Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-30 / 146. szám

Szemtől-szembe a „Süt a nap“ és a „Két fogoly“ írójával ZILAHY LAIOS: írőilag sohasem adhat nekem a Nyugat annyit, mint a szoros érte­lemben vett szülőföldem és Erdély „Az én nemzedékemnek elpusztulása és szellemi tagoltsága, az én kortársnélküli- ségem és társtalanságom okozta, hogy a harminc-negyven évesekkel érzek egyet“ CLUJ-KOLOZSVÁR, junius 29. Rövid hírben már a tegnap megemlé­keztünk arról, ho,gy szombaton délben gépkocsiján városunkba érkezett Zilahy Lajos, a kitűnő regény és drámairó, aki­nek könyvei talán sose hiányoznak a kolozsvárii könyvkereskedések kirakatai­ból és könyvbarátok szekrényeiből s aki­nek színpadi müvei színpadunkon min­dig telt házakat vonzottak és meleg si­kert arattak. Zilahy Lajos sikeres pályafutása is Rövid szállodai pihenője után felke­restük Zilahy Lajost a kávéházban. Ott ült a világjáró és világhírű iró háttál a tükörnek a márványasztal mellett, nyu­godt tartással, az európaiságnak ebben az örökkévaló változatlan miliőjében, komolyan, szótlanul és egyedül. Mint ilyenkor szokás, természetesen elsősorban jövetelének célja felől érdek­lődtünk. ■— Rokonlátogatóba jöttem. — mond­ja az iró — és első utam a temetőbe vitt édesapám sírjához. Utoljára tizen­három évvel ezelőtt jártam Erdélyben s most ez futó találkozás a szülőföldem­mel a szivemig hatott. Rövid nagysza­lontai és nagyváradi időzésem s Kolozs­várral való találkozásom annyi emléket ébresztett fel bennem, hogy elhatároztam, minden évben itt töl­töm ezentúl egy-két hónapi pihenő időmet. Most döbbent teljes valójában belém, hogy egész iróiságomnak gyö­kere Erdély talajából nőtt ki. — Az utóbbi tizenöt esztendőben sza­kadatlanul utaztam. Bejártam Amerikát, Olaszországot, Franciaországot, az el­múlt évben hét hónapot töltöttem egy huzamban Angliában. Hosszas külföldi barangolásaim után Erdély földjére lép­ve tegnap az volt az érzésem, hogy nyugat iróilag sohasem adhat nekem annyit, mint szoros értelemben vett szülőföldem és Erdély. Hogy ezeket a mélységes ösztönzéseket és emlékeket minél inkább kibányász­hassam, azért szándékszom ezentúl mi­nél gyakrabban visszatérni ide. — És mi maradt meg a régi Szalon- fából? ■— tesszük fel tétováin a kérdést. — Semmi, hacsak nem az emlékek — feleli mélységes komolysággal az iró. Három irói nemzedék Erdélyből indult ki, erről a tehetségter­melő csodálatos földről, melynek, amint később látni fogjuk, hálás is Zilahy, a világhírre jutott iró. Nagyszalontán szü­letett és gimnáziumi tanulmányait az erzsébetvárosi gimnáziumban végezte, ideköti őt szülei nagyszalontai sírjának kegyeletes valósága s az első ifjúság va­rázsa, melynek jelentőségét az irómü- vészoél jobban senki méltányolni1 nem tudja. zedéke, a Nyugat gárdája, szilárd fron­tot alkotott, ők azonban írói pályafutá­sukat még a békében kezdték és igy tu­lajdonképen szerves kapcsolatunk nincs velük. Itt van azonbain a harmadik nemze­dék, a harminc-negyvenesek, akik is­mét és a szokottnál is erősebb és egy­ségesebb frontot képviselnek. Az én nemzedékem elpusztulása és szellemi tagoltsága, az én kortársnél- küliségem és társtalanságom okozta, hogy a harminc-negyvenesekhez csat­lakoztam. Szellemileg ezzel a nemze­dékkel érzek egyet és valóban szilárd tömböt alkotunk. A Márciusi Front — Mi a harmadik nemzedék pro­gramja és milyen utón szándékszik azt megvalósítani? — E nemzedék, melyhez társtailansá- gomban lelkileg csatlakoztam, a ma­Zilahy Lajos megtekintette szomba­ton este színházunk ünnepi hetének megnyitó előadását, Madách Imre: Az ember tragédiáját, a szabadtéri sziinpa- don. Az előadás rendkívül lekötötte a kiváló drámaíró figyelmét s annak vé­geztével dr. Jelen Gyulának, a Szinpár- toló elnökének kíséretében fel is kereste dr. Kádár Imre igazgatót, a színház ün­nepi hetének főrendezőjét, akivel hosz- szasan elbeszélgetett. Zilahy Lajos kü- ’ lönös örömét fejezte ki afelett, hogy megtekinthette az előadást. Megkérdeztük az írót a szabadtéri' előadáson nyert benyomásai felől. — A Magyar Színház teljesítménye gyarság erejét és jövendőjét a nagy ma­gyar néptömegekben, a paraszti töme­gekben látja, ennek szociális megújho­dásáért harcol bátran, szókimondóan, de lelkiismerettel és igazába vetett tel­jes hittel. — Állatom, hogy 1848 óta nálunknál nagyobb mértékben egyetlen irói nem zedék sem lépett ki az irój elefáncsont- toronyból s szállt le a való felismerésé­nek talajára, a közvetlen küzdelem po­rondjára. Mi voltunk az elsők, akik el mertük kiáltani s hangos szóval fordultunk különösen az ifjúság felé, azt hangoz­tatva, hogy politikánknak eddigi meg­jelenési formája nem volt szerencsés. Először történt meg a világháború óta, hogy programunkat éz év március ti­zenötödikén a Nemzeti Muzeum lépcső­jéről hangos szóvaj is kihirdettük. Te­kintetünk a Tizenkét Pont szerkesztése­kor és annak felolvasásakor is különös figyelemmel az ifjúság felé fordult. — Hogyan fogadta ezt a programot az ifjúság? — Azóta még nem telt el olyan sok idő. Még nem láthatom határozott vo­nalakban az eredményeket. Egy azon­ban bizonyos: programunk az ifjúságra igen mély benyomást tett. Hogy ez a mozgalom életerős, azt a kö­zeljövő már meg fogja mutatni. .. — Tehát a Márciusi Front uj szelle­mének lényege? — Radikális szociális reformok a ma­gyar nép számára és uj hang a kisan- tant országai felé ... határozottan meglepett s ezért el is ha­tároztam, hogy őszire készülő uj dara­bomnak ősbemutatóját itt tartom meg Kolozsváron. Cseng a telefon. Zilahy Lajos már a második cigarettáját is beverte a hamu­tálcába. A pincér udvariasan kalauzolja a telefonfülke felé. — Viszontlátásra — búcsúzik az iró változatlan komoly arckifejezéssel és nyugodt, angolos magatartásával. — Viszontlátásra, — júliusban, — fe­leljük lelkesen és meghajtjuk magun­kat Zilahy Lajos előtt. Szabó 7 Amii a ffégi Szalonjából ,4 Tragédia előadásán — Mi a véleménye az irói utánpótlás­ról és melyik irói nemzedékhez tartozó­nak véli magát? — kérdeztük tovább az írót. — Én a negyven és ötven közti nem zedéket képviselem és bár különösen hangzik, nincsenek kortársaim. Azok az írók, akik életkor szerint velem egyidő­sök, nem mozognak egy szellemi síkon velem és különben sem képviselnek senumii tekintetben egységes szellemi frontot. Nincs semmi közös kötelék köztünk s igy valójában nem is képviselhetünk egy irói nemzedéket. Én és kortársaim a háború után kezd­tük s az igazság az, hogy a háború sza­kadékot hasított közénk, de nagyrészt össze is roncsolta, el is pusztította nem­zedékünket. Az ötven-hatvamasok nem­Goga hosszasan tárgyai* Sztojadsnovics gssgoszSzv mimsztereîn&khel BELGRAD, junius 29. A Belgirádban tartózkodó Goga Octa- viam kihallgatáson volt Sztojadinovícs jugoszláv miniszterelnöknél. Este a bel­grádi román-jugoszláv klub vacsorát adott Goga tiszteletére. AhxminiuTiigyár létesül Dicsőszentmárton- ban. A dicsőszenibinártoni Nitrogén, gyár ve­zetősége elhatározta, hogy alumániumigyárat és ezzel kapcsol altban vegyigyárat létesít. Az építési- műnk álltaitokat még július 1-ón meg­kezdik s a terv szerint őszire be is fejezik. A gy ?ng?ség kezelésű ,,A szervezetet erőszakkal gyógyítani nem lehet“, mondta a nagy Charcot és ez az Igazság sehol sem alkalmazható olyan talá­lóan, mint a gyengeség kezelése esetében. Ezért ajánlatos a Reton-kezetés, mely visz- szaadja a gyengének a várt fiatalságot. A Relon hatáisa alig háromnapi kezelés után észlelhető, ami azt bizonyítja, hogy a Reton nem izgató szer, hanem orvosság, mely a gyengeség okaira hat. Ez a hatás háromheti kezelés egész tar­tama alatt észlelhető és a kezelés megszakí­tása utáfn 8—10 napig ír eltart. Ezen idő­köz után a kezelés újból kezdendő. Egy, 25 pasztillát tartalmazó tubus ára 98 lej. Csak gyógyszertárakban és drogé­riákban kapható. Vezérképviselet: E. A L. Ciora Bucureşti, III. Str. Speranţei No. 37. MA 55 ÉVE Észak-Albánia forradalmárjai — mert a porta átcsatolta őket Montenegróhoz — Ali vezetésével küldöttséget szeretné­nek Bécsbe küldeni, hogy a monarchia beavatkozását kieszközöljék, de a cet- tinjei kormány nem ad nekik átutazási engedélyt. — Parisban két érdekes por folyt te: a hires nő-kommunistát, Mi­chel Lujzát, 6 évre ítélték, mire csak annyit mondott az elnöknek: Ön meg­érdemelte a császárságot; a nagy sik­kasztó bankár, Bonloux véyeredménye- sen 2 évet kapott. Egyiptomban kolera dühöng. A színházban Krecsúnyiné szerepel. Este „Váljunk el“ c. vígjáték; másnap „Richelien első párbaja“ cimii bohózat került színre. A következő színházi hir olvasható: ,,Balesetek és elemi csapások fenyegetik Kolozsvárt. Mint halljuk, nemsokára ismételni fogják Holtey: „Harminc év egy kártyás életéből‘‘ cí­mű darabját. A társulat nagy juniátisra készül, melynek főrendezője: E. Kovács Gyula és Krasznay Mihály. Tánc előtt hangverseny lesz. Vadnai Vilma, Réthi Laura„ Várctdi, Gabányi, Szilágyi, Ven- drei szerepelnek. Mit hallgassunk meg? Szombat, julius 3 Bucureşti. 7.30 A reggeli miisor közvetí­tése. 10.30 Hírek, árfolyam hir dk és vízál­lásjelentés. 13 Gramafoniemezek. 13-25 Sporthír éknek adása. 13-4° Gramofonleme­zek. 14.15 Hirek közve:itése. 14.30 Gramo- fonlemezek. 15 Hirek. 16.45 Előadás. 19 Ka­tonazene. 20.05 Felolvasás. 20.25 Bendrino- zenekar. 21 Üzenetek. 21.15 Tánczene. 22.30 Időjelzés, időjárás, sport. 22.45 Csak Radio Romania: Gramofonlemezek. Csak Radio Bucureşti: Vendéglői zene. 23.45 Hirek 'kül­földre németül és franciául. 23.55 Hirek.. Budapest I 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8,20 Étrend. 11 Hirek. 11.20 !és 11.45 Felol­vasás. 12.10 Vizjelzőszolgálal. 13 Déli harang szó. 13.05 Operaházi tagok éneke. 14.30 Le­mezek. 17.15 ,,Hogyan szórakozzanak a lá­nyok“. 18 A nyereg alap puhított hús men­demondája“. 18.30 Simonszky Valéria zon­gorázik. 19.25 Lemezek. 20 ,.Kifaru“. Va­dászelbeszélés. 20.30 ,,A szép fényes katoná­nak gyöngyarany élete,..“ 22 Hirek. 22.20 Zenei paródiák. 23 Időjárás, 23.30 Cigány­zene. 24.20 Jazz), 1.05 Hirek külföldi magya­rok számára. ADMINISTRAŢIA MUNICIPIULUI, CLUJ. No. 18.425 —1937. PUBLICAŢIE PENTRU TRATARE PRIN BUNA ÎNVOIALA. Primăria' Municipiului Cluj publică d'n nou tratare bună învoială pentru furnizarea j 2co m’ Cule de râu ncesi're parcu'ui Bărnuţiu. Tratare se vt- ţine Cu oferte în scris închise în plic sig’bte lega! în ziua de 13 Iulie cor ora 11 a. m. în sala de şedinţe «/ Primăriei în confornv- c.ite cu art. 88—no din L. C. P. ? a normelor generate pc. ţ'nerea licitaţii1 or. publicate în Mon. Of. No. 127 ci n 4 Iunie 1931. După desfacerea ofertelor re va ţine o supra- oferoate verbală între concurenţi. Concurenţi vor depune deodată cu ofertele şi o garanţie de 5 la suta a preţului total ofe­rit în numerar sa'u efecce de Stat. Caerul de sairdni referitor să poate vedea la Serviciul Economic, camera 32. Cluj, la. 24 Iunie 1937. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI, CLUJ. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasz­tékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék künyvoszlályúban. Cluj, Piaţa Unirii. )

Next

/
Thumbnails
Contents