Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-17 / 135. szám
193 7 I u n I ii M I 7. » L r. r /v 7 r r tasiáíatu»<> Lindben h feleségének utinapíója , a művészek hazája Eredetiből átdolgozta: ORBAY ERZSÉBET XVI KÖZLEMÉNY .4 japán lélek sajátos megalkotott ság fit, a japán szem furata látószögét domborít ja ki az alábbi cikk. Azt a különös képességet, mely gondos aprúlékossúgyal tanulmányozza a dolgok felületét, de époly éleslátással ragul ja meg lényegüket is. Mely megkeresi a dolgok között fennálló azonosságot, kifejles.tj u metaforák művészetét és megtanít a szimbolumok titkaira_ iin Jen l*ipan művész Japánról szerzett százféle benyomásomon egyetlenegy, mint aranyfonál vonult keresztül, összefogta és álfonta .i többit. Tanulmányú ni szerettem volna és boncolgatni azt az (lottságukat, melyet a számtalan más kőül! legjobban csodáltain, sőt irigyeltem: I, hogy minden japánban egy művész él. iVih lségük mindenből kiviláglott, nemcsak a írni, eumok kéneseiben hanem a legegyszerűbb kimonóban, egyet len ecset vonásban, esős napokon az utcákon virító kék és piros papirernyökbery a legmindennapibb ételekben. Végigmentünk egy japán, utcán és megálltunk egy kis teaház eiölt. Követtük a bam- husznáddal szegélyezett ösvényt, mely a ház ajtajához vezetett. Méltóságteljes lassúsággal vonultam japán barátnőmmel a küszöbig, hol megjelent a teaház tulajdonosnője, ki térdre ereszkedve földre hajtotta előttünk fejét. Lehúzott cipőnket a lépcsőkön hagyva, harisnyában mentünk végig q ragyogó szalmaszönyegekket borított lépcsőkön a teaszalonig. Ez a szalon — szalmaszőnyegek a padlón és üvegfalak — üres volt és hűvös. Párnák elhintve mindenfelé, hogy r á te le pe d hes s ü n k. — A legelőkelőbb helyre ültelem önt — mondta a tulajdonosnő s a mozgatható falnak negyedik fülkéjéhez vezetett minket, melynek neve Tokonoma volt. A falon az évszaknak megfelelő festmények függtek, egyiknek cime .,Az év hét füve“ volt. Valóban, Japánban szebb a fii. mint a világ bármely más földjén, vagy ezt csak azért látjuk igy, mert a művész — mely minden japánban benne ól — egyébtől elvonatkoztatva különállóan mutatja be nekünk? Kicsi kék csészékben hozták a teát s a tenyerünkben kellett tartanunk tányér nélkül. A japán cseléd földig hajolt a szalon ajtajában, majd legyezővel kezében megállt mellettünk. A legyezőket kis virágok vagy fiiszálacskák díszítették. Párnáinkon ülve hallgattuk a levelek zi- 7egését. a parkban játszó gyermekek kiáltásait, kik hosszú bambuszbotjaikkal szitakötőket kergettek. — Ismeri-e a halott gyermekét sirató anya versét? — kérdezte japán barátnőm. Bánatosan kérdem én, Merre ment a kis vadász, Szitakötők után járó Kisfiam? Lementünk a parkba, cserepekbe ültetett krizantén.umok és kis fenyőmanók sorfala között. Egy asszony alkudozott <a kertésszel, \alamely futónövény felett, mely akkora volt, mint a fél ujjam s melyet miniatűr japán kertjében akart elültetni. Felfuttatni a sziklára, mely akkora volt, mint egy kavics lányérnagyságu kertjében. Valósággal megdöbbentem azon, hogy a japánok hogyan tudják értékelni a természetnek minden kicsi darabját. Talán azért van ez, mert színpadi díszletekhez hasonlóan nagyhatású országukban a hegyek sziik- reszabják a láthatárukat és csak egészen közelről engedik nézni a dolgokat? Vagy talán országuk furcsa, de gyönyörűséges köde tanítja őket igy látni, mikor közvetlen közelben aláereszkedik és egyetlen fenyő hij- jával a világegyetem többi részét elzárja szemük elől? Vagy lehet, hogy a japánok, akik századokon át apró papirházacskák- ban laktak, külön ábécéjét, sajátos nyelvét tanulták meg a természetnek, melynek tudásából a mj téglából épült felhőkarcolóink mindörökre számkivetnek minket? Vagy talán egész egyszerűen ők művészek: máskép és igazabban látják 0 dolgokat, mint mi? Felhengeritett képek a múzeumban Múzeumaik egyikében jártunk. Barátunk, az udvarias jaipán, lecsavart egy felhengeritett képet és falra akasztotta. Akvarell volt. A kép balsarkában felborzolt tollú ázott madárka húzódott meg, egy kis bokor virágzó fii vön. A kép többi része üres volt és én éreztem, hogy fontosabbik része ez az üres rész — mint ahogy a társalgásban beállott csend, néha megsemmisíti a szavak erejét, vagy ahogy a csillagok fényét elhomályosítja. az éjszaka sötétjének titokzatos jelentősége. De azon kívül, hogy a kép madara és fiiszálacskája összetörtek az üres rész jelentőségének súlya alatt, ugyanakkor épp ez az üresség adta meg igazi értéküket A térben összeszűkülve tisztán és tündökletesen dóm borodott ki hatásuk, az őket körülvevő némaságban. Lehet, hogy igy vannak a japánok a természettel, legparányibb mozzanatait, a pusztaság öléből emelik ki és ezáltal növelik nagyszabásúvá. Az az intelligencia, mely felfokozza a legkisebb részletek jelentőségét, mindennapi műveleteikben is megnyilvánult. A szépség és finomság, mely életükből kisugárzott, log- érdekesebben a tea szertartásában mutatkozott. A teázás szertartása A Ica szertartásos felszolgálását esztétikai rítusnak is nevezhetnénk. A mindennapi életben elrejtüzködö szépség és művészet érvényesítését hangsúlyozta a gyakorlat. Szükségesnek tartja, hogy a nap lüktető izgalmaitól, vibráló idegességétől időről-időre elvonja az embert, valamely nyugodt egy szerű helyre, kis számú barátok társaságába, hogy elmélkedésre kény szeri lse é.s meg- igé/./e Öt a csend szépségével. A szellem IVI frissül lésének ez ünnepe után a gyermek tiszta szemével tér a résztvevő vissza a világba. A muzeum igazgatója megmutatott nekem egy régi teaházat, mely a tea ünnepélyének szol gála Iában állt most is. Nyár vége volt. A halott levelekről hideg eső pergelt le, a dombokat köd rejtette el. Azon napok egyike, melyen a hőmérséklet hirtelen változása megállítja az idő folyásút s az. idényre rácáfoló nap megtöri annak egyhangú menetét, megszakítja éle If oly tatásának rendjét. Olyan nap volt ez, mely ezer lappangó kérdési hozott felszínre, nagyszerűen alkalmas volt az elmélyülésre — a tea ünnepére. A teaház felé vezető utón alacsony ágak simogatták arcunkat s a róluk lecsepegö eső végigkopogott papi rer nyűinken. — A teaház — magyarázta kísérőnk — mindig távolabb áll, mint a lakóház Menedékhelynek kell lennie, messze a gondoktól terheli éleitől. Az ösvényt zöld molia fedte és lehullott falevelek. Egy kerítéshez értünk, melyet le- tőcske fedett s pad állott elölte — Itt kell várniok a vendégeknek, mig megjelenik a ház iirnüje. A lea ünnepén so ha sincs ötnél több meghívóit, soha! Kitűnő szám — gondoltam — ötnél több ember már tömeg s .1 tömeggel pedig nem kényelmes gondolataim megértése és kicserélésére. 4 i japan liewi — Mikor aztán a háziaszony készen van, a vendégek beléphetnek a kertbe. A kert nem felelt meg a mi elképzeléseinknek. Nem díszítették elegáns virággrupok. csak egyszerű bambusznádbokrok, miniatűr fenyők és egy régi kőből faragott lámpa. És bár minden fa. minden kavics a leggondosabb összeválogatásban helyezkedett el egymás mellett, az együttes keresett egyszerűsége, emberkéz által nem érintett, át nem alakított természetnek szépségébe öltöztette a kis parkot. Az ember ez erdő szivében érezte itt magát. — Az ut kavicsait rendszeresen öntözik — folytatta az igazgató — és egyenként válogatták össze. A víznek nem szabad felszáradnia róluk, de nagyon megáztatni sem lehet őket. Olyanoknak kell lenniök, mint a frissen hámozott körtének. A kövek olyan egyenlőtlenül voltak lehelyezve, hogy csak vigyázva lehetett járni rajtuk. így kényszerűen meg kellett bámulni szépségüket. Kísérőnk régi kőkút előtt állott meg. — Nézze csak, a moha kívül érintetlen, belül azonban a kút tisztára van kefélve, minthogy a tisztaság a szépség kisérőtársa. A vendégeknek e kutnál kell megállaniok és előkésziilniök 0 házra való belépésre. — A kút kávájára tették le régen szab- lyáitkat a harcosok, mert a teaház a béke háza. A meghívottnak mindent kivii! kell hagynia, rangját, vagyonát, büszkeségét (hirtelen letettem napernyőmet). A tea ház a japán épitömüvészetnek sajátos alkotása volt. Alacsony földszintes szalma tetejű, gerendás és paplrfalu. — Az ajtó alacsony, — folytatta a vezetőnk a küszöbre térdelve. Térden állva lép be a vendég tisztelettel és alázattal. Bent pedig.. . Letérdeltünk a szőnyegboritotta padlóra. A teaszoba nem kőből és téglából épült, mert a kő és tégla a börtön szimbólumai. A fal nem válaszfal a vendég és a természet között, hanem menhely a természet ölében. (A madarak énekét áthallottam a papiefalakon.) A szoba ablakai nem egyenlően magasak, mert a változatosság éppoly feltétele a szépségnek, mint a rend. Kitűnő anyagból készült a házacska, de végtelen egyszerűség benyomását kelti. S bár a szoba nem az önök értelmezése szerint diszitett, mindig található benne valami ritka szépségű miiér- ték. Vagy egy gyönyörű versel tartalmazó papírtekercset függeszt falra a házigazda, vagy valamely hires mester festményéi. Esetleg egy csodálatosan elrendezeti virágcsokrot csupán. A falon egy lomb árnyéka remegett: — És mialatt a házigazda a teát készíti, a vendégek a szépségek csodálatába merülnek, mert egy levél megrendülésében, egy versben, vagy kibuggyanó vizcseppban örök szépség zeng. — Majd a lélek és test felsőbbrendü harmóniájában a vendégek kezükbe veszik a teáscsészéket. Megcsodálják a csésze alakjának görbületét, anyagának szépségét s a tea mesterének kellemes szavaira gondolnak, vágj* pedig még tovább menve, elelmélkednek a tea szétfoszló párája mellett az élet múlandó voltáról... (Folytatjuk.) LEHANGOLT, ÉTVÁGYTALAN EMBEREK igyanak reggel felkeléskor egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüvizet mert ez rendbehozza a gyomor és a belek működését ;■ megsza- bcöicja az emésztőcsatornát «■ felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvosok ajánlják. EGY NAGY NÉP KALANDOKBAN ÉS FORDULATOKBAN GAZDAG ÉLETRAJZA 500 OLDAL ÁRA: 211 LEJ! ATHENAEUM MAU801S Rajz- és kézimunka kiállítás a kolozsvári református kollégiumban GLUJ-KOLOZSVÁR, juniu* lő A gyerekes /ülök i-gyik legnehezebb kx - dése a tanitlatá«. Érthető is ez az aggá) hisz az elliely/.kedési lehetö-.égek száma oly mmiimális, különösen az éntel miségi pályákon, hogy t.e'ljeson reménytelennek átszik p ma még gimnazista ifjúságunk jövője Es mégsem elkeserítő a helyzet Nem, mert * középiskolájuk vezetősége In-látta, hogy .1/ életlehetőségek csak ipari, kereskedelmi és gazdasági terű leb-kein kínálkoznak kisebbségi sorsunkban. Éppen ezért már jóelőre ebbe az irányba igyekszik terelni a növendékek figyelmét és lehetőségek szerint á - landóan szem előtt tartja ainnak a helyes elvnek gyakorlalti megvalósítását, hogy a növendékek már az iskola padjai között reál san szembenézhessenek azzal a munkával, amely négy giminázium elvégzése után az életben várja ők el. Különösen a szülőknek kell nagyon ma-g- szívlelniük középiskoláinknak ezt a nevelési módszeréi. Ma, amikor az ipari vagy kereskedelmi pályákra lépő ifjúságnak is nehéz akadályokkal kell megküzdeniük, szinte nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az. előnyt, amelyet a legalább is négy gimnázium elvégzése nyújt. De üdvös és kívánatos dolog lenne, hogy már érjünk oda bel áfásunkkal, hogy a felsőbb osztályokat végzett, érettségit telt iparosok, kereskedők és gazdálkodók legyenek kisebbségi társadalmunkban. Annál is inkább, mert még ezek azok a területek, amelyeken a jövőben még életlehetőségek mutatkoznak számunkra. A kézimunka és rajzkiáilátáson láttuk kétségtelen bizonyiilékát anmak a tudatos gyakorlati nevelésnek, amelyik a református kollégiumban folyik. Az alsó négy osztály tanulói által készített kézimunkák és rajzok zsúfolásig töltötték meg az egyik tágas lanTrmet. Az első osztályosok papíranyagból ,1 legkülönfélébb díszítéseket állították elő a színek és árnyalatok pompás harmóniájában. A gyermeki fantázia ezerféle megnyilatkozását -láthattuk a kézimunkafüzetekben, amelyek lapjain úgy tűntek föl a kivágott alakok, mint egy mese élénk figurái. A második osztály kartonmunkát végzett. Nagyszerű dobozokat csináltak. És könyveket kötöttek igen ízlésesen A harmadik osztály agyagban dolgozott. Domborművűkkel, tájképekkel, relief es térképekkel szerepelt a kiállításom. De láthattunk tisztán gyakorlati, hasznos tárgyakat is különböző gipsz munkákban. A negyedikeseknek a f.a nyújtotta a nyersanyagot. A legnagyobb kézügyességre valló fimom lombfiirészmunkáktól a kemény és kényelmes parkj pádig valamennyi kiállított tárgyat a gondosság és ügyesség jelie- rnezte. A 'kézimunkák iá MM ás értékéért Fer- ghete Traján tanárt illeti elismerés. De semmivel sem marad el a rajz és festménytárlat sem. Deák István nagyszerű pedagógiai módszeréve] olyam szép eredményeket ért el tanítványai között, hogy a kiállítás n:vója a legtávolabb menő követelményeiket is kielégíti. Láttunk olyan rajzokaí jés festményeket, amelyek művészi kidolgozásukkal határozott tehetséget árultak el s reményekre jogosítanak. Általában úgy a kézimunka, mint a rajz és festménykáillitás gyönyört, élvezetet jelentett annak a nagyszámú közönségnek, amelyik végignézte. A kollégium imíernátusában az elemisták kézimunka és rajzkiáHitását lehet megtekinteni. (—) TÉNEIE Kanható az Ellenzék könyvosztályában. Vidékre is azonnal szállítjuk ! ! Eszményi nyaralás Holland Iában Az amszterdami egyetem 61 -ik évfolyamának alkalmával jumius 23-tól julius S-ig, nagyszabású nyári tanfolyamot rendez az összes hollandiai és az utrechti nemzetközi diákegyesület bevonásával, az Akadémiai Tanács védelme alatt holland, francia, német és angol nyelvem. Ingyen vizűm, féláru vasúti jegy, kétheti teljes ellátás 50 holland forint. Az előadásokat versenyek, filmelőadások, kirándulások, estélyek, ünnepségek továbbá egyéb szórakozási és sportolási alkalmak fogják kiegészíteni. Jelentkezési határidő junius 19. Bővebb felvilágosítással szolgál 'és jelentkezni lehet az amszterdami Nyári Egyetem romániai megbízottjánál, Csiszér Alajos titkárnál (ny. e, hallgató), Cluj. Piaţa Unirii 29. Palatul Bánffy. KffligvszcKZâcid: Windsor Edward side Basil Maimé, a kitűnő ango-1 iró, megragadó elevenséggel állatja elénk a trónörökösnek és királynak vergődését a trón és szerelem közölt. A beavatott intim színeivel mutatja meg a magánember elvonult éleiét. 119 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, C’uj, Piaţa Urnirii.
