Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-25 / 142. szám

A líézssBM^esipar Jáuláuráiís seíeníősége Az e hó folyamán Bécsben tartandó nemzetközi kézművesipari konferencia elé nagyszámú emlékiratot terjeszt a német kézmüvesipar vezetője a kézmü- vesipar és a kultúra örök összefüggésé­ről. Ez az emlékirat az európai kézmü- vesiiparosság ünnepélyes manil'esztáció- ja. amely reámutat arra a történelmi tényre, hogy a kultúrának minden idő ben hotaknas oszlopa volt a kézmüves­ipar és hogy a kulturális fejlődés a jö­vőben sem nélkülözheti a kézmüvesipar ban meglevő hatalmas nemzeti és erköl­csi erőket, társadalmi és szellemi érté keket. Valóban úgy van, hogy a kézműves ipari fejlődés az emberi szellem állandó és gigantikus küzdelme az. anyaggal. A kézmüvesiparos minden tudásával, lelké­nek ihletével a szépet keresi és igyek­szik kifejezésre juttatni a mindennapi élet egyszerű használati tárgyaiban, mint az általa készített fényüzési cik­kekben. A művész gondolatát az iparos juttat­ja a kivitelezésben kifejezésre. A civili záció terjesztése a gyáripar és a keres­kedelem munkája, a kultúra terjesztése a kézmüvesipar hivatása. A szériagyár­tás tömegcikkeit a nagyipar készíti, de amint azt a művelődéstörténet igazolja, az égignyuló katedrálisok iparosok mun­kái; az étkezés, ruházkodás, hajviselet, divat, ékszer és a mindennapi élet ezer­nyi szükségletének minél szebb és minél jobb kielégítése a kézmüvesipar munka- területe. Az iparosmester sohasem specializál hatja magát részletmunkára, hanem irányitója a technikai, művészi, kereske­delmi munkának egyaránt. Az 'igazi iparos munkája nemcsak a kéz, hanem az agy, a szellem, a gondolat és a mű­vészi érzék terméke. Iparosok készítet­ték az első varró- és írógépeket, a me­chanikus Daimler és Benz az első gép kocsikat, Krupp kovács volt, Bosch mű­szerész, a magyar Zsolnav fazekasmes- ler. A nagy gyárivállalatok legtöbbje kézművesipari üzemből alakult és fejlő­dött ki. A rokokó-kor művészei a szabók, asz­talosok, kovácsok, fodrászok is. A zene­művészet nem fejlődhetett volna ki a hangszerkészítők. nyomdászok, könyv­kötők nélkül. A kézmüvesipar Virágzá­sának idején az általános műveltség kö­vetelménye volt valamely kézműves mesterség megtanulása és amint a tör­ténelemből tudjuk, számtalan uralkodó, költő, iró, művész, szabad óráiban elő­szeretettel foglalkozott egy-egy kézmű­vesipari mesterséggel. A tanonc, segéd és mester ranglisztá- ;a a polgárosodás útja, a becsületes, tisz­tes munka érvényesülésének természe­tes folyamata. A kézmüvesipar története mutatja, hogy az igazi iparos életében a kulturá­lis hivatás mindig fontosabb volt a gaz­dasági eredménynél. A kultúrát nem­csak a minél sűrűbb vasúti hálózat, vagy szappan használata jelenti, a művé­szetet nem az ornamentika és a deko­ráció adja, hanem a gondolat, a szellem érvényesülése, kifejezésre juttatása. A kézmüvesipar ezért nem csupán százezernyi kisüzem összesége, hanem szerves egésze a nemzetnek, a nemzeti társadalomnak és kultúrának. Ezért a kézmüvesipar megmentése és fejlesztése nem csupán gazdasági prob­léma. hanem társadalmi, nemzeti és kul­turális feladat. A gyáripar és a művészet fejlődésé­nek is a kézmüvesipar a termőtalaja, amelyből fakadt a nagyiparos, vagy mű­vész, aki megtagadja a múltat, az anya­Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. SzarkBsztlk: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Újabb határidői kéri a Kereskedelmi és Ipar­kamarák Szövetsége a kisiparosok könyv- vezetési kötelezettségének életbeléptetésére A kereskedelmi és Iparkamarák Szö­vetsége kérésére — mint emlékezetes — a pénzügyminisztérium hozzájárult ah­hoz annakidején, hogy a kiskereskedők és kisiparosok junius 15 ig kapjanak végső határidőt arra, hogy üzleti köny­veket fektessenek fel. Ugyanekkor azon­ban arra is Ígéret történt, hogy junius 15-ig rendelettörvény utján módosítják a bélyeglörvény 4. és 19. szakaszát, még pedig oly értelemben, hogy végérvényesen megszüntetik a kiske­reskedők és kisiparosok könyvvezetési kötelezettségeit. Tekintettel arra, hogy ez a rendelettör­vény nem jelent meg és érdekében egy­előre semmi sem történt, a Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége most a jú­nius 15-iki határidő meghosszabbítását kérte újból a pénzügyminisztériumtól azért, hogy a kiskereskedők és kisiparo sok ellen ne járjanak cl a hatóságok a bélyegtörvény rendelkezéseinek ér lel lilé­ben. A minisztérium a kérésre még nem adta meg válaszát. Ez évben a kolozsvári mészárosok is a vágóhídon iizeíik adóikai CLUJ KOLOZSVÁR, junius hó. Évekkel ezelőtt az volt a rendszer, hogy a pénzügyigaz,'galóság a mészáros iparosok adóját a vágóhidakon vetette ki és hajtotta be. Az egyes péiiziigyigaz- gatóságok a pénzügyminisztérium elő­zetes jóváhagyása alapján megállapítot­ták az egyes állatok után az adókulcsot és az adófizető mészárosok a vágási il­letékkel együtt fizették be adójukat, amelyet az adóhivatalok közegei a vá- góliidakon nyomban be is hajtottak. Emellett a rendszer mellett nem fordul­hatott elő az. hogy a mészárosok adó­ikkal hátralékban lehessenek, sem az, hogy elárverezzék őket adóhátralék fe­jében. Dacára azonban annak, hogy ez a rendszer jól bevált, a pénzügyminiszter nehány évvel ezelőtt betiltotta. Az uj adókivetés hírére a kolozsvári mészárosiparosok szövetségük utján mozgalmat indítottak ennek a régi hely­zetnek visszaállítása érdekében. Emlék­iratban kérték a pénzügyminisztert, hogy úgy, ahogy a csernovici és bucuresti-i mészárosoknak megengedte, hogy adói­kat a vágatási dijakkal együtt fizessék be, engedje meg a kolozsvári mészáro­soknak is. A miniszter a kolozsvári mé­szárosok kérését kedvezően intézte el és az uj pénzügyi évben a mészárosok már a vágóhídon fizetik ki adóikat és igy megszabadulnak az adóvégrehajtó kelle­metlenkedésétől és az árverésektől. 856 magyar, 400 román és 215 zsidó növendéke van a tanonciskolának A tan®M€ist®ia CLUJ-KOLOZSVÁR, junhis hó. I A kolozsvári tanonciskola évzáró ün-- nepélyét a napokban tartotta meg nagy érdeklődés mellett. Az évzáró ünnepélyt Iustin Iliesiu igazgató nyitotta meg, aki beszédében üdvözölte a hatóságok meg­jelent képviselőit, dr. Buzea polgármes­tert, Mehedinţi professzort, a munka­adókat és szülőket. Az elnöki megnyitó után iparoscserkészek, Bot parancsnok vezetése alatt különböző gyakorlatokat mutattak be, majd Matei hitoktató lel­kész tartott istentiszteletet. Istentisztelet » után a hitoktató elismerését fejezte ki 1 Draganu polgármesternek, Dunca pre­I fektusnak, dr. Chirila munkaügyi főfel­ügyelőnek. akik az iskola törekvéseit mindig szívesen támogatták. Az iskolának jelenleg 1498 tanulója, 64 tanára és 24 osztálya van. Az egyes iparágak el vannak egymástól különít­ve. A fémipari szaknak 9 osztálya és évzáró ünnepe 572 tanulója van, a szabóiparnak öt osztálya és 998 tanulója van. Az építő és asztalosiparnak négy osztálya és 250 tanulója, a vegyes szakmáknak három osztálya és 230 tanulója, a kereskedelmi szakmáknak három osztálya és 143 ta­nulója van. Nemzetiség szerint 400 ro­mán 856 magyar, 29 német és 213 zsidó tanulója van. Az intézetben ez évben 800 tanuló végzett. A végvizsgán Chirila loan munkaügyi főfelügyelő elnökölt, vizsgára jelentkezett 73 tanuló és siker­rel vizsgázott 67. A záróünnepség után a jelenlevők a tanoncok kézimunka kiállítását tekin­tették meg. A kitüntetett 200 iparosta- nonc között több könyvet és pénzjutal­mat osztottak ki. MINDEN ZENEMŰ, bárhol jelent meg, legolcsóbban, leggyorsabban az ELLENZÉK zenemiiosztálya utján, Cluj, Piaía Unirii. got. amellyel dolgozik és a jövő fejlő­dését is, mert saját életének tápláló gyö­kerét pusztítja el. A gazdasági élet egészségét nem a ki- lóvattok, vagy a széntermelés tonna­száma mutatják, miként a mezőgazda­ságban nem a nagybirtokok túlsúlya, hanem az egészséges közép és kisbirto- kok helyes aránya adja meg és biztosít­ja az agrárnépesség boldogulását. Az ön­álló iparosegzisztenciák százezreinek tisztes munkája és kenyere nagyobb és fontosabb biztosítéka a nemzet kulturá­j jának, mint a szovjet által létesített és ! rabszolgatartó mammut-vállalatok erőlte- | tett, természet és emberellenes rendszere, : ezt senki kétségbe nem vonhatja. A kézmüvesipar nemzetközi szervez­kedésének legszebb és legfontosabb fel­adata, hogy' a liberális kapitalista rend­szerben súlyos társadalmi és gazdasági válságba sodort európai iparosságot a nemzetközi szolidaritás szellemében fel­rázza, hivatásának tudatára ébressze és az egyes nemzetek keretén belül egy uj, ,, szebb, népfenntartó jövő és kultúra ki­Túiiakoznak a borkariéll árdrágításti ellen a nagyváradi cipész- iparosok CLUJ KOLOZSVÁR, junius hó. Mig a kolozsvári bőrfeldolgozó iparo­sok tétlenül nézik a kartellek árdrágító működését, addig a nagyváradi cipész- szindikátus erélyes harcot indított az ár­drágítás ellen. A cipészszindikátus kül­döttsége megjelent a vármegyei prefek­tus előtt, akinek emlékiratot adott át, mely leszögezi, hogy Bucurestiben a talpbőr átlag hetven lejjel olcsóbb, mint Kolozsváron, vagy Nagyváradon és ez kizárólag a bőrgyárosok és borkereske­dők szindikátusának tulajdonítható. Rá­mulat a memorandum arra is, hogy a kisiparosság a bőrárak rohamos emelke­dése következtében milyen kellemetlen helyzetbe került. A fogyasztóközönség azt hiszi ugyanis, hogy a kisiparos az árdrágító, pedig a kisiparosnak nem ér­deke az. hogy az árak emelkedjenek. Felkeresték a cipészszindikátus tagjai a munkaügyi inspektort is, akinél a kon­tárkérdéssel kapcsolatban adták elő jo­gos panaszukat. Az inspektor megígér­te, hogy a szindikátus a legmesszebb- menően támogatja a polgármestert és prefektust, viszont biztosították a cipész- iparosokat. hogy az árdrágítók ellen a legszigorúbban fognak eljárni és az eset­ről értesíteni fogják a kereskedelmi mi­nisztert is. Nagyváradon tanárnők akarják vizsgáz­tatni a női szabóiparosokat. Nagyváradon a női szabók szakcsoportja legutóbbi ülésón el­keseredett hangon állapították meg, hcvgy a vizsgáztató bizottságnak nincsen egyetlen női szabó tagja sem, ellenben két tanárnőt neveztek ki, aikiknek a szakmában nincs semmi tájékozódásuk. A női szabóiparosok elhatározták, hogy a munkaügyi felügyelő közbenjárását fogják kérni a visszás helyzet megszüntetés érdeikében. A munkálati szerződések illetéke. A pénz­ügyminisztérium közleménye szerint az 1936 április i-ei bélyegtörvény 1.4 százalékos bélyeg ill etek alá vonja az írásos vagy szóbeli munkálati szerződéseket. E szerint mind­azok, akik akár Írásban, akár szóban szer­ződést, vagy egyezséget kötöttek ház-, vagy lakásépítésre, stb., kötelesek a kiadott mun­ka értéke után 1.4 'százalékos bélyegilleté­ket leróni a pjénzügyiigazgatóságnál. A pénz­ügyminisztérium rendeletben utasította a pénzügyi hatóságokat, hogy ennek a bélyeg­illetéknek leróvását szigorúan ellenőrizzék és ahol kihágást állapítanak meg, ott rójjálk ki a bírságot. Párisi Divat iun usi száma 2®‘~ leiéi! következő tartalommal jelent meg: változatos ruha, kabát és kompiémodellek. Uj összeál­lítású strand- és kirándulóruhák. Gyermek­ruhák, 12 oldal kézimunka melléklet, nagyí­tott mintaivekkel. A gyermek egészségtana. Anyai örömök, anyai kötelességek. Kipróbálj receptek. Modern szépségápolás. Vidékieknek 25 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése el­lenében szállítja az Ellenzék könyvosztálya, Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyed­évre 60, félévre 120, egész évre 240 lej. I építésére, szellemi és erkölcsi erőinek teljes kifejtésére, szaktudásának céltuda­tos fokozására és ezzel gazdasági és tár­sadalmi boldogulásának útjára vezessen. Ebben a szellemben örömmel kö­szöntjük az európai kézmüvesipar kü­szöbön álló nemzetközi konferenciáját és tanácskozásaihoz, munkájához, mely­ben a magyar kézmüvesipar képviselői jelentős aktív részt vesznek, a legszebb eredményeket kívánjuk. Dr. Kovalóczy Rezső.

Next

/
Thumbnails
Contents