Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-15 / 133. szám

I 195 7 június IS. tozimk, csak egyre gondoljunk: acélozzuk meg elhatározásunkat s szüntelenül dolgoz­zunk ennek a tartontdnynak iérdekében. Mé­lyítsük ki a munkát a történelmi igazságta­lanságok jóvátétele végett úgy, hogy a ,,Bol­B'tZB N'X wn dog Erdélyé ről Írjon majd a krónikás őfel­sége uralkodásáról szóló könyvében. Éljen a király! Éljen Mihály nagyvajda! Éljen <*■ Dinasztia! — végezte beszédét Tcrtarescu mi­niszterelnök. Ölei sége Táloszoi I A miniszterelnök szavait tomboló éljenzés követi, majd ismét őfelsége emelkedik szó­lásra iés meghat ottan mond köszönetéi azért, Jhogy az egyetem bölcsészeti fakultása disz- doktorrá avatta. — Nem szóval, de tettel próbálom majd megköszönni a kolozsvári egyetemnek ezt az örömöt és megtiszteltetést — mondta az uralkodó. — Most van negyedévszáza­da annak, hogy hittel telten népemért munkához láttam olyan téren, melyet sen­ki sem értékelt. Az Erdély egyeteme által adott diszdoktorátus annak bizonyítéka, hogy gyümölcsöző volt munkásságom. Nem mondhatom, hogy hiányoztak az akadályok. Sok megnemértéssel kellett •megküzdenem, de az ifjúságba vetett bizal­mam munkatársaimmal együtt győzelemre vezetett. Ismét beigazolódott az írás sza­va: „A hit győzelmet jelent!“ — Nem mindjárt első nap találtam meg a, népem kulturális színvonalának emelé­séhez vezető utat. Tanoncévek is voltak, tanulmányok évei következtek, míg az if­júság nevelésében elértünk a helyes útra. őfelsége beszéde továbhi során rámutat a ,..Fundaţia Principele Carol“ alap jelentősé­gére. A községek értékét méltatja azzal, bogy a falu legtisztább forrása a nacionalizmus­nak. Ez azonban nem jelenti azt, bogy a tanítás az elemi iskolai oktatás befejeztével megszakadjon, őfelsége támogatni óhajtja a román szellemből fakadó összes értékeket azzal a feltétellel, hogy kulturális téren lát­ható eredmény legyen. A kultúra a naciona­lizmus lényeges alkotó része, mely öröklétet biztosit. Az uralkodó végül megismétli Ígéretét: min­dent megtesz a román kultúra emelésére. őfelsége hermelinnel díszített tógában fo­gadja az ünneplést. Befejezéshez ért a dls'Z- dokt or ráavat ás programja. Erdély hódolata következik. Nicolae Bálán lés I. Nicutescu metropoli'ták, valamint dr. Iuliu Moldcvea- nu, az ,,Astra“ elnöke fejezik ki Erdély ne­vében hódolatukat. k. i. Az ei>éd .'Ezután dísze béd következett az akadémiai otthonban. A szükkörü diszebéden ott lát­tuk a románság kimagasló személyiségein hívül Vásárhelyi János református, Boros György unitárius püspököket, dr. Kristóf György egyetemi tanárt, báró Bothmer ma­gyar konzult és a diplomáciai kar több tag­ját. Az ebéd után őfelsége a sporttelepre haj­tatott, ahoi] megtekintette az ifjúság sport- mutatványait, a sporttelepen történtekről az alábbi tudósításunk számol be: Fesíüi ruhában ezrek és ezrek káSziStfl az airalSíodé megjelenik a sp©s,üelepeMí Délután 3 óra '50 perc. A városi sporttelep feliobogózvai. Feldisziilve, zöld gályákká! fel- ékesitve várja a királyt. Színes néptömeg hullámzik a kanyargóknál, halk vezénysza­vak hallatszanak: a vezetőik, most végzik az utolsó simításokat, most adják ki az utolsó utasít ásókat a környék falviadból bejött nép­tömegnek, amely festői népviseletben jelent meg .ez ünnepélyes alkalomra. A tribünön tető-fókán áll. az izgalom. Ál­landóan sípjelek hasítanak bele a levegőbe és az összegyűlt népsiereg minden percben várja, hogy megszólaljanak őfelsége a ki­rály érkezését jelentő harsonák. Négy kato­na áll szemben a tribünnel, kezükben zász­lós ezüst kürt, a zászlón a dinasztia címere. Autók érkeznek és feltűnik bennük szürke zsakettben pop Valér és Inculet miniszte­rek. íRekkenő & meleg. A sportpályát szegé­lyező árnyas bokrok alá húzódnak a falu­siak, szines tömegükből kilátszanak a had­sereg egészségügyi kirendeltségének hoTd- ágyai. Szükség is van az egészségügyi kato­nákra, a harmincöt fokos melegben többen hőgutát is kaptak. (Pont négy óra s a; tribün már csaknem •megtelt, katonatiszti egyenruhák pompáz­nak, rendjelek csillognak és felsorakozik Kolozsvár előkelő ;román társadalmának fé­nyes hölgy-koszorúja. Lezárják -a nagykaput is: már csak a királyi autó és kísérete jöhet be a sporttelepre. Épp annyi idő van még, hogy felsorakoz­zék a földművesekből álló ötszáz tagú kó­rus és felharsannak a királyi heroldok har­sonái: jöin a király! A nagykapu megnyílik és méltóságteljesen begördül egy hatalmas kék&zimi Hispano-Suiza. A ragyogó nap­fényben két fehér egyenruha vakit, őfel­ségéé és Urdereanu ezredes udvari rnar- sa'lilé. A tribün közönsége mintegy vezény­szóm feláll és felemelt karral üdvözli az ország királyát, aki hasontóképen fogadja az üdvözlést. Őfelsége kíséretében megjelent a kormány számos tagja Ta'tárescu minisz­terelnök és Inculet miniszterekkel az élén, ott láttuk dr. Hatieganu Iuliu és dr. Tătaru Coriolan egyetemi professzorokat, a király­nap főrendezőit. Őfelsége hegyet foglat a testőrökkel kö- írülvett királyi páholyban, amelyet bíbor- szőnyeg borit, ötszáz torokból harsain fel egyszerre az országőr üdvözlet: Egészségeit! Két üdvözlő dal elhangzása után kétezer or- ■szágőr áll feli az arénában és egy tizenegy éves parancsnok vezényletére tornászni kezd. Az egyes tornagytakorlaloik között 'tízszer százméteres staféta folyt, melynek izgalmas futamain láthatólag jól mulatott a király. Sziinpompás jelenet következett ezután: mintegy 400 'leány, tarka nemzeti viseletben román nemzeti táncokat adott elő. őfelsé­gét nagyon érdekelhette a nagyszerű tömeg­hatást kiváltó tánc, mert magához kérette páholyába Haitigeanu Iuliut, a strájer-ország- mozgailom egyik vezetőjét, akivel hosszasan elbeszélgetett. A sporttelepi ünnepségeknek kétségkívül a legszebb müsonszáma az ezer földműves láncoló pár által előadott ritmikus gyakor­latok és ünnepi táncok voltak. A nagyszerű látványt lelkesen megtapsolták. A sporttelepi programnak ezzel vége is szakadt és őfelsége a közönség és az isko­lák növendékeinek lelkes ovációjától kisér­ve elhagyta a sporttelepet. Délután öt órakor Őfelsége visszatérve a sporttelepről, a kormány tagjai és az egye­tem tanárainak kisérésében meglátogatta a néprajzi múzeumot. Vuia Romulus egyete­mi tanár, a muzeum igazgatója üdvözölte őfelségét és azután végigvezette az uralko­dót ia muzeum termein. Fél hat órakor Őfel­sége Urdereanu udvari marsall, a királyi szárnysegédek, Tătărescu miniszterelnök és a kormány tagjai, valamint Stefanescu- Goanga rektor kíséretében a régiségtant in­tézet és a Gioflec képtár felavatására ment. Az uralkodót itt T. Nauru, Teodorescu, Dai- covici, Panaitescu és Sexlil Puscariu pro­fesszorok fogadták. Naum professzor tartott üdvözlő beszédet. •Délután hat órakor őfelsége résztvett a Román Történeti Intézet felavatásán, ahol az uralkodót Lapedatu és Lupas professzo­rok, az intézet vezetői fogadták. Lupas pro­fesszor itt üdvözölte az uralkodói. őfelsége végigment az intézet termeim, majd megelégedését fejezte ki Lapedatu és Lupas professzoroknak. Fél hat órakor őfelsége résztvett a? uj növénytani intézet felavatásán, ahol az ural­kodót elkísérték a kormány tagjai és az egyetem tanárai. Az intézet fogadó termé­ben Borza professzor üdvözölte őfelségét és a következő beszédet mondotta: FF a. r r ­ilyen szé fogakat" szerez önnek az Odof fogpép. Az Qdof fogpép fogainak legjobb fenntartója, emellett üdít és frissít. Az Odói fogpép éppen a forró évszakban kitűnő szer a ki­fáradás és kimerülés ellen. 9lz Gdől fogpép-fa naponként használjuk- megőrzi fogainak épségét és széppé teszi okét Felség, Szivünkben a hála érzésével és mélysé­ges megillétődéssei üdvözlöm Felségedet inast, amikor harmadszor tekinti meg in­tézetünket, mely Felséged védelme alatt kapott szárnyra és fejlődött ki, mig elérte mostani fejlettségét. A mai kész múzeu­munk felmérhetetlen tudományos kincset rejt magában, mely a román növénytan- tudósok egész gazdag gyűjtését és kutatá­sainak eredményét magába öleli. E nem«s és nagyjelentőségű tudományos munkát nem végezhetnek, ha nem éreznők ma­gunkon Felséged meleg és állandó érdek­lődését, mellyel minden alkotó munkál ki­sér. Felséged védelme a legértékesebb ösz­tönző erő, mellyel tudományos intézet di­csekedhetik. Ezért kérjük a Gonuivselé.st, védje Felségedet és a Felséges uralkodó- házait, a román tudomány dicsőségére, az ország és intézményeinek virágzására. Isten hozta Felségedet! őfelsége végigment a növény.a'ci intézet termein, megtekintette a herbáriumot, maid az intézet terraiszán megpiheni. A terraszon uzsonnát szolgál bak fel Ófelsége és kísérete részére. Uzsonna közben az uralkodó hosz- szasan elbeszélgetett Bálán Nicolae érsekkel. II. Károly király meglátogatta ezután az Avram Iiancu Diákotthont, ahol Stefanescu- Goanga rektor, államtitkár vezette, majd a Motilor-utcai Diáklány-Otthonban tett láto­gatást'. Öle! sésje laosszasaiii eSIseszéigefeii <!?_ Szász Páli. Este kilenc órakor az uj egyetemi épület halijában Anghelescu közoktatásügyi minisz­ter bankettet adott Őfelsége tiszteletére. A megjelent számos román előkelőségen és diplomáciai képviseleteken kívül a magyar­ság részéről Vásárhelyi János református és Boros György unitárius püspökök, Márton Áron kolozsvári plébános-kanonok, dr. S:ász Pál, az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöke vol­tak jelen. Anghelescu dr. közoktatásügyi miniszter köszöntőjében rámutatott arra, hogy az er­délyi román kultúra mennyit fejlődött az utóbbi bét év leforgása alatt s ez kizárólag őfelsége II. Károly király magas támogatá­sának köszönhető, őfelsége rendkívül meg­kapó szavakkal válaszolt a miniszter beszé­dére és azt fejtegette, hogy az erdélyi ro­mán nemzedék úgy a múltban, mint a je­lenben megtette hazája iránti kötelességét és az a szent meggyőződése, hogy a jövőben az uj nemzedék tudni fogja mi a kötelessé­ge népével és hazájával szemben. — Az a meleg szeretet, mellyel engem úgy a Kolozsvárra jött erdélyi földművesek, valamint Erdély szellemi élete fogadott, a lehető legjobb benyomást kellette és csak arra ösztökélhet, hogy tovább folytassam és tovább folytassuk az állam teljes konszoli­dációját célzó munkát. A király beszédét percekig tartó éljenzés és taps követte, majd kíséretével, a kor­mány tagjaival és a többi előkelőségekkel az. egyik emeleti szalonba vonult. Az erkélyről végighallgatta az egyetemi énekkar gyönyö­rű szerenádját, majd kezdetét vette a fogad­tatás. Elsőnek Popa strajerparancsnokot szólí­totta meg, akivel elbeszélgetett. Majd Vaida- Voevod volt miniszterelnököt tüntette ki megszólításával, akivel egyébként úgy az ebéd, mint az esti bankett tartama alatt ál­landóan beszélgetett. Aztán sorra kezet fo­gott a közéleti tényezőkkel, a kon.zuli kar­hoz érkezive bemutatták br. Bothmer Károly magyar konzult, akivel melegen kezet szorí­tott. Majd hasonló módon találkozott Vásár­helyi János és Boros György püspökökkel, továbbá Márton Áron kanonokkal. Dr. Srósz Pálhoz, az EGE elnökéhez ér­kezve Stefanescu-Goenga közoktatásügyi ál­lamtitkár.rektor bemutatta őfelségének. Eb­ben a pillanatban lépett oda Tatarescu mi­niszterelnök és szintén külön bem utat ta az Erdélyi Gazdasági Egylet elnökét. őfelsége a jelenlevők általános érdeklődé­se közepette o cercle^megszólitásokat és beszélgetéseket jóval fölülmúló ideig tün­tette ki megszólitásával dr. Szász Pált Már a program befejezéshez közeledett és az udvari főméltóságok indulásra készen vár­tak, de a király hosszabb ideig érdeklődött a magyar gazda társadalom kérdései felől és megigérte magas támogatását az EGE részére Ezután őfelsége elbúcsúzott és pontosan éjjel tizenkét órakor az állomásra hajtatott. A fogadtatás ideje alatt e sorok Írójának alkalma volt a kormány néhány kiemelkedő tagjával beszélni. Pop Valér kereskedelmi és iparügyi mi­niszter a féltett kérdésekre a következőket válaszolta: — Rövidesen megkezdjük a Budapesten félbeszakadt román—magyar kereskedelmi tárgyalások folytaiását és meggyőzői!esem, hogy a legteljesebb egyetértésben fogjuk azokat befejezni. — A kartell törvény végrehajtása megkez­dődött, eddig nyolcvanhat kartellt jelentet­tek be. Közvetlenül a szomszédban áll Tătărescu miniszterelnök, amikor azt a kérdést tettük fel, hogy vájjon a kormány mikor válaszol Darányi magyar miniszterelnöknek a dunai kérdésben és a kisantenttal kapcsolatos nyi­latkozatára. — Antonescu külügyminiszter ur fog vála­szolni. Cancicov pénzügyminiszter arra a meg­jegyzésünkre, hogy az adókivetések körül súlyos panaszok merültek fel, hiszen általá­ban emelték az adókat, az alábbi meglepő kijelentést tette: — Vannak jó és rossz adófizetők, az utób­biakat köteleznünk kell arra, hogy teljesít­sék az állam iránti kötelességeiket. Ugyancsak itt Írjuk meg, hogy a déli szü- kebbkörii akadémiai ebéden magyar részről résztvettek Vásárhelyi János és Boros György püspökök is. d. b.

Next

/
Thumbnails
Contents