Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-27 / 144. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 5 FF F FUTF ■•MaMaFiiy#il1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím; Ciuj, postafiók 80. FiókkiadóhVatal és könyvosztály: P, Unirii 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LVIII. ÉVFOLYAM, 14 4. SZÁM. gaaoHBBaBBffiraassiraKsa VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel :öbb. 0 ...! n CLUJU KOLOZSVÁR 1937 JUNfUS 27. Páris és London között megállapodás jött létre: Franciaország és Anglia veszik ál a spanyol partok teljes ellenőrzését Róma máris erélyesen tiltakozik a francia-angol terv ellen. - Chamberlain miniszterelnök patetikus hanga felhívása a béke megmentése érdekében. Az U. S. A. nem vett részt Anglia és Franciaország berlini közbelépésében ierlieiben ssjra lehetségesnek tartják üesarath báró londoni látogatását A (spanyol polgárháborúval kapcsolatos legújabb európai válságban még nem lehet döntő javulásról beszélni, de az események inkább az enyhülés felé haladnak. A londo­ni alsóházban Chamberlain miniszterelnök határozottan békülékeny, Eden külügymi­niszter valamivel kevésbé békülékeny és Lloyd George az ellenzéki oldalról harcias beszédet mondott. Az angol kormány azon­ban a spanyo>l partok ellenőrzésének kérdé sében ugyanakkor olyan megegyezést hozott létre Párisban, mely nyilvánvalóan éles el­lentmondásra fog találni Berlinben és Ró­mában. Német részről a félhivatalos Deutsche Diplomatische Korrespondenz hangoztatja, hogy a berlini kormány nem gondol és so­hasem is gondolt cylgan kalandra. amely a békét bármiképen is veszélyeztetné. Ellenke­zőleg. felelősségének teljes tudatában foly­tatni akarja nemcsak benemavatkozási kö­telezettségeinek tiszteletbentartását, hanem a benemavatkozási bizottságban való együtt­működést is. Az viszont érthető — írja 0 német külügyminisztérium félhivatalos köz­lönye — hogy a történtek után Németország bizalma a nyugati hatalmak elfogulatlansá­gában erősen megingott. Ugyanakkor azon­ban német részről is feltűnően hallgatnak afelől. hogy a Földközi-tenger nyugati me­dencéjében összpontosított hadihajókat visz- szavonják e onrtanu vagy sem. Mindenesetre a helyzet enyhülésére vall az a berlini jelen­tés, hogy az angol kormány részéről a 1 on­dóim alsóházban tegnap elhangzott beszédek után újra szó lehet Neurath külügyminiszter közelebbi Londonba utazásáról. Angol rész­ről ezt hajtandónak mutatkoznak elősegíteni, hir szerint készek arra is, hogy Neurath ré­szére újabb meghívást küldjenek Berlinbe. Csak az a kérdés, hogy a spanyol partok ellenőrzésére tegnap létrejött angol francia megállapodás nem fog-e megint olyan vitát kiváltani' amely újabb akadályokat gördít­het a német külügyminiszter londoni láto­gatása elé. Az angol és francia kormányok között ugyanis tegnap teljes megegyezés jött létre a spanyol partok ellenőr zésében támadt ür betöltésére. E megegyezés szerint azon a spanyol partsávon, ahol eddig Németország és Olaszország teljesítették az ellenőrző szol­gálatot, ezután Anglia veszi át az ellenőrzést. Visziont Anglia az általa ellenőrzött partsáv nagyrészét átadja Franciaországnak, amely ezzel együtt megtartja az ellenőrzésre eddig neki juttatott területet is. Tegnap még arról jött hir, hogy Hollandiát és Svédországot vonják be az ellenőrzésbe, a London és Pá­ris között létrejött legújabb megegyezés sze­rint azonban az angol és francia tengeri ha­talom von ezután kizárólagos ellenőrző gyű­rűt a spanyol partok köré. Ez az elhatáro­zás, ha megvalósítják, jelentősen a német— olasz csoport hátrányára befolyásolhatja a Spanyolországgal kapcsolatos helyzetet. Nem is szólva arról, hogy ha valóságnak bizonyul az a német és olasz elhatározás, mely sze­rint a két hatalom az eddig ellenőrzött te­rületen saját felelősségére akarja toaább is gyakorolni az ellenőrzést, akkor a: angol— francia elhatározás megvalósítása nyílt ka­tonai összeütközést teremthet, a két hatalmi csoport között. Rómából máris tiltakoznak <az angol—francia terv ellen. Kijelentik, hogy Németország és Olaszország helyét az pngo- lok semmiesetre sem foglalhatják el, erre csak a benemavatkozási bizottság adhat föl­hatalmazást, a bizottság pedig Olaszország és Németország beleegyezése nélkül nem hozhat ilyen határozatot. Londoni terv sze­rint a megállapodást szerdán terjesztik a benemavatkozási bizottság elé. Itten előrelát­hatólag éles vitákra fog kerülni a sor. Nem valószínű, hogy London és Páris megállapo­dásuk érvényesítését a német és francia be­/ vernem Á kisebbségi harcvonalról ismét kedvező jelentés érkezik. Egy kisebbség és pedig egy magyar kisebbség megint „előredolgozta magát“. Köztudomású, hogy Csehszlovákiá­ban jó ideje folyik már az egyébként is aránylag kedvezőbb kisebbségi jogvédelem fokozatos továbbépítése. A németékkel már majdnem dűlőre jutott tárgyalások és átme­neti rendelkezések után Hodzsa Milán mi­niszterelnök ünnepélyes felszólítást intézett a magyar kisebbségi közélethez, hogy ponto­san fogalmazza meg kívánságait és követe­léseit, amelyeket a kisebbségvédelmi szerző­désben megállapított határig komolyan meg akar oldani. Ismételten részletezte, hogy a magyarság kisebb számaránya ellenére telje­sen a Rémetekkel egyenrangú elbánásban fog részesülni, szóval megszűnik vele szembe a kivételes gyanakvás és a különleges megtor­lás, megszűnik, hogy rövid kifejezést hasz­náljunk, a magyarság harmadosztályú állam­polgársági helyzete Gsehszlovákiábaln. He­lyes, ha megemlékezünk itt a nagy ígéretről, amelyet Benes Ede tett külügyminiszter ko­rában. amikor köztársasági elnökké válasz­tása előtt a magyar törvényhozókkal tár­gyalt, akiknek szavazata előbb döntőnek lát­szott, majd véges végig jelentős volt a nagy esemény alkalmából. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Hodzsa — a magyar tanügy és a magyar közélet neveltje — soha nem köve­tett el hűtlenséget a szabadelvüség és nép­uralmi elv ellen, hogy mindenkor bebizonyí­totta az emberi jogok, az alkotmány és a békeszerződésekben foglalt becsületbeli kö­telezettségek végrehajtására figyelmezteti áL lámát, kormányzatát, hazája egész társadal­mát. A felszólításnak természetesen gyors és megfelelő foganatja lett. A magyar kisebb­ségi közélet vezetői — a köztársaság és a csehszlovák népuralmi szellem hatását köz­vetlenül érző, nemcsak szavakban, hanem tettekben is tükröző polgárok, azóta már tár- gyalgatnak az állam illetékes tényezőivel, felfogásukat a meglehetősen szabadsajtóban kerteíés nélkül őszintén ismertetik, a kiszi­várgó hirek szerint a részleteikről emlékira­tokat Készítenek, most pedig a köztársasági közvélemény számára az egész egyesült ma­gyar ellenzék zsolnai nagygyűlésén általános elvekbe foglalják a rendezés képét — négy pont alakjában. A légkör ismert, amióta Hodzsa elmondta komáromi beszédét Jókait idézve. A zsolnai nagygyűlés magyar kiált­ványa következő négy sarkalatos elvet tűzte ki: 1. A köztársaság vezetői a magyar kér­désekben csak a magyar vezetőkkel tárgyal­hatnak sikerrel. Ne cseh vagy szlovák veze­tőkkel cselekedjék. Szóval a legközvetlenebb eszmecserét kell alkalmazni és kizárni az iz­gatás elfogult tényezőit, a cseh pártokba bogárzott magyarokat, még inkább a min­demre kapható fölkináPkozókat, akiket má­sutt, sajnálatosan, megrögzött szokással, ala­posan felhasználnak. 2. Kerülni kell a meg­állapodások minden oly látszatát, amely a lényeges nagykérdések helyett csak kortes- célokat szolgál. Ezzel hadat üzennek min­den átmenetinek és alkalomszerűnek, min­den tüneti kezelésnek, minden porhintésnek, viszont követelik a komoly pillérekre való építkezést. 3. A magyarlakta területek ma­gyar jellegét indják vissza és pedig a magyar közigazgatás bevezetésével is. Ez mindenféle numerust, ez mindenféle névelemzésf, ez minden el- vagy visszanernzetiesitést lehetet­lenné tesz, még inkább hithagyásra készte­tést, mert Csehszlovákiában eddig se töre­kedtek vallási prozelitizinusra. Valóban sú­lyos elv! Ezért ismétlik meg — ipsissima verba: szóval a legnyíltabb szavakkal, egye­nest is, a 4. pontban, amely követeli, hogy meg keli akadályozni a magyarság elnemzet- lenitését, miután törvénnyé] szabályozták a magyar kisebbség teljes egyenjogúságát. Ne felejtsük el ennél a gyökeres fő-fő pontnál, hogy a szudeta-németség nemcsak védelmet kért a német nemzeti kisebbség jellegzetes­ségének teljes megóvására, hanem szigorú megtorlásokat is követelt a bűnöző közalkal­mazott vagy magányos ellen, ami érthető, hiszen a kisebbségi nemzet jellegvédelme nél­kül nem lehet általános kisebbségi jogvéde­lem se. Aki ismeri a csehszlovák állam szellemét és az utolsó évek történetét, joggal hiheti, hogy ezek a követelések csakugyan megvaló­sulnak, hogy ezeket se megkerülni és hátba támadni nem fogják, se az utcai pártoknak élőiről való Icdöfés céljából nem fogják át- bocsátani. A német és magyar kisebbség Csehszlovákiában előre fejlődik — feltartóz­tatás nélkül — mint ahogy a ruténség is megkapja most már régóta esedékes önkor­mányzatát. Bizonyára jótékony meleg jog- hulláin fog innét mindenfelé szétáramlmi és inás kisebbségek hasznát látják a/, eredmé­nyes harcnak, amelyet a csehszlovák állam­ban a német és magyar kisebbség folytatott. leegyezéstől tegyék függővé, mert ebben az esetben a megállapodás létrehozásának sem lelt volna semmi értelme. Meglehet azonban, hogy először csak diplomáciai nyomást akar­nak vele gyakorolni Berlinbe és Rómára és elhatározásukat csak ennek sikertelensége esetén akarják a valóságba is átültetni. Min­denesetre jellemző 0 megállapodásra, hogg az eddigi német és olasz ellenőrzési sávot, a tulajdonképeni veszedelmes területet An­glia veszi át, Franciaország pedig az angol sáv egy részének átvételével a kevésbé vesze­delmes területre vonul vissza. Ezzel nyilván­valóan a közvetlen német—francia összeüt­közés lehetőségének akarták elejét venni. A francia—angol terv megvalósítása minden­esetre annyit jelentene, hogy Spanyolország­ban ezután katonai szempontból csak az an­gol és francia beavatkozás maradn lehetsé­ges, a németek és olaszok útját majdnem teljesen elzárnák. Amerikából hivatalosan cáfolják azt a hírt hogy az Egyesült-Államok berlini nagy­követe. Frederic Dodd csatlakozott volna az angol és francia közbelépéshez, melyben az erőszakos lépések veszedelmére figyelmeztet­ték a berlini kormányt. A hir, az Egyesült- Államok idegenkedését ismerve, attól, hogy Európában közbelépjen, előre is valószínűt­lennek látszott. WASHINGTON, junius 26. Az Egyesült- Államok kormánya cáfolja, hogy utasításo­kat adott volna Dodd berlini amerikai nagy­követnek arra vonatkozólag, hogy támogassa Angliának és Franciaországnak arra irányu­ló igyekezetét, hogy7 Németországot és Olasz­országot visszatartsák esetleges erőszakos lépésektől a spanyol üggyel kapcsolatban. BERLIN, junius 26. A „Deutsche Diplo­matische Korrespondenz“ hivatalos jegyzé­ket közöl, melyben megállapítja, hogy Né­metország felelősségének tudatában folytat­ni fogja nemcsak benemavatkozási kötele­zettségeinek 'fez tele then tartását, hanem a benemavatkozási bizottságban való egynitt- mü'ködését is. Világos azonban, hogy Német­országnak bizalma a kél nyugati hatalom elfogulatlanságában a legutóbbi események következtében erősen megrendült. LONDON, junius 26. Az alsóház tegnapi ülésén Lloyd George beszédet mondott, han­goztatva, hogy a benemavatkozásra vonat­kozó minden újabb megállapodást Német­ország részéről biztosítékoknak kell követ­niük. Németország — mondotta Lloyd George — 3 benemavatkozás rendszerének egész ide­je alatt bizonyságát adta őszintesége hiányá­nak. A benemavatkozási kötelezettségválla­lások óta is számos német ágyú és hadi­anyag, valamint olasz csapat érkezett Spa­nyolországba. íme, ez pecsételte meg a basz­kok sorsát — mondotta Lloyd George — majd hangoztatta, hogy a francia kormány tiszteletben tartotta a benemavatkozási köte­lezettségeket és sem fegyvereket, sem lősze­reket nem küldött Spanyolországba. Beszéde végén kérte a békés kormányokat, hogy ugyanolyan határozott kifejezési formát te­gyenek magukévá, mint a diktatúrák kor­mánya. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Zfdojérém Bucurestiböl jelentik: A meleg idő tovább tart, egyes helyeken viharok várhatók. Bucurestiben pénteken dél= ben a hőmérséklet -\-29 fok volt, ma délelőtt 10 órakor +27 fok. 1937 junius 25-én. (Rador) Berlin 174.35, Amszterdam 240.10, Newyork 436.50. Lon­don 215.5:50, Páris 194.350. Milano 23 00, Prága 15.21, Budapest 86.25, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 82.75 Bécs 72.50.

Next

/
Thumbnails
Contents