Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-18 / 111. szám

*L7:fí!VZflK 1937 ni á I ti B IU. jen assroKicBW’TsanBi A párisi világkiállítás előkészületei befejezés előtt A MULATÓ PARIS 250 különböző nyilvános ünnep folyik le a francia fővárosban, ahová az amerikai vendéglősök tanulmányútra érkeztek le. — Visszatér a történelmi jrancia múlt PÁR IS, május 17. A várszer fi, komor „Hotel de Vilié“, a sok-évszázados párisi városház díszterme, szokatlan társaságot látott vendégül. Az egy- lv-rsoportosu-M feketezsakettes, kövérarcu, borotvált idős uraknak bohókás papirsaipka láncolt a fVjebubjáin; őrült hangosak -voltak, illőt lenül vidámak és áthatóan lm r.szagnak; ugrándoztak a feszes gobel'mes »útik hátas­székeken, egymás vállát meg hasát vereget­ték ittas derűvel, közben nagyokat kacagtak s oly hangosan- és olyan egyszerre beszéltek valamennyien valami érthetetlen ropogós dialektusban, hogy az elegáns, karcsú városi tanácsos ur, -a vendéglátó gazda, dacára az arcára fagyott feszes és kissé fakutya jel legü mosolynak, láthatólag kellemetlenül érezte közöttük magát. A készülő kétmilliós kiállí­tási idegenözön legelső előretolt hulláma volt ez a csapat: az amerikai hotelesek és korcsmárosok delegációja, kik a M-agic Cily-i ünnepi bankettről érkeztek nagy autószeke- reken ide « -városházi fogadtatásra. Innen Hhei-msha utaznak pezsgőt kóstolni s tovább a Riviérára újabb horcs-aták elébe. Úgy gon­dolom. lvogy egész francia tanulmányutjuk a különböző finom -szeszek rózsás borfelhői­be burkolva fog omlOkiikibon megmaradmi.... Azt meg kell adni, bogy a franciák, ez az inkább mosolygós mint kacagó nép, mely ha szeret is kirúgni a bániból, inkább spitzes semmint részeges és még boros állapotban -i-s- többre becsüli a finom élcet a vaskos -vi­dámságnál, kitünően tudja, bogy lelnek mi kell a jómulntűshöz és különösen szerencsés olyan attrakciók és látványosságok kigondo­lásában. melyet ő maga meg nem nézne semmi kincsért. Dinom-dánom hat hónapig A kiállítás hat hónapja folyamán nem ke­vesebb, mint 250 különböző nyilvános ün­nep fog lefolyni Párisban. jutni fog belőle minden látogatónak, de aki mindent -végig akarna élvezni, annak degesz tárcával, itt kellene tölteni mind a hat hónapot. Hogy mi lesz ez a 250 ünnep? Mglepetés! Talá­lomra néhányat elárulhatunk belőle azonban. Kezdetnek mintegy megnyitó az óriási n'épünnep, -a „Feie du Travail“. Díszes sze­kerek, miknek során a vilégismert dekoratőr Paul Colin dolgozott hónapok óta, a francia munka történetét ábrázolják másfélezer év­re visszamenőleg. A menet tiz szakaszra osz­lik. -az egyes iparágak szerint és mindegyik szakasznak -meglesz a maga különleges jel­képe. sőt a maga különleges zenéje is. A nehézipari egymásbafogó fogaskerekek jel­képezik és embersorok, kik egyre növekvő érccsöveket visznek különleges fut-urista „ipari zene“ hangjainál. — Az őstermelést jelképező irdatlan sz’énáss-zekeret háromszáz fehér ökör huzza középkori aratódalok hangjai mellett; — a divat egy óriási hajón ring, mely Paris címerének, a fluctuat-nec- mergitur-hajönak mása lesz, ezer midinett huzza -a hajót, melynek fedélzetén ezer man­nequin mutatja be a párisi „haute-couture“- cégek legújabb kreációit. A megelevenült trikolor zárja be az iiuné­pi menetet, mely végigvonul egész Parison és régül jelmezes csoportban csúcsosodik ki a Pal-ace de la Goncordeon, a világ legszebb terén. Itt, a Szajna mellett, ez azért is he­lyes, mert ugyanekkar folyik le a Szajna- egész hosszában a tengerészetügyi miniszté­rium rendezte nagy parádé, aminőt még so­sem láttak a ipiáirisiak. Nyilvános ünnepek Május 6-án kezdődött meg a Grand Pa­laisban a nemzetközi lovagiâsi verseny. Köz­ben fog megnyitni valószínűleg az El Greco- és a Van Gogh-festménykiállítás-: első, mely a nagy mestereknek a világ minden tájién el­szórt müveit egy-egy csarnokban egyesíti Ne feledjem a junius 5-i virágünnepet se, mely megint egészen más karakterű ‘és a nemzetközi evezősversenyt ju-nius 15-én, amit junius 20-án a n-agyregatta követ. A hajók tánca után a szép leányoké. Ser­ge Lif-ar. a párisi opera táncmestere rendezi junius 29-re ugyancsak a Grand Palais-ban a nemzetközi nagy ba lett versenyt, ahol a láb- ujjhegyenjárásban fogják egymást legyőzni a világ népei. Azután megint komoly törté­nelmi ünnep, julius 4-én a „Naissance de la Cité“, Páris keletkezésének rekonstrukciója és igy jutunk el julius 14-ig, a franciák lüzi- játékos utcai táncos nemzeti ünnepéhez, mely soha oly fényes és hangos nem volt, mint az -idén. Visszatér a mult... Kerek százezer frankot szavaztatott meg aiz emeritál-t szinitoritiikus kormányelnök a történelmi ..Palais Royal“ kertjében tartan­dó éjszak-ai Directoixe-ünnepre. Minden sze­replő korhű jelmezben lesz és még az ide­gen látogatók is egy-egy ,,domino“-t fognak kapni a bejárainál, hogy modern ruhájuk ne zavarja a látvány egységes voltát. A tör­ténelmi árkádok alatt, hol a kurtizánok nyüzsöglek a Lajosok idején és honnan a Nagyforradalom indult ki, vissza fogják ál­lítani ez estére -a- másfél század előtti üzle­tekét és a leghiresebb francia művészek fog­ják itt árulni könyveiket és képeiket. Régi tánc régi zenére, de újkori világításnál s a történelmi keretben történelmi jelenetek fognak lejátszódni: Bonaparte fog ismét visszaérkezni Egyiptomiból a gránátosokkal s magával fogja hozni Kleopátra valódi mu- miáját. melyet, mint tudjuk, a szomszédos Nemzeti Könyvtár kertjéből áslak ki néhány év előtt és a szép Madame Talleyrand fogja fogadni a győztes imperátort.-Másik óriás Napoleon-ünnep a diadalív századik születésnapja lesz, óriási katonai parádéval s már most is lázasan építik az egész a-venue de lu Grande Armé-el, Páris legszebb és legimpozánsabb sétányulját, me­lyet e nagy napra további 9 méterrel fog­nak kiszélesíteni. -Ezen a kastélytól és zöld parkoktól szegélyezett gigantikus sétányon fog végighömpölyögni a császár történelmi hadserege, hogy a Diadalív a-lalt találkozzon a másik napoleoni sereggel, mely a város szivéből az avenue des Champs Elysées-n fog felvonulni a Diadalív dombjára-. „Finálé“ a bor-héten A „Bagatelle“-ben egymást fogják érni az éjszakai ünnepek. A Notre Dame székesegy­ház előtt a középkori misztérium rekonstruk­cióját említjük meg. Ezt a csodálatos művé­szi teljesítményt, mely a tavalyi évnek is leg­nagyobb szenzációja volt, a mesterséges tenger óriási vízi ünnepélyei vei, amelyet a „Nomei aquarium du Trocadéro“ c „célból megépített 3000 kubikméteres nyolcszögében fognak tartani, ahol száz kompon mutatkoz­nak majd a francia vizek minden csodálatos lakói, 65 zárt tengervized Iában cápák, vil­lanyos róják, óriás tengeri rákok s az óceán minden szörnyei; a szajnai regattákat és óriási tűzijátékokat a vizen, mig eljutunk az egymásba karoló ünnepek láncoló során szeptember 12-ig, amikor megkezdődik a nagy ,.bor-hét“, a francia borok jubiláris ünnepe. (bk.) ■■■ÜBI Elkésett koszorú Papp Gábor sírjára Az „Exhumálás“ egykori modelljének megható levele.— „Hozzámvágta a palettáját. .. de 38 év múlva is szere­tettel gondolok Papp Gáborra“ ORADEA-NAGYVÁRAD, május 17. Az Ellenzék húsvéti számában cikket ir­tain Papp Gáborról, az linneb elszármazott és Szegeden tragikus körülmények között elhalt kiváló festőművészről. Soha se hit­tem volna, hogy az öreg barátomról való rmegemléklezés olyan érdekes adatok birto­kába- juttat, mint amilyeneket -az a levél tar­talmaz, melyet ma hozott címemre a postás. A levelet Papp Gábor egykori; modellje irta, akiit az ..Exhumálás“ cimü első nagyobb si­kert aratott képén festeti s akit Papp Gábor Szegeden biztosain rég-e-n elfelejtett, bár egy jó modellre a legtöbb festőművész szívesen emlékszik vitssza. Inkább a modellekről mondják, hogy esapodárok és könnyen fe­lejtenek. így igen sokat mesélt nekem épp Papp Gábor a mühchenii hires szép model­lekről, akik éltek-haltak a művészeikért, -amiig a modelljük voltak. Ha aztán a festő vagy szobrász elutazott és más művészhez Ikerültek, az uj művészért éltek-haltak... -Mostak rá, főztek neki, a mód-elállás mel­lett egyéb jótéteményben is részesítették a művészeket. . . amíg a barátság, a modeii- ség ideje tartott. Leg többnyi re -egy évig. A magyar modellekről inkább azt mesélték a régebbi művészek, hogy nemcsak jó model­lek, de jó háziasszonyok is ás sok szép modellből lett -előkelő, elegáns — művész- feleség. A Papp Gábor első nagy képének kolozs­vári modeH(jéból egyszerű rikkancs leli. Nem is egészen fiatal már, hiszen harmincnyolc év -telt el az Exhumálás festése óta. De azért nagy, m-el-eg szeretettel emlékezik meg a festőről, aki 28 éve temperamentumát, te­hetségét, álmait festette bele alakjába. Ä levél, amelyet nekem irt, olyan megható, olyan közvetlen, hogy összes -sajtóhibáival -együtt idei-rom: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur, Az Ellenzék Húsvéti számába meg jele­nő Czik Emlékezés Papp Gábora rend kí­vüli hatást tett reám, de érthető lesz, ha el árulom, hogy az „Exhumálás“ czimii képnek,* én voltam a Modelye, és igy volt alkalmam a Művészt mind azon oldaláról meg ismerni, a melyekről a Czik telyes hűségei meg Emlékezik. Azt hiszem, nem lesz Érdektelen, ha le Írom bogy milyen Tragikomikum előzte meg a kép be fede­zését. Bizony régen irtunk 1899 Januárt. Akor a Művész 28 éves volt, én 17. A Cluji Korcsolya Pavilon emeleti job sar­kában volt a műterme, itt készült a nagy műnek szánt kép, vidám ének. fütyszó és Varjú károgó,, melet. sokszor, ha jó han­gulatban vö t, sokat beszélt gyermek évei­ről, utazásairól, és különösen a dadájáról, de sohase az Édes Anyjáról. Egy alkalo- mal meg is jegyeztem hogy miért nem beszél az Édes Anyjáról? és mit tett ho- zám vágta az ecsetjét, Palettáját, és el ro­hant. meg lepetésem után a Tükör élőt halálra kelet nevetnem magam, mert a színek minden skálája rajtam ékeskedet, egy asszonyt Kelet fel hivassak a Séta léről, begy némileg meg szabadítson a festéktől, de a történtek után nem men­tem a műtermébe, hanem más Festőnek ültem, valahonan meg tu-tta hogy kihez járok és egy alkalomal az utcán el kapta a torkom rám orditot hogy tönkre akarom tersi a munkáját? A Bámészkodók közül egy ur lépet a Védelmemre, a kinek aztán el monta hogy miről van szó és annak az Urnák, szelíd meg győző hangja bírt rá, hogy másnap ismét meg jelentem a mű­termében. Holnapokig tartott még a mun­ka, de már egész jól meg értetük egy­mást, mert amilyen volt a kérdés, részem­ről is olyan volt a felelet, de a hoszas együtlét egész edigi életemre ki hatot, mert elsajátitotam tőle a nyerseséget, a gorombaságot, két férjem volt, mind a kelő Válóperes ügyvédhez menekült elő­lem, ipari szakmám van, mégis csak Esti­lap árus vagyok, másodkézből, nem a nyomdától, és daczára hogy e tulajdon­ságoknak sok kárát valottam, egész éle­tembe, én mégis csalk szeretetel gondoltam rá mindég, mert ő nem csak goromba, de jó is volt... 1902 ott a nem láttam, nem hallottam felőle, mert sémi néven neve­zendő jog czimem nem volt arra, hogy keressem. És most a Húsvéti számból ke­lteit megtudnom, hogy milyen szerencsét­len véget ért, vajon a Barátok és Barát­nők közül megrendittet e még valakit a Czik? vagy csak engem, talált szivén?... 38 év után. bocsáson meg Szerkesztő ur, hogy za­Embcr hiizdj és bízva bízzál! A világűrben &<>k mlhárd bei Ima* In rejtel­met, vilái; kcr*nv.. Ott valahol rgy kicsinyke pont o mi napunk és mehetir cv4c egy Uajr/í'/uyítft, <sia-k néhány milliárd mérföldre egy porszem a föld és r.ajca a/ ember . . . Az ember az ő apró. kicsinyes cselizövésrivcl, büszkeségével, haragjá­val, irigy-égével, selymes v.-gy rongyos könyvé­vel, nyomorával vagy méltóságával rolijn, i.por, gázol, gyűlöl, kaoa-g és sí. Közben nem veezi észre, hogy szervezete pusztul, kopik — mig kínzó fájdalmak nem jelentkeznek. Nem tud aludni, enni, szédülések, gyomorfájások, űh«n- golc-ág gyötr k A világh-rü Castro D. gyógyszer valóságos á- dás az embirségre, mert a sympatikus idegeken keresztül magát a betegség okát .“zünteti meg és a gyomor, máj, vese és cpebajok eseteiben bi­tes gyógyulást nyújt; így meggyógyítja az alm.it lanságot, ideges fejfájást é; étvágytalanságot i». Gastro D. kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bu- curer<ti, Galea Victor ei 124 varom, e aorokal, de mint a Datum is igazolva, már heteiket ezelőt meg Írtam, de ingadoztam el küldeni. Marattam Tisztelettel 1937 IV. 2. Marosi Róza Bstilap ártís. Eddig szól a meghatóan szép levél. Elké­sett koszorú ez a komik/ és durva, bolond és zseniális, drága jó Papp Gábor sírjára s ezt a herv-adt koszorút könnyes szemmíe! hullatom a távol: barát hantjai fölé. Huzella Ödön. SZÁMOS NŐI BÁJNÁL végtelen nagy meg­könnyebbülést szerez reggel, éhgyomorrá- félpo hárnyi természeten FERENC JÓZSEF keserüvií aza'ral, hogy a belek tartalmát gyorsan felh-gitja és akadálytalanul kiür-ti, azonkívül pedig a2 emésztőszervek működését lényegesen előmoz­dítja. Orvosok ajánlják. CUkQFbüjOSül!! A külföldön is elismert DR. SENFTHEI-FÉLE rlinhoíPiiic h UiÜiJ&iloiia fi liszt és mindenféle tészták Clujon, Str. Iorga 11. alatta ilIflRFT yflPF UIhDli 1 romániai főlerakatnál Kérjen ismertetőt ! ! - postai szétküldés. kaphatók. - Vidékre Mit hallgassunk meg? KEDD, MÁJUS 18. BUCUREŞTI. 7.30: A reggelű műsor közvetí­tésié; íi: Hűek, Feld’vaoás, Tőzsdei árfolyamhi* rek; 13: Gramofonlemezék; 13.25: Sporth rek adása; 13.40: Gramofonlemezek; 14.15: Hírek; 14.30: Graimofonlemezek; 15: Hrek; 16.45: Előadás; 18: Graimofonlemezek; Utána: Hitek és felolvasás; Majd: 19.io: Gramofonlemczek: 21.15: Felolvasás; 21.30: A rádiózen-ekar hang­versenyének közvetítése; Közben kb. 23.15: Gri* mo-fonlemezek; Utána: Hirek, fclolva-sás. Maja: Hírek külföldre. BUDAPEST. 11: Hrek; 13: Déli harangszó; 13.05: Balalaika-; 13.30: Hirek; 14.30: A rádió szalonzenekara; 17.10: Asszonyoknak; 1S: Elő" adás; 18.30: Gordonka; 19: Légiol-talími negyed" óra; 19.20: Cigányzene; 19.45: Főiskola, nyári tanfoíyamok Magyarországon és Londonban; 20.30: A költők és a1 pénz; 21: Űperettrér-zletek; 21.4c: Hirek; 22.30: Hirek; 22.45: Hangleme­zek; 23.05: Idő jálrás jelien cés; 23.50: OLsznyelvif ismertetés a császári pár látogatásáról. Havi 40 lefesd olvasfia^a az összes könyvujJGnságokai sz Ellenzék EáolcsSiikőnyfjaribaii Oaj, Piaía SinriL Városnak modernebb és legdasabban ís!- szereN 5000 kötetes magyai csönkönyviáro. Havi 4® leiért mindennap cserélheti

Next

/
Thumbnails
Contents