Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-13 / 132. szám
I Bt I PN 7*1* 193 7 Iun I um 13. A hét Yilágpolitíkája —Him iiMim »mi i iwrmiimmbtíjbiu/r r ...mw muVM ■ -v ■um»Man—Muaa»iiianar maaaii.-jtaautmmmmmmmmmmmawmsmawarnnmnaagMU'ma Újabb angol kezdeményezés jegyében A most végződő kül'poJitikiaii hét újabb eiö feszítések megindulását jelenti uz euró- j'.ii nehézségek megoldására. A ko/.demomyc* v ezúttal is az utolsó hetekluen nagyon te- \ ókenynek látszó angol külpolitika részéről indult ki. Eden külügyminiszter, a kezdemé- ívc/ó külpolitika fő irányit ója leaaningto'ni s a .tsztóihoz levelében reménykedő hangú- tatának ad kifejezést, mikor megái la pit ja, hogy ,a nemzetközi feszültség minden eny- ‘Iillése a helyzet javulásához kell hogy vezessen.“ Alig pár nap ellőtt még rikítóan idő szerűt lemnek látszott volna ez az optimista megállapítás. Ma inkább külpolitikái vezető körök eltökéltségét látjuk benne, hogy még a nyári hónapok alatt minden lehetőséget fölhasználjanak) a nemzetközi helyzet legalább átmenetileg tűrhető rendezésére. 1 /ért zajlott le nagyobb izgalmak nélkül az a nemzetközi vita is, mely a Földköz.i-tdru- geri spanyol partok előtt történt ..incidens“-! követte. S ez az. oka, hogy minden nehézség ellenére diplomáciai tárgyalások utján sikerült létrehozni olyan megoldást, mely London—Paris és a Berlini—Róma tengelyeknek ha nem is legbaritságosahb, de tényleges együttműködését biztosit je továbbra is, hogy a spanyol küzdőfelekkel' szemben® rokon- szenvük gyakorlati megnyilvánulásában mértéket tartsanak. A spanyol tűzvész, melynek lángjait a belföldi izzó almyag már csak nagynehezen táplálja, igy a sohasem kizárt további incidensekig elszigetelten -maradhat s Európában kezdetüket vehetik az ujhbb tárgyalások, melyekről a hosszantartó előkészületek után sem lehet tudni, hogy nagyszabású vajúdások eredmények épen ntem hozmak-e újra valamilyen nevetséges eg érke- megállapodást a világra. A helyzet megoldására irányuló angol kezdeményezés két ponton kezdett munkába. Mindkét pont ez európai viták legtöbbet szereplő területei köré tartozik. Egyik Németország, másik a Dunavidék. Olaszországot az 'angol játék egyelőre, ugylátszsk, kívül hlagyja tárgyalási számításaiból. Ez, teki/ntve a Róma London között nehezen javuló feszült viszonyt, sok tekintetben érthető Ls. Német részről viszont a spanyol partok előtt történt és az angoloknak nem nagyon tetsző események ellenére is az utóbbi hetek alatt állandóan készséget mutattak arra, hogy a tárgyalásokra irányuló angol lépéseket kedvezően fogadják, erélyesen hangoztatták, hogy az alméniai megtorlás csak a támadásra adott méltó válasz volt, de egyáltalán nem jelent annyit, hogy a németek a London által annyira kívánt semlegesség; együttműködésből1 ’vissza aka/ramk vonulni. Sőt, igyekeztek megnyugtatni m angolokat afelől is, hogy az aggodalmak, melyek Blomberg hadügyminiszter olaszországi látogatásával szemben Londonban megnyilvánultak, alaptalanok. A berlini külügyminisztériumhoz közelálló ^Frankfurter Zeitung“ külöAz angol kezdeményezés kei pánija HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, 1 HA TELKE ELADÓ, NE JÁRJON n mm J . . ga £ ms HÁZRÓL J fff“ Házra | ss j HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ- HIRDETÉSEI KÖZT 3 RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítói- tűk. Már 20 lejért hirdethet (L0 sió) .; Lileazékbea. Állá3t*keras5ií szavaatía: ctäk 1 lejt tizeinek. (Díj «Um tizei min _ ________________ nősen hangsúlyozza., hogy a látogatás csak n kél huUilom közöttii baráti kapcsolni ki- feje zés írnek lekiivleiivdő és egyáltalán nem szolgált semmiféle katonai szövetség megkö tűsére. A Blomberg tiszteletére rendezeti ka- txvnaii iliszs/xunléket sem szabad télremngya- ráZiiii mondja a ,,Frankfurter Zeitung“ — Az olasz hadügyminiszter az. öl meglátogató német kollegájának természetesen katonai gyakorsaitokat és nem régiség múzeumokat mutatótI. „A látogatás is, éppen úgy, mfimt Németország barátságin, nem Julius Caesar impériumának szólt, hanem Mussolini államának “ Londonban a nagy német •lap magva rá/Juta nélkül is kétségtelenül tisztában vannak ezzel s a példátlan, arányú angol fegyverkezést éppen a mai Németországnak Mussolini alkuméhoz való szoros barátságával magyarázzák. \ fegyverkezésen ezért a most megkezdődő tárgyalások sikere is aligha fog változtatni. Az általános hangiraton lazionbani mely a fegyverkezési verseny hátterét képezi, a tárgyalások sikere sok tekintetben javíthat s ez kiinduló pontja lehet a fegyverkezésre vonatkozó későbbi megá 1 lapodásoknak is. A megoldási fáradozások első lépésének lord Plymouth angol külügyi államtitkár Berlinbe küldését lehet tekinteni. Plymouth lord az angol kormány megbízásából a múlt hét folyamán „jóindulatú, baráti látogatásokat“ tett a balti államok fővárosaiban. Sorra látogatta Helsinkit, Bevált, Rigát és Kovnót, ahol a baráti jóindulat éreztetése mellett természetesen az angol külpolitikát érdeklő tárgyalásokat is folytatott. A skandináv államok orientációja tudvalevőleg erősen Anglia felé irányul. A bailti államcsoportban egvidő óta szántén erős hajlandóság mutatkozik arra, hogy párhuzamosan haladjanak a skandináv államok külpolitikájával. Az angol látogatás ezt a hajlandóságot akarta nyilvánvalóan elősegíteni s amellett bizonyára információkat is keresett a helyzetről. Ebben az utóbbi törekvésében, amint a látogatást nem a legjobb szemmel néző „Berliner Tageblatt“ állapítja meg, igen tarka és érdekes föl világosi fásokhoz juthatott. „A balti államok hajlandósága \ arra, hogy Skandináviának Angina által helyeselt politikájához alkalmazkodjanak — ii ja a Berliner Tageblatt — igen nagy. Sőt, pillanatnyilag, tekintve Anglia és Oroszország barátságos viszonyát, majdnem határtalan. Junius folyamán Sandier svéd külügyminiszter is meglátogatja a balti államok fővárosait, amit a stockholmi sajtó már előre, mint az északi államok demokratikus együttműködésének fontos tényezőjét ünnepel.“ Ilyen előzmények után érthető meglepetéssel szolgált a bír, hogy Lord Plymouth a balti látogatás után, Edén egyenes utasítására, Kov- noból Berlinbe utazik. A balti látogatásokat ndhéz a berlini látogatással összhangba hozni. De a mai diplomáciai látogatások tömkelegében céltalan iis volna ellentmondást kizáró magyarázatokat keresni. Annak idején, amikor Eden még minit főpecsétőr, Sir John Simon külügymilniszterreil együtt tett nagy szenzációt kellő látogatást Hitlernél, a berlini látogatással nehezen harmonizálható módon, a német fővárosból iszin- tén Varsóba és Moszkvába folytatta útiját. Egymásnak ellentmondani llátszó látogatások egész sorozatára könnyen rámutathatunk Európa más pontjain is. Az ilyen ellentmondás cisak a megbeszélések tárgyát képező problémák nehézségére mutat, de egyáltalán nem zárja ki a látogatások eredményességét. Nehéz tisztán látni, hogy m,; a közvetlen oka lord 'Plymouth váratlan Berlinbe küldésének is. Hogy azonban a Német- j országgal való tárgyalások fölvételére angol kezdeményező lépés eiőkészüiőben volt, azt í külpolitikai körökben már jó ideije tudják, jj Az sem volt titok, hogy Eden ebben «a törek- 5 vesében Anglia és Belgium formális meg- ţ bízása fölött rendelkezik. Schacht német gazdasági miniszter párisi tárgy állásai és az uj berlni angol nagykövetnek a inémet kiÁ- ügymlnisztériummal folytatott megbeszélései mind ennek a lépésnek előkészítésére szolgáltak. Többé-kevésbé jólsikerült előkészítés azonban, az utolsó évek külpolitikai tapasztalatai szerint, még távolról sem biztosítja a sikert. Az angol kezdeményezésben megnyilvánuló angol—francia külpolitika ezúttal is mindem bizonnyal valami olyan diplo- máciai incgálkipodáKt szeretne létesíteni, indy valamelyes kapcsolatot teremi a létre- hozhatónak látszó nyugati biztonsági megállapodás és egy keleten létrehozandó biztonsági megállapodás közölt. Ennek a kapcsolatnak megteremtését azonban német és olasz részről eddig állandóan ellenezték. Meglehet, hogy a Foreign Ofieo most olyas- foirmán akarja a dolgot megkerülni, hogy a nyugati biztonsági paktumot azzal a fel- tétellel kösisék meg, hogy ezt követöleg az álltalános európai rendezésnek is létre kell jönnie. Elvben az indítvány aligha fog ellentmondásba ütközni, a nehézségek majd o11 kezdődnek, ahol az általános európai rendezés mibenlétét köti részletezni. A nyugati és keleli rendezés között keresett kapcsolatnak eleinek meg a szen- 1 zációsan hangzó tervek is, melyeket a Duna-vidékre vonatkozólag tulajdonilanak az angol külpolitikának. Hogy e tervek, melyekről lapunkban is többször megemlékeztünk, mennyiben felelnek meg a valóságnak, csak a jövő fogja kideríteni. Schuschnigg osztrák kancellár és Hodzsa csehszlovák miniszterelnök londoni meghívásának hire mindenesetre azt bizonyítja, hogy a Duna-vidéken is jelentős angol kezdeményező lépésekre várhatnak. Az időpont, mikor ezek a meghívások lörtén- tek, szintén arra mutat, hogy komoly jelentőséget kell nekik tulaljdonitani. Az angol fővárosban ugyanis most végződik be a birodalmi értekezlet, melynek tanácskozásait az utolsó napokon a brit birodalom külpolitikája foglalla le. E tanácskozások során részletes megvitatás tárgyát képezte Anglii a közép- és keleteurópai politikája is. Bizonyos hírekből úgy látszott, hogy az Európában nem érdekelt domíniumok kívánságára közép- és keleteurópai kérdésekben az angol külpolitika ezután több tartózkodást fog tanúsítani, mint ahogy eddig tette. Schuschnigg és Hodzsa meghívása ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja és arra enged következtetni, hogy a dunavidéki angol kezdeményezés is a birodalmi értekezlet helyeslő támogatásával találkozik. Az angol kezdeményezés sikere természetesen mindenekelőtt a Duna-vidék államaitól függ, melyeknek érdekei politikai és gazdasági szempontból egyaránt jóval szövevényesebbek annál, semhogy akármilyen kezdeményezésre is könnyűi egyértelműséggel tudjanak válaszolni. Ausztria például függetlenségének védelmében iszivesen veszi a nyugati támogatást. A Vatikán és Németország között kiélesedő ellentét is megerősíti az erősen katolikus Ausztriát nyugat felé irányuló rokonszenvében. Gazdasági kapctsola- tai azoinban túlnyomó uagyrészben Németországhoz és Olaszországhoz kötik és' az ausztriai lakosság igen jelentőis része is szoros kapcsolatot követel a nagynémet birodalommal. A többi dunai államok helyzete, ha ilyen szempontból nem is ennyire nehéz, mindenesetre szintén nem egyszerű. Semmiféle angol, vagy francia támogatás nem változtathat azon, hogy nyersterményeiket túlnyomó nagyrészben Németországnak s Olaszországnak adják el és hogy az eladott árukért csak német és olasz készárukban kaphatnak megfelelő elleniszolgáltatást. Külpolitikai helyzetük szintén meglehetősen komplikált a keleten elterjeszkedő szov jetoroisz óriás'birodalom és a tőlük nyugatra fekvő ugyancsak óriási német birodalom között, melynek ereje a Berlin—Róma tengely révén a FöldközLtengerig nyúlik el. A dunavidéki angol kezdeményezés tehát nem kisebb nehézségekkel áll szemben, mint a nyu- gateurópaii megoldásra vonatkozó kezdeményezés, melynek lehetősségei tudvalevőleg szimtén nem tartoznak a legkedvezőbbek közé. De a kezdeményezés irányítója, Ede-n külügyminiszter optimisztikusan nézi a helyzetet. Miért utasítanánk visisza ezt a derűlátást, mikor a nyárt napfény amugyis derűlátásra hangol? —s A tavaszi könyvpiac szenzációja: loan l£era eddy: A ihoüdocf házasság áHkai A neverő bölcsesség! A legmulatságosabb és legokosabb könyv a házasságról,! Ara kve 6o lej az Ellenzék könyvosztályábau Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. „jóinJulaiu baráti lálogalósoL‘ Nyugati pnkíum és általános európai rendelés Londoni derűlátás Szerelemre Ítélem! > A nyári szezon első riOyy premierje. Valaki egyszer azt mondta nékem, nem érti, hogy ezek a színpadi szerzők mért nem hoznak valami újat, valami egészen frisset és érdekeset, ami ne legyen se ilyen, se olyam, hanem amolyan. Most sajnálom, hogy rossz fejem van, különben eszembe- jutna barátom neve s bizony rnelegiben megüzenném neki, hogy ezúttal kívánsága hamar teljesült, mert megszületett az uj műfaj: zenéi, bűnügyi vígjáték Mi ez? Fából vaskarika? Annál több. Finom vegyészi munka: dráma és egy ropogós, ezer ötlettől és kedves epizódtól hemzsegő vígjáték nagyszerű keveréke és ráadásul ügyesen, ravaszul, de iz- léi-sel és eleganciává) becsomagolva — kel- 1 ines keringek, tangók és mii tudom még- milyen melódiák színes stanioljába. A csokoládéról tudjuk: csak az kap csillogó ad jusztirungot, amelyiknek az ize ás nagyon jó. A szerző úgy tesz, mint aki balkezével vakarja meg a jobb fülét. Bünügy? — ez I csak dráma lehet, ezt játszuk le a közönség kizárásával, illetőleg addig, mig a színházban összegyűlnek. Mert amikor már a függöny felmegy, szomorúságnak helye nincs, csak az izgalom maradhat meg, v. Amit a közönség nem lát, lehat a drámai rész röviden ez: Dr. Csermák orvost, ki közismert élharcosa a könnyű halállal való átsegítésnek, egyik betegének halála miatt perbefogják és három évi fegvházra Ítélik. Semmilyen tárgyi bizonyíték ellene nincs, de mert bírái ismerik az eutanáziára vonatkozó álláspontját, következtetnek és meghozzák a verdiktet. Nyilvánvaló a Justizmord, dehát törvény-4örvény. Igen ám. de mi történik ezután? Mert darabról vám 'szó, amit a közönségnek is látnia kell, már pedig eddig ez a rész még nem pergelt le és nem is fog, mert. .. Szóval amikor a függöny felmegy, egy nagy lap szerkesztőségében lázas munka fo- lyik. A riporter (leány!) cikkét diktálja, melyben a téves ítélkezés minden részletére kitér és mint aki egyénileg iis meg van győződve az orvos ártatlanságáról, heves kifa- kadásokat lesz a bírói döntés ellen. És ekkor határozza el, hogy valamilyen uton-módon 8 bezáratja magát a fegyházba, hogy az elitéit orvos közelében magánnyomozását sikeresebben végezhesse. Meri a rejtélyt meg kell oldania. Innen indul el azián a mese, ami szökéssel, fegyházzal, szerelemmel, Práterrel, az óriáskerékkel, csikosruhás rabokkal, igazságügyi tanácsossal, Nellyvel, az extravagáns láninyal, Cecil tiantival, védőügyvéddel, csárdással, tangókkal, valcerekkel és még egy csomó kikkel és mikkel össze-vissza kuszáivá forr és kavarog, hullámzik és hömpölyög és könyekig nevettet, mig eljut a jólmegérdemelt heppiendig. Ha nem tudnám, hogy a szövegíró szerzők civilben micsodák, kitalálnám: újságírók. Mert ilyen élesen és élethűen, fordulatosán és csattanósan csak az láthat és csak az írhat, akinek mestersége és mindeninapi kenyere: a riport. Márpedig a szövegíró Gre- dináir Aurél és munkatársa, Waiter Gyula kitűnő riporterek. A darabot a Thalia Brassóban már beta- I nulla. Még csak néhány próba — és már I kész. Kolozsvári bemutatása csütörtökön, ősbemutató. Már egymagában is jól hangzik. Meleg van, de a szerzők vacognak. No nem azért, mintha, izé, dehát mégiscsak, ugyebár, nem olyan egyszerű dolog. Még szerencse, hogy Claude Romano, ez a fiatal, kitűnő muzsikus, ki a darabot teleötvözte 'szebbnél-szebb dalokkal és táncszámokkal, kéznél van és a vacogást zenével kiséri. Kérdezem Gredin árt: — Mit szó! a Zeppeliin katasztrófájához? Mosolyog és legyint: — Az itt ki van zárva. Már láttam a próbákon, hogy ragyogóan megy minden. Nem tudok elég hálás lenni dr. Kádár igazgatónak okos és hasznos tanácsaiért és Gróf Lászlónak azért a fáradhatatlan munkáért, amit a rendezés körül kifejt. A siker az ő érdemük lesz. És a szereplőké, akik kivétel nélkül szivvel-lélekkél dolgoznak. Ha kaba- lás Jennék, azt mondanám, égi jeleket látok: Ürmőssy Magda lesz a primadonna, Czoppán Flórának összeesik jubileumával. ., — És magának? —■. Néhány lejáratommal. (j. j.)
