Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-26 / 143. szám
— ÁRÁ 3 i£J w TAXA POŞTALA PL A Ti ŢA IN NUMERAR Iş». ifi.jfylifi? Szerkesztőség és kiadóhivatal: Clcj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím. Cluj, postafíók 80. Fiókkiadóit ivatsá és könyvorctály: P. Unirii 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözett:l 'öbb. LVHI. ÉVFOLYAM, 14 3. SZÁM. SZOMBAT CL UJ-KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 26. A Földközi-tengeri spanyol partok előtt Szembenállnak egymással & nagyhatalmait hajói Hivatalosan a helyzet enyhüléséről beszélnek, a valóságban izgalmas feszültséggel figyelik az eseményeket — a Földközi-tengeren rsszpontositott német hajóraj céljai körül. — Eden óvatosságra int a híresztelésekkel szemben A Ircmcia-angoí ellenőrzés kiterjesztését alantja Dethas a német és olasz visszavonulás által szabadon maradt partvidékre „Pillanatnyilag a nemzetközi helyzet javult, ez azonban óráról-órára változ- hatik“ — jelentette ki tegnap Delbos francia külügyminiszter a budapesti Uj Nemzedék párisi tudósítójának. A kijelentés teljesen fedi az európai helyzettel szemben elfoglalt párisi és londoni állás- j pontokat. A kormányok hangoztatják, hogy az enyhülés tovább tart, de sietnek ehhez a megállapításhoz erős fenntartásokat fűzni. Az angol és francia sajtó viszont nyugtdlanitó cikkekben tárgyalja a Földközi-tengeren levő német hajóraj mozdulatait és részletesen fejtegeti, hogy Anglia és Franciaország mi mindent nem hajlandó tétlenül nézni a Földközi-tengeren. Berlin a fejleményekkel szemben meglehetősen zárkózott, a német sajtó természetesen teljes erővel támogatja a birodalmi kormány álláspontját, anélkül, hogy a további terveket részletezné. A lapok egyrésze azonban hangoztatja, hogy a külügyminisztérium az a kijelentése, hogy az ellenőrzésből való visszavonuláson kívül további lépések nincsenek szándékában, nem egyértelmű azzal, hogy Németország vissza is vonja hajóit a spanyol vizekről. Csak a közös ellenőrzéstől vonul vissza, a saját felelősségére azonban Olaszországgal együtt továbbra is ellenőrizni kívánja a spanyol partokat, anélkül, hogy utasításokat fogadna el a benemavatkozási bizottságtól. Cáfolják Berlinben a londoni lapok által tegnap este közölt hirt is, mely szerint a német kormáiny arról a szándékáról értesítette volna a londoni külügyminisztériumot, hogy pár napon belül vissza akarja vonni Földközi-tengeren levő hajóit. Illetékes helyen — mondja a cáfolat — a birodalmi kormánynak erről a szándékáról semmit sem tudnak. Az olaszok, akik a német—olasz csoport spanyol politikájának vezető szerepét ezúttal átengedték a németeknek, Berlin és Róma teljes egyetértését hangoztatják, a helyzetben inkább enyhülést, mint súlyosbodást látnak és annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a benemavatkozási bizottság tárgyalásain rövidesen újabb és kielégítőbb megoldási módot találnak a felmerült viták kérdésében. Az angol és francia idegeskedés főoka a németeknek abban, a hivatalosan még nem jelentett tervében rejlik, hogy csak a közös ellenőrzéstől vonulnak vissza, a maguk felelősségére azonban továbbra is ellenőrző szolgálatot fognak végezrii a spanyol partok bizonyos szakaszai előtt. Ez, francia felfogás szerint, valóságos vesztegzárt jelentene a kérdéses spanyol partok ellen és beleütköznék a nemzetközi jogba. Delbos francia külügyminiszter ezért sietett azzal az indítvánnyal fordulni az angolokhoz, hogy saját ellenőrzésüket terjesszék ki a német és olasz visszavonulás áltál szabadon maradt területekre és az ellenőrzés nemzetközi jellegét azáltal biztosítsák, hogy semleges államok képviselőit vegyék hadihajóikra. Még nem lehet tudni, hogy Eden, aki egy ilyenirányú kérdésre tegnap az alsóházban nem mondott sem igent, sem nemet, milyen irányban vála/ mmcmr Isimét kergetik egymást a külpolitikai vezércikkek címei; „háborús veszély'4, aztán „enyhülő feszültség'4. Nincs az a hónap, hogy ezek a sarkalatos gondolatok legalább egyszer ne követnék egymást. I>e voltak időszakok, amikor minden hétvégén veszélyes meglepetést vártak Németország részéről, amelynek politikai rendszeréhez tartozik a hatalmas wagneri szólamok és taglejtések, a nagy fölvonulásdk és a nagy pihenj-állások elrendelése, mindegyikben valami nyugtalanító és gyakran fenyegető tétellel, amelynek szikrázása idején a már költői mámorra és a kétp- zeiet ihletére forralt külpolitikai szellemek eme közhasznú igéi zugnak át az alólkeHő tömeg lelkén: „Könyökünkkel súroljuk a háborút1' — mint Laval, „Most nincs béke, nincs háború, hanem csak állandó vigyázz van4' — mint Baldwin mondta. E perzselő napsütésben is sötéten látók még hozzáfűzik ezt a henye és felelőtlen ijesztést: „A helyzet szakasztott olyan, mint 1914 junius végén. Egy bizonyos. A háborús veszély állandó szimatoiása, olykor már sötét sejtése hozzátartozik korunk gyógyíthatatlan idegbajához. Még a viszonylag csöndes pillanatokban is megrebben az emberiség belső hálózata. Ahol nem a béke pipáit szívják tüztől-biztos helyen, hanem gyorsrobbanásra „idősitett“ bombák között a világnézleti ellentéteik fáklyáin gyújtják meg és szívják a szenvedélyes dohányzók szivarlkáikat, ott minden pillanat veszélytől vemhes és váratlanul fölgyulha- tofct ujj világháború lehetősége. Ha sokszor történik, hogy enyhül a feszültség, akkor nyilvánvalóan sokszor létrehozták ezeket a feszültségeket és végül sincs olyan húr, amely egyszer el nem pattanna. Ne feledkezzünk meg róla: a gyakori feszültség mindig bekövetkező enyhülése ama tagadhatatlan valóság bizonyítéka, hogy a sors kifürkészhetetlen ostobaságát vagy a vak véletlent nem nézve, ma józan ésszel seviki sem kívánja és nem meri fölidézni a háborút. Most csak kacérkodás folyik vele. Aki behunyja olykor szemét, ha csak részleg'^ háborút sejt, de a világháborút mint igazi világbirodalom egyedül fejlesztheti: Anglia még nincs készen a döntésre. Lázasan dolgozik, de még jó darab időre van szüksége. Addig játszanak fii oroszlánketrec előtt, mert érzik: az oroszlán még nem lép ki és nem is léphet ! ki. Majd ha igazi erejét kifejező fölfegyver- j kezése kész lesz... j Ez a helyzet tükröződik most, a Leipzig j esetében is, a nagy morgások és ijedt sóhajtások idején. A Deutschland bombákkal Ule- tése már szinte feledésbe ment, uj izgalmat kell indítani. De Anglia most egy fokkal élesített magatartása, Franciaországgal karöltve — ámbár az utóbbiban veszélyes kormány- válság született a pénzük válságából — szóval Németország követeléseinek gyors vLssza- ultasitása nyilván annak jele, hogy a külpolitikai viszonyok újabb mérgesedése se jelent kedvező vagy szerencsés alkalmat a Berlin— Róma tengelynek a jelenlegi egyensúlyból való kilengésre. Németország vaía-sz lépése: spanyol ellenőrzésből való visszavonulás, szóval egy eddig is kelletlenül csupán alakilag teljesített kötelezettség föhnoudása, mindennél inkább bizonyítja, hogy a külpolitikában ma még csak hadgyakorlatok folynak a nagyhatalmak területein, ahol az ellenség katonai attaséi szintén megjelennek, de nem határszéli összecsapások, amelyekből aztán mozgósítás, felvonulás, háború ered. Sok ilyen ideges pillanatot (kell még megérnünk az elkövetkező hónapokban, amig a spanyol tűzvész ki nem alszik és talán Oroszország belső válsága nyújt majd újabb alkalmakat az ungorkodásokra. Más kérdés, mi lesz, ha Anglia nyíltan bejelenti, hogy befejezte fegyverkezését és talán a lebegő és mérges világhelyzet végleges rendezését fogja követeink Sok ember hiszi, hogy jóvátételt fog kövelel- ni‘a fájdalmas vereségekért, amiket az afri- ka kérdésben és a földközitengeri viszályban szenvedett, amelynek tulajdonképeni folyománya minden, ami most Spanyolországban és a vörösszellem ott sorozatos kudarcai miatt Oroszországban történik. A dolgok szorosan összefüggnek egymással, mint a természet jelenségei. De az ellenkező felfogásnak is igaza lehet: hogy az állig felfegyverkezett Anglia, melynek birodalmi értekezlete az imént tanúsította, hogy egységes a politika minden szempontjából, a komoly bélke Iiqsz- szu fenntartása érdekében fog kilépni és ezért követelni fogja rögtön a békeszerződések szellemében a meg nem oldott kötelezettségek végrehajtását, « béke rovására történt jogtalanságok jóvátételét. Követelése több lesz, miül parancs: igazságos határozat. szol a párisi indítványra. A francia— angol együttműködés erős hangoztatása London részéről is inkább arra enged következtetni, hogy Delbos nyilvánosságra hozott indítványa már Eden beleegyezésével történt s a dolog, ha nincs is még véglegesen elhatározva, legalább is kísérleti léggömbből szolgál, vagy diplomáciai manőver a német—olasz terv életbeléptetésének megakadályozására. Mert ha mind a két tervet a valóságba visztik át, akkor kész az összeütközés. Valószínűbb tehát, hogy inkább angol és francia részről megnyilvánuló nyomásról van szó, ami abban is érvényesülhetett, hogy amint az angol Reuter ügynökség jelenti, a berlini angol nagykövet felhívta Neurath külügyminszter figyelmét arra, hogy „egy erőszakos német lépés rendkívül súlyos nemzetközi helyzetet teremthetned London és Paris idegességének főoka abban rejlik, hogy nincsenek tisztában a Földközi-tenger nyugati medencéjében folyton erősített német hajóraj céljaival. Ez a terület az angol és francia tengeri bkrtcdom legérzékenyebb pontja. Angol hivatalos kijelentés szerint a Neurath német külügyminiszter előbbi kijelentései által Henderscm berlini angoj nagykövetnek nyújtott biztosítékok ebben a tekintetben is kiehégitőnnck látszanak s az angol kormány észszerűnek látja azt a német magyarázatot, mely szerint a német hadihajók újabb mozdulatait az őrködésben eddig résztvevő hadihajók fölváf- tása teszi szükségessé. Ezzel szemben n londoni sajtó, éppen úgy, mmt a párisi, folyton újabb riasztó híreket közöl a német hadihajók mozdulatairól, holott igazi nyugtalanságra a két nagyhatalomnak ebből a szempontból nem lehet oka_ mert úgy az angol, mint a francia hajóhad olyan fölényesen erősebb (Cikkün folytatása az utolsó oldalon) CMijérúm Bucurestiböl jelentik: Enyhe déh nyugati szél, többnyire derült ég és tovább emelkedő hőmérséklet várható. Bucurestiben csütörtökön délben a hő~ mérséklet -j-30 fok volt, ma délelőtt 10 órakor -j-28 fok. 1937 junius 24-én. (Rador) Berlin 174.90, Amszterdam 239.85. Newyork 436.37. London 21.50, Pólós 194.375. Milano —, Prága 15.22, Budapest 86 25, Belgrád 10. Bucureşti 325, Varsó 82.70, Bées 736.750.
