Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-26 / 143. szám

HWWZ1K 193 7 Innia« 26. Szivar, amelynek tölteléke élő ember Pillanatfelvételek a do­hányzás múltjából és je­lenőből. Mióta dohányzik az ember? A kérdés mindenkit érdekel, dohányosaikat, absztinen- .sc-ket egyaránt. Reineihey l ülepp Dezső most megjeien.; saines könyvében (A nagy szenvedély) erre vonatkozóan ó-perzsa mon­dái idéz. A rég.i jó viliágban — igy meséli a monda — élt Mekkában egy derék fiatal­ember, aki imádásig szerette a feleségét A gyönyörű asszony azonban hirtelen meg­halt. A férfi — amikor fájdalmát az 'idő .sem tudta meggyógyítani — felkereste a si­vatagban lakó szent remetét. Az öreg meg­hallgatta a panaszt-, majd vigaszlalóan meg­szólalt: Menj el fiiam a feleséged sírjához, ott találsz majd egy növényt, tépd azt le, tedd be egy szárba és miután rneggyujto-Mnd, szivd be a füstjét. Ez lesz a te feleséged, apáéi, anyád, le tvéred, de mindeneik felett tanácsadód, aki majd lelkedet felvidítja. A dohányzás múltja tehát régi évszáza­dokig követhető visszafelé: igy a hajdani, ró­mait telepítések feltárásánál számos olyan eszközt t.alájtak;. amelyekből megállapítható, hogy füstölésre használták. Ez természete­sen még nem volt dohányzás a szó modern értelmében. A dohány terjesztésében jelentős szerepe volt az egykori francia orvosnaik. Jean Ni- cot-nak, alkii 1560 körül, a portugál király udvarában ismerkedett meg a messze föld­ről hozott csodálatos növénnyel, amely any- nyira megtetszett neki, hogy kért is belőle. Az ajándékba kapott magot azután lisszabo­ni kertjében elültette és az első termelésű dohánylevelekkel feioérletezésekbe kezdett. Kiváló gyógyító hatást fedezett fel bennük, állítása szerint — egyik apródjának orr-rák­ját is kigyógyitolta velük. így kezdték meg pályafutásukat Nicot növényei. A közép­kori Európa orvosai és tudósai egymásulán szegődtek a dohány kiválóságait hirdetőik sorába, nem csoda tehát, hogy rövid idő aktit elterjedt a dohánynak legkülönbözőbb formában való élvezése. (Magyarországon az I. Ferdinánd alatt odahívott spanyol katonák honosították meg a nép között a dohányzás szokását. Régi írások szerint Bornemisza Pál székely püs- pöík, a későbbi királyi helytartó még 1568- ban hozta Erdélybe, majd Magyarországra az első nyers dohánypalántát. A dohányzás az­után gyorsan elterjedt és tudjuk, hogy a tö­rök uralom nemcsak az adót szedte be ná­lunk, hanem a dohányunkat is elviitjte és értéke9itet:e. A 17. században azután annyira szenve­déllyé vált mindenfelé a dohányzás, hogy az egyházi fejedelmek és a kormányok egy­másután megkísérelték: miként tudnának véget vetni a szerintük káros divatnak. A '.emplomokban ezidőtájt kézről-kézre adták a tubákos szelencét. A spanyol papok pedig még az oltár előtt is szivaroztak. így azután VIII. Orbán pápa elérkezett­nek látta az időt a közbelépésre. Átaiaki- :otta a nagyobb egyházi fenyíték alá eső bű­nök jegyzékét, a hires „In coena Domini“ kezdetű bullát és az uj szövegezésben a templomokban való dohányzást egyházi átokkal tiltotta meg. A tilalom heves vi­tákat lobbiimon lángra, rengeteg érv hang zott, i-l proi é> contra., mig azután XIII. Be­nedek 1724-ben hatályon Ikávtil helyezte a szigorú tilalmat, egyben azonban újólag fi­gyelmeztette a híveket, hogy jól válogassák meg a helyet, ahol dohányozni akarnak. A 17. században a különböző országok kormányai i.s igyekeztek a dohányzás sza­badságát eltiporni Erzsébet angol királynő volt az első. aki már a 16. század végén el­tiltotta alatt valóinak a .tu bábozást és halom- számra kohoztatl.i cl értékes szelencéiket. Utódai a tilalmat egyre szigorították és a világ különböző pontjain mind kegyetlenebb intézkedésekkel igyekeztek „jó útra téríteni“ a magáról megfeledkezett emberiséget. így például Bernben fel állították a dohányzók börtönét, egy svájci rendelet pedig a do- Jiányzás rajongóit már nemcsak börtönnel, hanem bitófával íj megfenyegette Fcodorovics Rcnunov Mihály nevéhez lüzodii.k a legszörnyübb dohányellenes uká- zok egyike. Ez az 1634-ben megjelent ren­delet kimondta, hogy a dohányzáson rnjta- kapolt muzsik első esetben kancsukát kap, a második esetben pipaszárrul íkereszt|ü!fur- ják az orrát, a harmadikban pedig egysze­rűen levágják. Ezen is túltett azonban Nagy Abbas perzsa sah. Katonái rajtakaptak egy utazót, hogy dohány.-, vitt be az országba és ezért, a sah elé cipelték. Az unallkodó ki­adta a parancsol: az elvetemült bűnöst áru­jába burkoltan el kell égetni. Hamarosan kiderült, hogy minden hiába volt: a dohányzásról nem sikerüli az embe­rekei leszoktatni!. A ,,nagy szenvedély“ c%tk lappangott és arra várt, hogy jobb időikben nyugodtan előmcrészlkedhcssék. A tiltó rend szabályokat egymásután hatályon kiivül he­lyezték. Rcmet'hey Fülepp Dezső részletesen végig­kíséri a doh.ínyzis történetét a századok so­rán. Külön foglalkozik a pipa. a szivar és a cigaretta histonilkumáva! és közben ren­geteg félig ismeretlen, félig elfelejtett kultur 'történeti adatot hord össze a világ minden részéről. Azután áttér a jelenre. Ebből a részből már csak egy részt idézünk: Az Egyesült Alilamdk területén a világ­háború kezdetéig nyilvános helyeken in­kább csak férfialk dohányoztak, sőt egyes ál­lamokban, miin.1 MJassachuseUsben, a nyil­vánosan dohányzó nőt egy avult rendelet alapján megbüntették. Ma már számos női felső iskolában külön dohányzószobát ren­deztek be. 1929 óta pedig Illinois fegyhá- zában a női foglyok i.s ciganeetázhatnaík. Az engedély indokolása: a nők 90 százaléka do­hányzik, embertelenség volna tehát a női foglyoktól elvonni a cigarettát... (—m—) Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ám 20 lei A lástkcrcsőknck egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 23 szá­zalék felír:* rzámitunk fel. Dij cáré fizetendő. Apróhirdetések feladhatók a kiadóhivatűban, könvvo'ztályunkban. bizományosainknál, bármely hirdetési irodában. Délután h rdetéseket csak s az Ellenzék könyvosztilya (P. Unirii 9.) vesz fel. Telefon: 11 — 99 Csak vábttcbélyeges kérdésekre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül 3, megadott címre kell irányítani ADAS VÉTEL MOTORBICIKLI (jco-as Sarolea, hátulsó üléssé.) e^adó. Érdeklődni Sárdynál, Cluj, Str. Cipariu :7, G. 1622. alkalmi véted egy szépen berendezett „Mahon“ ebédlő eladó. Comis on Obancea. P. Un ri 9. _____________________K. 639. ANTIK BÚTOROK eladók. Értekezhetni Str. Memorandului 23, Inovánnál K. 644. Schreiber: Marika kérdi — miért? Szel­lemes útmutató a gyermeknevelési problémákban — — — — — 92 Dr. Csaba: Amit az anyának tudnia kell 115 Dr. Csaba: Amit a serdülő leánynak tud­nia kell — — — — — — — 115 Dr. Csaba: Amit a fiatalasszonynak tud­nia kell — — — — — — — 112 Dénes—Schächter: A ma gyermeke (Mo­dern neveléstudomány á gyermek szü­letésének pillana ától, 15 éves korig ISO Székely Béla: A te gyereked — — — 59 Székely Béla: A gyerakévek szexualitása 65 Kaphatók az Kolozsvár, Piaţa Unirii. — Vidécra után­véttel is azonnal szállítjuk. Tel. 11 — 99 JÓFORGALMU trafikot átvennék. Cimet kérem a k adóhivatalba leadni ,.Megélhetés" jeligére. G. 1700. Ingaílan-LaMs KIADÓ kétszer 4 szobán, komfortos lakás, Str. Canfemir 13 számú házban. Ugyanott k^adó szuterinben 1 szoba és kamra. Bőveb­bet Tord-ay építész, Str. Iorga 3. délben i—2 között. Ko. 440—2. BÉRBEADÓ M cest: (Mikes) községben Tor- damegye: füszerüzlet, korcsma és trafikenge­déllyel iakársal és melléképületekkel uj ház­ban. Érdeklődni: Trifan Augustin II. kerü­leti adóhivatal, P Cuza Vodă. G. 1700. KIADÓ i rzoba, konyha, kamrás lakás. Frssen festve. azonnal beköltözhető Str. Elisabeta 18. K. 642. KIADÓ augusztus i-re 2 szobás, összes mel­lékhelyiséges komfortom uj családi ház, kü­lön telken. Str. Budai De'eanu 31. G. 1700. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban, hatalmas választékban már 120 lej­től kezdve kaphatók az ELLENZÉK könyv- osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. A Színház műsora: OUtörtrtkön él pénteken AZ EMBER TRAGE DIÁJA v/íb'dtéri előadásának e Akéizületci műit n'nci előítlás. Szombat este 9: AZ ÜNNEPI JÁTÉKOK MEG­NYITÓ ELŐADÁSA A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM UDVARÁN FELÉPÍTETT SZABADTÉRI SZÍNPADON AZ EMBP.R TRAGÉDIÁJA. Vasárnap délután 3: A SZÍNHÁZI STUDIO NÖVENDÉK EI NE K V E/.SG A ELŐ A DAS A (Operett, dráma és vígjáték részletek Olcsó helyárakkaJ.) Vasárnap este 9: AZ ÜNNEPI JÁTÉKOK MÁ­SODIK ELŐADÁSA A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM UDVARÁN: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. Hétfőn a HAMLET szabidté- előadásának elő­készületei miatt nincs eőadás. Kead ette 9: AZ ÜNNEPI JÁTÉKOK HARMA­DIK ELŐADÁSA A REFORMÁTUS KOL­LÉGIUM UDVARÁN: HAMLET. Szerdán « LILIOM jzibadtéri előadáíának előké­születei miatt nincs előadás Csütörtök este 9: AZ ÜNNEPI JÁTÉKOK ZÁRÓELÓADASA: LILIOM. (A sznházi szezon bezárá'a.) Mozgószinházak műsorai CAPITOL-MOZGÓt Danáelle Darieux leg­újabb, nagysikerű filmje: ARANY AZ UTCÁN. Film elöli: Világhiradó. Nyári helyárak. EDISON-MOZGÓ: Edison az élen — ilyen műsor még nem volt. Két film. Kezdete 4'/i ómkor folytatólagosan. I. Shakes­peare vigjátéka: AHOGY TETSZIK. Eli­sabeth Bergnerrel. II ÉJSZAKAI VER­SENY. Gangszler dráma. James Gagney- vei. Helyárak 10 és 15 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: 3, 6. és 9 órakor: I. AZ ÉLET LÁNGJA. Fősz.: HELEN GRA- HAGAN és RANDOLPH SCOTT. II. KI VOLT JACK MORTIMER. Bűnügyi dráma. Fősz.: ADOLF WOHLBRÜCR és LUISE ULLARICK. III. Journal. OPERA MOZGÓ: A KAMÉLIA.S HÖLGY. Fősz. Greta Garbo, Robert Taylor. Hét­főtől premier: CSALÁDI HÁROMSZÖG. BOYAL-MOZGÓ: I. AZ ARANY TÓ. A szi­bériai sivatagban készült szovjet film­remek. II. A 40 ÉVES FÉRFI. Sylvia Sidney és Herbert Marshall filmremeke. iElőadások kezdete: 3.20. 4.50, 6.20, 7.50, 9.30 és 10.50. SELECT MOZGÓ: Az évad legnagyobb film­je: A IX. SZIMFÓNIA. (Az utolsó ak­kord.) Tasnádv Máiria és Lil Dagover. UR.4NIA-MOZGÓ: SZERELEMMEL VÁDOL­LAK. Gustav Fröhlich és Bulla tElma ragyogó filmalkotása. üfoiyzsák a ruliák üegbiziosabb nyS?i ^megőrzője Vigyázzon, csakis „Korres“ gyártmányt használjon, ötévi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire el tett ruhát tedjesen beburkolva, védi a molyok támadásai ellen. Háromféle nagyságban készüli, 30, 40, 50 lejért kaphatók az Ellenzék könyvosztályá- ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz elő­zetes beküldése meLett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden tovább.: darab­nál 5 lej küldendő portóra. REGE N Y 30 közlemény — Sokan tudják, mi a rossz, de csak azért nem követik el, mert félnek a következményektől. Ezekben nem fakad mélyen a becsületérzés. — És mit gondolsz — kérdezte Mia és olyan volt ott az ágyon összekuporodva, elgondolkozó pil­lantással, mint egy gyerek — törődik-e mivelünk?... ö a gondolat. A teremtő erő. ö minden. És nélküle nem tudok semmit elképzelni. De látod, sokszor oly au különös érzésem van, főleg ha fáradtan jövök haza és kicsit zug a fejem. Nehéz megmagyarázni. Mondd, tudsz te úgy gondolni sajátmagadra, mindenre, mint egy kívülálló és közömbös valaki? Néha úgy érzem, hogy kiszállok magamból és lenézek sajátmagamra és sajnálom magamat és az egész világot és az embe­reket. Látom a földet, ezt a kicsi, kas égitestet, ahogy röpül-röpül mérhetetlen gyorsasággal a nap körül és épp olyamn békésen és szépen ragyog az űrben, mint a többi csillag. Hiszen ő is az univerzumhoz tartozik. És látom magam, a sok hiábavalóságot, a vért s a könnyét, ami öntözte a földet és arra gondolok, hogy mi olyan kicsik és gonoszak vagyunk, ahogy Jézus mondta és törődik mégis? Panni kinézett a szeles, márciusi, napsütéses le­vegőben. — Nem tudom Mia — felelte — de néha úgy ér­zem, hogv törődik. 5. Az egyetemen sokat kellett tanulni és annyi jegy­zet halmozódott össze, hogy azt szinte képtelenség volt megemészteni. Különösen Miának, aki különböző papírdarabokra jegyzett és elfelejtette megszámozni őket. Panni diplomát akart és magolt. Vasárnap tem­plomba ment Miával és ez is a tanulmányhoz tar­tozott. A templom angol templom volt. Az egyetem egyik angol előadója és rektora, Rév Morland pap volt. Pro­testáns angol pap, zárkózott és hűvös mosolyu. Er délybe vetődött külföldi. Villájában az egyik szobát templommá alakította át. Ide jártak vasárnaponként a város angoljai magas és száraz angolszász nők, ta­nárnők és gazdag családoknál élő nevelőnők. Keres­kedelmi vállalatok romániai képviselői, az angol kon­zul és családja és egy-egy idős asszony és férfi, akik elszaladtak hazulról, ebbe a szinte irtózatos messze­ségbe és akik ebben a kis templom-szobában, honfi­társaik között otthon érezték magukat. Rév. Morland szemüveges volt és olyan régen élt a városban, hogy mindenki jól ismerte a vörös, egész­séges, sovány és üde arcát, a mély és paposán remegő hangját és az istentiszteleteit a Divine Service-ket, amely külön kis vasárnapi áldozat volt az ő külön és hatalmas Istenének. És a csütörtöki olvasódélutánjait, amikor minden angolul tudó számára nyitva állt há­zának ajtaja. Az olvasódélutánokon a Timestől a Sun­day Pictorialig minden nagy angol lap és képesujság ott feküdt szép rendesen, csoportosan abban a terem­ben, ahol az istentiszteletet is tartotta, ahol mindenki leülhetett szépen és olvashatott és otthon érezhette magát. Aztán teát szolgáltak fel és Rév. Morland meg­jelent. Minden vendégét személyesen ismerte, ezt a külön huszonöt-harminc tagból álló kis kolóniát, amely vihartól szétvert, szelíd és félénk báránycsa­pathoz hasonlított. Isten bárányaihoz —ahogy a rek­tor mondotta, A házigazda bizalma és szeretete határ­talan volt irántuk, kezet fogott velük, azt mondta howdoyudo — és a szeme jóságosán csillogott a vas­tag szemüvegek alatt. Érezte, hogy jót tesz és jót is tett valóban ezekkel az elárvult, legtöbbször kopott kis angolokkal, akik idegen hazában éltek, idegenek között és azzal keresték meg a kenyerüket, hogy an­golok voltak és nem laktak Angliában. Rév. Morland szívesen invitálta Pannit és Miát az istentiszteletekre és azt mondta nekik, hogyha fi­gyelmesen hallgatnak minél többet igazán angol szót, annál jobb eredménnyel fognak vizsgázni majd. így Panni és Mia minden vasárnap reggel ott volt a rektor házában, a templomban“, a kis teremben, amelynek a kertre nyíltak az ablakai. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents