Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-27 / 144. szám

o BLLBNZfíK. 19 37 I u n I u t 2 7. KÖVESS isrvAiv Néhány adat Kis utánjárással azt is megtudhatjuk, mit árult el a kivégzett Tuohacsevskij. A Berliner Tageblatt első oldalán lovag Xylander Ru­dolf német vezérkari ezredes pontos állato­kat közöl az. orosz hadseregre vonatkozóan... hogy a páratlanul álló kémkedéssel ütött seb még jobban fájjon Sztallnéknak. A leleple­zés Genf hivatalos kimutatására hivatkozik azzal a rideg katonai megállapítással, hogy a Népszövetség adatai „néni elég“ pontosak. Szovjet-Oroszországnak ugyanis 170 millió lakosa van, hadköteleseinek száma tehat az 1.37 milliót is eléri. Nem hívják be egyszer­re az újoncokat. Egyik rósz 2—4 éves ka­szárnya szolgálatot teljesít, másik rész 5 éves kaszárnyán kjvüli „tcritOriális“ — mun­kát végez, harmadik rész rövid kiképzést nyer az e célra felállított különleges tábo­rokban. 1934-ág mindössze 562 ezerre rú­gott a kaszárnyákban szolgálatot teljesítő le­génység létszáma Szovjet-Oroszországban, ma a helyzet megváltozott: 93 lövészhadoszlály- ban 1.6j millió ember, az orosz hadsereg mai „békebeli létszáma“. 260 ezer újonc helyett most 700 ezer újoncot soroznak s további rendkívüli erőfeszítések folynak a létszám szaporítására. 150 ezer karhatalmi közeget és 70 ezer határőt kell ehhez számítani. A műszaki ősapátok fejlesztése lépést tart a hadsereg felszerelésének tökéletesítésével. Az orosz csapatok oly fegyverekkel rendel­keznek, melyek bármely ország hadifelszere­lésével vetekednek. 25 ezer könnyű^4 ezer nehéz gépfegyver, 1600 kiskalibmi. 7500 könnyű, 1200 nehézágyu, 6000—10.000 har­ciszekér áll rendelkezésükre. A spanyol pol­gárháború frontján harcoló „orosz önkénte­sek“ bebizonyították, Hogy kellő hozzáér­téssel használják fegyvereiket. Különös figyelmet érdemel az orosz repü­lés fejlődése, Százezer főre rúg a repülőezre­dek létszáma, melyet naprój-napra emelnek. Hatvan százalékban bombavetésre használ­hatják gépeiket, öt nehéz gép több bombát hajíthat le, mint az angol, francia, orosz gé­pek dobtak a világháborúban együttesen. A tengeri haderő zömén ma is cári hajó- egységek alkotják, melyek hiányosan vannak „modernizálva“. Szovjet-Oroszország most amerikai cirkálókat vásárol s hadihajók gyár­tására is berendezkedik a fenyegető japán készülődések ellensúlyozására. A tengerészeti népbiztosság bejelentette, hogy „a világ leg­nagyobb tengeri erejét;“ akarja felépíteni. Az erőltetett orosz fegyverkezésről költség- vetésük tanúskodik, melv a tavalyi 14.8 mil- liárddal szemben 22.102 milliárd rubelt irány­zott elő hadügyi célokra. 49.2 százalékos emelést jelent ez a valóságban. — Ki ellen irányul az őrült; fegyverkezés? —- kérdik a német fővárosban, — Janus-fej- je! néznek, úgy tesznek, mim. ha a Dardanel­lák érdekelnék őket, közben Tokióra és Ber­linre figyelnek az oroszok. * Német részről is aláírják a spanyol pol­gárháború tanulságát: — Döntő tényező to­vábbra is gyalogság s géppuska maradt. A német gyalogság — 64 kilogram súlyú go- lyószórokikaJ, a francia hadsereg 24—29 ki- Icgramos önműködő-fegyverekkel van ellát­va, mely 250 golyót ad le percenként. „Uj divat“, a lövészárok „fegyver-modelljei“ meg­változtak. A német aknavetők 3500 méterre dobják 6 kilós lövedéküket és 7 kilométerre terjesztik ki hatásukat. Oly önmüködő-fegy- verük van, mely 50 klgr, súlyú lövedéket onthat. A franciáknál ilyen lövedékkel a 3 7-es ágyuk és uj lövészárok-mozsarak dol­goznak. Mindkét hadsereg nagy súlyt helyez a har­ci kocsikra. Németország 2500 öttonnás igen gyors harciszekérrel rendelkezik, melynek főhibája, hogy nincs kellően páncélozva. A francia hadsereg oly 30 tonnás uj „modellt“ vezetett be, melyet a németek nem ismernek. Egy ágyú és négy gépfegyver van felszerelve, a legnehezebb 70 ezer kgr. súlyú kocsira. Repülőtechnika terén a németek nem ér­lek még el a csúcspontra. A legújabb német gépek 8000 m. magasságig 350 km. óránkénti sebességgel haladnak. Nem érték utol a fran­cia repülőtechnikát. A legmodernebb francia katonai repülőgép ugyanis 10 ezer m. magas­ságig emelkedhet, óránként 450 km. sebes­séggel. A Dornier-bombavetőgép 450 km. se­besség mellett 600 kgr. bombát vihet magá­val. Oly nehéz francia repülőgép is van, mely 400 km. sebességgel 2500 kgr. bomba- szál­líthat... Természetesen a legújabb és legmo­dernebb francia gépekről van szó. Utolérhetetlen ideg-csiltapitó JAWOL Dobozok 3 és 6 tablettával! Mitől és miért fél az ember? A félelem a legnagyobb betegségek egyikr _ mondja az orvos — mert uralja az emberiséget és a történelem minden szakaszán otthagyta bélyegét CLUJ-KOLOZSVÁR1, junius hó. szerűen él és húzódik meg a félelem. Egyi­— A képzelet — mondja a ikiváló orvos, dr. R.. akii nem alkarja nevét nyomtatásban Járni — olyan valóságosan és tagadhatatla­nul haj az embereikre, mint a gravitációs tör­vény és oly biztosan ölhet, minit egy nagy adag morfium, vagy veronál. Nyugtalanító mondat, de sajnos, régi ta­pasztalatokon alapuló igazság. S megmagya­rázza, elmondja', gondola tmeneie világos, érthető. — A képzelet rejtett birodalmában árny­künk sem immunis ettől a betegségtől — mert a félelem betegség. S annyira befolyá­sok hogy sokszor gyógyiühaiatlan. — Moslmár — folytatja az orvos — a félelem nem más, mint primitiv ösztöneink természetes produktuma. Testünlk nagysze­rűen reagál a félelem vérzjeleire, amely érinti az idegrendszert s azonnal cselekvésre kész­tetik az endocrine nevű mirigyeket. S nem túlzás az;t állítani, hogy ezek a titkos mi­rigyek határozzák meg az egyén sor>át. A titokzatos mirigyek — Beszéljen valamit doktor ur ezekről a titokzatos mirigyekről. — Az utóbbi éveikben a laboratóriumi ku­tatások elég világossá tették az endocrinc- miriigyek működését. A bonyolult vizsgáló­dás eredményeiről, azt hiszem elég lesz a közönség számára annyi, hogy a mirigyek váladéka C-vitamint tartalmaz s egy pneu- mine nevű anyagot, amely kontrollálja lé­legzetünket, hatással van szexuáLis ösztö­neinkre mérgeket közömbösít, befolyásolja egész közérzetünket. Mármost, sok kísérlet és próba után pozitívum lett, hogy egy másik hormon-kivonai, az adren^hne nélkülözhetet­len az éiet folytonosságához. Ez az a mirigy­anyag az összekötő kapocs a szellemi és fi­zikai akció között. Próbálom követmi gondolatmenetét. Amit most mond, még érdekesebb: — Félelem és harag (amely nem más, mint a félelem demonstrativ formája) erős hatás­sal vannak az adrenal-mirigyökre. S mi tör­ténik a testben, Istenneik ebben a legcsodá­latosabb kezemunkájában? A vér gyors áram­lással ömlik az erekben, a vérnyomás emel­kedik, a szív erősebb munkára 'kényszerül, ezáltal, a lélegzés gyorssul s emelkedik a test hőmérséklete. — Ez hát a pirulás vagy elsápadás ma­gyarázata? — Igen. Lelki megrázkódtatást, ijedtsé­get testi tüneteik kisérnek. Pirulás, ’sápadtság, verejliákezés. De félelmi érzést nemcsak kül­ső események hozhatnak létre: legtöbbször az ember maga alkotja őket erős képzelet­tel s ez a félelem végűik úgy elhatalmasod­hat rajta, hogy krónikus betege lehet, az önmaga alkotta félelmi képzetnek. — De nem mindenkinek vannaik ilyen fé­lelmi képzetei? — A gyermeknek s a képzelőerő nélküli, egyszerű embernek kevésbé, mert bizonyos veszedelmeiket nem ismernek, nem tapasztal­taik. De ha az ember végigtekint a világ ’tör­ténelmén, azonnal észreveszi, hogy a félelem az az érzés, amely uralta az emberiséget és a történelem minden szakaszán otthagyta bé­lyegét. Vegyülk például az orvostudomány történetét. Az emberek babonás félelemmel tapasztalták betegségeiket s kolostorok pap­jaihoz vagy javasasszonyokhoz fordultak, akik keveset tudtak a bigéniáról és mikro­bákról, de annál- jobban értettek ahhoz, hogy babonás eljárásaikkal csökkentsék a be:eg félelmét s ezzel hozzá is járultak gyógyulá­sához. S a háborúk, forradalmak, vallási vil­longások hátterében mindig ott lappangott és ott lappang a félelem: az erősebbtől, egy­mástól, valakiből, vagy valamitől. Politika nem érdekel, de az az érzésem, hogy Európa mai helyzete nem más, mint egy szörnyű hipochondríás állapot, ahol mindenki fél va­lamitől, úgy az egyének, mint az államok. — És nem lehetséges a gyógyulás? 1— Freud, Adler, Jung és a többiek, a pszihológia apostolai uj utat mutálták. Az életet tisztán látni, az okokat és a dolgok értelmét. S rájönni arra, hogy félni nem kail és nem szabad, mert érdemes élni és becsü­letesen élni. Én azt hiszem — fejezi be a tudomány szerény munkása —, hogy az az ember, aki nem fél, a legvallásosabb vala­mennyiünk között, mert hite van... Ennyit mond a test orvosa a félelemről. S utunk most a lelek orvosához, a psziho- lógushoz vezet. Eddig a félelem hatását kör­vonalazták előttünk, hatását az emberi .szer­vezetre és magára az emberi-égre. Most azt szeretnénk megtudni, hogy miért fél az em­ber s hogy keletkezik a félelem? Azt feleli kérdésünkre a psziholögus. — A félelem kétségtelenül már a bölcsőben kezdődik, ijesztő élményei, megrázkódtatásai már a csecemőnek is vannaik s ezek úgy be­levésődnek, mint ujjnyom a lágy viaszba. S a gyermek till almaik kai a feje felett nő fef, ezért vannak fantasztikus tervei, ezért akar hajóskapitány, pilóta, sarkutazó lenni, hogy szabaduljon a mindennapi „nem szabad“-ok nyűgétől. Természetesen a szülőkhöz való ragaszkodása, kényelemszeretete, fájdalomtól való félelme s tapasztalatai hamarosan kör­nyezetéhez idomítják. Megtanul alkalmaz­kodni s respektusa a szülőkkel, a tanítóval, vagy a rendőrre! szemben megadásra készte­tik, de egyúttal hatalmas félelmi-képzetet al­kot benne: a büntetéstől való félelmet. Kis szünet után igy folytatja; — Szerény véleményem szerint :udja mi lenne a legfontosab, az emberistég barátsága, a nemzetközi megértés érdekében? Az, hogy a világ gyermekeinek nevelésénél és irányítá­sánál ne legyen eszköz a megfélemlítés s a fenyegetés, csak az okosság, megértés és lo­gika. A félelem nélkül felnőtt emberek tár­sadalmában nem volna létjogosultsága a Ret­tenetes Ivánoknak s o föld más szadista ural­kodójának, aki terrorral ezreket félemlitett meg és pusztított el. A féíelemérzés fon'ossága Ha -az ember a félelemben felnőtt ts féle­lem képzetekkel kínlódó beteget analizálja, rájön, hogy a félelem az az érzíés, amely egész életük minden cselekedetét irányítja. Féle­lem a bizonytalanságtól, a balesetektől, a ké­nyelmetlenségtől, az anyagi összeomlástól, a betegségtől s végül a haláltól. Ezeknek az embereknek minden cselekedete védekezés a félelem ellen, amely vezeti eltévedt életüket. Nem tanulták meg, hogy a félelemtől való szabadulás belülről fakad s ellenszere az igaz­ságosság, könyörület, hála és jóság, szóval a kereszténység nagy tanításai. Ezekkel a ne­mes tulajdonságokkal születik az ember, de a rossz körülményeik s rossz nevelés elhalvá­nyítják, vagy megölik kenne őket. — önhoz is sokan fordulnak.* 1 félelmeik enyhítéséért? — Legtöbben csakis ezért jönnek hozzám. Figyelje meg egyszer valamelyik ideg-orvos várószobáját. Milyen itópusokat lát? Embere­ket, atkák Bélnek. Fiatal anyát, aki gyerme­ket hordoz s fél azt a világra hozni. Fáradt férfít, aki idegösszeomlás előtt áll, mert fél a jövőtől, energiát lan, ideges és nem lát ki­utat. Fiatalembert, aki álmatlanságban és ni­kotinmérgezésben szenved, mert habár meg­szerezte a diplomáját, fél attól, hogy nem kap elhelyezkedést. És ott vannak sokan, má­A német légihaderőre vonatkozóan rend­kívül fontos adatokat találunk a „Die Deut­sche Luftfahrt“ c. 1936. évkönyvben. Bár a közölt számok érthető okokból nem a leg­pontosabbak, mégis megállapithatjuk, hogy Németországnak közel 2000 katonai repülő­gépe van. Ebből 60 százalék bombával ra- i kodhat, 20 százalék vadászgép, a többi fel- ^ derítő célt szolgál. Technikai téren rendki­I vül nagyjelentőségű találmányokkal (láthatat­lan repülés, stb.) rendelkeznek. Gyors ütem­ben pótolják a hiányokat. Legújabb találmányok?... A kémiai anyago­kon és a „halálsugáron“ túl „repülő-tank“ „repülőmozdony“-’rankokkal és „tengeralatt­járó repülőgép“,.. A repülőtank előnye, hogy előhaladása nem függ a terepviszonyoktól. An­gol katonai körökben kísérleteznek iiyen „nehéz terhet cipelő gépekkel“, melyekről el­hallgatják, hogy tankok a valóságban, Walter Christian mérnök az 5 tonnás 750 HP. mo­torral rendelkező „repülő-tankot“ már fel­találta... Páncélja 9—13 mm. vastag... Ágyút, több gépfegyvert, három főnyi személyzetet vihet magával. A „repülőmozdony“ szintén sok, valamennyien ebben a szörnyű beteg­ségben, amely ezer formában jelentkezik, de végeredményben ugyanaz. Következménye pedig szellemi kínlódás, vagy testi baj, kö­zönséges testi tüneteikkel. S komolyan kell venni őke:, mert sajnos, nagyon sokan van­nak, sőt egy kicsit mindnyájan ilyen szen­vedők vagyunk... — Még egy kérdés doktor ur. Hogy vé­dekezzünk a félelem ellen? — Semmlesetre sem testi, vagy lelki ká­bítószer dk kel. Hanem erős akarattal, energiá­val s a jóra való törekvéssel. A félelem be­tegségiéből az gyógyul meg, aki tud küzdeni s el tudja érni a lelki békét. Ép test, vidám­ság, erő — s eltűnik a félelem réme. S aki nem fél, az boldog és békés — fejezi be a pszi halóg us. K0nuvsie>>idci6: Windsor Edward étele Basil Maine, a kitűnő ang<y iró, megra­gadó elevenséggel állatja elénk a trónörökös­nek és királynak vergődését a trón és sze­relem között. A beavatott intim színeivel mutatja meg a magánember elvonult életét. 119 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYV­OSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Urnirii. vahSság. A bombával megrakott gépbe üres gépet kapcsolnak, igy két motor repíti ma­gasba, mintha elől „mozdony“ volna. Bar- wick amerikai mérnök a „tengeralattjáró­repülőgépet“ is feltalálta. A dicsőség azon­ban nem az övé. Több ilyen gép készült már a német Rohrbach-Werke fióküzemében, Dá­niában. Néhány adat... Széditő eredményeket mu­tat; a haditechnika. „Rá sem ismerünk“ majd az „igazi“ háborúra.

Next

/
Thumbnails
Contents