Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-16 / 110. szám
\ £ tWllfíNZ ÉfK 19 3 7 m á I u t 16. Kiutasítottál* Gibraltár területiről az angolon a spanyol meneftUltehet GIBRALTAR, inAjus 15. A7 angol katonai hatóságok utasítottak a (íilnaltái területén tartózkodó összes spanyol menekültokot, hogy hagyják el u varos területét. Intézkedés történt abban az irányban, hogy a kormányhoz tartozó valenciai menekülteket Spanyolországnak azon területeire «7 állítsák, amelyek nincsenek u nem zetiek álla! megszállva. A spanyol menekülitek eltávolítását azért rendelték el, mert Gibrallúi lakosságiénak száma rendkívül felszaporodott és járványok kitörésétől lehe- | tett tartani. A kolozsvári tudományegyetem vizsgáinak sorrendje Az egyeíemi rektorátus hivatalos közlése CLUJ KOLOZSVÁR, május 15. A kolozsvári egyetem rektorátusának értesítése szerint a vizsgadijakat ezután kizárólag a rektorátusi hivatalban kell lefizeted. Az 1937. évi júniusi vizsgákra kővetkező sorrendben lehet jelentkezni: I. Bölcsészeti és jogi fakultás 1937 május 15—26 közölt délelőtt 9—12 órakor. Akiknek neve A. B. C. D. betűvel kezdődik május 15-én, E. F. G. H. I. J. betűsök május 17—18-án, L. M. N. betűsök május 19—20-án, O. P. R. betűsök május 22—24-én, S. Ş. T. Ţ. betűsök május 25-én és U. V. X. Y. Z. betűsök május 26-án jelentkezhetnek. A természettudományi és orvosi karon a jelentkezés 1937 június 1—5 napjai között d. e. 9—12 órakor történik. Akiknek neve A. B. C. I). E. betűvel kezdődik, június 1-én, F. G. H. I. J. betűsök junius 2-átn, L. M. N. O. P. betűsök junius 3-án, P. B.. S. Ş. betűsök junius 4-én és T. ']'. U. V. X. Y. Z. betűsök junius 5-én jelentkezhetnek. Antilop színskála Antilopcipok reszere Eg-Gü dressing Eg-Gü puderpárna Eg-Gü antiloprud Eg-Gü gummi és drótkefék ki Ilét világpolitikája Angol koronázás és európai külpolitika A hét nagy eseménye külpolitikai szempontból is az angol koronázás volt. Az angol korona majdnem féknélliárd ember fölött uralkodik, a brit világbirodalom területe negyvenmillió négyzetkilométerre terjed ki és a nagy tengeri utak, melyeket Angliában a birodalom ütőereinek neveznek, száz- ötvenezer kilométer hosszúságban teszik szükségessé az angol tengeri erő számára a szüntelen vigyázzban-állást. Ekkora hatalomnak minden fontosabb lépése jelentős esemény világpolitikai szempontból. Az angol koronázás emelletl nem is tisztán ünnepi formaság, h/anern tényleges hatalomátruházás a korona uj viselője, aki nem Isten kegyelméből! való király, mint más uralkodó- házak vezetői, hanem az angol nép és az angol parlament akaratából. A londoni ünnepség a paroxizmusát élő világhatalmi versengés mai korában bizonyos tekintetben külső jelét is akarta adni az angol erőnek, mely még mindig uralkodik a hullámokon s amely éppen most tesz szélső erőfeszitést, hogy fegyverkezése erejével is fenntartsa régi tekintélyét. Londonban, belfölddel és külfölddel egyaránt, éreztetni akarták, hogy a brit birodalom még mindig a világ legnagyobb hatalma lés hogy Anglia továbbra is elsősorban álló szerepet kivan magának a világ sorsának intézésében. Ezt a célt szolgálják kétségtelenül a most Londonba összese reg- llett államférfiakkal megindított tárgyalások is, melyeket az angol' és a vele szorosan együttműködő francia külpolitika épp úgy céljhiikat szolgáló újabb tevékenység megindítására akarnak fölhasználni, mint annakidején az V. György temetése alkalmából történt nagy londoni összejövetel. Ez az utóbbi alkalom nem hozott különös sikert a két külpolitikának, nagy kérdés, bogy a most indított ujab tárgyalások sikeresebbek lesznek-e. Az általános hangulat a békés európai megoldások szempontjából bizonyos tekintetben rosszabb, más tekintetben jobb, mint V. György halála pillanatában volt. Franciaország nagy ellentéteihez azóta a jóidéig semleges szerepet játszó Anglia tényleges ellentétei is csallak óztak más európai szárazföldi hatalmakkal. S ezek flz ellentétek enybüles helyett inkább a súlyosbodás irányában haladnak. Másrészt viszont jóval erősebb az általános szükséglet, mely békés megoldásokat követe! s a gazdasági helyzet lehetőségei jóval könnyebbé teszik ma a közös építő megoldásokat, mint a háború óta valaha. Közvetlen veszedelem nem fenyegeti az európai bókét, de amint a tekintélyes lord Lothian a „Nineteenth Century“-nak adott ■érdekes cikkében írja: ,,a világpolitika súlyos válságát éljük most át; egyetlen hiba a folytatandó ut megválasztásában mérhetetlen veszedelmet jelenthet a legtöbb európai népre s talán az ázsiaiakra is. Pillanatnyilag a legnagyobb veszélyben áll, hogy az európai országok egymással versengő szövetségi rendszerek felé sodródnak. Ezen az utón pedig nagyhatalmak is kiejtik kezükből a lehetőségét annak, hogy minden körülmények között maguk irányítsák saját sorsukat, vak erőknek, véletleneknek és talán gonosztevők áütei előidézett incidenseknek teszik ki magukat, melyek akaratuk ellenére is világháborút idézhetnek elő. A szövetségi rendszer — állapítja meg Lord Lothian — a népek érdekei ellen felállított gyilkos farkasverem." Veszedelmes, vagy veszedelmesnek látszó incidensek természetesen gyakran adódnak a mai feszült világpolitikai légkörben. Vezető politikusok megnyilatkozásai viszont az utolsó napokon föltűnő módon békés kijelentésekre voltak hangolva. Még a lendületes hangot szerető Rómából is félreérthetetlenül mérsékletet kereső kijelentések hangzottak el illetékesek beszédeiben és külpolitikai tanácskozásokról kiadott hivatalos jelentésekben. Berlin, London, Páris hasonlóan békés hangot ütöttek meg. A békés hang mögött természetesen változatlanul ott rejtőznek a szívósan fenntartott ellenséges érdekek. De néha a külpolitikában is vezetők megnyilatkozásainak hangja csinálja, a zenét, de legalább is az csinálja legtöbbször a hangaavart. Ciáno gróf, olasz külügyminiszter pár nap előtti beszéde és a Neurath báró római látogatásáról kiadott hivatalos jelentés egyaránt hangoztatják a Berlin— Róma tengely tevékenységében társult két nagyhatalom hajlandóságát aira, hogy Európa nagyobb gazdasági és politikai szilárdságának megteremtése érdekében többi hatalmakkal, együttműködjék. Sok jel arra mutat, hogy téves volna az így kifejezett hajlandóságot diplomáciai találkozások alkalmából megszokott konvencionális kijelentésnek tartani. Finomabb fülek kihallják belőle a visszhangot az ismert francia—angol aján'- latra, mely gazdasági és pénzügyi előnyöket kinál a nagy külpolitikai kérdésekben és' a fegyverkezés terén létrehozható megegyezés esetére. A válasz természetesen nagy által áÁz IBUSZ által kibocsájtott szelvényes jegyfüzetek alapján alábbi rendkivül mérsékelt áru gyógykurák vehetők igénybe: 2 heti időtartamra Lei 7825.— mely összegben következők foglaltatnak ben. Díjmentes vizűm, 50 százalékos vasúti kedvezmény magyar határ—Budapest és vissza, vagy tovább bármely magyar határ- állomásra, komplett panzió (lakás és napi háromszori étkezés, előírás esetén diétás koszt is) választás szerint a Lukácsfürdőben vagy Palatínus margitszigeti szállóban, főorvosi vizsgálat, kétheti orvosi: felügyelet, gyógyfürdők két hétre, két autókörjárat, összes borravalók és adók. —* Ugyanez kísérők számára, orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül csak Lei 6.350.— Háromheti időtartamra Lei 11.500.— mely összegben a fent részletezett ellenazol*. gáltatások foglaltatnak bent 3 hétre, Ugyan* nosságban van tartva és távolról sem jeleni annyit, hogy Róma és Berlin most már hajlandók teljesen az angol—francia fölfo gás irányába besorakozni. De valamelyes közeledés a Berlin—Róma és a Paris—London tengely között, a gyakran megismétlődő incidensek ellenére is, mintha mégis mutatkoznék. Eden decemberi és januári beszédeire, melyekben az angol—francia ajánlat elég nyíltan volt megfogalmazva, Hitler január 30-iki nagy beszédében még határozott ,,nem“-mel válaszolt. A fegyverkezés ezután fokozottabb erővel tartott tovább, de kulisz szák mögött a kölcsönös tapogatózások indultak, hogy nem lehetne-e vafamiképen tűrhető megoldáshoz jutni. Ezeknek a tapogatózásoknak volt a következménye Van-Zee- lond belga miniszterelnök megbízatása a gaz dasági együttműködés lehetőségeinek felkutatására. Schacht dr. Németország részéről sietett is azonnal fölvenni a kapcsolatokat Van-Zeelanddal. Hogy a két állmférfi tárgyalása milyen eredménnyel járt. nem lehel tudni. Különböző jelek azonban arra mutatnak, hogy nem volt teljesen eredménytelen. Schacht dr. Európa gazdasági helyzetének rendezésére bír szerint kidolgozott újabb tervet visz magával Párisba, ahol résizt fog venni <ai nagy költséggel fölépített német világkiállítási pavilion ünepélyes megnyitásán. A "megegyezés nehézsége főleg a kölcsönös bizalmatlanságban rejlik. Francia és angol részről mindén gazdasági engedmény előtt igyekeznek a lehetőségig biztos garanciákat szerezni arra, hogy az ő általuk nyújtott pénzügyi és gazdasági könnyebbségek révén a másik csoport nem folytatja felujult erővel eddigi fegyverkezését. Pénzügyi körökben közismert dolog, hogy az angol, francia és amerikai pénzpiacok jó- ideje valóságos zárlatot gyakorolnak a néez kisérő számára, orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül 9.450 Lei. Gellert nagyszállóban és Svábhegyi szanatóriumban: Kétheti időtartamra Lei 11.250.— Ugyanez kísérő számára gyógyfürdők és orvosi ellenőrzés nélkül Lei 7.550.— Háromheti időtartamra Lei 16.500.— Ugyanez kjisérő számára gyógyfürdők és orvosi ellenőrzés nélkül Lei 10.950.—. Indulni lehel bármikor, csak az indulás időpontját legalább 7 nappal előbb kell jelenteni is az ellenértékét lefizetni. Az összeg lefizetése eile“ nében a kedvezményes jegyfüzetet azonnal ki szolgáltatja az Ellenzék könyvolsztálya, Cluj, Plata Unirii, vagy az Economia Menetjiegy- iroda. Vidékre utánvéttel Is azonnal küldjük, részletes felvilágosításokkal azonnal szolgalmuk, met és olasz pénzügyi igényekkel szemben. Ez a zárlat változatlanul tovább tart rra is, bár Berlin és Róma ismételten hangoztatták, hogy nem áll szándékukban kölcsönigényekkel fordulni a nyugati pénzpiacok felé. Az ilyen pénzügyi zárlat azonban épp úgy akadályozza a nemzetközi gazdasági együttműködés!, mint a magas vámhatárok. Az előkészülőben lévő gazdasági tárgyalások politikai megegyezésekkel szemben talán változást hoznak ezen ia téren is. A két nagyhatalmi tengely közölti feszültségben London pillanatnyilag főleg Rómával, Páris inkább Berlinnel áll szemben. Felvetődik a kérdés, hogy a Páris—London tengely külpolitikád tevékenységének terén elsőbbséget Angliának átengedő Franciaország ma milyen álláspontot foglal el a német birodalommal szemben. Erre a kérdésre a francia törekvések egyik legjobb ismerője azt válaszolja, hogy Páris külpolitikája a háború óta változatlanul kettős utón halad tovább. Egyrészt minden erővel biztosítékokat keres magának ogy esetleges német támadással szemben — ezt a törekvést szolgálja Páris szövetségi politikája — másrészt igyekszik állandóan nyitva tartani a lehetőségét egy olyan európai megoldás számára, amelynek keretein belül őszintén megegyezhetik Németországgal. Ezt a megegyezést azonban nagy európai keretekbe igyekszik minden esetre bele- ágyazni, egyedül nem akar szemben állant a németekkel még a békés megegyezést kereső tárgyalások téréin sem. Az Ilyen általános megegyezésre alkalmas kereteket Páris eddig ,a Népszövetségben kereste. Az utóbbi idők eseményei azonban nyilvánvalóvá tették a franciák előtt is a Népszövetséghez való minden kérdésben való ragaszkodás terméketlen voltát. Blum miniszterelnök és Delbos külügyminiszter ezért igyekeztek olyan területeket keresni, ahol tárgyalási kapcsolatot alakulhatnak k!i Franciaország és Németország között a népszövetségi ke- rétehen kívül. Két ilyen területet találtak, melyek véleményük szferint alkalmasak a tárgyalások megindításába. Egyik a gazdasági: együttműködés kérdése, másük az a francia indítvány, hogy a lefegyverkezési bizottság, mely a Népszövetségen kívül álló hatalmak részvételéinek lehetővé tétele miatt annak üdéjén függetlenitödött a Népszövetségtől, újra felvegye tárgyalásait A gazdasági tárgyalásuk lehetőségeire különösen Blum miniszterelnök célzott beszédeiben, a lefegyverkezési tárgyalásokról Delbos beszélt nemrég, hangoztatva", hogy egyelőre megelégednék azzal az eredménnyel iis, ha mündenik állam kötelezné magát, hogy fegyverkezési adatait nem tartja titokban. iMinthogy Schacht párisi látogatása: is arra mulatnak, hogy gazdasági tárgyalások elől Berliln sem zárkózik el, a Páris és London közötti elzárkózás veszélye ma határozottan csökkent. London és Róma között viszőni az utóbbi időben inkább súlyosbodott a feszültség. Az angol és olasz diplomáciák azonban & realitással szembeni erős érzékükről ismeretesek. Itt egyáltalán nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy komoly közeledés éppen a legnagyobb feszültség pillanatában jöjjön létre. A közéjedé» lehetősége azonban nem tisztán az ellentétes tengelyek irányiitásábain érdiekeit négy nagyhatalom közvetlen érdekeitől függ, hanem mindenük hatalomnak a többi országokkal való külön kapcsolataitól is, amelyek ugyancsak szövevényes érdekharcok eredménye:- képen alakultak ki, S az európai fejlődés ezen a téren is a különböző érdekek mind át láthatatlanabb összefonódása felé vezet,--------- ------- Ier4-A londoni iá rgyalások Békés hang s ami mo- göí<e van Gellért-szállóba! Lukács-fürdőbe! Margit-szigetre ! Svábhegyi-Szanatóriumija! HIVATALOS PENGŐ ÁRFOLYAMON A (ránc a — német viszony
