Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-01 / 147. szám
TAXA POŞTALA PLATTTA TN NUMERAR Nó. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4 szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím; Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhlvatad és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon: 11—99 LVIIÎ. ÉVFOLYAM, 14 7. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS mmmmmmmmmaaasmmcmmmnmmm CSÜTÖRTÖK Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözettel több. A benemavatkozási bizottságban tegnap bejelentették, hogy Franciaország és Anglia készülnek átvenni a spanyol pariok ellen őrzéséi Erélyes német és olasz ellenvetések. — A francia—angol tervet a kiküldöttek kormányaiknak terjesztik elő. — Hodzsa Milán a kisantant és a római jegyzőkönyv államainak közeledéséről A Chautemps-hormánynak 251 főnyi többséggel szavaztak bizalmat A londoni benemavatkozási bizottság tegnap megtartotta nagy érdeklődéssel várt ülé- sét, az ellentétek összecsapásának azonban csak az első villámlásai mutatkoztak meg ezen a: ülésen. Francia—angol részről beterjesztették javaslatukat a spanyol partok ellenőrzésének teljes átvételére. Az olaszok és németek ellenvéleményüket fejtették ki, melyben erélyesen tiltakoznak a francia— angol igények ellen. Viszontválaszra francia —**ngcj részről nem is került se,, l.av.en 1 több kiküldött hozzászólása után elhatározták, hogy a bejelentést mindenik kiküldött kormányának terjeszti elő és igyekszik választ hozni a benemavatkozási bizottság péntekre kiküldött ülésére. A francia—angol javaslatot rögtön támogatták a szovjetorosz, a belga és a svéd kiküldöttek. A német kiküldött megkérdezte az angolokat és franciákat, hogy mit szólnának ahhoz, ha Németország és Olaszország lépnének jel azzal az igénynyel, hogy a spanyol partok ellenőrzését kizárólag ők vegyék át. Az ellenőrzési megbízatás — mondotta a német kiküldött — ű két hatalom visszavonulásával teljesen megszűnt és sem Anglia, sem Franciaország nem igényelhetnek jogot a maguk részéről arra. hogy ezt a megbízatást a többi résztvevő visszavonulása után, tovább érvényesítsek. Az ellentétek igy már a bejelentés tárgyalásának első alkalmából teljes élességükkel megnyilvánultak. Meglehet, hogy a kormányok közötti tárgyalások valamelyes közeledést fognak létrehozni az ellentétes álláspontok között, bár nem igen lehet látni, hogyan lehetne két ilyen, egymást teljesen kizáró törekvés között még megegyezést létesíteni, A német és olasz sajtó kíméletlenül éles hangon ir az angol—francia tervről. A ,.Corriera Della Sena“ például egyenesen azt írja, hogy ilyen módon sikerülne a „gyilkos valenciai kormánynak“ az a törekvése, hogy támadásával Németországot és Olaszországot teljesen eltávolítsa az ellenőrzéstől. Az uj francia kormány tegnap mutatkozott be a francia parlament két házában. A bemutatkozás, melyben a kormány 393 szavazattal lí2 ellenében óriási többséget kapott, nem járt incidensek nélkül. Mindenekelőtt föltűnt, hogy a pénzügyi teljhatalmat kívánó javaslatot, melyet szintén még a kom mánybemutatkozást követő éjjel tárgyaltak, jóval kisebb szavazattöbbséggel fogadták el, mint a kormány iránti bizalmi javaslatot. A pénzügyi bizottságban pedig, mely Q javaslatot előzetesen tárgyalta, csak relativ többsége volt a kormánynak, 11 szavazat 16 ellen, úgyhogy nyolcán tartózkodtede a szavazástól. A 8 nem szavazó közül 5 kommunista és 3 szociáldemokrata volt. A kormány, nyilatkozat szenátusi előterjesztése szintén különös körülmények között történt. A nyilatkozatot nem Blum miniszterelnökhelyettes hanem Sarraut államminiszter olvasta fel. A változás érthető módon általános meglepetést keltett. Később kiderült, hogy Blum miniszterelnökhelyettes azért nem jelent meg a szenátusban, mert a szenátus elnöke nyilatkozni akart a szocialista párthoz tartozó Lebas postaügyi miniszternek pár nctp előtt a szenátus ellen intézett támadásával kapcsolatban. Blum erre kijelentette, hogy méltóságával összeférhetetlennek látná, ha jelen kellene lennie egy politikai barátja dezavüá- lásónál. Ez a dezavuálás ugyanis megtörtént, mert Jeanneney szenátusi elnök felolvasta Chauiempts miniszterelnök levelét, melyben ez a szenátus iránti tiszteletét hangoztatja és kijelenti, hogy a két törvényhozó testület nézeteinek összeegyeztetését a kormány egyik fő hív at ásónak látja. Chautemps bemutatkozó beszédében, melyet részletesebben alább közlünk, kijelentette, hogy az uj kormány fönntartja az eddigi francia külpolitikái, ragaszkodik a Nép- szövetséghez, keresi a békét, melyet az igazság és a népek függetlensége tiszteletbentar- fásának keretében akar megvalósítani. Igyekszik kiszélesíteni a nemzetközi együttműködés terét, nem folytat támadó külpolitikát, de nem is tűr el magával szemben mások részéről ilyent. Ezután a pénzügyi terveire tért ét, melyeket annyira sürgősnek jelzett, hogy az ezzel kapcsolatos falhatalmazási ja? vaslat azonnali megszavazását még a kormányprogram megvitatása előtt kívánta. A felhatalmazási javaslat az este 9 órakor újrakezdődő ülésen sorra is került és heves viták után hajnali 3 órakor 380 szavazattal 228 ellenében, tehát jóval kevesebb szavazattal mint a bizalmi indítványt, el is fogadták. Bonnet, az uj pénzügyminiszter nyilvánvalóan mélyreható tervekre készül, mert a felhatalmazási vita tartama alatt elrendelte a párisi címlet és részvénytőzsde bezárását és úgy intézkedett, hogy ezek alatt a napok alatt a váltókat nem lehet óvatolm, a késedelmi kantat pedig nem haladhatja meg a Francia Bank által kötött törvényes kamat lábat. A népszövetségi ligák pozsonyi ülésén Hodzsa miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy a kisantant és u római szerződés államainak gazdasági rendszerei között a közeledés előrehaladóban van. Az ülésen az egyik megbízott a georgiai kisebbségeknek a szovjetorosz kormány általi elnyomásáról beszélt. A kérdésben a döntést későbbre halasztották el. Franciaország nem éür fenyegetést iPÁR'IS, junius 30. Oilalutíemps minliszfcer- etaök tegnap fetalvais-ta a kormámynyiiHailiko- za'fcot, amely az interpellációk el hallasz tás á*t kérte és azt, hogy azonnal kezdjék meg a pénzügyi javaslatok vitáját. A kormáiny rá- muitat arra, hogy minden energiáját a béke és társadalmi fejlődés szolgálatába állítja. Fenn fogja tartani és folytatni fogja az eddigi külpolitikát és igyekezni fog békét teremteni az összes népekkel. Ezt a békét csak az igazság keretében és az összes nemzetek függetlenségének tiszte- 1 lötlbenltiantiáisia mailéit fogja fel. Hűek marai- durnk Franciaország barátaihoz és a Népszövetséghez és igyekezni fogunk kdszéHesii- teui a nemzetközi együttműködés terét. Franciaország el vain határozvtai arra, hogy 'tartózkodik minden fenyegetéstől, de ugyanolyan dacos büszkeséggel nem hajlandó eltűrni a maga részéről semmilyen fenyegetést. Nem fogúink semmit sem elhanyagolni acélból, hogy .maximális erőt biztosítsunk védőeszközeinknek, amelyek biztonságot nyújtanak az országnak, reményt táplálunk az enyhülés iránt és bizalmat fektetünk a; népek közti kölcsönös megegyezésbe. Szívélyes felhívást intézünk az összes kormányokhoz, hogy őszintén csatlakozzanak ez.ien kezdeményezésünkhöz, hogy újból megteremtsük az együttműködést a megbékélt nemzetek között. —A közérdekek iránti gond a kormány- mák kötelességévé teszi uj tervek felvázolását, amelyek foikozatos szakaszokra lesznek felosztva,. Már ma kérni fogjuk a parlamentéi, fűzze ki napirendre azon sürgős javaslatokat, amelyek elsősorban a kollektiv bérszerződések elhalasztására, a lakbér!éti szerződéseikre, a kereskedelmi adósságokra vonatkoznak, mihelyt lehetővé válik, kérni fogjuk az amnesztia megszavazását, a sajtó- törvény elfogadását és a. tanügyi reform keresztülvitelét. őszintén ragaszkodunk a társadalmi összefogás és segélynyújtás követelményeihez, amelyek annyira drágák a demokratikus sziveknek. — Ezek a törvények és reformok költ- s'égvietési terheket fognák jelienteni, de a szükségesség parancsol a kormánynak. TI yen irpformok csak a gazdasági és pénzügyi újjáépítés után lehetségesek, amit az ország sürgősen megkövetel. Kötelességünk erélyes intézkedésieket tenni a spekuláció ellen, megmenteni az ország aranytartalékait, fedezni a kincstár szükségleteit, egyensúlyba hozni a költség vetést, ellenőrizni az árakat és újjáéleszteni a nemzetgazdaságot. Néhány pillanat múlva a pénzügyminiszter ur elsőrendű fontosságú javaslatot 'terjeszt elő, amire a kormány egész politikáját alapítja. Tüzes f-eft- hfiviáist intézünk a köztársasági többséghez, hogy lojális iközremüködéséve] támogassa erőfeszítésünket, amely a gazdasági és pénzügyi helyzet sürgős helyreállítását célozza és ‘amely lehetővé foga tenni a demokráciának, hogy reformátort müvét folytassa és megfeleljen a nép béléje helyezett bizalmának. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Bucurestiből jelentik: Változó felhő- zet, helyi jellegű esők, emelkedő hő- mérséklet, később viharok es höcsök- kenés várható. Bucurestiben kedden délben a hőmérséklet 32 fokra emel- kedett, ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet 27 fok. CLUJ*KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 1. Az első lépés Az egészséges eszméket a föld nem nyeli el örökre, ahogyan ezt gyakran sejlteti a komoly látszat. Az életre hivatott mag idővel a titokzatos mély melegében és nedvében ki csírázik, gyökeret ver, kihajt, sugárba szökken, lombostxUk, virágba borul és gyümölcsöt növel. A fogantatás és a fölserdülés tartama, a szüret időpontja és mértéke különböző, a történelemben egyenest meghatározatlan. De hosszú tapasztalat az emberiséget bizonyos sejtelemre és jóslatra jogosítja. Körülbelül megérezzük, melyik elvetett magból lesz végül termés és tudjuk, mikor lép közbe kényszer és szükségesség, hogy a nél- külözhejteílen gyümölcs megérjen. Még néhány évvel ezelőtt merő ábrándnak és erőszakolt egyéni mozgalmaknak látszott, amikor határozott egyéniségek mély meggyőződéssel hirdették, hogy a Duna-völgyét előbb gazdasági, majd politikai egységben kell ösz- szefogni, valami öntőmintát keresni Kossuth Lajos konföderációs elvének vagy amikor az alanyi szenvedélyeket elfojtó és a történeti valóság törvényeit latolgató elmék munkához láttak, hogy a® érezhető végzet parancsából egymásra utalt két nép minden hábo- njs és megelőző emlék ellenére megbékéljen egymással és kezet fogva meginduljon a jövendő rejtelmes kárpitja felé. Ma pedig ez, már mozgalom, ez már világpolitikai kísérletezés. Nem akarunk ma megint foglalkozni a Du'ntojnitosszal, miután mostanában annyi szót „vesztegettünk reá“, de foglalkozni kívánunk ismét, mert ezt nem lehet elégszer cselekedni román—magyar közeledéssel, amely pillanatnyilag ugyan elszürkülni és elpihenni látszik, mintha hosszabbodnék egy egészséges magnak öntudatlan szunnyadása földünk termékeny mélységében, A román—magyar közeledésnek természetesen sok ága-boga, sok részlete, sok kezdeti éleme és fejlesztési összevetője van. Minderről nem beszélünk, mert most már nem rövid cikk keretébe való. Egyetlen részletéről akarunk szót ejteni, hogy frissen tartsuk vele, ama részletéről, mely most egyedüli egészséges első lépésnek rémlik, azután hogy a történelmi kényszer már a béke első pillanataiban ráké'nyszeritette a szomszédokat: kapcsolják össze különböző forgalmi útjaikat és kezdjék meg javaik cseréjét. Ez az első lépés volna a nemzetközi területen történt több barátságos találkozás után a két szomszédnép irodalmi nagyságainak barátságos eszmecserére való meghívása, ezen a közművelődési szövetség és közös munka létesítése. Már négy éve, hogy szinte a megvalósítás küszöbére lépett a magyar és román vezető újságírók találkozója s két éve már, hogy Nagyváradon megkezdették a két nép szépiróinak megnyerését egy irodalmi találkozóra, melynek gyakorlati tervezetét is körvonalazták, sőt részletezték. Mind a két törekvés dugába dőlt, részint politikai, részint személyi okokból, mert kísérlet előzi meg a kartellt. A kölcsönös jóindulatot fenntartották és leszögezték a reményt, hogy sikertelen kísérletek ellenére hozzálátnak az egészséges terv megvalósításához, mert az egészséges eszmék — hiába minden — hamarább vagy később, mégis csak életbe lépnek, lévén ez a rendeltetésük. Az irói találkozásnak mozgalmában került előtérbe Zilaliy Lajos személye, aki mint szépiró ember, újabban mint a demokratikus politika bátor közírója és katonája, igen alkalmas, hogy a maga oldalán tovább.juttassa ezt az egészséges, ezt a szükséges gondolatot. A napokban itt járt Kolozsvárt s bár nem dolgozni, liánéin emlékezni cs szemlélődni jött szülőföldjére, nem habozol!, hogy érthetően nyilatkozzék meg újságírói kérdésekre a lelke mélyén dédelgetett törekvésről, üröminél állapítjuk meg. hogy ZUaliy Lajos az eszmét csak szunnyadónak látja fis feltétlenül bízik ébredésében, hatásos föl mozdulásában. ö maga szívósan ragaszkodik »z elképzeléshez és kész a maga jelentős erőivel és barátainak támogatásával előkészíteni a
