Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-10 / 83. szám

1937 április 19. BLLBNZ6K 5 A munkásság mindenáron meg akarja ünnepein! május t-éi A borbély- és sülőiparos munkaadók azt szerelnék, ha május t-e nem lenne munkaszüneí. — A munkások tillakoznak CLUJ. április 9. Az idén a munkások nemzetközi ün­nepe, május elseje egybeesik a görög katolikusok és görögkeletiek húsvéti ün­nepével, és ha az ünnepnek minden nap­ját betartják, úgy három napon át szüne­telni fog minden munka, zárva lesznek az összes üzletek és műhelyek. Erre azonban még eddig nem volt eset Éppen ezért a munkaadói érdekeltsé­gek, elsősorban a borbély és sütőiparo­sok már előre mozgalmat indítottak an­nak érdekében, hogy az idén május el­seje iie legyen munkaszünet. A borbély- iparosok szindikátusa és a sütőiparosok szövetsége beadványt intézett dr. Chirila munkaügyi főfelügyelőhöz, amelyben kérték, tegyen előterjesztést a munka­ügyi miniszternek, hogy ezt a kérdést tisztázza és országos rendelettel intéz­kedjék aziránt, hogy május elsején, a munkások nemzetközi ünnepén ebben az évben a munkások dolgozzanak. Chirila főfelügyelő a borbély és sütöiparosok- nak ezt a kérését kötelességszerüen fel­terjesztette a munkaügyi miniszterhez- terjesztette a munkaügyi miniszter­szakmához tartozó munkások vezetőinek véleményét. Ezek a leghatározottabban kijelentették, hogy a munkásságnak a legnagyobb ünnepe a május elseje és ennek az ünnepnek a megtartásáról semmi körülmények között sem hajlan­dók eltérni. A két ellentétes álláspont ügyében tehát csak a munkaügyi mi­niszter fog dönteni. leszaladt egy szem! Helyes mosás mellett ezek a harisnyák még soká tartottak volna. Ha harisnyáinak hosszú ideig akar örülni, úgy mossa mindig csak Lux szappanpehel- iyei. % vízben is azonnal ba V-;#- ■ '■ •-•••A KALANDOS MAGYAR KARRIEREK Hágó Károly Az őrült zseni, aki egyszerre volt divatos magyar, német és iráncia iró. — Közkatona, sebész, színész, iró, ~ Aki tébolyában megtámadta a porosz királyt is örült volt akkor is, amikor zseni volt és zseni volt akikor i/s, amikor őrült volt. Nem egy kerékkel volt kevesebbje, hanem egy kerékkel volt többje. Ez tette naggyá és ez lett a tragédiája is. Ma már a nevére sem emelékeznek, pedig egy időben egyszerre három nemzetinek vo.I't divatos Írója ez a rendkívül tehetséges és rendkívül hóbortos, furcsa ember. 1808-ba'n született Budapesten. Valójában Renntstiein Hugó Eálrolynak hívták, de ö hamar elkoptatta, elejtette vezetéknevét és jgy lett belőléi Hugó Károly. .Atyja kis könyvkereskedő volt valahol >a peslü ghettó- ban, a falakon túl, arra felé, ahol most a Dob-utca, Szerecsen-utca, Király-utca kez­dődik. Környezetét nem nagyon szerette; minden erejével! kivágyo'tít belőle. Atyjá­nak minden vágya az volt, hogy fia orvos legyein, a gyerek azonban színész akart len­ni. Tizenhét éves korában felcsapott kato­nának, csak azért, hogy garasonként félre­rakja a zsoldot, beiratkozhasson az Orvosi egyetemre és megszerezze a sebészi okleve­let. ö iratkozott be egyedül abban az év­ben a sietbészeitre és hiába próbálták lebe­szélni, hogy egy növendék miatt nem érde­mes egy fakultást fenntartani, ragaszkodott hozzá és meg is szerezte a sebészi diplomát. Lengyel szabadsághős, orosz közkatona, berlini szinházrelormátor, magyar-német-írancla iró Pár hónapiig sebészkedett csak Pesten, mert ahogy kitört a lengyel forradalom, otthagyta rendelőjét, Lengyelországba ment, felcsapott katona orvosinak. A forradalom le­verése után besorozták orosz közlegénynek büntetésből, alig tudott megszökni innen. Sok viszontagság után ért Pestr'e, ahol mint homeopata orvos kezdett működni. Doktor- társai kuruzslónak tar tolták. Nem is birta sokáig, nyugtalan vére Parisba sfodortai, ahol nagyokat éhezik, mfajd Hamburgba kerül és német röpiiratot t-r, hogy miként kell megreformálni a német színészetet. A könyv feltűnik, ő Berlinbe kerül, ahol arról irn- gál, hogy miiként kell játbzainli. Shakespeare!:. Először komolyan veszik, de amikor a vita hevében összevesz m'iin denk ivei, kiadják az utjláit és akkor Altonáha megy, ahol egy kis ripácslszinház színészié lesz a diplomás or­vos és az ismert röpiratiró. Mint színész iiirja meg eí.'ső színdarabjait niómiafü'l. A Brutus és Lucrétiia cimü fel is tűnik, de MEGJELENT —----------, eRÖf BÂNFFY MIKLÓS regénytrilógiájának második része ts iliJlAVM nuinmi Két kötetben. - 260 lej ! A hatalmas sikerű „Meg- számláltattáL után végre megjelent az oly régen várt Il-ik rész is­ELLENZIK hönuvosziálüáfeaa kapható.. Cluj, Piaţa Unirii 9.. sz. alatt. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk ! nem tudja sem kiadni, sem előadatni. Egy fillér nélkül érkezik meg Pestre. Alig tud már magyarül. Itt kezd tanulni. A Bra- tuls és Lucrétiái Szigligeti Ede veszi párt­fogásába és egyszerre adják elő magyarul a Nemzeti Színházban, németül .a pesti né­met! színházban. Igen nagy a sikere. Ezután egymást követik drámái. Van olyan év, hogy két darabját is előadják Pesten ma­gyarul is, németüti is. 'Darabjai, amelyek klasszikusok, elitem tétben az akkori: idők romántikuts, szentimentális divatjával', való­ságos forradalmait csinálnak, bárha darab­jaiban tulcsapong a fantázia és szélsősköd- nek a túlzások. Különösen nagy sikert arat a Bankár és báró cimü darabja, amelyet előadnak Pesten magyarul, az osztrák és német színpadokon németül, a francia szín­padokon franciául, még pedig úgy, ahogy Hugó Károly irta maga magyarul is, néme­tül is, franciául is. Harc Jókai Mórral A siker megszéditi. Parisba megy, ahol egymásután jelennek meg francia színda­rabjai. Csodálatos nyelvtehetség Hugó Ká­roly, aki egyformán színesen, írodalmian ir németül' is, magyarul is, franciául is. Pa­risban egy könyvkritika miatt annyira meg­haragszik, hogy a legsúlyosabb vádakkal illeti bírálóit, amiből olyan .irodalmi bot­rány kerekedik, hogy el kell hagynia Pá-' fist. Rövid időre hazaijön, ahol először nagyon melegen fogadják ás a V als ár napi 'Újság 1858-iki számában azt olvasónk, hogy ,,a Nemzeti Színház a nagy iró tiszteletére újra előadatta a Báró és bankárt. A közönség a kitapsolt iró iránt személyesen is olyan mértékben tanú sít á meg nem szűnt becsiilé- >sét, ahogy azt csak a legnagyobbak leg­nagyobbikával szokta tenn'i-<. Hugó Károly azonban itt is összevesz mindenkiivei. Megtámadja Jókait, akit nem­csak tehetségtel ennék mond cikkeiben, de irodialmii szélhámosnak is. És megtámadja Szigligeti Edét is, aki első támogatója volt. Először nem veszik komolyan, később azon­ban annyira kellemetlenné válik Hugó Ká­roly az ő örökös gyanús M5á!sa<ival, hogy egyes lapok hajszát Ümditafmafc ellene. Azzal vádolják, hogy a Bankár és bárót egy fran­cia színdarabból plagizálta Hugó Károly és bár nyilvánvaló, hogy e.z a vád nem ál! meg, Hugó védekezés helyett még ciiankáli- sabbam fámád mindenkit: ellenséget és ba­rátot egyaránt. Ebben az időben történik meg, hogy egy mágnás támogatója elvúszd családja körébe és a bolond Hugó Károly a bemutatkozás­kor kezét csókra nyújtja a hölgyek felé. Persze kidobják. Atyja, aki már 90 éves, meghal. A hóbortos Hugó Károly nagyon szerette atyját, aki olyan imádattal beszélt fiáról, hogy amikor a boltos könyveket ho­zott hozzájuk, az öreg gőgösen rászólt: — Vigye innen ezt a szemetet. Ha a fiam olvasni alkar: ár ő önmagának könyveit. Olyant, amilyent senki más. A fiam nem szorult rá, hogy olvasson, hanem a világ szorult arra, hogy a fiamat olvassa. Hagologia Amikor atyja meghalt, az még jobban megzavarta a szerencsétlen Hugó Károlyt. Előbb Párásba ment megint, irt is vagy két könyvet, die ezt már nagyoh bűvösen fogad­ták, mire átköltözött Berlinbe. Ott mimikái előadásokat tartott. Kijelentette, hogy sza­kit az irodalommal, mert az ő uj mimikája át fogja alaki Janii forradalmi módon a szín­játszást, Első előadásán, amelyen a legz-ava- rosabb, liegbolondabb dolgokat adta elő, olyan botrány tört ki, hogy a rendőrségnek kél lett k ö zbelé pn i. Dühében hatalmas rop iratot irt a porosz állam és a porosz király ellen, amire letar­tóztatták. Nyomban megállaipitották azonban róla, hogy elmebajos. Ezért is szüntették meg ellene az eljárást. Monomániába esett a szerencsétlen. Az volt a tébolya, hogy ő a világ legnagyobb tehetsége és hogy az ő szempontjai szerint kell átalakítani mindent. Rendszerét elnevezte Hugologiának. Végül is elmegyógyintézetbe vitték, ahol nagyon sokat szenvedett. Elméje teljesen el­borult. Amikor a nagyzási hóbort vett rajta erőt, azok a napjai ivóitok a legcsendeseb­bek, ellenben borzalmasak voltak rohamai, amikor rájött az üldözési mánia. Itt fejezte be tragikus életét Hugó Károly. A közön­ség elfelejtette. Nem is volt világraszóló nagy iró, nevét mégis megemlítik úgy a magyar, mint a német és francia irodalom- történeti könyvek. MA 26 1911 április 9-én forr a magyar közélel A Khuen-H éderoáry munkapárti kormányát erősen szorongatják a katonai javaslatok­kal kapcsolatos régi nehézségek. Az El­lenzék vezércikkét Károlyi Mihály irta: fölhívást a magyar gazdákhoz a IX. gaz­dakongresszus érdekében, a Ház Návay Lajos elnökletével befejezte a belüggi tár ca költségvetési vitáját, melyben Bakonyi Károly és a miniszterelnök vett részt. Budapest uj állat kertjét javában építik nagy szerep jut benne Kós Károlynál:. Or­szágrészünk főfigyelme a földgázra irá­nyul. Bernády polgármester és Pfeiffer egyetemi tanár a: amerikai földgáz érté­kesítés tanulmányozására készül; váro­sunk tanintézetei kirándulnak a szomszé­dos nagy gázkidhoGyárfás Endre szé­kelyföldi birtokos telkén gázszivárgást észlelt; Szádeczky Gyula dr. egyetemi la- nár továbbá Szolga Ferenc geológus vé­leménye szerint érdemes volna ott fúrási végezni. Czárán Gyula emlékét meg fog­ják örökíteni, a Révi-barlangban. A színházban előző este Grillparzes drá­máját játszotta: Hettyei Aranka, Nagy Ká­roly. Szakács. Laczkó Aranka. Este nagy sikerrel mutatták be Schnitzler Arthur egyföhonásosciit. Anat ol közös címmel. Főszereplői: Körmendi. Berlányi Vanda Hettyei Aranka, Poór Lili, Báihori Elza. L ölei eve nitik Lehár operettjét. a Luxem burg grófot, melyben Fedák fog vendég­szerepelni. Azután a hires Yvone de Tre- uille operaénekesnő következik a Travin- tóban, Laliméban és egy hangversenyes­tén Lodzba.n erős tüntetés volt Bernstein eden, az Antiszemita c. müve bemutatója alkalmából. A tárca elme- ,,Mutatvány Lovászi] Ká.’phj Pesti versek cimü ... kö tetébM“. Turistaság Az SSAEC (Kereskedők Sportegyesülete) luristoiszakosztálya vasárnap, április ll-é:i reggel 8 órai indulással gyalogos kirándu­lást rendez Hójageri.nc—Koíp.mg-fornás-- Bá ostorok—Báthory-hegy—Csigadomb u t ­iránnyal. Vezető Farkas Tibor. Indulás az unitárius kollégium elől, vendégeket szíve­sen látnak. CLUJ. Vasárnap a Szent János-kuli k - rándulóheíyen avatta fel ia CSMC turista- szak osztálya két darab uj sátrát szépen si­került háziünnepség ‘keretében, melyen a vezetőség teljes számmal és mjntegy 50 klubtag jelent meg. A sátorra szép beiszéd kisérelében Móricz Béla tűzte ki a kitin zászlóját, Sándor Imre a szakosztályok ne­vében üdvözölte a turistákat', akiknek meg­szervezése újabb fordulópontot jelent a CSMC fejlődésében. Az ünnepségen, melyen dr. Derítsek Géza leWmök osaMd javai egy ii! I megjelent, futballmérkőzés, nőii torna t- zsákbafutás is volt. Este 6 órakor zárt so­rokban vonult haza a társaság egy szép nap emlékével. PÉNZ AZ UTCÁN. Prágából jelentik: Egr Zakavszky nevű asztalos az utcán női üb kát talált, melyben betétkönyvek és külö bözö értékpapírok voltak. Zakovszky a to ­kát átadta az egyik rendőrőrszemnék. A rend őrségen aztán kiderült, hogy a táskában levő betétkönyvek és értékpapírok érték négy és félmillió cseh koronát (kb. 2S m lió lejt) tesz ki s ennek az összegnek cg;; ötödé, törvény szerint, a megtalálót ilU'i meg. Eddig még senki sem jelentkezett n táskáért.

Next

/
Thumbnails
Contents