Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-10 / 83. szám
ELVEN 7 ÉK A român sajtó Bethlen cikkéről /orga éles, Bratianu Gheorghe megértő hangja V. Közlemény Bethlen István gróf húsvéti cikkére adott válaszok sorából ezúttal lorga professzor és Gheorghe Bratianu állásfoglalását ismertetjük. Mig lorga professzor egyelőre csupán neháin szavas cikkben szól a kérdéshez, Gheorghe Bratianu több időt szentel Bethlen gróf indítványának. Kedvére való munka, az utóbbi időben ugyanis külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Cáfolja a húsvéti cikk indokait, ugyanakkor azonban a mai európai helyzetben nagy'fontosságúnak tartja az ajánlatot. Iorga epés válasza lorga professzor szokásához híven röviden válaszol Bethlen István gról húsvéti cikkére ,, Neamul Romanesc“ ci in ii lapjában. Nem hisz Bethlen gróf igazi megegyezésre vonatkozó óhajában, mert ez lelki revíziót l.iv-án elsősorban. lorga professzor már a kiindulási pontot js hibáztatja, mert határozott formában szögezi le, hogy Magyarország nem mond le arról, amije volt s várja, inig a szerencse kereke megfordul. Csupán arra hajlandó, hogy halassza a fenntartott revíziót — tépugy, mintha valaki fegyvert mutat s azzal hizlal, hogy szép ajándék ellenében ennek a használatát a következő napra halasztja. — Semmisnek kell tekinteni annak az embernek az ajánlatát, aki bejelenti, hogy nem szeretjük egymást s természetes, hogy nem szeretjük egymást — írja lorga professzor lapjában. — Nem érdemli meg a vilát. Érdekes — s engedet met a megjegyzésért — nevetséges indokok ezek: Nem szerettük egymást, mikor a hármasszövetségben voltunk. Én — lorga — agitáltam akkor, de most nem tehetnek így a magyarok. Népem jogait védtem régi hazájában, a magyar irredentizmus ezzel szemben olyan országot kér, mely nem tartozik hozzá. Bethlen gróf azt állítja, hogy Románia kinozza a magyar kisebbségei, mig a románok úgy 'éltek a magyar uralom alatt, mintha mennyországban volnának. Mit lehet erre felelni? Azt mondja a magyar jog zászlóvivője: „távol vagyunk attól, hogy szeressük egymást“. Szerinte így van. hagyjon tehát békét nekünk. Másként áll a helyzet a magyarság ezreivel szemben, kiknek földel adtunk. Nem érinti senki ezek nemzetiségét — végzi lorga professzor. Meg kell vizsgálnunk az ajánlatot — irja Bratianu Gheorghe Gheorghe Bratianu részletesebben foglalkozik Bethlen gróf húsvéti cikkével. Szükségesnek tartja ennek megvizsgálását akármilyen esélye is van az ajánlatnak az ügy továbbfejlesztése szempontjából. A húsvéti cikk — G-h. Bratianu szerint — két részből áll. Felhalmozza az indokokat, melyek semmi újat nem mondanak s rámutat arra. milyen szándék vezeti, ami már uj tényt jelent mindenki számára. A két fejezettel Gh. Bratianu külön-külön foglalkozik. De mielőtt továbbmenne részletesen foglalkozik a husvtéti cikk vádjaival. Bethlen gróf szerint 'Románia s általában a kisantant államok nem akarják megadni a fegyverkezési egyenjogúságot Magyarországnak. Bratianu György azzal a hasonlattal él, mintha töltött pisztolyt adnának annak kezébe. ki nap-nap után hangoztatja, hogy lőni fog alkalmas pillanatban. — Miért nem tiltakoztunk így Németország felfegyverzése ellen? — kérdi. — Ez nem függött egyedül tőlünk. Aztán Németország nem szomszédunk, területi igényeket egyetlen német kormány sem hangoztatott. S valahányszor szóba került 0 revízió, véleménye mindig inkább javunkra, mint ellenünk szólott. Az ok és okozat figyelmen kívül hagyása nem szerencsés indok. Ami ezek után a romániai kisebbségek helyzetét illeti, Gh. Bratianu mindenekelőtt azt kérdi: hány magyar lap és sajtókiadmány volt a közjogi 'változás előtt Transsylvaniában s hány jelenik meg itt Petőfi nyelvén a román uralom alatt? Hány magyar iskola létesült? Ami pedig a telepítést illeti1, ez a miagyar királyok határszéli politikája volt abban az időben, midőn Transsylvaniában uralkodtak. Az ilyen vita — mondja Bratianu György — végnélküli, tehát eredrcltérnenüi-divaíiapoh: Jardin de Modes Juno la Lingerie 1 ger ie 160 lej. — I lej. — La Lingerie — La Mode de Ja gerie Elegante 340 Lingerie 56 lej. — k öny v os z t ál ytáiba n, dékre utánvéttel is La Lingerie 145 lej. —■ 75 lej. — La Belle Lin- ,a Lingerie Moderne 140 du Chic Parfait 120 lej. Lingerie 96 lej. — Lin- lej. — Silhouettes de la - »Kaphatók az Ellenzék Cluj, Piaţa Unirii. Vi- azonnal szállítjuk. m nyle'en volna Ál kell lehál térni az ajánlat ,,pozitiv részére: Mit tehet a magyar kormány? — ezt a kérdést vizsgálja. — A magyar kormány biztosi lékokat ki- nál arra hogy megegyezés esetén egyedül békés utón keresi a revíziót. Kevés — állapítja meg Gh Bratianu majdnem semmi. Leveszi a kési az ember nyakáról s fenn- tartjo a .jogot, hogy b1 késen használja kellő pillanatban, mikor nincs alkalom ellenszegülésre valamely háborús felfordulás alkalmával Az ilyen aj álltat nem felel meg a román elővigyázatosságnak. Gh. Bratianu egyelőre csupán a kezdeményezés lényét tartja fontosnak. Véleménye szerint a fellépésnek a mai európai helyzetben tagadhat-atfanul nagy fontossága i>an. Kiemeli, hogy <1 jugoszláv külpolitika uj fejlődésével párhuzamosan tört'ént Bethlen gróf fellépése — A karácsonyi cikk — mondja — a Belgrad és Szófia, a húsvéti cikk: a Róma és Belgrád közötti egyezmény aláírásával esik egybe Véletien«ég*e ez, vagv az események egyéb kapcsolattá? A jövő megmutatja. Az ilyen kezdeményezés kétség leien bizonyítéka annak, hogy Magyarország nem hisz feltétlenül az utóbbi években követet! politikában. Rómában és BerGAnben nem volt kellő visszhangja a Románia ellen remélt magyar revíziós mozgalomnak. Jugoszláviával szemben ez már régtől tisztázva van Az ajánlat bizonyos fékre, korlátozásra mutat, melytől Magyarország nem szabadíthat a mai helyzetben, vagy helyesebben Románia mai szövetségles szerződési konjunktúrájában. Ha másként lenne, akkor a magyar államférfiak szava is más volna, mert jó érzékkel ismerik fel a valóságokat. Gh. Bratianu egyetlen következtetésre jut ezúttal: — Egyensúly van Románia külpolitikájában. mely bizonyos lehetőségeket nyújt számára, Románjától függ elsősorban ezek fenntartása, vagy lerombolása. .BEFUTOTT EZ A BANCA SZÍNES képek EGY NAGY PÉNZINTÉZET KÖZGYŰLÉSÉRŐL BUCUREŞTI, április 9 Egy Bucuresti-1 nagyiparos mondja: — Nem kis dolog az kérem, hogy ezek itt vannak: ez az igazgatóság és ez az érdeklődés — nagyon kevés közgyűlés vonz ilyen közönséget. Jegyzem a zöld asztal körül ülő urak neveit: Mocsonyi Anton Foen királyi fővadászmester, Ion Mitiiineu voit külügyminiszter, Grigore Gafencu szenátor, volt államtitkár, Dumitru Burilnanu bankkormányzó. Cornel Bucsan volt állami/.tkár. Conrad Üito budapesti bankigazgató, Grigore Duca kép- vise> ö. »a volt miniszterelnök fivére. Dr. Jelen Gyula földbirtokos... És a teremben: Zanescu, a petróleumipar vezére. Itt van a Resita együk igazgatója. A budapesti Weisz Manfréd gyár egy kiküldött igazgatója. A Buhus-i posztóipar is képviselve van . . . Vas, petróleum, textil — mind itt vannak és a Bucuresífei-i nagyiparos, az informátorom. nem győzi eléggé hangsúlyozni: „nagy dolog ez kérem, nagyon szépen befutott ez a Banca Ardeleană“. A hank ezidei közgyűlését a Bucuresti-i fiók intézetnél tartották meg. Finom ízléssel, pazar áldozatkészséggel berendezett termek. A főváros előkelő banknegyedében olyan nagyméretű, olyan elegáns ez a fiók- intézet, hogy méltán reprezentálhatja akár az ország első bankintézietét. Egyébként is úgy hallom most komoly szakemberektől, hogy rangsorban már nincs nagyon messze —a negyedik legnagyobb bankintézete az országnak ma a Banca Ardeleană. * Vastaps. Igazán erőteljes vastaps a jelentésnek annál a mondatánál, amikor bejelentik, hogy uj igazgatósági tagnak beválasztották dr. Vásárhely.! János Cinj-i református püspököt. Az előkelő román urak olyan lelkesen tapsoltak, hogy ez már nem' csak az uj igazgatósági tagnak szólt, hanem a transsyIvánjai magyarság egyházfőjének. Bucsan volt álíla-ímtitkár feláll és úgy tapsol. Beválasztották még uj igazgató- sági tagnak gróf Kendeffy Gábor földbirtokost is — ö is lelke/s tapsot kapott. Figyelem Hargitay Bertalan vezérigazgatót, aki a jólvégzett munka fáradt mosolyával fogadja ezt a tapsos sikert, amelynek ő itt a tehetséges rendezője. Itt is, ott is suttogják körülöttem, hogy „rémiek munkát végzett ez a Hargitay, nagyon szerencsés volt »ez a Bucuresti-i telepítés“. * Kisebb csoportok verődnek össze. A közgyűlés után a pénzintézet nagy pénztár- helyiségében. Senki sem akar hazamenni, sok beszélgetnivaló akad. Nagyon érdekes kihallgatni egv-egy ilyen beszélgetést. Az egyik csoportnál például a szép fehérsza- kállus Burileanu tart egy kis szónoklat, félét, amely arról szól, hogy ő még soha; sem vállalt igazgatósági tagságot, pedig „elhihelik az urak, hogy kínáltak éppen eleget", de: — A domnu Hargitaj (igy mondja) bankjánál e fogadtam, mert én annakidején, amikor C íij-on jártam, gyakran összeköttetésbe kerültem az intézettel ék mondhatom, sokat tanultam abból a példás bankvezetésből, amit itt láttam .. . Conrad Otto, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cégvezető igazgatója és Mitiiineu volt külügyminiszter beszélgetnek franciául. Ahogy meghallhatom a beszélgetés töredékéit, Conrad Otto arról beszél, hogy milyen perspektíva vár egy román-magyar gazdasági együttműködésre. MitHíneu feljegyez valamit és azt mondja — hallom: ,,Ez remek. ezt szóvá’t'eszem illetékes helyen, ebből lesz valami c. Kár, hogy csak töredékeket lehet kihallgatni — az ilyen beszélgetéseik néha sokkal érdekesebbek és tartalmasabbak, mint a hivatalos tárgyalások. * Egy kis csoportban Zánescu, a petróleum- ipar vezére beszélget a „Vatssal“. A Resita igazgatója azt mondja éppen: — Remek velük dolgozni. Olyan biztos és pontos kiszolgálást kap az ember, hogy ez megbecsülhetetlen. Egy kis csoportban arról hallok, hogy: — Ma, amikor a legnagyobb bankjaink sem tudták visszahódítani a betétekét, csodálatos ez a betétemelkedós. Ez az ur a csinos kis fehér könyvecskét lobogtatja, a zárszámadást, „tessék, több mént egy milliárd betét“. Valaki a tartalékolást dicséri: „Huszonhat és félmillió. Remek“. Forr a lelkesedés a fehér, aranybetüs könyvecske körül. Mindenkinek van egy dicsérő megjegyzése, egy elismerő szava a számokhoz. Most például az osztalékolást diós érék egy kis csoportban .. . Számok röpködnek és nyomban elismerések. A kis fehér könyvecske úgy látszik nagyon jól sikerült. * Amit itt a Bucuresti-i közgyűlésen látott és hallott az ember, abból az a következtetés: a Banca Ardeleană útja a kisebbségi vidéki vonalról az ország általános gazdasági életének a fővonalára került. Komoly siker, amilyenről; nagyon ritkán számolhatunk be a kisebbségi életünkben. Egy kis csoportban hallom és »idéz/etm: — Hargitay Bertalan remek munkát végzett .. j (g. e.) 1 0 3 7 iprllln 19. „Német vallást akarunk!...“ A XX. SZÁZAD MÍTOSZA ,,Nénié/ nullást akarunk, ezt tessék tu domásul venni.*1 Hosenberg Alfréd Ihi ler legszemélyesebb burái ja, ,,A XX század mítosza" könyv szerzője foglalta össze e mondáiban q Harmadik Birodalom magatartását. * A ,,nemei vallásról‘‘ sok mindenféle birt terjesztettek Többek közöli azt is, hogy ez voltaképen a régi pogány germán bit felélesztése, vagy egész közönséges istentmgadás láz alighanem tévedés. Kétségkívül élesztgetik ezeket a régi pogány elemekei is, de szó sincs arról, mintha az nj vallásalapitók ezt a régi germán hitet akarnák ismét trónra ültetni. Az sem ált, mintha az ateizmus álláspont jót fogadták volna el. A „német vallás“ már csak azért sem lehet azonos a régi germán pogánysággal, vagy oz istentagadással, mert pl. nem üzen hadat a kereszténységnek. Jézusnak, a keresztény templomnak s a keresztény mítosznak. Mindezeket elfogadja/, de ,.átértékeli a német faj vére és földje alapján“. A német vallás lényege tehát ez: a) Németországban csak egyetlen egy hit vari' a Német Vallás, amelybe kivétel nélkül minden német beletartozik. Ez a német vallás tehát nem szakadhat katolikus vagy protestáns árnyalatokra. h) Jézus Krisztust elismeri az uj német vallás, de ünnepélyesen megfosztja zsidó eredetétől. Jézust nem a zsidók adták a világnak, hanem az árják. Jézus nem békét hozott erre a világra, hanem harcot. Jézus külseje nem :sidó jellegű, hanem tisztára északi. Magas. karcsú, szőke, lzékszemü, keskeny fejű. Nem fecsegő, nem oktat példázatokban hanem rövid, kemény parancsokat osztogat. c) A katolikus bucsujáróhelyek fenntarthatok, de ál kell őket alakítani. Leszakítandó róluk a ,,jezsuita stilus rongyai“. A Tüz- szeHem. a hándzsás Isten és az Élethozó jelenjék meg bennük. d) Ifazafiság és vallás egy és ugyanazt jelenti. Aki szereti a hazáját, az ugyanakkor Istenét is szereti. e) Az állam egyházfeletti intézmény s csak rajta leeresztül és benne élhet a vallás. Mindez nagyjában benne van a Mítosz könyvben. E példák világosan mutatják, hogy a német vallás nem vallástalanság és nem ateizmus. Hisz Istenben, csak éppen Isten szándékait másképen értelmezi, mint a fennálló Egyházak. A keresztény egyházak éppen ezért rettenitek meg tőle. A „vér és faj‘ vallása mítosszal dolgozik, átveszi a keresztény vallások külsőségeit s ugyanazokkal az eszközökkel igyekszik hatni a telkekre, — pefsze téves irányban — mint a régibb vallások. S hogy ezek az eszközök nem maradtak hatástalanok, számadatokkal bizonyítja a katolikus Kirchliche Handbuch. E számokból kitűnik, hogy 1935-ben 10 százalékkal szaporodott a kitérések száma 1934-gyel szemben. A mult esztendőben még többen hagyták el a vallásukat. Csak a kölni és acheni püspökségek területén többezren jelentették be. hogy otthagyják a katolikus vallást. Az evangélikus felekezeteknél szintén „valóságos otthagyási láz dühöng“. S azok, akik bejelentik, hogy kilépnek egyik vagy másik felekezetből, valamennyien a Német Valláshoz csatlakoznak. De ezek az otthagyások még nem ingathatták meg alapjukban a régi keresztény vallásokat. Sokkal jobban aggasztja az egyházfejedelmeket az ifjúság nevelése. Minden gyermek lelkét a Hitler Jugend szitáján keresztül nyomják át s mire ez a lélek onnan kikerül, tökéletesen alkalmas a Német Vallás felvételére Ha még ehhez hozzáveszik, hogy hi vatal, állás, hatalom, méltóság jobbárn csak a Német Vállásúak számára vai nyitva, arra a következtetésre jutnak, hogy a jövő valóban a Német Vallásé 0 Harmadik Birodalomban. Világhírű regémnek diszkölesbe« 33 lel n Zweig Stefan: Első élmény, 3& Isi* — As 1 Muntlví: San Miehale regény® 2 70 lej. Most rendeljen, aamg a jk&stile't terít, az Ellenzék könyvasztáTy&íban Oujj, Piaţa Unirii. Vidékre csakis pénz előzetes beküldése mellett (plus 10 lej portó;) szállítjuk.
