Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-22 / 115. szám
Szerkeszt6®<ég és kiadóhivatal; Chaj, Calea1 Moţilor4. Fiókki adóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. f-rím —. Telefonszám: 109. — Levélcím: Ciu-j, postaiiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra^ negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönböze ttel több. LVIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM. SZOMBAT CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 22. A Dunavidék helyzete került újra az európai vitái, elóteréhe Magyar vezető államférfiak budapesti tárgyalásai Giano olasz külügyminiszterrel. — Antonescu külügyminiszter részletesen körvonalazta Románia álláspontját. — A francia külügyminiszter Brüsszelben Anglia egyik legkiválóbb pénzügyi szakértőjét küldi ki, hogy helyszínén tanulmányozza a Dunamedence viszonyait Az európai viták előterébe az utolsó j napokon újra a Dunamedence kérdései kerültek. Főszerepe lehet ebben az olasz uralkodópár és Ciano olasz külügyminiszter budapesti látogatásának, de nyilvánvalóan annak is, hogy a koronázással kapcsdlatos londoni és az ezt követő párisi diplomáciai tárgyalásoknak is egyik főtárgyai a dunai kérdés volt. Hogy a nyugateurópai nagyhatalmi fővárosokban lefolytatott tárgyalások mennyiben egészítik ki a budapesti tárgyalásokat vagy mennyiben állanak ezekkel szemben, azt még nem lehet világosan látni. A londoni és párisi tárgyalásokról nem adtak ki olyan jelentést,, amelyből következtetni lehetne, a budapesti tárgyalásokról, pedig csak az olasz uralkodó pár látogatásának befejezésével fognak jelentést közzétenni. Annyi azonban kétségtelen, hogy a Du- na-medence kérdései megint legnagyobb mértékben időszerűvé váltak az európai külpolitika számára és hogy újabb megoldási erőfeszítésekre lehetünk ezzel kapcsolatban elkészülve. Antonescu külügyminiszter tegnap Genfbe utazása előtt hosszú és részletes nyilatkozatban körvonalazta Romániának ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját is. A román politikai, gazdasági és katonai helyzet konszolidáltsága — mondta lényegében — lehetővé teszi, hogy Románia a Franciaországgdl, Lengyelországgal, a kisantanttaal és a Balkán-szövetséggel fennálló szövetségeire támaszkodva, teljes bizalommal tekintsen a jövője elé. Beck lengyel és Rüsdi-Arras török külügyminiszter bucureştii látogatásai lehetővé tették, hogy e kapcsolatok különböző irányban való értékesítéséről tárgyaljanak. Egyáltalán nem volt azonban szó arról — mondta az ilyenirányú hírekre cáfolatul Antonescu külügyminiszter—■ hogy a Lengyelország és Románia közötti szövetség alapjait és céljait megváltoztassák vagy hogy katonai szerződést hozzanak létre a két állam között. Az az állítás is téves, hogy Beck lengyel külügyminiszter közvetítési javaslatot vagy akár csak célzást is tett volna a megbeszélésen Romániának Olaszországgal, Magyarországgal vagy Bulgáriával való viszonyáról. „Mi hűek maradunk — mondta ’Antonescu külügyminiszter — összes szövetségeseinkhez és bafáti viszonyt ápolunk a többi államokkal, különösen szomszédainkkal. Szövetségeink és kapcsolataink beleilleszkednek a népszövetségi alkotmány rendszerébe, amihez maradéktalanul ragaszkodunk.“ Magyarország fegyverkezési egyenjogúságáról a következőket mondta Antonescu külügyminiszter:, „E kérdésben nem tehetek mást, minthogy megismételen a Három kisantantállam által 1936 november lí- én kiadott közlemény errevonatkozó részleteit, amelyek szerint emlékeztetünk az 1933 májusában ki jelentetteket, éspedig: kifejezetten csatlakozunk fegyverkezési téren a jogegyeülőség elvéhez, azzal a feltétellel azonban, hogy annak létrehozatala szabad tárgyalások utján történjék és formális biztonsági garanciák kisérjék.“ i A legutóbbi álilamünnep alkalmából az egyik főtéri kirakatban látható volt a király képe, ahogy repülőruhában áll a mezőn kitárt karokkal, fedetlen fővel, ott, ahol hazatértekor először földet ért. Messziről nézve úgy tetszeti, mintha friss szántón búzát vetne a király, a földművelő ország legnagyobb kincsét hintené szerteszét a barázdába. Ez önkéntelenség. Egy ihletett rajzoló nem is vétene ily jelképes ábrázolás ellen, hiszen az urakcdót a nép és pedig elsősorban az óriási többséget jelentő földész nép igazi képviselőjének vélik, aki számtalan nyilatkozatban, a szokásosnál is melegebben tört lándzsát a mezőgazdasági kisérdekek és kisemberek mellett, aki a köztudat szerint személyes müvekép biztosította megfelelő óva- tossággjai, többszörös átalakítással, az alkalmazkodó elvek szellemében, három kormány munkájával a konverziót, amely a* általános gazdasági világjavulással karöltve anyagi életünk föMábbadásának fő tényezője lett és az egészség általános törvénye szerint szépen be hegesztette már a sebeket is, amelyeket szükségkép kellett vágni a mütőkésnek. Érthető, ha nemrég az EGE közgyűlésén az uralkodót az elnök mint az ország első és leglelkiismeretesebb gazdáját éltette meleg szavakkal, magyar őszinteséggel és magyar kisebbségi következetességgel. Ezek után igazán érthető, hogy a király gazdasági szempontból} sújtott, ínséges, vagy legalább is megerőltetett tartományokba óhajt elnézni. Rendszerének folytonosságából ered. A király nemrég határozott öntudattal nyilvánította ki francia újságíró előtt, hogy ő ismeri a népet, mert közvetlenül gyakran érintkezik vele s ezil a nyilatkozatot mintegy piros irón- nai aláhúzta édesanyja, mikor a nép érdek- szolgálatát jelentette ki az uralkodás legfőbb és* legszükségesebb céljának. Igen, az uralkodó elhatározta, hogy meglátogatja Basa rabiát, amely é vek óta sínylődik e'Iemi csapások és járványok imiailt s meglátogatja Erdélyt, főleg a móevidéket, •amely idült életnehézségek közt vergődik régóta. Igaz, az uralkodók szokása a súlyos szerencsétlenségbe került helyek meglátogatása és a szenvedő emberek meg- vigaszta'ása közvetlen szavakkal. Itt azonban többről és gyökeresebbről van szó. Nemcsak a fejedelmi „szabályzat és illemtan“ gépies A londoni és párisi tárgyalásokról, melyek a jövő héten kezdődő népszövetségi ülésezés alkalmából minden valószínűség szerint Genfben fognak folytatódni, az európai sajtó egyelőre a szabad kombinációk területén tud csak felvilágosításokat adni. Különösen Schmidt osztrák külügyi államtikár és Hodzsa csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseihez fűznek ilyen szabad kombinációk terén távolbamenő következtetéseket. szolgálatáról, hanem a közvetlen beavatkozás és a gyors intézkedés foganatosításáról. Nem vigaszról és tüneti kezelésről, hanem lányegbevágó döntésről és alapvető állami cselekedetről. Ennek bizonyítéka, hogy a móc-látogatás előkészítése céljából és a még gyorsan eltüntethető bajokról a helyettes miniszterelnök vezetésével a táj- és terület prefektusai, hozzáértő más közéleti tényezők bevonásával alapos értekezletet folytattak le. Szilárd meggyőződésünk, hogy Basarabia és a móevidék a királyi látogatás és a király { döntő szava után kiinienekszik a bajból és minden eszközzel a gazdasági virágzás útjára tér, mert ilyenkor nem számolnak a pénzzel és ilyenkor gyorsan megragadják a kézügybe eső eszközöket, amelyekről az élet szokványos hétköznapiságábaln, párt és személyi érdetek bozótjában könnyen megfeledkeznek. Az áUamhüség, az emberszeretet, a közös erdélyi lelkiség alapján Őrömmel üdvözöljük ezt a küszöbönálló nagy kezdeményezést. Kisebbségi kötelességünk, amely törvényes jogon alapszik, hogy emlékezetbe idézzük e percben a fő tényezőknek más vidékek szorult helyzetét. Vannak egyes, kisebbségi tájak, amelyek szintén megérdemlik a kormány figyelmét és adandó alkalommal a királyi kegy s a fejedelmi jóság közvetlen figyelmét. Az ilyen kisebbségi helyzet a kisebbségi sors következtében még külön is nyomasztó. Sajnos kevés mód van, amellyel figyelmet vonhat magára s ez szintén késlelteti a köteles javítás lehetőségét, holott a pártok vezérei szervezkedés és választások idején e nélkül is megtalálják. Minden hűséges alattvaló egyenlő igényű alattvaló, egyformán kormány és királyi gondra méltó elem. Például a megpróbált széikelység, amelyet külön közéleti, társadalmi, vallási elfogultságok is célbavesznek a divatos faji és vérségi elvek alapján az inszimilálás érdekében. Ez a nép is nép, a népállam és a nép király tárgyilagos figyelmére méltó. Önkéntelenül jut eszünkbe most, hogy egy hét múlva már utaznak pártunk intézőbizottsági ülé- I sére a tagok, akiknek kötelességük, hogy I hasonlókép elmélkedjenek és ennek széllé- | méhen cselekedjenek a népkérdés és a szé- I kcly-kérdés igen súlyos dolgaiban. A népér- | dek az első sorba! Ausztria, e kombinációk szerint, vissza akar térni néhai Seipel kancellár külpolitikájához, mely szerint Bécsnek egész Európában jóbarátságokat kell fenntartania és külpolitikáját „egyetemes“ jellegűvé kell tennie. Ez a törekvés Londonban és Párisban, ahol „ma Ausztria helyzetét jobban megértik, a múltban“, értékes támogatást kapott. A Times szerint a dunai helyzet kulcsa az, hogy Magyarország és Csehszlovákia között lehet-e olyan egyezményt létrehozni, amely együttműködést jelenthet anélkül, hogy a magyar kormánytól a háború után soha fel nem adott követelései feladását kívánnánk e megegyezéssel kapcsolatban. Más angol lapok szerint Hodzsa csehszlovák miniszterelnök nagyszabású uj dunai gazdasági rendszert dolgozott ki, amelyről londoni idő zése alatt tárgyalt Kánya magyar külügyminiszterrel is. A berlini Sajtó 1szintén fokozódó élénkséggel tárgyalja a londoni és párisi tanácskozásokat, melyeknek különösen a Dunavöl- gyére vonatkozó része kelt bizonyos nyugtalanságot a német birodalmi fővárosban. Német lapok egyhangúan megállapítják, hogy az angolok érdeklődését teljes mértékben sikerük felkelteni a dunai kérdések iránt. Az „angriff“ viszont azt is tudni véli, hogy Hitler huszonötéves béketerve szintén gyakran szóba került ezeken a tárgyalásokon. Ugyancsak Londonból Berlinbe érkező jelentés szerint az angol kormány világhírű gazdasági szakértőjét, Leight Ross-t küldi ki a Duna vidékére, hogy helyszínen tanulmányozza a gazdasági együttműködés lehetőségeit. Leight Ross, a jelentés szerint, főleg Bécsben, Budapesten és Prágában készül a helyzetet tanulmányozni. Az európai külpolitika jelentősnek látszó napi eseményei közé tartozik, hogy Delbos francia külügyminiszter tegnap Brüsszelbe érkezett, ahol hosszasan tanácskozott Van- Zeeland miniszterelnökkel és Spaak külügyminiszterrel. Egy másik érdekes diplomáciai hír az, hogy Haile Szelasszie négus a: angol és francia kormányok nyomására eziutal nem küld képviselőt a népszövetségi tanácskozásra. A genfi tanácskozáson különben komoly nehézségeket okozhat a valenciai spanyol kormány memoranduma, mely újabb vádakat foglal magában Olaszország. Németország és Portugália ellen. Londonban és Parisban az a ifölfogás, hogy a benem- avtttkozási megállapodásra ennek a memorandumnak részletes tárgyalása komoly veszedelmet jelenthet. Ugyancsak a nap érdekes külpolitikai eseményei közé tartozik az a berlini hir, hogy Papén bécsi német követ, aki egy idő óta távol van az osztrák fővárostól, nem is tér többé vissza állomáshelyére. Papent valószínűleg a Vatikánhoz neve zik ki a német birodalom követéül. Bécsböl való eltávozásának azonban valamelyes tüntető jellege is van az osztrák kormánynak a nemzeti szocializmussal szembeni, kihangsúlyozott magatartása ellen. BUDAPEST, május 21. Ciano olasz külügyminiszter, Darányi Kálmán ma» gyár miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter délután folytatták tanácskozásaikat a két állam közötti gazdasági és baráti kapcsolatok minél szélesebb alapokon való kiépítése ér= dekében. Ma délelőtt folytatták a tanácskozást. Ciano Göring porosz miniszterelnökkel legutóbb Rómában folytatott megbeszéléseit ismertette, Kánya pedig a londoni tárgyalások lefolyásáról számolt be. ^ (Cikkünk folytatása az utolsó oldalsó« 3d$jar&fn «-•■STrf'SWSWy Bucuresli-bő} jelentik: Derüli ég és enyhe déli szél mellett a meleg tovább tart. A fővárosban ina délelőtt 10 órakor a hőmérséklet 26 fok volt. ygmenüt
