Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-19 / 137. szám

6 XA poştala plătită

NUMERAR No. 141.163/1929

ARA 3 LEJ

||

MTT^ __ .Á1 X J.. J.J 'T+Í+ ++Tü DiTii Julii?.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám, — Telefonszám 1109. — Levélcím; Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhlvatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon: 11—99.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözett:l ^öbb.

JLVIIÎ. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM.

SZOMBAT

CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 19.

I Dr. Drexler Béla kalál^J

A természet a legfőbb uralkodó; ez alkotmányos uralom kérlclhetetlenségét a szabálytalan halá lai szemközt érezzük leginkább. Az emberiség Irtózható hosszú történje Íme sem szoktatott reá, hogy igazán niegbékül- jünk és összeszokjunk o végzetes rendelkezéssel, különösen mikor egy drága emberünk vesztesége úgy szivén találj mintha bankóval támadtak volna meg. Ilyen gondolatok súlyos felhőzete borul a keserves fájdalom és az emésztő veszteség értései fölé most is, amikor a legmelegebb és meghat ott abb emlékezés virágos mezején káprázzuk Drexler Bella dr. államtitkár múlandóság felé tartó nemes életét és müvét. Nines e napokban Erdélyszerte magyar ember, aki ne köny- nyezne a vatób'aln nem pótolható veszteség miatt — mert vannak egyéniségek o'yan ér- télküs&zeitéteűiiel, akik megközelítően se ismétlődnek meg soha vagy helyettesíthetők valaha — nincs hálás magyar kisebbség* lélek, amely tus tudna Drexler Béláról valami jó, emberi, szerető, férfias, úri, vidám, gyakorlat; emléket, meid rendeltetése volt, hogy a kaisers ase-kon segítsen. Mi: az Ellenzék, akik igazgatóságunk elnökét és legmegértőbb barátunkat veszítjük el, mi a magán és nyilvános élet teljes hitelével bírunk tanúságot lem; Drexler Béóa életének és müvének ily elévülhetetlen érdeme, tisztasága, szépsége, haszna tekintetében.

Már külseje magára vont mindem figyelmet, ha valahol megjelent. Szálas, inas, szívós, nyugta an, tevékeny, jellegzetes és érdekes arcú ember vö t; öltözködésében és arc- kifejezésében egyaránt a közélet] ember ízlése, választékossága, csiszoltsága, jelentősége, hatályossága rajzolódott ki. Jelen volt a szó szoros értelmében s jelen volt mint tényező. Nemcsak beszé've, de szerény hallgatásba merülve is rögtön arra emlékeztetett, hogy közreműködése nélkül a magyar közélet, újabban pétiig az erdélyi kisebbség] élet nem gördülhet jól tovább. Ha megszólalt és ha dolgozott, a külsővel teljesen megegyező belső érték-tömeg sugárzott. Tanult, müveit és tapasztalt volt. Élénk vérmérséklete, jellegzetes szép tagi ejtéseiben és meleg sző- ömlésben kifejeződő mozgékonyság, nem volt akadály, hogy mindig meghiggadt és gyakorlati döntések embere lehessen. Jelleme klasz- sz.ikusan tiszta és keresztény tökélyig jószivü és emberszerető volt. Igazi magyar lovagiasság és európai gentlemanlike testesült meg benne. De mert szerette a politika tiszta és szerény vonalát, inert szerette az életvidám örömeit és a művészet érzéki szépségeit, volt valami görögös ]s benne. Mintha régen megszelídült nermaun ős keresztes a délszaki kékség alatt altatta vrt'na el nyers északi ösztöneit és örökségül hagyta magyarrá tévedt szelíd, bájos, ámde még erős ivadékira uj értelem, szellem és érzés összhangját, józan és jótevő eszméket. Aztán föiséges keret foglalta össze az egyéni és emberi jeles,sé- g«kel; a természettel és főiddel való közvetlen együttélés szilárdsága. Ilyen, aki rajong az emberért, mint a természet legnagyobb forradalmárjáért és rabjáért egy időben, aki az állandó küzdelemben élő embert, a földészt szereti elsősorban és nyomorúságát enyhíteni jött Erdélybe mint a székely kormány-biztosság egyik vczérllényezője, majd kisebbségi életében az elmeriiléstől való iiígy védője, a szövetkezeti mozgalom, főleg a Hangya-tevékenység élén. De nemcsak hivatás lehet ez, hanem szerelem Is. Drexler

maga külön és független személyiségében rég benső rajongás, az édes viszony helyedébe került a földdel: ezt árulta cl, mikor ■ i’íkevlill •’ beszélt, arca hízott, szántásról, veiéiről, gyümölcstermelésről, a kertjében

élő fa rejtelmes csöndjéről és a virág szín- pompája érzéki titkairól.

Nekünk azonban az ember igazi, halhatatlan, szinte Isteni volta még ily jelességekbein se adódik. Az igazi embert a mi szemünkben a szív kiválósága képviseli. Nos ebben a vonatkozásban is igazi kiválóság volt Drexler Béla, feltétlenül nagy ember, mert a vidám, gyöngéd, szerény jóság hordozója volt. Külön hivatásnak érezte a szeretni való szerelését és a rászorulónak megsegítését. El is prédátta nemes szivét, a szive is ölte meg és ő jól tudta, hogy hamar meg fogja ölni: a bajos kisebbségi életben a túlfeszített nemes szenvedélyek még a természet, ez imádóit nagy csoda részéről sem nyernek jutalmat: boldog és pihentető örökséget. Drexler jó szivével az utolsó percig megkapaszkodott az árva földben és bátran várta szolgá- I latában, hogy a halál ám hajítsa végre a

kész ítéletet, amelynek mindem részletével, szinte még időpontjával is tisztában volt. Az utolsó találkozás idején, pár hónappal ezelőtt megmondta, hogy a kis falujába vonul vissza, hogy még egy pár hétig, a halál előtt élvezze a kert és szántóföld rejtelmes szép üzeneteit. Mivel tisztelte az életet, mivel tisztelte magyarságának történeti jelentőségét, mivel tisztelte a halált, a magányban szembe fordulva vele mint igazi férfiú, igaz kisebbségi ember, igazi magyar, fölkészülten fogadta könyörtelen látogatását. Teljessé tette végén is az érdemes pálya egyszerű felségét, mikor meghagyta, hogy szinte észrevétlenül engedjük el a múlandóság országújára és tiszteljük meg az ő szellemében a halál zord egyszerűségét. Akik oly közel álltunk hozzá, mi elfojtjuk könnyeinket, de megőrizzük, szolgáljuk őszintén magasztos emlékezetét.

Drexler Béla éleírajza

Drexler Béla 1877 március 1-én szüle* tett Besztercebányán. Elemi és középiskolai tanulmányait Besztercebányán, végezte. Középiskolai tanulmányainak elvégzi&se után a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogi tanulmányait kitűnő eredménynyel végezte és egye Ierni éveinek bevégzése után a magyaróvár] gazdasági akadémiára iratkozott be, majd a földművelés- ügyi minisztériumban kapott elhelyezést, ahol nagy szorgalmával és kivételes tehetségével gyorsain' haladt elő a ranglétrán és pályatársait megelőzve, helyettes államtitkárrá nevezték ki.

1903-ban Drexler Bélát a marosvásár- helyl székelyföldi miniszteri kirendeltséghez osztották be, ahol életének uj szaka következett. Drexler Béla nyomban hozzálátott ahhoz), hogy az erdélyi magyar vidékek elhanyagolt mezőgazdasági kultúráját fejlessze. A kirendeltség vezetőjének távozása után Drexler Béla ezután önállóan vezette az egész Erdélyre-kiterjedő székelyföldi kirendeltséget. Az egyes vidékeken a ki rendelt síig fiókjait megszervezte és ezek a fiókok aztán gyakorlati tanáccsal és anyagi támogatóssal, az elhanyagolt magyar falvak szociális helyzetét és mezőgazdasági kultúráját nagymértékben emelte. Egymásután rendezte a különböző mezőgazdasági tanfolyamokat, amelyeken a legkiválóbb szakelőadók oktatták ki az elmaradott gazdaköizönsíéget a gazdálkodás helyes alapelvére és a belterjes gazdálkodásra. Különösen sokat tett a legelők feljavítása érdekében. A falvak népeit a gazdasági szakelőadók kivitték községeik határába és ott szemléltető módon mutatták be, hogy a legelőket hogy kell feljavítani, azokat hogy kell a pusztulástól megmenteni.

A kirendeltség vezetésének nagyvonalú munkája mellett hatalmas lendülettel vitte előre a szövetkezeti mozgalmat.

'Ezután tizenöt éven át volt igazgatósági tagja a Hitelszövetkezetnek és ez alatt az | idő alatt a szövetkezeti eszme terjesztése körül elérhetetlen érdemeket szerzett. Mint a Hangya Szövetkezet igazgatósági elnöke, állandóan figyelemmel kisérte és irányítottja ennek a nagyfoníosságu gazdasági szervezetnek munkáját és gyakorlati tanácsaival nagyban elősegítette fejlődését. Áldásos tevékenysége alatt úgy megszerette az erdélyi földet, hogy nem tudott tőle elszakadni, mert nagyon szerette. Mindenütt megjelent, ahol baj volt, tanácsaival elhárította az ellentéteket, segitelt embertársain és számtalan barátot szerzett. Nagyszivü ember volt és a szive vitte sirba. Szervi szívbaja az utóbbi években mind gyakrabban figyelmeztette arra, hogy a pihenés ideje elérkezett. Azonban a munka volt az éltető eleme és a figyelmeztetésre nemigen, hallgatott.

Utolsó napjai

A Hangja Szövetkezet ismeretes nagygyűlése után, ahol Drexler Béla nagy beszédben fejtette ki a szövetkezeti központ célkitűzéseit, fáradtan tért haza. Nagyon kifáradt s szervi szívbaja elhatalmasodott rajta. Már betegen tért haza szállására Nagyteremibe, ahová barátai, dr. Czakó József szanatóriumi igazgató és Hankó Béla belgyógyászt hívták ki. Az orvosok a legnagyobb nyugalmat ajánlották. Ám a munkához hozziászokott dolgozó ember betegágyán is szövetkezeti ügyekkel foglalkozott. 17-én a hajnali órákban orvosai értesítést kaptak, hogy a betegen újabb szívroham vett erőt. Nyomban kiszálltak Nagytereimbe, de már csak a beállott halált áMaipithatlák meg.

Temetése

Drexler Béla már életében hangoztatta barátai előtt, hogy anélkül akar örök nyu- galomra térni, hogy barátai ész re vennék. Végső akarataképen közöltté velük, hogy temetési időpontját ne közöljék, virágokat és koszorúkat ne helyezzenek ravatalára és a legnagyobb egyszerűségben és csendben temessék el. Végső akaratát természetesen tiszteletben tartják s igy a temetésen fián kívül csak néhány meghitt barátja 'lesz jelen. Holttestét Nagyteremiből Marosvásárhelyre szállítják, ahol- a luteránus egyház szertartása szerint helyezik majd örök nyugalomra.

Drexler Bélát fáradhatatlan közéleti munkássága terén az erdélyi magyarság részéről több megtiszteltetés érle. Azonkívül, hogy elnök-igazgatója volt a Hangyának, alapitó tagja a Gazdasági és Hitelszövetkezeteknek, élénk tevékenységet fejtett ki az Erdélyi Gazdasági Egyletben is,

Hirtelen és tragikus halála gyászba 'borította egész Erdély magyarságát, de különösképen nagy a mi veszteségünk, mert az Ellenzék rt. nemcsak elnök-igazgatóját veszítette el benne, hanem azt az atyai jóbarátot is, aki összeforrt vállalatunk minden egyes tagjával, s szeretettel és figyelemmel kisérte a vállalat működését.

Drexler Bélával az erdélyi magyar közélet egyik legtermékenyebb tevékenységű és legrokonszenvesebb egyénisége dőlt sirba. Halálát közvetlen hozzátartozóin kivül kiterjedt rokonsága, számtalan barátja és az erdélyi magyarság minden egyes tagja őszintén fájlalja és gyászolja.

„Virágok és ggászmenet nélkül temessenek“ volt Drexler Béla dr. utolsó akarata. Bizony-os, hogy ezt az akaratát rokon, barát és mindenki, aki Drexler Bélát ismerte, teljesíteni is fogja. Még utolsó akaratában is annak az embernek a típusa volt, aki minden cselekedetével kerülte a feltűnést és a liangoskodást. Ember, aki egész életében szerette a természetet és aki egy életen keresztül nem szűnt meg soha az emberekért dolgozni, most úgy döntött, hogy temetésén ne legyen virág és ne legyenek emberek. Miért? ö tudja, ő, aki már nincs többé, de aki egész életével példát mutatott mindazoknak, akik közéletben dolgoznak; nem han- goskodással, nem görögtüzes fénnyel, de csendes és igaz munkával kell fajtája szolgálatába állni.

A nagyteremi] udvarházban még egy-két napig égnek a gyertyák, még pislákol a fény egy koporsó körül, aztán kialszik, mert örök nyugalomra tér dr. Drexler Béla, az udvarház gazdája. A lángok kialvásával újból flenyfel enebb lesz kisebbségi éltünk. Kialudt vezető egyéniségeink egy-ik legfényesebb fáklyája és bizonyos, hogy lelki szemünk hosszú ideig nehezen szokik majd hozzá ahhoz a szürkülethez, amelyet ennek a fénynek a kialvása okozott. Emberrel, fénnjTel ismét szegényebbek lettünk. De erősebbek és gazdagabbak is egy gondolattól, mert egv olj-an ember hagyta ránk élete munkájával örökségét, amely örökség a munka diadala 'és a munka becsülete. S ahogy örökké gyászoljuk dr. Drexler Béla emlékét, épp úgy örökké szeretettel gondolunk arra az emberre, aki fenkölt és munkás egyéniségével példát mutatott nekünk a jövőre.

Bucurestiböl jelentik: Változó felhő* zet, enyhe, határozatlan irányú szél és emelkedő hőmérséklet mellett zlvata* ros, esős idő várható. A fővárosban ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet +26 fok.

1937 junius 17-én. (Rador) Berlin 174.95. Amszterdam 240.05, Newyork 436.50, London 215.475, Párig 19.43, Milano 23, Prága 152.22, Budapest 86.25, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 82.65, Bécs 73.70.

Nyitás junius 18. (Rador) Berlin 174.95. Amszterdam 239.95, Newyork 436.37, London 215.475, Paris 194.325, Milano 23, Prága 15.21, Budapest 86.25, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 82.75, Bécs 73.68.

íWBír