Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-20 / 138. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 AAA 5 Rtr^ifBESSSSSsSt' y ^rŢîn” 1 r ' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám 1x09, — Levélcím. Ciuj, postafiók 80. Fiókkiadóh. varai és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözettel több. LVI1Î. ÉVFOLYAM, 13 8. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ*KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 20. Daiadier fogadta Parisban Beck német vezérkari főnököt Udvariassági látogatás, melyen fontos dolgokról tárgyalnak. — Választás elé akarja-e állítani Neurath Angliát? — A francia kormányválság még nem intéződött el. Az európai külpolitikában pár nap óta szélcsend uralkodik. Az. érdeklődés Neurath külügyminiszter jövőheti londoni látogatása és Beck tábornok német vezérkari főnök még folyamatban levő párisi látogatása köré összpontosul. Beck tábornok tegnap hosz- szabb kihallgatáson volt Daiadier francia hadügyminiszternél. Látogatásának céljáról még mindig nem lehet fölvilágositásokat kapni. Az a magyarázat, hogy magánjellegű látogatásról van szó, természetesen általános kételkedéssel találkozik. Ilyen pillanatokban, mint a mai német vezérkari főnök, határo­zott cálok nélkül nem tesz látogatási a fran­cia fővárosban. Amint a „Figaro“ megálla­pítja, ihjen látogatásra 1870 óta nem is volt példa. Beck hosszas tárgyalásai Gamelin francia hadseregfő parancsnokkal^ valamint a közös megbeszélés, melyen fru...ic részről még Colson tábornok és német részről Kuh- lenthal tábornok párisi német katonai attasé vettek részt, ugyanúgy, mint a Daiadier had­ügyminiszternél tett látogatás, mind arra mu­tatnak, hogy többről van szó, mint egyszerű udvariassági látogatásról. Svájci lapok Ber­linből úgy értesülnek, hogy Beck látogatá­sának főcélját annak bejelentése képezi, hogy Németország hajlandó résztveruii a fegyver­kezés kölcsönös korlátozására megindítandó tárgyalásokban, de csak akkor% ha a francia —szovjetorosz megegyezésnek a kölcsönös segélynyújtás automatikus életbelépésére vo­natkozó részén változtatnak. A németeknek ez állandóan hangoztatott kívánsága, a kül­politikai helyzetre jellemző azonban, hogy a pillanatot alkalmasnak tartják kívánságuk ilyen ujrafölvetésére. Neurath külügyminiszter készülő londoni látogatásával kapcsolatban a kombinációk­nak egyelőre szintén szabad útja van. Egyik ilyen kombináció szerint Neurath alternativa elé fogja állítani az angol kormányt: vagy kielégítik Németországi gyarmati igényeit, vagy szabadkezet adnak a németeknek kő-1 zép- és keleteurópai politikájukban. Ez a kombináció kétségtelenül túlságosan nyers alakban fogalmazza meg a német igényeket. A berlini külpolitika, melynek nem érdeke, hogy Angliát az újabb közeledési kísérletnek mindjárt a- elején elidegenítse, aligha fog ilyen merev álláspontra helyezkedni London­nal szemben. A nemzetközi helyzet külön­ben sem olyan. hogy ebben a pillanatban bármelyik ország igényeinek teljes kielégí­téséről lehetne szó. Csak kezdő lépésekre kerülhet sor a megoldások irányában s ezek a kezdő lépések esetleges elvi megállapodá­sok mellett gyakorlati szempontból csak ki ■sebb változásokat hozhatnak. A nemzetközi légkör ilyen enyhülése azonban már magá­ban is eredmény volna, mert lehetővé tenné a további fejlődést a kibontakozás irányában. A heteken át szünetelő •benemavatkozásfi bizottság tegnap a német és olasz delegátu­sok részvételével tegnap újra ülést tartott Londonban. Első lépése megint a spanyol polgárháború humanizálására irányult, ami kétségtelenül szép dolog, de újabb bizonyíté­ka annak, hogy döntő jellegű lépéseket a bizottság működésétől várni nem igen lehet. Tegnap a harcoló felekhez irányuló felhívás szövegét fogalmazták meg. melyben fölszó­lítják őket, hogy ne bombázzák céltalanul a békés 'Városokat' ne gyilkolják le tömegesen a túszokat, bánjanak emberségesen a fog­lyokkal és mondjanak le egyáltalán a túszok rendszeréről. A felhívásra valószínűleg szép mondatokban megfogalmazott válasz fog ér kezni és a harcoló felek között minden ma­rad a régiben. A francia kormányválság, amint Púrisból jelentik, nem tekinthető még végleg elinté- zettnek. A szenátus, ugylátszik, nehézségeket akar gördíteni a Blum-kormány által kiverni' telj hatalmi föl hat alma zás / javaslat elfogadá­sa elé. A kormány viszont lemondással fe- nyegetödzik arra az esetre, ha holnapig a ! szenátus helybenhagyásává/ együtt véglege­sen meg nem kapja a fölhatalmazást. Való­színűnek látszik, hogy kívánságának végered­ményben eleget is fognak tenni% mert kor-> mányválság előidézéséért a: adott körülmé­nyek között a sze átorok sem vállalják a fe­lelősséget. LONDON, junius 19. A bemerni a vatkozásd bizottság 'tegnap ülést tartott, melyen elfő­Érdemes alaposan megismerkednünk a nagyszebeni Tageblattnak, a szász förvány- bozási csoport lapjának és az egész romá­niai németség legtekintélyesebb szócsövének a nemzeti munkavédelem kapcsán irt nagy vezércikkéve1!. A hires cseh hadügyminisz­tert renddel vitájából indul ki; ez a rendelet egy évvel ezelőtt közölte a szód éta német ne­héziparral, hogy csak akkor részesítheti há­borús megrendelésekben, ha majd a többségi népet is alkalmazza számarányának megfele­lően. Machnák rendeletét a szudétanémetség panasszal támadta meg a Népszövetség előtt, amelynek hármas bizottsága nemrég Eden előadásában javasolta, hogy a tanács ne fog­lalkozzék a panasszal érdemben, mert a nem­zetközi jog érteimében a bepanaszolt rende­let „nem tény“. Ugyanis, mint a Peter kép­viselőnek a csehszlovák képviselőház pénz­ügyi bizottságában adott válaszban a kor­mány elismerte, a rendelet már nem létezik. Ezt a népszövetségi döntést azonban sokan félreértették, félre az erdélyi magyar sajtót is, mely zokszavakat ejtett, hogy imie ismét elutasítottak egy jogos panaiszt, hő’ott olyan forrásból értesült a határozatról, amely csak a kisebbségi szempontból ió genfi döntéseket óhajt. És félreértette Pop Valér kereseke- delmi miniszter és sajtója is, mely a műnk a- védőéin harcában érvet kov ácsolt a már nem létező cseh hadügyminisztert rendeletből és a népszövetségi tanács kitalált „helyeslésé­ből“. Ezeknek a körülményeknek a tisztázá­sa után a Siebenbürgiseh Deutsches Tage­blatt szemléi rendez a világsajtó nevezetes nyilatkozataiból é$ kiemeli, mily behatóan foglalkoznak a munkavédelmi törvény most törvényrendelet utján való súlyosbítására folyó veszélyes célzataival. Ezek bárminő „numerust“ a magángazdaságban a Tornán alkotmányba és a kisebbségi jogvédelembe ütközőnek minősítenek a munkászabade’vü- seggel való súlyos ellenmondást. Természetesen első helyt az összes német telepítési vidékek német lapjainak az állás­foglalását ismerteti alaposan. Közismert, hogy a szászok nagy harcot indítottak a ni un ka véd ei1 em kifenésének szándékai ellen népgyülések során és az érdekeltségi szak­mák ellenállási határozatai révén. A kor­mányzat, bár más kisebbségek gyűléseit nem engedélyezi mindenütt, a szászok mozgalma elé még eddig semmiféle akadályt nem gör­dített. Természetes, hogy ebben a helyzetben a német világsajtó, a német birodalom és Románia között virágzó politikai és gazda­sági barátság ellenére Is nagy erővel kelt a szász küzdelem segítségére. A Tageblatt rész­letesen ismerteti a cikkeket, első helyen «z Angriff-ét, amely Fabritius főnök, Glondys püspök és Wolff erdélyi vezér részvételét is kiemeli; aztán a Berliner Tageblatt, a Ger­mania, a Börsenzeitung, a Kölnische Volk­zeitung stb. közleményeire vet pillantást és megemlíti a lengyelországi és jugoszláviai stb. németség vezető lapjaiban lángoló együtt érzést. Legnagyobb jelentősége van a mi szem­pontunkból, mert minden kisebbség érdeké­be vág, a szász vezércikk ama részének, amelyben a Romániát barátságukkal, támo­gatásukkal és szövetségükkel valóban átölelő és igazán jöinduatu nagyhatalmak bírálatát és elégedetlenségét ismerteti. „Az angol és a svájci hangoktól érintve az utóbbi hetekben francia részről is komoly aggodalom és inte­lem hangjai szólaltak meg, különösen Anío- nescu külügyminiszter párisi utjával egy idő­ben voltak figyelem és beható megbeszélés tárgyai“ — mondja. A Times a munkahe­lyeknek a román elem számára való erővé! való megszerzési törekvéseit hánytorgatja, főleg a román ügyvédek határozataival fog­lalkozik és utalt e terveknek az alkotmány­nyal való eÉemmondására, amely minden ál­lampolgár egyenlő jogait biztosiíja. Egy egész sor más angol lap is követeli az egész­séges déikeleteurópai politikát, amely a nem­zeti különbségek fe1 korbácsolását az egyenlő elbánás szellemében eljáró törvény hozásá­val kívánja megszüntetni. A lapok követelik az igazságos kisebbségi bánásmódot, főleg a Journal de Geneve; ez az európai politika legsürgősebb szükségleténeik hirdeti a romá­niai kisebbségek helyes és jó bánásmódját. Még a Füze mi Vaterland se habozik a mun­kavédelmi törekvések elítélésében és maga­tartását nagy román államférfiak nyilatko­zataival igazolja. Természetesen érthető mód erősen előtérbe lép most a Depeche de Tou­louse kisebbségvédő állásfogWása. Ez annál jelentősebb, mert ,3 lap Delibe« 'külügyminisz­ter szócsöve — ennek külpolitikai vezércikk- írója volt, mielőtt a Blum-kormány minisz­tere lett és ez a Sáp, a Sarrautok lapja min­denkor döntő tekintély a francia kiilpolSt(fká­ban, A Depache de Toulouse szükségét érzi — baráti és politikai nagy érdekekből — a komoly és erőteljes intelmet, hogy ne sem­misítsék meg a kisebbségvédelmi szerződése­ket numerus! politikákkal. A végén a Tage­blatt hangsúlyozza, hogy a világsajtó állá«1- foglalásának csak egy kicsi részéről ejtett szót; azonban untig elég, hogy megállapít­hassuk : a külpolitikai érdekek és világnéze­tek nagy különbségei nem akadályozzák meg Európa vezető erőit egységes kisebbségvé­delmi meggyőződés kialakításában. A nuroe- rusi politika olyan félretételét óhajtják, mint aminő a Machnikwféle rendeletét meg nem történtté tette, mielőtt a Népszövetség hár­mas bizottsága határozott volna. gadta a spanyolországi polgárháború embe- ri es ebbé tétele érdekében megfogalmazott felhívás tervezetét. A felhívást táviratilag már el is jut balták a salamancad, illetőleg vajlenoiiaii sjpanyol kormányokhoz. Töhbek •között azt kérik ezektől, hogy tegyenek meg­felelő 'intézkedésekéit a nemharcosok kímé­lésére, a túszokat és hadifoglyokat részesít­sék emberséges bánásmódban, mellőzzék tú­szok letartóztatásának a rendszeréi, szüntes­sék be ezeknek tömeges kivégzését és tar­tózkodjanak nyalt városok, falvak s más nemkatonai jellegű pontok elpusztításától. RÓMA, jumi'us 19. Az olasz sajtó részlete­ket közöl a Máddá olasz keresekedelmi hajó ellen a spanyol kormányerők által intézett támadásról. Két repülő jelent meg a hajó felett és több bombát dobtak le. Ezek elta­lálták a hajó elejét, de emberéletben nem teltek kárt. SAINT JEAN iDE LTJZ, junius 19. (Rador) Hiavas: Jobboldali spanyol politikai körök­ben azl állítják, hogy Xavier de Bourbon herceg, a karliiistátk vezére minapi londoni útja alkalmával arra kérte Juan de Astoria herceget, jelöltesse magát a spanyol trónra. BUCUREŞTI, junius 19. (Rador) Az Ade- verul a három kisantant állam miniszterel­nökeinek értekezletével foglalkozva megálla­pítja, hogy az tisztázta a kisantant állás­pontjait a legutóbbi eseményeket illetőleg. Sztojadinovics részletes magyarázatokkal szol­gált külpolitikájáról. Hangoztatta, hogy Ju­goszlávia nem tért el a kisantanftól való szo­ros cgyüttm iiködés politikájától és nem gon­dol arra sem, hogy eltérjen a kisantant álta­lános európai politikai irányelveitől. Ami különösen Neurath belgrádi útját illeti. Sz'.o- jadlnovics a leghatározottabban állította, hogy nem irt alá semmilyen megegyezést a német külügyminiszterrel. Jugoszlávia hatá­rozottan elutasította azt a tiz nappal ezelőtt eléje terjesztett javaslatot is, hogy kössön Belgrád és Berlin paktumot az olasz—jugo­szláv szerződés mintájára. Hivatkozott a né­met külügyminiszter látogatása alkalmával elhangzott hivatalos pohárköszöntőkre, han­goztatva, hogy a Németországgal való együtt­működés Jugoszlávia szempontjából csak „a többi nép békés és építő irányzatával össz­hangban, valamint az aláirt nemzetközi kö­telezettségek keretében“ történhetik. Sztoja- dinovicö határozott kijelentései kedvezően befolyásolták az értekezletet. WASHINGTON, junius 19. Vám Zeeland belga miin is zt erein ök tegnap Newyorkba ér­kezett. A belga miniszterelnök amerikai lá­togatása Európa gazdasági újjászervezésé­nek érdekeit szolgálja. Varsó nogü szeretettel várja ai uralkodó* VARSÓ, junius 19. A lengyel főváros polgármesterének kez­deményezésére Varsóban bizottság alakult, melynek II. Károly király Őfelsége varsói fogadtatásának megszervezése a feladata. Bucur estiből jelentik: Változó felhő­zet és enyhe délkeleti szél mellett a hőmérséklet további emelkedése és helyi jellegű zivatarok várhatók. Bu= curestiben a hőmérséklet ma délelőtt 10 órakor +25 fok. i. uwÂl f&f&i $ <Ä~ 1937 junius 18-án. (Rador) Berlin 174.95, Amszterdam 240, Newyork 436.37, London 215.462, Paris 194.325, Milano 23, Prága 15.21, Budapest 886.625, Beigrád 10. Bucu­reşti 325.55, Varsó 82.75, Bécs 773.368

Next

/
Thumbnails
Contents