Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-24 / 141. szám
I [ Hí * I 1 1 [ í Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím. Ciuj, postafiók 80. Fiókkiadóhlvatai és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon: 11—99. JLVIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTÓT'!.- Bh ^THA MIKLÓS na CSÜT RTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel 'öbb. CLUJ-KQLOZSVÁR 1937 JUNIUS 24. Kivételesen komollyá vált a nemzetközi helyzet Erúekcs monűatoi Összeomlás előtt áll a benemavaikozási együttműködés Németország azonnali megtorlást kiván a valenciai kormánnyal szemben. Anglia és Franciaország viss :tasitják ezt a követelést. — Újabb német hadihajók érkeztek a i^.uKözi-tengeri spanyol partok elé Polgári vezetéssel népfronté kormány alakúit megint Franciaországban A francia kormányválság kérdését teljesen háttérbe szorítja az, hogy a spanyol polgárháborúval kapcsolatos nemzetközi helyzet váratlanul újra nagyon súlyossá vált. Párisban ezúttal szokatlanul gyorsan és simán oldották meg a kormányátalakítást, amiben kétségtelenül része leheteti külpolitikai okoknak is. Londonból azonban komolyan nyugtalanító hírek érkeznek a benemavat- kozási együttműködés küszöb előtt álló felborulásának veszedelméről, amit Eden külügyminiszternek az alsóházban és lord Plymouth államtitkárnak a benem- avatkozási bizottságban tett komor kijelentései még különösen nyugtalanító módon is húznak alá. A vitát, mint már megírtuk, s spanyol partok ellenőrzésében résztvevő Leipzig német cirkálóhajó ellen történt sikertelen torpedózás váltotta ki. Ezt a torpedótámadást a német cirkálóhajó hallgató készülékei jelezték és a hajó páncélzatán látható horpadás is bizonyítja. A torpedó kilövőjét német részről nem látták, biztosra veszik azonban, hogy csak a valenciai kormány valamelyik búvár ha jó ja lehet. A valenciai kormány viszont leghatározottabban tagadja a vádat, azt állítja, hogy a kérdéses pillanatban összes búvár ha jói a kikötőben voltak és állításának bizonyítására vizsgálóbizottság kiküldését indítványozza. Az ellenőrzésben résztvevő nagyhatalmak, Anglia, Németország, Franciaország és Olaszország között, melyek hajóik kölcsönös védelmére vállaltak egymással szemben kötelezettséget, most ekörül a kérdés körül folyik napok óta a vita. Németország, az olaszok támogatásával, azonnali elégtétel- vevést követel. Még pedig a legerélyesebb módon, ami a Valencia előtti közös flottatüntetésben és a spanyol köztársasági kormány összes buvárhajóinak kikövetelésében és a polgárháború végéig valamelyik semleges kikötőbe való internálásában állana. Angol és francia részről viszont minden további lépés előtt az „incidens“ körülményeinek alapos megvizsgálását kívánják, mert amint a Reuter ügynökség jelenti, tengerészeti tapasztalatok szerint téves magyarázatok az Ilyen torpedótámadások körül igen könnyen lehetségesek. Az angol vonakodás a német kívánságokkal szemben addig megy, hogy a Reuter ügynökség a Leipzig ellen ,,állítólagos“ támadásról beszél. Ilyen körülmények között ültek össze, Edennek az érdekelt hatalmak nagyköveteivel való többszörös tanácskozása után, közös értekezletre tegnap délután Londonban Németország, Franciaország, Olaszország ! londoni nagykövetei és az angol külügyminiszter. A légkör az összes hírügynökségek jelentése szerint már az. értekezlet össze- ü'ésekor igen pesszimista volt. Rövidesen ki derült, hogy a borúlátás nem jogosulatkm. Az értekezleten nem tudtak megegyezésre jutni s o Foreign Office hivatalos közleménye estére már jelezte, hogy az ügyben követendő további lépésekre vonatkozólag a megbeszélések nem vezettek eredményre. Egyik vélemény képviselői, nyilvánvalóan Anglia és Franciaország, azon a véleményen voltak — mondja a jelentés — hogy előzetesen vizsgálják meg az incidens körülményeit s csak ha ezután is szükségesnek látszik. férjenek rá a szóban forgó spanyol kormány elleni lépésekre. A másik vélemény képviselői, Németország és Olaszország szerint a tények már tökéletesen bebizonyitot- taknak vehetők és a négy hatalom szolidan fásának megőrzése, valamint hasonló incidensek ismétlődésének megakadályozása érdekében haladéktalanul foglalkozni kell a sürgős megtorló intézkedésekkel. Ezért azt az elfogadásra nem talált indítványt terjesztették elő, hogy a négy hatalom azonnal együttes flottatüntetést rendezzen a valenciai kikötő előtt. A londoni tanácskozás sikertelensége tegnap este komoly izgalmat keltett az európai külpolitika központjaiban. Az ellentétek ugyanis annyira kimondottak és most már a nyilvánosság előtt sem titkoltak, hogy utolsó pillanatban közbejövő megegyezésre sem igen lehet gondolni. Ribbentrop -londoni német nagykövet az angoloknak azt az indítványát is visszautasította, hogy közös jegyzéket intézzenek a két spanyol kormányhoz és ragaszkodott ahhoz a követeléshez, hogy késedelem nélkül megtorló lépéseket tegyenek a valenciai kormány ellen. Mintegy erre adott válaszképen. Eden röviddel rá legnagyobb határozottsággal utasította vissza a londoni alsóházban a közös flottatüntetésnek még a lehetőségét is. Attlee őrnagy, a munkáspárt vezére kérdezte meg tőle: kijelentPÁRIS, június 23. Az uj francia kormány az éjszaka megalakult. Ezt megelőzőleg a szocialistja párt nemzeti tanácsa tegnap 3.952 szavazattal 1.369 elleniéiben! elfogadta Blum és Paul Fbure határozati javaslatát a szocialista pártnak a Ohlvu temps-kormány bon való részvételére vonatkozólag, ötvenhármán nem adták le szavazatukat. A radikálszocialista párt végrehajtó bizottsága: előtt Daladier, a párt elnöke, ugyancsak tegnap bejelentette, hogy Chautemps még az este folyamán a köztársasági elnök elé terjeszti kormánya végleges névsorát. Ez 10 óra 45 perckor meg is történt. Chautemps u következő névsort terjesztette Lebrun elnök elé: Helyettes miniszterelnök: León Blum; pénzügyminiszter: Georges Bonnet; küliigyheti-e, hogy az angol kormány nem szándékozik a németek által indítványozott haditengerészeti tüntetésben részt venni? Eden a következőképen válaszolt: „Hálás vagyok a képviselő urnák, hogy fölhívta erre figyelmemet. Határozottan kijelenthetem, hogy az angol kormány nem szándékszik haditengerészeti tüntetésben résztvenni Valencia előtt.*“ Az ellentét igy át hi dal hatatlannak látszik. S a következmény az lehet, hogy Németország visszaveszi cselekvési szabadságát és maga teszi meg a megtorló lépéseket. Most az a kérdés, hogy miben fognak áíkmi ezek a megtorló lépések és hogy milyen választ adnak rá Anglia és Franciaország. Tegnap este már arról beszéltek, hogy német hadihajók bombázni fogják Valenciát és esetleg az olaszokkal együtt zár alá veszik a Földközi- tengeri síp angol partokat. Ezeket a lépéseket azonban, különösen az utóbbit, londoni vélemény szerint, sem Anglia, sem Franciaor szög nem néznék tétlenül. A Havas ügynökség berlini jelentése szerint a németek által tervezett földközitengeri flottatüntetés nem fog Valencia bombázásáig menni, viszont lehetséges, hogy Németország és Olaszország már a mai nap bejelentik visszavonulásukat a benemavatkozási bizottságból. Ez az utóbbi lehetőség a spanyol konfliktus mai állapotában szintén nem maradna jelentős következmények 'nélkül. Berlinben Hitler fogadta tegnap Blomberg hadügyminisztert, Neurath külügyminisztert, Göring légügyi minisztert és Röder flottafőparancsnokot. Mára rendkívüli jelentőségű döntésre várnak a külpolitikai helyzettel kapcsolatban. Gibraltári jelentés szerint a Köln, Tiger, Fuchs és Leopard német hadihajók Algeciras kikötőjébe érkeztek és Ceuta kikötője előtt szintén több német hadihajó gyűlt össze, melyek között ott van a Leipzig cirkáló is. miniszter: Yuan Delbos; belügyminiszter: Max Dormoy; igazságügyminiszter: Vincent Au riot; hadügyminiszter: Daladier; légügyi miniszter: Pierre Cot; tengerészeti miniszter: Oampinchi; földmivelésügyi miniszter: Monnét; kereskedelemügyi miniszter: Fernand Chapsal; közmunkaügyi miniszter: Maurice Queuille; munkásügyi miniszter: André Fev- rier; nemzetnevelésügyi miniszter: Jenn Zay; gyarmatügyi miniszter: Marius Moutet; nyugdijügyi miniszter: Albert Riviere; posta- ügyi miniszter: Jean Baptiste Lebas; közegészségügyi miniszter: Mar Rucart; állam- miniszterek: Albert Sarraut, Maurice Violette és Paul Faure. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Kikből áll a Oiautfeinps Storni árny igen gyakran szoktak esni a népgyülése- ken. A felelősség kiesi, a lehetőség nagy. Bár nem vehetjük mindig készpénznek, amit kijelentenek, mégis érdemes őket mint tüneti jeleket néha mérlegelni. Ha egyébre nem jók, arra mégis valók, hogy a légkör villamos telítettségét vagy a közéleti lázat kifejezzük vele; pontos mértékegységek és mérő eszközünk hozzá, mint ahogy a barométer számokban és a hőmérő fokokban eselekszi, úgy sines lényegük értelmezésére. Nem kell szó szerint vennünk és igy teljesen kétségbe zuhannunk, ha szélsőjobb oldalról megfenyegetnek bennünket a kisebbségi szerződések felbontásával, vagy Szent Bertalan éjszakáját és a szicíliai vecsernyét emlegetik. Attól se kell rögtön kékülnünk és zöldülnünk, sápadnunk és krétafehérré válni, ha egy ügyvédmozgalom a szabadpályán való versenyt és kenyérkereső lehetőségeket veszélyezteti, holott ez az elv a mai társadalmi rendnek egyik pillére, amelyet kész veszedelem csak meg is bolygatni: ezt a folyamatot hamar csatornázni fogják és kellő mederbe terelni. Ha valamely felelőtlen összejövetel során, sőt akár felelős parlamenti tanácskozásokon is valamelyik miniszter élénken és végletesen fogalmazza meg szándékát pld. a munkavédelem ügyében és pillanatra megfeied- kezik az alkotmány, a nemzetközi szerződés, a jelenlegi s politikai világrend feltétlen rendelkezéseiről, akkor sem kell, hogy mindjárt a hideg vacogtassa meg fogunkat és otthon a magányban a biztos egyéni pusztulás képzeletéhez edzük ideges, rémüldöző, ijedt lei- künket. Viszont az ellenkező oldalon se kell sziklaszilárd döntésnek vélni a nagy fogadkozást, a szászok brassói nagy tiltakozó gyűlésén, amikor oly súlyos politikai vezér, mint Wolff Helmut felidézi a vértanú Weiss Mihály egykori biró harcát és hirdeti, hogy a munkavédelem ellen folyó küzdelemben szükség esetén meg kell ismételni a történelmi példákat. Nem, a merész fogadkozások ma szépen lehiggadnak a politikai és gazdasági harcokban, mert nem élünk függetlenül a világtól és minden kis ponton közös erővel úgy kell vigyázni a békére, mint szemünk fényére. Ne feledjük, ma is igaz, ami máskor igaz volt, hogy égési sebek veszedelme nélkül nem ehetjük meg a levest oly forrón, mini ahogy betálalják. Az ungorkodások végén mégis csali az élet s a történelem rendelkezése döntő, nem az egyéni makacsság vágj- az éretlen gyűlölet vak elképzelése. Könnyii volt a fővárosban a numerus va- laehicusi arcvonal utolsó vezetőségi gyűlésén a veit bankkormányzónak nagyon élesre fenni a szavakat és egy-egy ilyen alakitásu mondatot túlságos hévvel és tűzzel megtölteni. Igen, elhisszük, hogy a román front nem akar csak egyedül a nemzeti parasztpárttal együtt járulni a rotációs oltár elé és ott miniszteri házasságra lépni vele. Ámbár ezt sem egészen! És elhíssziik. hogy Vaida az ország minden erejét szeretné összefogni, mert megunta a policianizmust; de nem egészen hisszük el: hiszen oly tapasztalt és gúnyos szellem bölcsen tudja, hogy nálánál nagyobb legénynek sem sikerült a hétköznapok idején minden valamire való erőt egyesíteni és híveivel együtt mégis csak policianizmust kénytelen űzni, mert nem téveszthette szem elől máskor se a pillanatnyi érdeket, a kormányképesség feltételeit, a helyi és az időszerű közéleti erkölcsöt, ami eszményi tiszta politikával többé-kevésbé ellentétes. Mindez nem fontos, de tüneti jelentősége van és azért meglepő, mivel a népgyiilési szólami k szellemét bankkor many zói karon vezetőségi iilésl>e is bevezeti, ahol a mosolygó és hájjal kent augurok foglalnak helyet. A hordó liléjéről is visszásán hangzanék, ha ezt mondanák: ideje, hogy' a románok vegyék a kezükbe az ország gazdasági életét és politikai irányítását. Micsoda hazaárulás történt volna, ha ez kezdettől fogva nem igy lenne? Nép- gyűlésen is mosolyogni való, ha nyitott ajtót döugve és bárddal támadva egy légyre, jól értesült bankigazgató ezzel a valósággal vonulna ki: hogy a kisebbségek, bármilyen \
