyzetből, hanem annak az emberekre való hatásából fakadnak, minek oka a következő: Súlyos helyzetekben a megoldások sürgető szüksége gyors eredményeket kíván. Ezért ilyenkor ötletszerű, rohanó menetű segitömozgalmak indulnak, melyek egyenesen a végső célokat ostromolják. éppen ezért kellő áttekintés és előkészítés hijján valók. Érthető módon az ennek folytán bekövetkező eredménytelenségek aztán hamar kishütüséget keltenek, utána pedig fásultságot, közönyt, mit utóbb nehéz megtörni és mindent újra kezdeni, — amint kell — rendszeresen. tervszerűen, mi az eredményeket hozza. Nálunk most a legteljesebb a fásultság, a közöny és a lelki szétszórtságnak az állapota, melyben a 'legjobb szándékú CLUJ—KOLOZSVÁR július hó. Az ipari- és kereskedelmiig,yi minisztérium rendeletet adott ki, amelyben felszólítja mindazokat a vállalatokat, amelyek legalább 10 munkást foglalkoztatnak, vagy legalább 20 lóerős energiával dolgoznak, hogy részletes kimutatást nyújtsanak be az 1937 május 10-i helyzetükről. Állítólag ennek az intézkedésnek az a célja, hogy részben megállapítsa az egyes iparágak termelőképessékezdeményezések is az emésztő homok ha fűlő forrásvíz sorsára jutnak. .1 ól tudjuk, voltak is és Daruink telkes kezdeményezők, kiknek erőfeszítései azonban megtörnek az embereken, akikben nincs hit, kitartás, mert kimerültek, bele fásultak a reménytelen küzdelmekbe és kilátásta- lanságba. Mindenekelőtt ezt a fásultságot, és közöny! kell megtörni, az egyéni érdekekre való beteges szétbomlást megszüli tetni inert ezek az uj segítő kezdeményezéseket is a régiek sorsára juttatják, mi csak teljesebbé tesz»i a mm szomorú állapotokat és jóidőre elveszi a lehetőségét is újabb hasznos kezdéseknek. Az nj kisipari törvény hatása Az uj kisipari törvény, bár fájdalmas módokon, alkalmat ‘nyújtott a fásultság megtörésére, mert végrehajtása rendjén minden iparosnak tisztáznia kelleti hely zetét képesítése és mesterségének gyakorlása tekintetében, mi alapjában mozgatta meg őket. A tanulók tartása és oktatása uj szabályainak szigora is kavargó ellenérzéseket támasztott. Ugyanakkor a törvény szorító rendelkezése és emellett serkentő előnyei, amiket nyújt, valósággal rákényszeríti a jövőben a kisiparosokat, hogy szakmai szindikátusokba és szövetkezetekbe tömörüljenek, mely szervezetekben megfelelően egyesíthetik és felerősíthetik meggyengült erőiket, hogy megkérdhessenek válságos helyzetükkel. Eszméltetö igazságok Mindez azor,t''r>n f'snir vprpt p« lphptögét, másrészt pedig, hogy kiszámítsa, vájjon nincs-e bizonyos ipartermékekben túltermelés, ami szükségessé tenné az illető iparág további invesztíciójának megakadályozását. A kérdő ív számos olyan pontot is tartalmaz, amely nincs összefüggésben sem a tulinvesztició,, sem pedig az üzemkibővités kérdésével és ezért ezek a kérdések ipari körökben bizonyos nyugtalanságot keltenek. Előzetes tárgyalások nélkül az mari munk nem szabad sztrájkba lépni CLUJ—KOLOZSVÁR július hó. 1 Az utóbbi időben mind gyakrabban | fordult elő, hogy egyes ipari szakmák j munkásai beszüntették a munkát anélkül, hogy az egyeztetésre vonatkozó tárgyalások eredményét bevárták volna. Ezt az önkónyeskedést azonban a fennálló törvények szigorúan sújtják. Azért, ij hogy ezek a jelenségek a jövőben ne ismétlődhessenek me,g, a munkaügyi miniszter rendeletet intézett a kolozsvári munkakamarához, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy bérmozgalmak esetén mihez kell alkalmazkodni. A munkaügyi miniszter ebben a rendelkezésében közli a munkakamarával., hogy bérmozgalom esetén a munkaügyi szerveknek alkalmazkodniok keli az 1920-iki munkatörvényhez, amely szigorúan megtiltja a munkabeszüntetést, ha előzőleg a munkaadók és az alkalmazottak között nem folytak le egyezkedő tárgyalások, amelyek eredménytelenül értek véget. A választotlbirósági döntés Szeptember 15-éi| halasztották cl a kisiparosok kötelező könp vezetését CLUJ—KOLOZSVÁR julius hó. A kisiparosok kötelező könyvvezetésére vonatkozó és egymással ellentétben álló törvények tekintetében még mindig nincs egyhangú döntés. Külön rendelkezéseket tartalmaz a ■ bélyegtörvény és külön rendelkezéseket az adótörvény, úgy, hogy az iparosok most már igazán azt sem tudják, mit csináljanak. Eredetileg junius 15-ig halasztotta el a kormány a könyvelési kötelezettséget, most aztán, mint Bucurestiből jelentik, a kereskedelmi kamarák szövetségének közbenjárására a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely a kisiparosok könyv- vezetési kötelezettségét szeptember 15-ig halasztotta el. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy az üzleti könyvek vezetésének elmulasztása miatt szeptember 15 ig egyetlen kisiparost sem lehet megbírságolni, vagy felelősségre vonni. Az ipar iulméretezettségéíől fél a kereskedelmi kormány ség, amely kereteket tudni kell élettel megtölteni, a lehetőségeket pedig a leg teljesebben kihasználni. De éppen ez ma a legfőbb nehézség, amin nem könnyű segíteni. Ennek meg- vidágos'ilása érdekébem nehány eszmél tető igazságot kell mondanunk. Így annak igazságát — ami, ha restelni való is talán, de éppen ezért mozdít és eszméltet —, hogy a kisipari szervezetek jórészében, mint nagyon sok más társadalmi szervezetben is, nagyobbrészt műkedvelő cgylelesdi folyt és folyik, ami a ténylegesen résztvevő és túlnyomóan jobb anyagi helyzetben levő tagoknak könnyű szórakozást nyújt. A könnyebb és jobb időknek ez a hagyománya nem szűnt meg a válságidőkkel. Ma legfeljebb a jótékonykodást, áldozatkészséget veszik komolyabban, mi viszont a tagok anyagi helyzetének romlása miatt elnéptelenedéssel fenyegeti a szervezeteket. Fel kell ismernünk annak igazságát is, hogy tisztán szakmai szervezetekben, régebbi időkből még jó vagyoni helyzettel rendelkező, tehát élet és munkaképes ipartársulatokban is, nem igen foglalkoztak a teljes szakma érdekeivel, a tehetősebb hangadók mellett nem jutottak szóhoz a gyengébbek, tengődök érdekei. És jött aztán a mindent felkavaró gazdasági válság, amikor ezek a számba rtem jöttek végül is, mint kontárok, már fenyegető bajokat, 'nehézségeket tornyositottak az egész szakma útjába. Meg kellett és meg kell tanulnunk az uj idők parancsát, hogy ha tehetősebbek vagyunk, a gyengék érdekeit a magunk érdekében is kell hordoznunk! csak az élelmiszeriparban és állami üzemek munkásainak bérmozgalmában engedhető meg. Felhívja végül a miniszter a munkakamara figyelmét arra, hogy a törvényesen elismert munkásszervezetek bérmozgalmai ügyeiben néha a szervezetektől idegen egyének avatkoznak be, akiknek az a céljuk, hogy a munkások és munkaadók között a helyzetet el- mérgesitsék és őket a munka beszüntetésére izgassák. Kétezer íagfa van már a Csizmadiák Tentei* kéz ési Egyletének A Nyílttéri Csizmadiák és Kisiparosok temetkezési egylete, amely teljes mintaszerüséggel dolgozik, módosított alapszabályait a munkaügyi minisztérium 1937 április 24-én kelt rendeletével jóváhagyta. Hogy ez az egyesület milyen nagyszerű 'intézmény, semmi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy a sütőipari munkások szakszervezete a legutóbb tartott gyűlésén elhatározta, hogy egyöntetűen belép a temetkezési egyletbe. Ezáltal újabb hatvan taggal szaporodott a tagok létszáma, úgy, hogy jelenleg közel kétezer tagot számolnak. Egyben kikeli emeljük azt is, hogy a Nyílttéri Csizmadiák és Kisiparosok temetkezési egyesülete semmiféle összefüggésben nincs a folyton viharzó Csizmadiák Társulatával és igy senki se idegenkedjék tőle, mert ott a legnagyobb rendben és egyetértésben folynak a dolgok. Nagyváradon megalakult a kolozsvári Bőrkereskedők Szindikátusának helyi csoportja. Ehhez a csoporthoz tartoznak a biharmegyei mezővárosok és nagyközségek bőrkereskedői is. Az alakuló gyűlésen a borkereskedőik a többek között rámutattak arra, hogy a bőr- kartellek megalakulása óta a bőrárak 20 százalékot emelkedtek, holott a nyersbőr ára osalk 5 százalékkal lett magasabb. A dévai és petrozsényi épitőmunkások kol- lektivs-erződést terjesztettek az aradi munkafelügyelőség elé. A dévaiak ügyében a hét folyamán tűzik ki a tárgyalások időpontját, a petrozsényiak kollelktiivszerződés-terve- zetét már tárgyalják.
