Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-26 / 143. szám

— ÁRÁ 3 i£J w TAXA POŞTALA PL A Ti ŢA IN NUMERAR Iş». ifi.jfylifi? Szerkesztőség és kiadóhivatal: Clcj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím. Cluj, postafíók 80. Fiókkiadóit ivatsá és könyvorctály: P. Unirii 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözett:l 'öbb. LVHI. ÉVFOLYAM, 14 3. SZÁM. SZOMBAT CL UJ-KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 26. A Földközi-tengeri spanyol partok előtt Szembenállnak egymással & nagyhatalmait hajói Hivatalosan a helyzet enyhüléséről beszélnek, a valóságban izgalmas feszültséggel figyelik az eseményeket — a Földközi-tengeren rsszpontositott német hajóraj céljai körül. — Eden óvatosságra int a híresztelésekkel szemben A Ircmcia-angoí ellenőrzés kiterjesztését alantja Dethas a német és olasz visszavonulás által szabadon maradt partvidékre „Pillanatnyilag a nemzetközi helyzet javult, ez azonban óráról-órára változ- hatik“ — jelentette ki tegnap Delbos francia külügyminiszter a budapesti Uj Nemzedék párisi tudósítójának. A kije­lentés teljesen fedi az európai helyzettel szemben elfoglalt párisi és londoni állás- j pontokat. A kormányok hangoztatják, hogy az enyhülés tovább tart, de sietnek ehhez a megállapításhoz erős fenntartá­sokat fűzni. Az angol és francia sajtó viszont nyugtdlanitó cikkekben tárgyalja a Földközi-tengeren levő német hajóraj mozdulatait és részletesen fejtegeti, hogy Anglia és Franciaország mi mindent nem hajlandó tétlenül nézni a Földközi-ten­geren. Berlin a fejleményekkel szemben meglehetősen zárkózott, a német sajtó természetesen teljes erővel támogatja a birodalmi kormány álláspontját, anélkül, hogy a további terveket részletezné. A la­pok egyrésze azonban hangoztatja, hogy a külügyminisztérium az a kijelentése, hogy az ellenőrzésből való visszavonulá­son kívül további lépések nincsenek szándékában, nem egyértelmű azzal, hogy Németország vissza is vonja hajóit a spanyol vizekről. Csak a közös ellenőr­zéstől vonul vissza, a saját felelősségére azonban Olaszországgal együtt továbbra is ellenőrizni kívánja a spanyol parto­kat, anélkül, hogy utasításokat fogadna el a benemavatkozási bizottságtól. Cáfol­ják Berlinben a londoni lapok által teg­nap este közölt hirt is, mely szerint a német kormáiny arról a szándékáról ér­tesítette volna a londoni külügyminiszté­riumot, hogy pár napon belül vissza akarja vonni Földközi-tengeren levő ha­jóit. Illetékes helyen — mondja a cáfo­lat — a birodalmi kormánynak erről a szándékáról semmit sem tudnak. Az ola­szok, akik a német—olasz csoport spa­nyol politikájának vezető szerepét ezút­tal átengedték a németeknek, Berlin és Róma teljes egyetértését hangoztatják, a helyzetben inkább enyhülést, mint sú­lyosbodást látnak és annak a reményük­nek adnak kifejezést, hogy a benem­avatkozási bizottság tárgyalásain rövide­sen újabb és kielégítőbb megoldási mó­dot találnak a felmerült viták kérdésé­ben. Az angol és francia idegeskedés főoka a németeknek abban, a hivatalosan még nem jelentett tervében rejlik, hogy csak a közös ellenőrzéstől vonulnak vissza, a maguk felelősségére azonban továbbra is ellenőrző szolgálatot fognak végezrii a spanyol partok bizonyos szakaszai előtt. Ez, francia felfogás szerint, valóságos vesztegzárt jelentene a kérdéses spanyol partok ellen és beleütköznék a nemzet­közi jogba. Delbos francia külügyminisz­ter ezért sietett azzal az indítvánnyal fordulni az angolokhoz, hogy saját el­lenőrzésüket terjesszék ki a német és olasz visszavonulás áltál szabadon ma­radt területekre és az ellenőrzés nemzet­közi jellegét azáltal biztosítsák, hogy semleges államok képviselőit vegyék ha­dihajóikra. Még nem lehet tudni, hogy Eden, aki egy ilyenirányú kérdésre teg­nap az alsóházban nem mondott sem igent, sem nemet, milyen irányban vála­/ mmcmr Isimét kergetik egymást a külpolitikai ve­zércikkek címei; „háborús veszély'4, aztán „enyhülő feszültség'4. Nincs az a hónap, hogy ezek a sarkalatos gondolatok legalább egy­szer ne követnék egymást. I>e voltak idősza­kok, amikor minden hétvégén veszélyes meg­lepetést vártak Németország részéről, amely­nek politikai rendszeréhez tartozik a hatal­mas wagneri szólamok és taglejtések, a nagy fölvonulásdk és a nagy pihenj-állások elren­delése, mindegyikben valami nyugtalanító és gyakran fenyegető tétellel, amelynek szikrá­zása idején a már költői mámorra és a kétp- zeiet ihletére forralt külpolitikai szellemek eme közhasznú igéi zugnak át az alólkeHő tömeg lelkén: „Könyökünkkel súroljuk a há­borút1' — mint Laval, „Most nincs béke, nincs háború, hanem csak állandó vigyázz van4' — mint Baldwin mondta. E perzselő napsütésben is sötéten látók még hozzáfűzik ezt a henye és felelőtlen ijesztést: „A hely­zet szakasztott olyan, mint 1914 junius vé­gén. Egy bizonyos. A háborús veszély állan­dó szimatoiása, olykor már sötét sejtése hoz­zátartozik korunk gyógyíthatatlan idegbajá­hoz. Még a viszonylag csöndes pillanatokban is megrebben az emberiség belső hálózata. Ahol nem a béke pipáit szívják tüztől-biztos helyen, hanem gyorsrobbanásra „idősitett“ bombák között a világnézleti ellentéteik fák­lyáin gyújtják meg és szívják a szenvedélyes dohányzók szivarlkáikat, ott minden pillanat veszélytől vemhes és váratlanul fölgyulha- tofct ujj világháború lehetősége. Ha sokszor történik, hogy enyhül a feszültség, akkor nyilvánvalóan sokszor létrehozták ezeket a feszültségeket és végül sincs olyan húr, amely egyszer el nem pattanna. Ne feledkez­zünk meg róla: a gyakori feszültség mindig bekövetkező enyhülése ama tagadhatatlan valóság bizonyítéka, hogy a sors kifürkész­hetetlen ostobaságát vagy a vak véletlent nem nézve, ma józan ésszel seviki sem kí­vánja és nem meri fölidézni a háborút. Most csak kacérkodás folyik vele. Aki behunyja olykor szemét, ha csak részleg'^ háborút sejt, de a világháborút mint igazi világbiro­dalom egyedül fejlesztheti: Anglia még nincs készen a döntésre. Lázasan dolgozik, de még jó darab időre van szüksége. Addig játsza­nak fii oroszlánketrec előtt, mert érzik: az oroszlán még nem lép ki és nem is léphet ! ki. Majd ha igazi erejét kifejező fölfegyver- j kezése kész lesz... j Ez a helyzet tükröződik most, a Leipzig j esetében is, a nagy morgások és ijedt sóhaj­tások idején. A Deutschland bombákkal Ule- tése már szinte feledésbe ment, uj izgalmat kell indítani. De Anglia most egy fokkal éle­sített magatartása, Franciaországgal karöltve — ámbár az utóbbiban veszélyes kormány- válság született a pénzük válságából — szó­val Németország követeléseinek gyors vLssza- ultasitása nyilván annak jele, hogy a külpoli­tikai viszonyok újabb mérgesedése se jelent kedvező vagy szerencsés alkalmat a Berlin— Róma tengelynek a jelenlegi egyensúlyból való kilengésre. Németország vaía-sz lépése: spanyol ellenőrzésből való visszavonulás, szóval egy eddig is kelletlenül csupán alaki­lag teljesített kötelezettség föhnoudása, min­dennél inkább bizonyítja, hogy a külpoliti­kában ma még csak hadgyakorlatok folynak a nagyhatalmak területein, ahol az ellenség katonai attaséi szintén megjelennek, de nem határszéli összecsapások, amelyekből aztán mozgósítás, felvonulás, háború ered. Sok ilyen ideges pillanatot (kell még megérnünk az elkövetkező hónapokban, amig a spanyol tűzvész ki nem alszik és talán Oroszország belső válsága nyújt majd újabb alkalmakat az ungorkodásokra. Más kérdés, mi lesz, ha Anglia nyíltan bejelenti, hogy befejezte fegy­verkezését és talán a lebegő és mérges világ­helyzet végleges rendezését fogja követeink Sok ember hiszi, hogy jóvátételt fog kövelel- ni‘a fájdalmas vereségekért, amiket az afri- ka kérdésben és a földközitengeri viszályban szenvedett, amelynek tulajdonképeni folyo­mánya minden, ami most Spanyolországban és a vörösszellem ott sorozatos kudarcai miatt Oroszországban történik. A dolgok szorosan összefüggnek egymással, mint a természet jelenségei. De az ellenkező felfogásnak is igaza lehet: hogy az állig felfegyverkezett Anglia, melynek birodalmi értekezlete az imént tanúsította, hogy egységes a politika minden szempontjából, a komoly bélke Iiqsz- szu fenntartása érdekében fog kilépni és ezért követelni fogja rögtön a békeszerződé­sek szellemében a meg nem oldott kötele­zettségek végrehajtását, « béke rovására tör­tént jogtalanságok jóvátételét. Követelése több lesz, miül parancs: igazságos határozat. szol a párisi indítványra. A francia— angol együttműködés erős hangoztatása London részéről is inkább arra enged következtetni, hogy Delbos nyilvánosság­ra hozott indítványa már Eden beleegye­zésével történt s a dolog, ha nincs is még véglegesen elhatározva, legalább is kísérleti léggömbből szolgál, vagy diplo­máciai manőver a német—olasz terv életbeléptetésének megakadályozására. Mert ha mind a két tervet a valóságba visztik át, akkor kész az összeütközés. Valószínűbb tehát, hogy inkább angol és francia részről megnyilvánuló nyomás­ról van szó, ami abban is érvényesülhe­tett, hogy amint az angol Reuter ügy­nökség jelenti, a berlini angol nagykö­vet felhívta Neurath külügyminszter fi­gyelmét arra, hogy „egy erőszakos né­met lépés rendkívül súlyos nemzetközi helyzetet teremthetned London és Paris idegességének főoka ab­ban rejlik, hogy nincsenek tisztában a Föld­közi-tenger nyugati medencéjében folyton erősített német hajóraj céljaival. Ez a terü­let az angol és francia tengeri bkrtcdom leg­érzékenyebb pontja. Angol hivatalos kijelen­tés szerint a Neurath német külügyminiszter előbbi kijelentései által Henderscm berlini angoj nagykövetnek nyújtott biztosítékok ebben a tekintetben is kiehégitőnnck látsza­nak s az angol kormány észszerűnek látja azt a német magyarázatot, mely szerint a német hadihajók újabb mozdulatait az őr­ködésben eddig résztvevő hadihajók fölváf- tása teszi szükségessé. Ezzel szemben n lon­doni sajtó, éppen úgy, mmt a párisi, folyton újabb riasztó híreket közöl a német hadiha­jók mozdulatairól, holott igazi nyugtalanság­ra a két nagyhatalomnak ebből a szempont­ból nem lehet oka_ mert úgy az angol, mint a francia hajóhad olyan fölényesen erősebb (Cikkün folytatása az utolsó oldalon) CMijérúm Bucurestiböl jelentik: Enyhe déh nyugati szél, többnyire derült ég és tovább emelkedő hőmérséklet várható. Bucurestiben csütörtökön délben a hő~ mérséklet -j-30 fok volt, ma délelőtt 10 órakor -j-28 fok. 1937 junius 24-én. (Rador) Berlin 174.90, Amszterdam 239.85. Newyork 436.37. Lon­don 21.50, Pólós 194.375. Milano —, Prága 15.22, Budapest 86 25, Belgrád 10. Bucureşti 325, Varsó 82.70, Bées 736.750.

Next

/
Thumbnails
Contents