Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-14 / 108. szám

193 7 május 14. ELLENZÉK Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE te MÁTRÁI JÁNOS. ..............«111111 vzammuKom gşm wtmm A helyi román iparotok és kereskedők ütivözlik Pop Vaier iö.wény- tervezetíét CLUJ-KOLOZSVÁR, május hó. A közelmúltban tartotta meg közgyű­lését a helyi Román Kereskedők, Iparo­sok és Iparossegédek Egyesülete Faroa- sanu Andrei elnöklete alatt. Farcasanu Andrei elnöki megnyitójában a román kereskedők és iparosok elnyomásáról panaszkodott és azt állította, hogy az „idegenek“ titkos gazdasági szerve­zeteket alakítottak abból a célból, hogy a román munka elsődlegességét lefokozzák és hogy privilégizált hely­zetet teremtsenek. Éppen ezért nagy örömmel és lelkese­déssel üdvözölte Pop Valér miniszter készülő törvénytervezetét, amely a nem­zeti munka védelmét szabályozza. A gyűlésen felszólaltak dr. Valér Moldo­van, dr. Hetco Aurél, akiknek felszóla­lása után határozati javaslatot fogadtak el, amely elismerésüket fejezték ki Pop Veder miniszternek azért,, hogy a román elemnek az iparban és kereskedelemben való megsegítéséről gondoskodott. A gyűlés üdvözlő táviratot küldött őfelsé­gének és Stellán Popescu szerkesztőnek. Itt Írjuk meg felkérésre, hogy a ro­mán kereskedők ebben az egyesületben csak két taggal vannak képviselve, mert a két kereskedő kivételével az összes román kereskedők Pop Petre elnöklete alatt önálló szervezetet alapitottak, amelynek célkitűzése nem azonos a Far­casanu Andrei elnöklete alatt működő egyesülettel. A nagyváradi órás es Chszerész iparosok naíuiuítiése Oradea-Nagyvárad május hó; A közelmúltban a nagyváradi órások és ékszerészek csoportja nagy érdeklő­dés mellett tartotta meg évi közgyűlését. A tárgysorozat kiemelkedő pontja volt a nemes fémekről szóló törvénytervezet­nek a megvitatása s az ezzel kapcsola­tos állásfoglalás. A közgyűlés aggoda­lommal konstatálta, hogy amennyiben a tervezet törvény erőre emelkedik, úgy az alkalmas lesz arra, hogy az órás és ékszerész ipart a pusztulás fenyegető örvényébe hajtsa. A törvénytervezet sze­rint, ha az iparos alkalmazottja valami­lyen illegális cselekményt követ el, ezért az iparosnak kell viselnie a legsúlyo­sabb szankciókat. Hogy egy igen egy­szerű példát vegyünk: ha az iparos ta­nulója tisztességtelen utón nemesfémhe2 jut és azt eladja, ezért minden további nélkül az iparost tesziik felelőssé, még­pedig olyan súlyos mértékben, hogy en­nek következtében iparát is bevonhat* ják. Foglalkozott a közgyűlés a nemesfé­mek hitelesítési dijának tervbevett fel­emelésével, amelynek megvalósítása ese­tén az iparág igen súlyos megpróbál­tatásoknak volna kitéve. Ma a lehetet­lenül gyenge üzletmenet mellett, amikor a nagyközönségnek a legnélkülözhetet­lenebb közszükségleti cikkekre is igen nehezen telik. A cipesziparosok szindikátusának nyári ki­rándulásai. A Cluj*..kolozsvárii cipésziparo- sok szindikátusa nemcsak a szakma terén működik eredményesen, hanem a mindenna­pi gondterhes küzdelmek közt arra 1$ gon­dol, hogy tagjait és hozzátartozói' egy ki« szórakozásiban részesítse. A vezetőség Pop Jonel elnök vezetésével elhatározta, hogy egész nyáron át kirándulásokat fognak ren­dezni. Az első ilyen kellemes erdei kirándu­lást vasárnap tartották meg a Hója erdőben, A k.rándulás kitünően sikerült, melyen na­gyon sokan vettek részt és ami a fő, kitü­nően mulattak és egy napra elfeledtek adót, végrehajtó; és minden drágaságot. Országos tiltakozás léstül a munkaköri vak becserélést illetékének felemelése első CLUJ—KOLOZSVÁR, május hó. Az iparügyi miniszter a munkakama­rákhoz és a munkaügyi felügyelőségek­hez uj rendeletet küldött, amely az uj munkakönyvek és mesterkönyvek ki­adását szabályozza. Ez a rendelet kap­csolatos az iparos vizsgákat elrendelő intézkedésekkel. Az uj rendelet súlyosan érinti az iparostársadalmat, mert a könyvek kiadását illetékhez kötik s ezek az illetékek aránytalanul nagyobbak a régieknél. Az uj miniszteri rendelet ér­CLUJ-KOLOZSVÁR, május hó. Városunk iparos társadalmának egyik legfontosabb problémája került most megoldásra. Ismeretes, hogy a munka­kamarák megalakítása után az ipartes­tületek önkormányzatát felfüggesztették és a testület tulajdonában levő székház a munkakamara birtokába ment át. Csakhogy az ipartestületet közel egy­millió lej kölcsön terhelte és ezért a hi­telezők a székhazat el akarták árverez- tetni. A legutolsó pillanatban azonban ezt a tervet sikerült meghiúsítani. Draso- veanu Petre a kolozsvári munkakamara ipari szakosztályának a lein őke terveze­tet doLgozott ki, melynek értelmében a munkakamara székházára még egy emeletet építene és az egész épületet tiz évre venné bérbe. Tíz év eltelte után az épület ismét az iparosok tulajdonába CLUJ-KOLOZSVÁR, május hó. Hirt adtunk már arról, hogy a ko­lozsvári munkakamara a párisi világki­állításra tiz munkást, tiz magántisztvi­selőt és tiz kisiparost fog kiküldeni. Erre a célra költségvetésében 200.000 lejt vett fel. Eredetileg az volt a terv, hogy a munkakamara külön szervezi meg ta* nulmányi kirándulását.'Most azonban ez a terv módosult annyiban, bogy az iparkamara is részt akar venni a párisi világkiállításon. Tárgyalások indultak meg. éppen ezért a munkakamiara és iparkamara között, hogy a kirán­dulást együttesen szervezzék meg. — Az iparkamara nem küld tagokat, leimében azoknak az iparosoknak, akik igazolni tudják, hogy tiz évvel ezelőtt szabadultak fel és öt éven át műhelyt vezettek, joguk van a mesterkönyv el­nyeréséhez, de csak abban az esetben, ha előbb 450 lej illetéket lefizetnek. Ha­sonlóan magas illetéket állapított meg a miniszteri rendelet az uj iparengedélyek kiadásánál is. Országos mozgalom in­dult meg ebben az irányban, hogy a mi­nisztert e sérelmes rendelkezés visszavo­nására rábírják. menne át. Ezt a tervet a munkakamara másik két alosztálya és az összes iparos szervezetek magukévá tették. Dr. Chirila Victor munkakamarai el­nök a tervezetet a napokban bemu­tatta Cunescu munkaügyi államtitkár­nak, aki azt magáévá telte és jóvá­hagyta. A kormány hozzájárulása kö­vetkeztében most már a végleges meg­oldás sem késik, miután az anyagi fedezet erre a célra már megvan. A munkakamara ugyanis megkapta a volt tímár ipartársulat tulajdonátképező ingatlant, amelyen egy vizi malom is áll. Ezt a malmot a mult héten tartott árverésen a vizüzem egy félmillió lejért megvette. A megmaradó ingatlanrészt a közeljövőben parcellázzák, áruba bo­csátják és a befolyó vételárból a szék­házra felépitik a már tervbe vett máso­dik emeletet. csupán azokat az iparosokat és kereske­dőket, akik a kiállításra való részvétel­re saját költségükön önként jelentkez­nek. Szó van arról, hogy városunkból egy száztagú csoport indul a kiállításra, miután a kamara vezetőségének sike­rült a CFR vasutigazgatöságtój erre a célra nagyobb utazási kedvezményt kieszközölnie. Nincs kizárva azonban, hogy a munka- kamara párisi kirándulását a munka- kamarák központja szervezi meg és eb­ben az esetben a kirándulók nem váro­sunkból, hanem Bucurestiből indulná­nak. nyei nem engedik. De, hogy az a kis­iparos mégis dolgozhasson, kénytelen olyan árat szabni egy pár cipőért, amely mellett még a hideg vizet is alig tudja megkeresni, aminek követ­keztében kisiparosaink a lehető leg­nagyobb nyomor előtt állanak. A helyzet illusztrálására csak egy pél­dát hozunk fel: 1936 augusztus havában, amikor a bőráruk nyolcvan százalékkal olcsóbbak voltak, mint ma, egy férfi boxcaíí-cipö közepes ára 700—750 lej volt. Ma, 1937 májusában, amikor egy .nyolcvan százalékos árdrágítás történt, a aipészmester, ha vevőjét nem akarja el­engedni ma is, kénytelen a rendelést a mult évi árban felvenni, mert ellen­kező esetben még a legjobb és a leg- megszokottabb vevő is elmegy és Ízlése ellenére kész cipőt vásárol. Tehát ma a cipészmesterek egyáltalán nem tudnak keresni és fizetési kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Ezekután azt kérdezzük, hogy ami­kor tízezrekről, családtagokkal, meg munkásokkal együtt százezrekről van szó, kik az államnak legértékesebb ter­melő erejét és fizető osztályát képezik, miért nem siet segítségükre a kormány illetékes minisztériuma, miért nem áll melléjük, hogy támogatásával ezen szak­mákat megmentse és a minden indok nélkül történt áremelkedéseket letörje. Lehetetlen helyzet az, hogy amikor egy uj, a kor szellemének megfelelő modern ipartörvényt alkottak, hogy az ipart fel­lendítsék és művelőit minél jobb hely- j zetbe juttassák, ugyanakkor tétlenül né­zik, hogy egy hatalmas ipari szakma és annak mesterei ennek az uj törvénynek az árnyékában menjenek tönkre. Dr. V. E. Előkészületek az iparos tanulók nyaralására CLUJ-KOLOZSVÁR, május hó. A kolozsvári munkakamara két évvel ezelőtt Meleg^Szamos községben klima­tikus nyári nyaralót rendezett be a gyen­ge szervezetű iparostanulók részére. Ezt a nyaralótelepet a munkakamara jelen legi vezetősége még kibővítette. Tavaly nagyobb gyerekcsoport nyaralt a telepen, ez évben pedig még többen fogják kivenni a nyaralás örömeit. Az idén százhúsz iparostanuló és 40 iparos tunulóleány fog Meleg-Számo­son nyaralni, • Negyven-negyvenes turnusokban két-két hétig tartózkodnak majd a havasi leve­gőn, a Meleg-Számos mellett az iparos- tanulók, akik itt bőséges táplálkozásban és gondos ellátásban fognak részesülni. Halálozás. Váczy János Oraste-i-szászvá- rosi tekintélyes asztalosmester, ki az ottani iparostársadalomban vezetőszerepet vitt, a napokban rövid szenvedés után 66 éves ko­rában hirtelen elhalt. Váczy Jánost általá­nos részvét mellett temették el, Sikerült a xipartestületi székházat megmenteni Elfogadta a miniszter az előterjesztett terveket Száztagú iparos és kereskedő csoport vesz részt a párisi világkiállításon Együttesen szervezi meg a Munkakamara és Iparkamara a tanulmányutat Egy év alatt 80 százalék Veszé yben a cipész és csizmadia kisipar A fofytonol emelkedés tönkreteszi a CLUJ-KOLOZSVÁR, május hó. Több alkalommal irtunk már azok­ról a spekulativ jellegű áremelésekről, melyek a bőr, és talpáruk körül történ­tek. Ez az áremelkedés már egy eszten­deje tart és még most is tovább tart, úgy, hogy egy év leforgása alatt a bőr­áruk több mint nyolcvan százalékos emelkedést értek el. Ennek következté­ben pedig a cipész és csizmadia iparágak és ál­talában a bőrfeldolgozó szakmák tel­jesen megbénultak. Különösen a cipésziparosokat érintette súlyosan, akik ezen óriási áremelkedé­sek mellett egyáltalában nem tudnak dolgozni, illetve fogyasztó közönségük igényeit nem tudják kielégíteni. A helyzet ugyanis az, hogy ha egy ve­vő bemegy a kis iparoshoz egy pár ci­pőt rendelni, a mester csak a legritkább esetekben tud üzletet csinálni, mert ami* kor az ár kérdésére kerül a sor, a vevő képtelen megadni, mert anyagi körülmé­Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szabadságolása. Az ipari és kereskedelmi vál­lalatok kötelesek ez évben is elkészíteni az alkalmazottak nyári szabadságolási rendjét és annak egy példányát megküldeni a niun- kakamar« hivtalának, egy példányt pedig k.- íüggeszteni az üzemben, hogy abból minden alkalmazóit kellő időben értesülhessen a szabadsága megkezdésének idejéről. Az ipar. üzemek munkásainak a törvény a követ­kezőben állapítja meg a szabadság idejét: j — 3 évi megszakítás nélkül. munkaidőre jár 7 nap, 3 — 5 év után 10 nap, j—10 é'v után 14 nap, 10 év után minden évre 1 nap szatbadsig, amely összesen a 30 napot nem haladhatja túl, Amennyiben a munkaadó nem ad szabadságot, úgy köteles a szabadság- időre dupla fizet-é»t folyósítani, Tisztvise­lők szabadság ideje 1—3 évi szolgálat után j 10 nap, 3—5 év után 14 nap, 5 —10 év után j 21 nap és 10 év után minden esztendőre 1 ! nap, amely a 30 napot nem haladhatja túl.

Next

/
Thumbnails
Contents