Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-11 / 84. szám

r EZfBNZlßrc 19 37 april Im /.. VAIDA-VOHVOD SÁNDOR BETHLEN ISTVÁN GRÓF HÚSVÉTI CIKKÉRŐL VAIDA: „Bízzunk abban, hogy a két ország és a két nsssBRnnsaafli nemzet között a légkör lényegesen megváltozik“ „Sohse adnám el azt a tulajdonomban levő hegycsúcsot, ahol 500 évvel ezelőtt román és magyar parasztok és kisnemesek együttesen fogalmazták meg szociális követeléseiket“ CLUJ, április 10. A román közvélemény érdeklődésének középpont já'ban még most is Rethlcn IsI van gróf húsvéti cikke áll. Lupos egyetemi tanár a Hevizió KI lenes Liga transsylvániai el­nöke, joggal vont párhuzamot Deák Ferenc történelmi nevezetességű húsvéti megnyilat­kozása és a volt magyar miniszterelnök je­lenlegi írása közölt. 18 év ól a ez az első e'ot. hogy Magyarország részéről határozott lépés történt a két áIkim kapcsolatainak normalizálására, az itt élő magyar nemzet- kisebbség érdekében. A román sajtóvisszhan­gokból könnyen meg lehet állapítani hogy már ezen az oldalon is lenn áll a tárgyalá­sok iránti jószándk. Végeredményben Ro­mánia volt az első, aki bizonyos időközök­ben felhívást intézett Budapesthez. Az ősz szes trónbeszédek ennek a szükségességét hangoztatták. Nem is lreszélve i'itulesciwak a határok spiritua'lizákisáról szóló nyiHalko- zatáröl. Mamiinak négy évvel ezelőtt Bada­csonyban elmondott beszédéről, Vnida-Voe- vod újévi nyilatkozatáról stb. Kbhen a kérdésben mind a román, mind a magyar közvélemény legilletékesebbnek Vaida Sándort és Mónin Gyulát tekinti, akik a magyar kérdés alapos ismerői. Ezért fel­kerestük Vaida-Voevod Sándor volt minisz­terelnökül, lássuk mit szól a nagy kérdés­hez. hogyan vélekedik Bethlen István gróf második hits' éli cikkéről és lehetségesnek tartja e a kél állam között fennálló kapcso­latnak reálisabb al#pókra való helyezésit? ,4 szimbolikus bábolnai begycsúcs Vaida Cuza Voda téri palotájának dolgozó szobájában régi Hojia és Closca-képek mel­lett ott látható Ferenc Ferdinand fényképe is. A 'könyvtárszekrényben pedig Rebreanu Livius irodalmi alkotásai mellett ott látha­tók Ady, Petőfi, Tamási, Szék fii stb. írá­sai is. Azzal kezdődik a beszélgetés, hogy ebben az évben van az 500-ik évfordulója a bá­bolnai parasztlázadásnak, amikor a magyar és a román kisnemesek 'ős jobbágyok egy­másra találva megfogalmazzák szociális jel­legű követeléseiket. Aztán Kós Károly ..Bu­ckái Nagy Antal“ című darabja — melyet ebből az eseményből merített — kerül sző­nyegre. Vaida sajnálja, hogy a darabot nem láthatta, de reméli, hogy rövidesen elolvas­hatja. — A parasztlázadás különösen érdekel — jegyzi meg — hiszen a bábolnai hegy, ame­lyen Budai Nagy Antalék felolvasták hires követeléseiket, telekkönyvileg az én tulajdo­nom. Gyakran kérték tőlem, de ragaszko­dom ehhez a darab hegyhez, mert ahány­szor hazamegyek, mindig felsétálok a csúcs­ra és az az érzésem, hogy ezen a területen vetették meg elsőizben a két nép egymásra találásának alapjait. A századok változatos történelmi eseményei között örökké emlé­keztetni fog a félezeréves összefogásra. Majd újból visszalendülünk a mába. ége­tő napi ügyeinkre és feltesszük az első kér­dést: — Exelenciád bizonyára olvasta Bethlen István grófinak a Pesti Napló karácsonyi 'és húsvéti számaiban megjelent cikkeit. Az örökké vajúdó román—magyar kérdés tehát újból napirendre került. Egyes román saj­tóvisszhangok Magyarországnak a területi kérdésben1 elfoglalt álásponlját komoly aka­dálynak tekintik. Exelenciád részlveit a bé­ketárgyalásokon s igv bizonyára jól emlék­szik arra. hogy a három kisantant állam között szintén voltak területi kérdések, il­letve követelések egymással szemben, de azért mégis szövetségre léptek s jelenleg egy államcsoportot alkotnak. A revízió gondolatának egymás- közötti kikapcsolása mellett ala­kult meg a kisantant Vaida Voevod megszólal: — Igaz. A békelárgyalásoknak ez a része sok történelmi tanulságot rejt magában Ju­goszlávia, továbbá Csehszlovákia és másfelől Románia között azokban az időkben nem­csak az ellentétes felfogásokról lehetett be­szélni. A határvonalak megállapítása körül komoly érdekellentétek támadtak. Bratiami Jón pedig, Párisból azért távozott, erélyesen tiltakozva, mert Jugoszláviával: nem sikerüli a román érdekek teljes kielégítésiével az ügyet elintézni. De azért mégis létrejött ké­sőbb a kisantant, miután a béketáirgyalások tartama alatt, 1919 május 18-án, a görög békeküldöttség 'szállodájában ült össze a három nép delegációja. Venizelasz kezdemé­nyezésire született meg és nyomban meg is kezdte az együttműködést. Take Ionescu az­tán, mint az Averescu-kormány külügymi­nisztere, megadta neki a végleges formát és 1921-ben a bárom állam követsége kisantant elnevezéssel végleges lett. A rákövetkező Bnatianu. kormány alatt a három állam lemondott bárminő ter­mészetű kölcsönös határkiigazitásról és ezáltal a revízióról is egymással szemben s igg tartós normális államszövetséget kezdett fejleszteni a kisantantból, „Nehéz a magyar kormányok helyzete“ — Elismerem, hogy a magyar kormányok helyzete komoly nehézségekbe ütközik, ha abban az időben ugyanazon az alapon a kis- anlant államokkal való jóviszony érdekében lemond revíziós kísérleteiről. Hiszen' a ma­gyar vezéremberek felfogása a XIX-ik szá­zadig. hogy ne mondjam, ezeréves feudális szellemmel leli átitatva s éppen ezért meg­értem, illetve kérdem, vájjon hogyan lehe­teti volna elvárni azoknak a vezéromberek- nek az ideológiai gyors álalakulását, okik a tradicionális szereposztás alapján folytatták a „Vitám et sungvinem pro rege nostro séd »•vénám non“ politikai taktikáját. Ez a világ­szemlélet a változott időkhöz alkalmazva ;1 dualizmus keretében, a dinasztiát illetőleg a király védőpajzsnak használt» fel. hogy o magyarosítás űrügye alatt, változott formá­ban, de folytathassa a feudális előjogaik­nak szabadelvű jelszavaknak való keverése utján a választójog, földreform, adórendszer és közigazgatási módszerek gyökeres meg­változtatásának ad calendas Graecas való halasztását. A korona ellen felhasználták a nemzetiségi veszedelmet, a magyar n'.ppel szemben pedig ugyanezt a jelszót megtold­va a Bées elleni közjogi küzdelmekkel. A tlöefon megszólal, a fővárosból belpoli­tikai esemény eket jelentenek, Vaid:> egyked­vűen hallgatja. A rövid szünet ólán foN- latja nyilatkozatát. Miérí nem rendelhet revíziói a lépszüveíséq? — Fenntartva a háború előtti állapotokat, Magyarnn-zágon a Népiig» és Rothermcr*- akció aoapot szolgáltatott a néphangulatra való afium hatáskeltésne. A Becs és a nem­zetiségekre való hivatkozás misztikumát a genfi Ersatz által pótolták. Kizárólag a poli­tikát! felfogásnak, az adott viszonyokhoz való alkalmazkodásának hiánya magyaráz­hatja meg ezt a rövid Hálást. Közismert tény, hogy a Népllga 19. §-a a revízió lehetősé- gémek még a napirendre való tűzését is az összes tagállamok szavazatainak egyhangú­ságától tesz'i függővé. De et löl eltekintve, ha a Népszövetség egy kérdsébe.n hajlandó lett volna a revíziót elhatározni, akkor nem tagadhatta volna meg más számos revíziós határkérdésnek a napirendre tűzését sem. Ennek következtében bármely revíziós követelés szőnyegre hozatala egyszerűen a Népliga öngyilkosságát jelentette volna. Miként ha egy velencei iivegcseppnek le­törve a hegyes végét éz kristáhtisztasá- gában porrá válik, épp úgy roppant volna össze a genfi nemzetközi aeropag is. —■ Terin észlelésien an>ig annyi államférfi, diplomata ás annyi nép, söl kiváló hírlap­író és politikai i’ró bízott és hitt a Népliga- akció képességében, ki lett volna jogosult <szeimrehányásva illetni a, magyar állam­férfiakat és közvéleményt, ha ök is áldo­zatul estek a „des Wuntsch ist der Vater des Gedankens“-nek. Ilyen körülmények kö­zött rendkívül nagy a hideg és tárgyilagos Ítéletre képes, sok tapasztalatot szerzel! ma­gyar államférfinak, gróf Bethlen Istvánnak az érdeme, hogy 1936 március 7-iki tapasz­talata alapján az idők változását nemcsak teljes mélységében fölfogta, hanem nemzete és hazája érdekében kikristályosodott tiszta meggyőződésének a kötelességtudás bátor­ságával nyilvánosan is kifejezést adott. „4 mi, román közYéieményünböl is nem kevesebb elismeréssel beszélhetünk' — Az őszinteség és tárgyilagosság ked­véért meg keli jegyeznem, hogy nem keve­sebb elismeréssel beszélhetünk a mi román közvéleményünkről is. Úgy a Curentulban, mint az Universvuihan két kiváló román publicistának, Pamfil Seicanmak és Romu­lus Seisanunak a Bethlen akciójára adott váőa'sza és bírálata teljesen megfelel a román közhangulatnak. A voM kormányéi nők az őt jellemző érces hangján keményen mondja a kővetkezőket: — Remélem, ezek után mind a két or­szágban enyhülni fog a feszültség. — Miután a Népliga célkitűzéseit uj ala­pokra fogják helyezni, a béke garanciáját a szomszéd államok között a baráti, meg­nemtámadási, kölcsönös biztonsági szerző­dések és a gentlemans agiaementek fogják megalapozni. Bízzunk abban, hogy Románia és Magyar- ország, úgyszintén a román nemzet és a magyar nemzet közötti kölcsönös jóaka­rattal a légkör lényegesen változni fog. Ha> pedig ez a hangulatváltozás, amint azt hisszük is, bekövetkezik, miután Románfiá­nak a ki »antantban való helyzete megköve­teli az azonosságot, akkor a haladás ezen az utón párhuzam osan és egy időben bekö­vetkezik az összes kisantant államokban is és Így uj irányba lehet fejleszteni a meg­értés felé való közeledést. — Nem óhajtok ezúttal gróf Bethlen Ist­vánnal polémiába bocsájtkozai. Sajnálom azonban, hogy békéltető cikkéből nem má­vá dt ki a Népllga alapokmányának 19-ik cikkére való időszerűtlen hivatkozás és az a körülmény sem, hogy a Romániában élő magyar egyének panaszai miatt az egész román politikának tesz szemrehányást. Hi­szen ha minduntalan górcsövén ál kutatunk és gerendát csak a szomszéd szemében kere­sünk, akkor kénytelenek leszünk azt a ma­gunk szemében is felfedezni. Továbbá un­nak a veszélynek leszünk kitéve, hogy a megértéshez vezető ösvényről betévedünk a Népliga paragrafusainak útvesztőibe, reváns- ról, revízióról, megtorlásról ábrándozva. — Ez épp oly kevésbé volna reálpoiitika a jövőre nézve, mint amilyen volt a múlt­ban. — Revízió? 1936 március 7-e óta a reví­zió annyit jelentene, mint háború, gróf Beth­len István azonban a békét akarja szolgál­ni. Románia külpolitikája szintén ugyanazt a célt követi. Eddig tan Vaida-Voevod Sándor, Romá­nia volt négyszeres miniszterelnökének vá­lássá. Amikor a késő éjszakai órákban el­hagyjuk a Vaida-házat, önkényt/eülenül föl- fölujulnak a beszélgetés egyes foszlányai. Az az őszinte benyomásunk, hogy Vaida szintén elérkezettnek látja az Időt a békés légkör megteremtésére. A két nép évszázadok óta nem tudta megsemmisíteni egymást s ez a körülmény mindenkit csak arra ösztökélhet, hogy a gyűlöletet emberi felfogás helyette­sítse. Demeter Béla. KRKDKII KG/I t.M « Meggyó jjyuflcim sufyos ftyotnorbajombő , f ellene w* KyomorKÖri-scifTHŐI, hányingr A, lei íuvédhomból z üveg Gistro D. clJi-'./iiöáv. után Ho klóról ji-re fogyum le, de az első kiná orvov.íg után mind jobban A jobb-n éreztem magam c-, nij teljf.cn meggyógyít tn I. mm.dlu- ioin magamat Most 68 kiló v gyök > m ndcni eszem Szivemből köszönöm a Császár í.'.y('gy,>/tr tárnak Telje;, tisztelettel: Andr- Fnculcscu, Corn, hi pej Boracscu P u Peri:.. Kséirjc figyelemmel az ezután közlendő k<< szönő leveleket G-istro D. kapható gyógysz;rtá:akbcn és dre>- gériikban vagy megrendelhető i jo ej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucuresr, Calea Victorei 124. hogy a pesti Nemzetközi Vásár alatt újra szinrekerül a Magyar Színházban a Néma levente. Bajor Gizi már meg is kezdte a próbákat a Hellai darabban; hogy Szendy budapesti polgármester­nél szinészküldötlség jeleni meg, amely kérte a polgármestert*, hogy tekintsen el még ebben az évben a Budai Színkör le­bontásától; hogy júniusban kezdődnek meg az uj Hunyady Sándor-filmnek a Pusztai szél-nek felvételei. Indig Ottó készíti a film forgatókönyvét; főszereplői Lázár Mária, Jávor Pál, Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Rajnay Gábor és Mály Gerö; hogy Rcosevelt elnök államosítani fogja az amerikai filmgyártás egy ré­szét. Oktató és tudományos filmeket akar készíttetni; hogy Lukács Pál a nyár elején Holly­woodból Budapestre érkezik. Valószínű, szerepet is vállal a Vígszínházban; hogy 250 000 pengővel modern szín­ház épül Kispesten. hogy a Farkas—Fiaskó-dijat az idén Rápollhy Anna nyerte el; hogy a Cigány legutóbbi előadásán feltűnt egy fiatal, széphangu szólóéne- kesnő: Tabódy Mária, Mihályffy Irén tanítványa, aki a színház tagja és opera- énekesnőnek készül; hogy rendkívüli az érdeklődés a hol­napi Hetényi vizsgaelöadás iránt, mikor a Tatárjárás kerül szinre délelőtt 11 órakor. Megjeleni a ciuli egyetem Kiadásában TH. ANGHELUŢĂ egy. tanár GYAKORLATOK ÉS PROBLÉMÁK cimü könyve, az analízis, a funkciók teóriája és a racionális mechanika köréből. A különféle egyetemi és mű­egyetemi vizsgálatokon, valamint a középiskolai tanári vizsgálatokon (capacitate) feladott problémák. — ÁRA 200IO Kapható könyvkereskedésekben, va­lamint az egy. gondnoki hivatalban Csökken a munkanélküliek száma Fran­ciaországban. Párisból jelentik: A francia munkaügyi minisztérium a következő ki­mutatást tette közzé: Míg a keltezést meg­előző héten hivatalosan 393.851 munkanél­külit tartottak nyilván, addig 1937 március 27-én csak 388.920 munkanélküli jelentke­zett segélyért; ia mult évnek ugyanebben a szakaszában 465.127 volt a hivatalosan nyil­vántartott francia munkanélküliek száma. A munkanélküliség csökkenését elsősorban a párisi világkiállítás előkészítő munkálatai­val magyarázzák. ÁPRILIS 12-ÉN LESZ Goldmark vonósnégyes kamarazene estje Műsoron : Richter, Mozart, Beethowen quariettjei. Albina dísztermében (uj Iparkamara épület). — Kezdete este 9 órakor. — Jegyelővétel a Piaţa Unirii újság-kioszkban. Telefon 14—97. Telefon 14—97 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents