Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-29 / 145. szám
Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JANUS. ____________________________•> 11iH Szakmánként keni ismerni a helyzetet, ha megakarjuk menteni a kézműipart CLUJ KOLOZSVÁR, június hó. A végveszéllyel küzdő közmiiipar megmentése érdekében csak úgy fejthetünk ki eredményes munkát, ha szakmánként ismerjük meg a helyzetet. Csak a szakmánként valló helyzetismereti munka ad pontos választ arra, hogy hogy lehet segíteni a bajokon. Ez a helyzet- ismereti munka aztán arra is alkalmas, hogy szakmánként az iparosokat összébb hozza, egymás támogatására utalja, tisztázza a közös érdekeket, melyeket közösen szolgálva tud a mai válságos idők közepette leküzdeni. Csak igy lesz korszerűvé a kisipari termelés. Csak igy tudja leküzdeni az áldatlan, túlhajtott belső verseny rontásait, igy tudja meg állni a helyét a gyáripari versennyel szemben és igy tud lépést tartani a változó igényekkel és szükségletekkel ma az üzemi termelés világában, amelyben csak rendszeres és módszeres munkával lehet megélni és eredményeket elérni. Éppen ezért iparosaink figyelmébe ajánljuk az alábbi kérdéseket, melyekre ha választ adnak, my.omban tisztában lesznek a teendőkkel: II. Értékesítés 1. A fogyasztók szükségletében és igényeiben beállott változások? Mennyiben érinti ez a szakma termelését, az árakat és a termékek elhelyezését a piacon? 2. A készárucikkek árviszonyai? 3. A piac: a) A helybeli piac alkalmas-e a szakma készárutermékeiinek felvételére? Ha nem, más piacokon van-e módja terjeszkedni a szakmának? b) Akár a helyi, akár más piacokon az értékesítés szempontjából mik a lehetőségek szövetkezeti, vagy más társulási forma bevezetésére? c) Az utóbbi években szaporodott c, vagy apadt a „vásárra dolgozó“ iparosok száma a szakmában? 4. Növekedőben van-e vagy csökkenőben a készáru forgalma? 5. A piaci árakban megta'lálta e számítását az iparos? Ha nem, akkor az anyagbeszerzés, termelési költségek, közterhek, vagy milyen más okok, milyen mértékben játszottak ennél közre. III. Kalkuláció Szakmai I. A szakma fejlődésének, vagy visszaesésének általános jelenségei. 1. Kiváltott és visszaadott iparigazolványok szama? 2. Bejelentett és lejelentett segédek száma? 3. Tanoncszerzödések és lelsza- baditások száma? (E három pont adatai lehetőleg egybevetve visszamenőleg több év adataival.) 4. Évenként apad c vagy emelkedik a) a segédnólküli, b) az 1—2 és több segéddel dolgozó mesterek száma? (Annak megállapítására, hogy műhelyenként szétaprózódik-e, vagy összpontosulóbam van az üzemi munka a szakmában?) 5. Ha egyfelől szétaprózódás, másfelől nagyobb üzemekbe való összpontosulás észlelhető, — szaporodik-e tovább a segéd nélkül dolgozó mesterek száma? (Ez esetben t. i. ha szétaprózzódás észlelhető a nagyobb Üzemszerű műhelyek jobb és olcsóbb munkája következtében, végeredményül az iparág, mint kisipari szakma visszafejlődésének jelenségével állunk szem ben.) 6. Szaporodik-e vagy apad évenként a gépeket beszerző iparosok száma? 7. A szakma jobb iparosainak munkája, termelése mutat-e fejlődést? Hányán vannak és kik ezek az iparosok? Kielé- gitik-e a fogyasztók igényeit? 8. Növekszik-e, vagy apad a túlnyomórészt javítással foglalkozó Iparosok száma a szakmában? Előbbi esetben a közönség fogyasztóképességének csökkenése, vagy a szakma gyengülése az oka ennek? (Fontos támpontot ad ez utóbbi kérdésben a készáru — gyári termékek, vagy más városok kisipari termékei — forgalmának figyelése.) 9. Az uj iparosok a környező falvakból, vagy más városokból telepedtek le a szakma székhelyén nagyobb számban az előző évekhez viszonyítva? 10. A környező nagyobb falvakban emelkedik-e, vagy apad az önálló iparosok száma a szakmában? II. Utánpótlás kérdése: 1. Segédek és tanoncok száma, akik városból (más városokból is, vagy faluról származnak? 2. Segédek és tanoncok szakképzettsége javul-e, vagy gyengül? Okai? 3. Az uj tanoncok fejlődőképessége és munkaértéke jobb-e, vagy gyengébb az előző évekéhez mérten? (Etekintetben külön figyelendők meg úgy a városból, mint a falvakból származó tanoncok.) 4. Segédek és tanoncok . felfogása és gondolkozása javul-e . vagy romlik a szakmához tartozás és ragaszkodás szempontjából. Okai? 5. Segédek és tanoncok iskolai végzettsége? Előző évekéhez viszonyítva emelkedik-e vagy csökken a magasabb végzettségű segédek és tanoncok száma? Gazdasági kérdések I. Beszerzés. 1. Beszerzési források, piac. árviszonyok? 2. Lehetőségek és akadályok a szakmában a beszerzés megszervezése és központosítására? 3. kérések Ha van szervezet már a központi be- ( szerzésre, ennek munkája, illetve ügy- j vitele és üzleteredménye egybevetve j ugyanezen, vagy rokonszakmának lehe- j töleg hasonló viszonyok közt működő, más haladottabb szervezetével? (Pld. más városban.) 1. A szakma tagjainak kalkulációja helyes alapon történik-e? A kalkuláció hibái és ennek okai? 2. Történt e kísérlet arra nézve, hogy a helyes kalkuláció elemeit és bevált módjait a szakmatársak egymásközt rendszeresen megbeszéljék, e téren szerzett tapasztalataikat kicseréljék és megállapodjanak a követendő irányvonalakra nézve? IV- Verseny 1. Kiélesedett-e a belső verseny a szakmában? Ha igen, milyen okok játszottak ennél leginkább közre? (Pld. a szakma tultömötlsége. nagyobb üzemek kifejlődése, kisiparosokat foglalkoztató j tőkeérdekellségek a szakmában, stb.) 2. I Történt-e kísérlet arra nézve, hogy a 1 szakmában valamilyen társulási formá- j ban szervezet létesüljön a túlhajtott verseny kiküszöbölésére, vagy enyhítésére9 3. Amennyiben a szakmának verseny- fele a gyáripar, vagy nagyobb, gyársze- rii üzemek kalkulációját, anyagbeszerzési forrásait, a szükséges nyersanyagok és késztermékek árait, végül az értékesítés módozatait, piacait és azt, hogy ezen üzemek milyen mértékben elégítik ki a fogyasztók igényeit és szükségleteit? 4. Amennyiben akár a külső, akár a belső verseny egészségtelen arányokat öltött, van-e mód arra, hogy a szakmában azok, akikre ez a verseny hátrányos, szövetkezeti, közmühely, vagy irfiás társulási formában vegyék fel a versenyt? 5. A versenyképesség érdekében ipartársuiat, vagy a szakmának más szervezete keretében milyen módon lehet gyakorlatilag megvalósítani a gazdasági helyzetvizsgálati munkát, minek segítségével, az anyagbeszerzés, termelés, értékesítés, kalkuláció stb. kérdései nél hasznos felvilágosításokban és tanácsokban lehetne részesíteni a szakma tagjait?----------——————BBB——.. Egy év egyetlen kontár sem lesz Áradon — mondja Tarnoveanu Kolozsvárról áthelyezett aradi munkafelügyelő CLUJ-KOLOZSVÄR, junius hó. Az ország iparosmestereire nézve rendkívül fontossággal bir az, hogy a munkaügyi hatóságok, hogy hajtják vég- j re az uj ipartörvényt. Az iparosmeste- ! rek és az ipari munkások százezreit érdekli ez a kérdés, melyik iparost minősitik kontárnak s milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy a gyakorlatban jogot szerezzenek önállóságukhoz. Erre a kérdésre igen érdekes választ adott Tarnoveanu Bazil, volt kolozsvári munkafelügyelő, akit a közelmúltban az aradi munkafelügyelőség élére helyeztek. — Sok száz iparosüzem működik, amelyek tulajdonosai sem képesítéssel, sem iparengedéllyel nem bírnak, — Ezeknek az üzemeknek a tulajdonosai mondotta a munkaügyi felügyelő. — mindössze annyit tettek, hogy bejegyeztették cégüket a Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ilyen cégbejegyzés a jövőben a képesítéshez kötött ipar üzéséhez nem ad jogot. A sokezer érdekelt kisegzisz- lencia sorsa fölött még nem történt döntés. — A törvény szelleme szerint, — folytatta a munkafeiiigyelő — csak képesítéssel biró iparos űzhet a jövőben képesítéshez kötött ipart. Mindazok az iparosok. akik a múltban szabályszerűen nyitottak műhelyt és azok a szakmunkások, akik tiz évet mint segédek töltöttek el és ebből az időből öt éven át mint műhelyvezetők működtek, minden további nélkül megkapják a mesterkönyvet. Az olyan segéd, aki csak három évet tud felmutatni, vizsgabizottság elé kerül. Ha megfelel, szintén mesterkönyvet kap. Amig a bizottság ügyükben a munkakamara keretében nem hoz döntést, azzal az igazolvánnyal, amit a kamarától kaptak, minden akadályoztatás nélkül tovább működhetnek. — Aki a fenti kategóriákból kiesik, kontárnak minősül, ami azt jelenti, hogy megbüntetik és üzemét bezárják. Egyedül a szabályos iparengedéllyel működött néhai iparosmesterek özvegyei űzhetnek képesités nélkül képesítéshez kötött ipart, hogyha az előirásnak megfelelően szakképzett, mesterkönyvvel bi-v ró üzletvezetőt tartanak. — A mestervizsgát, — folytatta érdekes nyilatkozatát a munkaügyi felügyelő — a kinevezett szakbizottság előtt kell letenni. Eddig mintegy harmincán tettek vizsgát és mindnyájan átmentek. Szaktudás szempontjából valamennyien szép eredménnyel vizsgáztak, de volt egy igen súlyos hibájuk. Túlnyomó részük nem túl kalkulálni. A legegyszerűbb költségvetést sem tudták rendesen megcsinálni. Sajnos, ez a hibájuk az önálló iparosoknak is. Az eddigi mestervizsgákon hallatlanul nehéz feladatnak bizonyult, amelyet alig akadt olyan, aki meg tudott oldani, a következő, illetve ehhez hasonló példa: mibe kerül 315 centiméter szövet, ha egy méter 400 lejbe kerül? Ne értsen félre, a szövetárnál kerek szám szerepel. — Nagyszámban működnek ipari üzemek, amelynek tulajdonosai semmiféle szaJkképzettséggel nem bírnak. Ezeknek az üzemeknek sorsa felett egy bizottság dönt, ameilynek elnöke kinevezett vizsgáztató, rendszerint mérnök, két tagja önálló mester, kettő szakmunkás. Ez a bizottság a működésében teljesen önálló, határozatai véglegesek. A Munkafelügye- lőség ellenőrzi működésüket, de nem befolyásolja. Akire ez a bizottság, amely természetesen minden szakmára megfelelő összeállításban fog működni, kedvezőtlen döntést hoz, annak üzemét haladéktalanul beszüntetik a hatóságok. Különösen a sütőiparban és a női fodrász iparban van sok olyan cég Aradon, melyet a bizottság valószínűleg kedvezőtlenül véleményez. — Úgy a Munkafelügyelőségnek, mint a munkakamarának kötelessége a törvény szellemében eljárni, — fejezte be nagvfontosságu (nyilatkozatát Tarnoveanu munkaügyi felügyelő. — A törvény világosan előírja, hogy csak szakképzett iparos űzhet képesítéshez kötött ipart. Aki nem szakképzett iparos, az kontár. A kontár-iparost a törvény üldözi és én garantálom, hogy év végével egyetlen kontár sem lesz Aradon... Drákói szigorral büntették a régi egyiptomiak a lelkiismeretien építészeket A Párisi Louvreban van egy oszlop, amelyre egy babilóniai uralkodó ékirás- sal vésette törvényeit. A négyezer éves törvény építőipari vonatkozású fejezetei a következőket tartalmazták: .. . Ha az épitőmester egy embernek házat épit és nem építi eléggé szilárdra és a ház ennek folytán beomlik és tulajdonosának halálát okozza: az épitőmester végeztessék ki. . . . Ha a házbeomlás a tulajdonos gyerekét öli meg: végeztessék ki az építőmester gyereke. . .. Ha a háztulajdonos egyik rabszolgája pusztul el: adjon az épitőmester az elpusztulttal egyenlő értékű rabszolgát. ... A vagyoni kárt pótolja az építőmester és épitse újra saját tulajdonából, azaz önköltségen. . .. Ha csak egy fal omlott be, azt is tartozik önköltségén újraépíteni. Hát, mint látjuk, nem lehetett valami nagy öröm annak idején építésznek lenni. Abban az időben Egyiptom sok vidékén az agyagon és fán kívül más építőanyag nem igen volt és a biztonsági igényeket nem lehetett mindig túlságosan kielégíteni. Párisi Divat Saniasi száma 20 - letért következő tartalommal jelent meg: változatos ruha, kabát és kompiémodellek. Uj összeállítású strand- és kirándulóruhák. Gyermekruhák, 12 oldal kézimunka melléklet, nagyított mintaivekkel. A gyermek egészségtana. Anyai örömök, anyai kötelességek. Kipróbálj receptek. Modern szépségápolás. Vidékieknek 25 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében szállítja az Ellenzék könyvosztá'ya. Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: neg -v ! évre 60, félévre 120, egjész évre 240 lej. I