Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-20 / 113. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatö'l és könyvosztily: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Ciuj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettd ‘öbb. ItfVIlI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ«KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 20. Az olasz királyi pár Budapestre érkezett Nagyjelentőségű tárgyalások Párisban. — Enyhült a helyzet Anglia és Olaszország között. — Baldwin a törvények keretébe helyezett szabadság megvédésére szólította fel az angol birodalom ifjúságát Hivatalos jelentés hangoztatja a irancia—orosz kapcsolat szilárdságát A múlt hét folyamán Londonban lefolyt diplomáciai tárgyalások Párisban folytatódnak tovább. Budapestre ma \ megérkezett az Olasz királyi pár, kíséretében Cio.no gróf külügyminiszterrel. Az európai külpolitika nagyjelentőségű látogatások és közvetlen megbeszélések jegyében folyik tovább. S a hangulat, a meleg tavaszi légkörnek megfelelőleg, jóval bizakodóbbnak látszik, mint még rövid idő előtt. Paris idegeskedés nélkül vesz tudomást arról, hogy Blomberg marsall londoni 'látogatása után valószínűleg újabb tárgyalások indulnak Anglia és Németország között, melyeknek, siker esetén, kétségtelenül hatása lesz a francia—német viszonyra is. Victor Emanuel olasz király és abesszin császár budapesti 'látogatása természetesen rendkívüli érdeklődést kelt diplomáciai körökben, ahol ennek a látogatásnak kivételes jelentőséget tulajdonítanak Kö- zépeurópa és különösen a Dunamedence további fejlődésében. Rómában és Budapesten egyaránt hangoztatják, hogy az olasz uralkodó látogatása a két ország szoros baráti érzelmeinek külső megnyilatkozását jelenti és látható formába kovácsolja azokat az érzelmi és politikai kötelékeket, melyek Olaszország és Magyarország között nagyrészben eddig is fennállottak. A négynapos budapesti látogatást természetesen fel fogják használni külpolitikai mcgbeszé- | lésekre. Ezeket, amint egy nagy olasz I lap irja ,minden tekintetben indokolttá teszik a nemzetköz1/ politika újabb eseményei. A félhivatalos olasz Stefani- ügynökség azt is tudnivéli, hogy időszerűvé vált Magyarország katonai egyen- jogusitási igényeinek bejelentése is, amit az olasz közvélemény,, amély szerint az egyenjogúság egyetlen nemzettől sem tagadható meg, teljes erejével támogat. A francia és angol sajtónak különben Schmidt osztrák külügyi államtitkár londoni és párisi tárgyalásai is alkalmat adnak arra, hogy sokat foglalkozzék a dunavidéki helyzettel. Az újságírói fantázia itt szabad teret enged a legkülönbözőbb irányú kombinációknak. Egyes párisi lapok tudnivélik, hogy Ausztria nyugati nagyhatalmak felé is kapcsolatokat keres, amivel egyidejűleg közeledésre törekszik Prága felé is. És minthogy Bécs és Budapest között szorosan barátságos a viszony, azt következtetik ebből, hogy Budapesten is hasonló hajlandóságok élhetnek. Az a lelkes fogadtatás azonban, melyben a magyar főváros az olasz uralkodót részesíti, semmiképpen sem járiMhat hozzá ahhoz, a nyugati sajtót ezekben a kombinációiban elősegítse, A magyar külpolitika, amint illetékesek annyiszor hangoztatják, szorosan r ragaszkodik az olasz- barát irányhoz s igy arról sem lehet szó,, hogy a Beflin—Róma tengellyel szemben elhajlási hajlandóságok élnének benne. Alighanem ilyen tévedésen alapulhatnak az osztrák külpolitikával szemben táplált párisi remények is, mert Bécs ugyancsak szilárdan kitartani készül továbbra is a római jegyzőkönyvekben épülő külpolitika mellett. A párisi tárgyalások során Blum miniszterelnök és Delbos külügyminiszter tegnap megbeszélést folytattak Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztossal. Litvinov európai útját megelőzőleg olyan hírek terjedtek elb hogy Litvinov helyzeFillamatnyira szünet van a munkavédelmi törvényrendelet előmunkálataiban. Úgy látszik a miniszterelnök és a pártvezér tanácskozásai nem értek véget és a munkavédelmi törvény újabb kihegyezésének és kiélesitésé- nek a^pelvei körül még homály, bizony- taliamság, köd, talán sötétség terjeng. A szak- miniszter, akinek személyi ügyé és érdeke is lett hovatovább ez az egész kérdés, anélkül, kegy Vaida Sándor apai joga, melyet most a miniszterelnök-jélölt hírlapi nyilatkozatokban és utolsó nagy beszédében a világért sem enged elkallódni, lényegesen megrendülne, távol van: előbb belgrádi tárgyalásokra utazott, most pedig fáradalmait piheni ki valahol a cl almát szikláik regényes tájain, I ami a kérdés végleges eldőltél egyre inkább tartóztatja talán ad Graecas Calendas el is halasztja. így elég idő akad, hogy a munka szabad el vüségét, az ipari szakképzettséget, a tőkés-trendszer kezdeményezési jogát, a kisebbségi szerződések tételeit és a külfölddel való gazdasági jó viszonylat érdekéit képviselő szervezetek, alakulatok, lapok és pártok megvívják tüzes és törvényes harcukat a munkavédelemben rejlő súlyos veszedelmek éllen. A legszélsőbb jobboldal kivételével minden ily intézmény egyhangúlag állást foglal a munkavédelmi törvényt szigorító törvényrendelet elve és főleg a köztudatba jutott elgondolások ellen, amelyek egyformán veszélyesnek tetszenek föl a román elem szabad és természetes érvényesülése s a kisebbségek gazdasági tönkretételével fenyegető társadalmi és politikai zavar miatt. Ez a küzdelem egyre kiterjedtebbe: válik és rokonszenves módon kapcsolja össze a többségi és kisebbségi elem józan és lelkiismeretes képviselőit. Napról-napra fokozódik ben- 1 niink a remény, hogy amiként a sajtójavas- j latokkal történt, amelyeknek első és legszi- j gorubb terve a munkavédelmi törvényren- i delet érdekében törtető szakminiszter egy í más tárca élén v»Y> buzgolkodása Idején ! fogant, ez a törvényrendelet is a különböző ‘ te megingott, mert a nyugati hatalmakhoz való szovjetorosz kapcsolatokat nem tudta eléggé szorossá tenni. Ezért azzal a megbízatással küldte volna Sztálin Pá- risba, hogy Franciaország és Szovjet- oroszország között mindkét felet formálisan kötelező katonai megegyezést hozzon létre. Francia részről újabb megegyezésre már azért sem lehet tul- Ttagy hajlandóság, mert Anglia ezt nem nézné jószemmel és Páris külpolitikája ma mindenekelőtt Anglia barátságára épül fel. Az európai nehézségekből1 vctló kibontakozást i\s csak nehezítené egy újabb katonai megegyezés. Litvinov párisi tárgyalásairól kiadott hivatalos jelentésből nem lehet látni, megfogalmazásaiban a papírkosár enyhe fe- Icdékenységébe fog elmerülni. Egy nap éppen három munkavédelemelle- nes megmozdulásról számol be a sajtó. Kolozsvárt zajlott ile mind a bárom. Nem a szorosabb közélet emberei, nem a szabadfoglalkozások elfogultjai, nem kilengő újságírók beszéltek, hanem az ipari és kereskedelmi szakok munkásai és munkáltatói, akik valóban idegzetük minden darabkájával ismerik, ismertetik, érzik, éreztetik, élik és átélik a kérdés világát. Tiltakozott a vasúti mühelyműnk ások szakszervezete, tiltakozott a munkásszervezejti közgyűlés és a végre nem hajtás gondolatával valójában a kereskiedő tanács tisztújító ülése is tiltakozott. Mindegyik összejövetelen együtt, kéz a kézben, nyilatkoztak meg a többségi nemzet és a kisebbségi népek szószólói. Meg kell állapítanunk, hogy ezek a szakintézmények máj testül ebeink és egyesületeink feladatát is magúkra veszik, mert azok vagy megelégedtek a némtatság és a kisebbségi végzetszeriiség, a közömbösség, lemondás kényelmébe való zárkózással, vagy ha meg is nyilatkoztak, ezt lanyhán cselekedték, éppen csak hogy közkötelezettségnek valahogy alakilag megfeleljenek. Milyen más a szászok dübörgő küzdelme sajtóban, népgyüléseken a legmagasabb helyig érő emlékiratokkal!! Olykor a Gandhi-féle nemes ellenáll!ás, a non cooperation és a resistere szólamaira emlékeztető hangjaik! Ha eszünkbe jut, hogy nemrég a tisztán anyanyelven irható hely és földrajzi névhasználatért pár napi lap beszü ntetéssel mily eredményt értek el a szászok, más kisebbséget meghaladó eredményt, meg vagyunk róla győződve, hogy az esetleges szigorított munkavédelmi törvényrendelet se fe- ledkezbetik meg rótok. A szászok és svábok érdekei bizonyára nem fognak áldozatul esni! Viszont igaz, hogy nekünk kisebbségi szerencsétlenség esetén megmaradnak a páva- tollainik. hogy ebben a kérdésben történt e valami változás. Ellenben hangoztatja a hivatalos kö-\leméng a két hatalom közös törekvéseit az együttes biztonság keretein belül való osztatlan béke elérésére. Ennek az álláspontnak erős kihangsulyozása mindenesetre nem történik cél nélkül abban a pillanatban, mikor .a nyugati hatalmak és a Berlin—Róma tengely hatalmai között újabb tárgyalások lehetőségéről beszélnek. Baldwin angol miniszterelnök, aki rövidesen visszavonulni készül a politikai élettől, tegnap megrendítő erejű beszédben ajánlotta a brit birodalmi ifjúság figyelmébe az angol politikai ideálok ápolását. ,,Szabadság rendben, törvények keretében s csak utolsó sorban az erőszak révén — mondta — ez legyen a jelszó. Anglia a királyok istenadta joga helyett nem akarja az államok istenadta jogát állítani.“ Szófiából nagyjelentőségű hir érkezik. Arról van szó a hir szerint, hogy Jugoszlávia és Bugária között vámunió megvalósításáról tárgyalnak. A tárgyalások az 1905-ös vámunió terven alapulnának, mikor a Balkán-háború előtt a két ország szoros együttműködésben készült a jövőjét kiépíteni. Egy jugoszláv—Bulgăr vámunió nagy átalakulást jelenthet a Balkán hatalmi helyzetében. Amint hivatalosan jelentik, Eden angol külügyminiszter és Delbos francia külügyminiszter részt fognak venni a Népszö'vetség hétfőn kezdődő tanácskozásaim. LONDON, május 19. — Eljött az órám, hamarosan árnyékba lépek. — Ezekkel a szavakkal kezdte Baldwin miniszterelnök beszédét, melyet a londoni Albert-halüban, a brit birodalom ifjúságának kiküldötte: előtt mondott. — Előttetek nyílik az élet — folytatta az angol miniszterelnök — és arra vagytok elhivatottak, bogy a most jövő negyedszázadban szerepet játszatok a világban. Akkor kibontakozik előttetek kötelességetek, amelyet meg kell őriznetek s amely méltó rá, bőgj’ megőrizzétek, müvünkben, az örökségben, melyet rátok hágjunk hagyományainkban. Ti lesztek azok, akiknek védelmeznetek kell a demokráciát a világ minden szögletében, aho(l majd élni fogtok és nagyon könnyen meglehet, hogy a demokráciának éppen megmentésére lesitek hivatottak — mondotta Baldwin. Majd igy folytatta: — Magamtól kérdem, hogy a mérlegben az aktívák közé kell-e beírnom a napokat, melyeken a Népszövetség megteremtése körül fáradoztam. Húsz év előtt azt feléltem volna: igen. Ma azonban kételkedő lenne a válasz. Ma Európa nincs a háború, de nincs a béke állapotában sem, hanem „Vigyázz!f‘-ban áll. Beszéde további részében Baldwin miniszterelnök a most folyó fegyverkezésekkel fog’al- kozett. — A felfegyverkezés — mondotta — elég lehangoló válasz azoknak, akik a békét szeretik, ami azonban a legrosszabb, az, hogy egyes körökben a békét rossz álomnak mondják s eszményként dicsőítik a háborút. Mindaddig, mig az angol birodalom állni fog, mi felemeljük szavunkat ezek ellen a megtévesztő bálványok ellen — folytatta, majd I igy fejezte be beszédét: — Engedjétek, hogv kikiáltsam hitemet, amely a birodalom minden népének, az emberek millióinak hite: szabadság. Szabodság rendben, törvények kereteiben s csak utolsó sorban az erőszak révén. Olyan társadalom, amelyben a hatalom és a szabadság megfelelő arányban szövetkezik, amelyben az álltam és polgár egyaránt cél és eszköz egyidőben. A királyok istenadta jogának régi elmélete meghalt. Nem szándékunk azonban, hogy az államok istenadta jogának uj elméletével töltsük be ennek helyét. (Cikkünk folytatása íz utolsó oldala.»! Bucurestiböl jelentik: Változó felhőzet, enyhe, határozatlan irányú szél, az évszakhoz képest magas hőmérséklet fokozódása, helyi jellegű zivatarok várhatók. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet +26 fok. vernem
