Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-07 / 103. szám
\l '' / 19 37 május 7. ELLENZÉK: ft.-«aas«M^gEai»resra?ariB8aa^^ 1 mmrnBmmmammamBmmm wmmmwBMK&maamxmzczprK Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE ta MÄTRAI SANDS. HHeiszove&ezef és kislferierem épUéséí liaMrozta el a iârgM»llsBr©ş-i lpa?©s Egylet TG.-MURES május hó A Tg.-Mures-i Magyar Iparos Egylet hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését székhazának nagytermében. A közgyűlést Bustya Béla elnök vezette le, aki megnyitójában vázolta azokat a súlyos nehézségeket, melyek az iparostársadalcvmra nehezednek. Nehéz kötelességek hárultak a Magyar Iparos Egyletre. A szigorú adóbehajtások ellen többször eljártak a megyefőnökségen és néhány esetben. sikerült is elérniük, hogy a: iparosok szerszámait és a piaci iparosoktól vásárok alkalmával lefoglalt árut az adóhivatal visszaadta, Ebben az ügyben az illetékes minisztériumhoz is emlékirattal fordultak, — de az elintézésről még semmiféle értesítést nem kaptak, Segítségére voltak az iparosoknak az iparengedélyek becserélésénél és az iparosokra most kötelezővé tett könyvvezetés ügyében is. Az iparosságra nehezedő súlyos terheket — tekintettel arra, hogy sehonnan sem kapnak támogatást — csak az iparosság jobb szervezettségével tudják leküzdeni. Ezután bejelentette az elnök, hogy az egyleti szolga, pénzbeszedő és aggmen- házi gondnokot kénytelenek voltak kötelességmulasztás miatt elbocsátani, mely kebli ügyet az egyik tag, sajnálatos módon, a törvényszék elé vitte. A házvásárlási alapra megajánlott összegekből még tekintélyes összeg nem folyt be s ezért a banknál még nagy ösz- szeg tartozás áll fenn. Kéri a tagokat, hogy vállalt kötelezettségeiknek minél előbb tegyenek eleget. A székházat mult év július 12-én ünnepélyes díszközgyűlés keretében avatták fel. Muzsnay Károly egyesületi titkár olvasta fel ezután jelentését, melyből kitűnt, hogv’ a tagok száma az elmúlt évben 452-ről 512-re emelkedett. A székházon lényeges átalakításokat végeztek, mely számos tag ingyen vállalt munkájával vált lehetségessé, de a Tg.-Muresi Takarékpénztárnál még mindig 120 ezer lej tartozás áll fenn. A Magyar Iparos Egylet külső segélyei sajnálatos módon nagyon megcsökkentek, csak a cukorgyártól és az Építő Iparos Szövetségtől kapnak segélyt. A városhoz kérvényt adtak be, hogy a költségvetésben az aggmenházat támogassák, azonban a kérést ez évben is elutasította a város vezetősége. A kereskedelmi és iparkamara azonban a régi 1000 lejjel szemben ez évben 4 ezer lej segélyt adott. Ezután az egyes alosztályok vezetői tették meg jelentésüket. Az aggmenházi bizottság elnöke, Godt Adolf bejelentette, hogy jelenleg 6 ápoltja van a kebli aggjmenháznak, többet helyszűke miatt nem vehetnek fel, de külső elaggott iparosokat is részesítettek segélyekben. Tőkés Károly, a könyvtári bizottság elnöke ismertette, hogy 2005 szépirodalmi kötetből áll a kölcsönkönyvtár és az évi 5 ezer lejes költségvetési keretben növelni fogják azok számát Keresztes Béla, a fegyelmi bizottság elnöke jelentette, hogy összesen egy ügyben kellett ösz- szeüljenek. A vigalmi bizottság Herczeg Ferenc elnöklete alatt működik, aki eredményes évről tett jelentést. A békéltető bizottság 3 ügyet intézett el Bányai János elnökletével. A közgyűlés ezekután megadta a felmentvényt és a 24 tagú választmány 8 tagját, a számvizsgáló bizottság 4 tagját és egy póttagot választott meg. Ezután került sor a jövő évi költségvetés megtárgyalására, melynek végösszege 379 ezer 269 lej. Az elnök bejelentette, hogy a szabályos formák között két indítványt tér jesztettek a közgyűlés elé, Hitelszövetkezetet az iparosoknak Gál Ferenc indítványozta, hogy léte sitsen a Magyar Iparos Egylet egy iparos hitelszövetkezetet. A közgyűlés több hozzászólás után szükségesnek mutatta ki a hitelszövetkezet létesítését és ezért egy bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására. Kultúrterem építése Keresztes Béla azt az indítványt vetette fel, hogy a Magyar Iparos Egylet határozza el egy kultúrterem építését, melyre rendezzenek gyűjtési akciót. Miután az a vélemény alakult ki a hozzászólások alapján, hogy a Magyar Párt által kezdeményezett „Magyar Ház“ építése, ahol az iparosság is megkapta volna helyét — még semmiféle reményt nem nyújt, szükséges az eszmét az egylet keblében megvalósítani s határozat ba ment. hogy a tagokat önkéntes ősz- szeg megajánlására fogják kérni. ( dór.) Léptének közbe a Mankahamarák annak a tervnek megakadályozására, amely szerint megszüntetnék a kisiparosoknak az eddigi iorgaími adómentességéi A pénzügyminisztérium forgalmiadó osztálya és a kézmüiparosok között tudvalevőleg már régebben harc folyik a forgalmiadó-törvény 9. szakasza körül. Az említett szakasz szerint ugyanis azok a kézmüiparosok, akik nem dolgoznak többel, mint hét munkással és nem használnak 5 lóerőnél nagyobb energiájú gépet, mentesek a forgalmi adó fizetése alól. Ezzel az intézkedéssel szemben a pénzügyminisztérium 1935 év folyamán rendeletet adott ki, amely szerint a fentebbi feltételeknek megfelelő kisiparosok is forgalmi adó kötelesek, ha szériában gyártanak 'ipari termékeket, vagy pedig eladási teleppel rendelkeznek, illetve utazót tartanak. Tekintettel arra, hogy ez a rendelet a törvénnyel ellentétben áll, a bíróságok ismételten is megállapították törvénytelenségét és a kisiparosokat felmentették a forgalmiadó fizetése alól, kimondva, hogy törvényt rendelettel módosítani nem lehet. mazása alapján a közeljövőben kiadandó decret-lege-k (törvényerejű rendeletek) között olyan rendeletet is közzétesz, amellyel megvonja a kisiparosok forgalmiadó kedvezményét, illetve ily módon lépteti életbe az 1935-ben kiadott előző rendeletét. Ajánlatos lenne tehát, ha az ország munkakamaráinak iparostagozatai egyöntetűen oda igyekeznének hatni, hogy ez a rendelet ne jelenjen meg és a kisiparosoktól ne vonják meg az adótörvényben biztositott kedvezményt. Méltánytalan lenne ennek a kedvezménynek a megvonása éppen akkor, amikor az uj ipartörvény a kedvezmények egész sorával a kézműipar feltámadását akarja elérni, másrészt pedig, amikor az ipari szakvizsgák által arra törekednek, hogy iparos valóban csak szakképzett ember lehessen. A munkakamarák tagja a jövőben tehát csak képzett iparos lesz. Kívánatos lenne, ha a munkakamarák mielőbb állást foglalII ütöigyvefó átvizsgálásánál vádháfáságoK segíts égét is igfriyhcv Hetin a munhás- btóloslfá hdzegei A munkásbiztositó egységesítéséről szóló törvényt kiegészítő uj törvény, melyről a közelmúltban részletesen be-' számoltunk, uj intézkedéseket tartalmaz azon vállalatok könyvvezetésére vonatkozólag, melyek tiz alkalmazottnál többel foglalkoztatnak s igy a betegsegély- zö járulékokat bérjegyzékek alapján fizetik. Az uj törvény értelmében ezek a vállalatok kötelesek a kereskedelmi törvényben előirt könyveket vezetni, tehát naplót és leltárt — a részvénytársaságok az igazgatósági ülésekről szóló jegyzőkönyveket — és egy könyvet az alkalmazottak fizetéséről. Ez egyébként a pénzügyminisztérium részéről előirt és a fizetési adó lerovására szolgáló könyv (stat). Az adicionális 1.2 százalékos beteg- segélyzö illetéket az alkalmazottaik által felvett összjárandóság után kell fizetni, tekintet nélkül a fizetési határra. Ennek elmulasztása, a bérlistáknak 15 napon belül való be nem nyújtása és az illetékeknek ugyancsak 15 napon belüli le nem fizetése a járulékkal egyenlő ösz- szegü bírságot vonja maga után. Amennyiben a betegsegélyző közegeinek a fent említett könyveket kívánságukra be nem mutatják, az illető cégek első Ízben 500—2000, másodízben 1000 —5000 lej pénzbírsággal sújthatok. A betegsegélyző közegei a könyvek bemutatása végett az ügyészség segítségét is igénybe vehetik. Bucurestiből most az a hir érkezik, 1 nának ebben az ügyben és igy sietné- bo*gy a kormány a parlament felhatal- nek kisiparos tagjaik védelmére. Repülőbélyeg-mentesek az alkalmazottak jövedelmi adójáról vezetett könyvek A Gyáriparosok Országos Szövetsége körlevelet intézett tagjaihoz, amelyben felvilágosításokkal szolgál a repülőbélyeg-alap alkalmazásáról. Rámutat a körlevél arra, hogy a szövetség ezúttal a repülőbélyegalap központi bizottságának magyarázatait ismerteti. Négy pontban foglalták össze a vonatkozó intézkedéseket, a következőképpen: 1. Üzleti megállapodás alkalmával átvett összeg átvételénél az ezt igazoló aláírás kötelez bélyegilleték lerovására. 2. Ami a szállítási jegyzékeket illeti, 2—20 lejes repülőbélyeg alkalmazandó, az 1937. évi 63. számú Monitorul Ofi- cialban megjelent törvény szerint. 3. Az alkalmazottak jövedelmi adójáról fölfektetett könyvek (Registrele de personal) lapjait nem kell felülbélyegezni. 4. Az 1936 április elsejéig bizományi szerződésből kifolyólag kibocsátott számláknál 2 lej fix bélyeget kell az érdekelteknek leróniok. Az ezután kibocsátott ilyen számlák egészen 1937 március 17-ig a légügyi alapról szóló törvénynek a Monitorul Oficial 1936. évi 77 számában megjelent intézkedései alapján bélyegzendök, az év március 17. után viszont a Monitorul Oficial 1937. évj 63 számában megjelent törvény intézkedései mérvadók. 5. Száz lejnél kisebb összegű számláknál a minimális, 2 ezrelékes illetéket kell leróni. 6. Az úgynevezett proforma számlák mentesek az illeték lerovása alól. Ezekhez hozzáfűzi a Gyáriparosok Országos Szövetsége a következőket: Szállítási bonok, szállítási jegyzékek, árufeltüntetések csak akkor repülőbélyegkötelesek, ha az ügyfél ezeken igazolta az áru átvételét. A központi légügyi bélyegalap vezetősége úgy döntött, hogy a számlák összegét 500 lejes tételenként felfelé kerekíti úgy, hogy a töredékek után való bélyegzést igy kiküszöbölik. Minden megkezdett ötszáz lej után további 1 lej fizetendő. így pél dául 1—500 lejig egy lej repülőbélyeg, 501 lejtől 1000 lejig 2 lej, 1001 lejtől 1500 lejig 3 lej, 1501 lejtől 2000 lejig 4 lej repülőbélyeget kell a számlákra ragasztani. A Gyáriparosok Országos Szövetsége közbenjárt a légügyi alap vezetőségénél annak érdekében is, hogy tekintsenek el a bizományi szerződések bélyegzésétől, mert ezek a szerződések nem tartoznak a bélyegtörvényt rendelkezései alá. — A kérést nem teljesítették, a szövetséghez az a válasz érkezett, hogy a bélyegtörvény szakaszának 5. és 14. paragrafusa, valamint a repülőalap központi vezetőségének 1936 május másodikén kiadott 4. számú rendelete értelmében ezeknél a szerződéseknél is kötelező az előirt repülöilleték lerovása. A Gyáriparosok Országos Szövetségének közbenjárására a központi bélyegbizottság megállapította, hogy a számla- másolatok bélyegmentesek, kivételt csupán azon másodpéldányok képeznek, amelyeket hatóságoknál használnak felezekre valóban 2 lej értékű repülőbélyeg ragasztandó. Védelmet kérnek a timisoarai borbélyok a kontárok ellen. A timisoarai borbélyok és fodrászok szakcsoportja Ilincea Petre elnöklete alatt tartott közgyűlésén elfogadta a vezetőség jelentése.t. Elkeseredett felszólalások hangzottak el az úgynevezett fekete- verseny ellen. A város területén ugyanis számos borbély van, aki iparengedély nélkül dolgozik, adót nem fizet és ezzel a sok üzemköltséggel dolgozó és nagy közterhekkel küzdő mestereket megkárosítja. Elhatározták, hogy az -illetékes hatóságoktól erélyes védőmet kiérnek a feketeverseny eilen. Szóvá tették a vasárnapi munkaszünetről szóló rendelkezéseké;; is. Ezek a borbélyokra és fodrászokra igen károsak és azért elhatározták mozgalom indítását annak érdekében, hogy vasárnap délelőtt nyitva tarthassanak. Ennék ellenében hajlandók munkásaiknak hétfőn fé.napi szabadságot adni. Hogy cserélik ki a betegsegélyzői könyveket. Az 1937 április i-én lejárt betegsegélyzői könyvecskék és a csatolt 1937. évi koiizácíós lapok kicserélésére vonatkozóan a következőket közli a Betegsegélyző: A régi betegsegélyző könyvecskéket a Betegségé'yző kort: rollorok viszik el a munkaadó lakásáról, az uj könyvek szétosztása viszont a Betegsegélyző székhelyén, a kon-trollor által megjelölt időben történik, csak akkor kell jéentkezní a régi könyvvel a székházban, — bármelyik napon — reggel 8 órakor, ha a kontrollorok nem jelennének meg a lakáson, vagy a műhelyben. A több, min: 10 alkalmazottal bíró vá'tálatoknál a könyveket később cserélik ki, mint a kis munkaadók könyveit. A nagyvállalatok könyve, kicserélésének határidejét később közük. Az utóbbi idők iegnagyobb könyvsikere’ FOWLER--WR1GHT: Wr^n nincs (1938-as háború) Egy modern próféta hangján jeleníti meg az iró napjaink rettentő vízióját: a Háborút, a Tüzet, a Gázt, a Halált, mely milliókat kaszabot le és országokat tipor szét. Óvó intő szózat ez a döbbenetes izgalmassággal pergő regén amelyet mindenkinek el kell olvasnia. Í30 lej .. ELL ENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBA:*, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel ia szállít] ux i
