Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-09 / 82. szám
ELLENZÉK 1937 április 9. ta^wmsamEsssi IPAROSOK LAPJA Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRA! jAWDS. Rohonyi Arat» Fekete bánat ma kisérte, fekete lovak ma költöztetik a meghitt házsongárdi kertbe Rohonyi Antal konyvkötömestert. Több, mint huszonöt esztendőn keresztül volt ennek a városnak a lakója. Itt, ez a város volt az otthona, amelyben sok be csülő jóbarát vette körül s csodába nagy tudását, amely itt ért teljes művészetté. Lehangolóan szomorú volt a szó, amely elhozta a hirt, hogy elmegy. Könyvek öltöztető művésze volt, írott értékek méltó keretének mestere, szívvel munkájának élő iparos. És a szive ölte meg falusi szülök gyermeke volt Rohonyi Antal. Szegény családból származott. Mint tizennégyéves gyerek felkerült Budapestre és ott rokonainak otthonában készült a könyvkötöiparra. A művészies könyvkötésnek volt egyik lelkes úttörője s később a könyvkötő- művészet páratlan művész-mestere. Az itteni egyetemi könyvtár megnyitása után leküldték Cluj-ra és azóta — hu szonöt évig egyhuzamban — volt az egyetem megbecsült, hires könyvkötőmestere, akihez távoli vidékről jöttek a bibliofilek, hogy könyveiket ővele kötessék be művészi-szépre. Ebben a minőségében érte el a nyelvvizsgarendelet öt is vizsgára szólitották és mert a vizsgán nem jelent meg — ebben az időben beteg volt —, elbocsátották állásából. Nyugdíjügye azóta sem ért végleges elintézésig. Negyedszázados megbecsült munkájának a színhelyéről való távozása nagyon meggyötörte Rohonyi Antalt. Hiszen a hires könyvtár csaknem minden egyes darabja régi, közvetlen ismerőse volt s mindegyiktől búcsúzni kellett. Hiába nyert a „Gompactorul“ szövetkezeti könyvkötészet kereteiben uj teret megnemcsappanó munkakedve, az öregedő férfinek jókedélyét megrendítette ez a váratlan változás. Megrendült egészsége is, kiújult régi szívbaja s ötvennyolcesztendős korában, vasárnapról hétfőre támadt éjszaka, ez végzett vele. A becsületes, nagytudásu iparos mintaképe volt. Autodidakta, aki tudását önmaga növelte. Rohonyi sokat olvasott s talán innen fakadt az érzék, amelynek a segítségével el tudta érni a kezéből kikerült munkák nagy tökélyét. Az Írott mü egyéniségét, jellegét a táblába vitte, „szellemiesitette“ azt a munkát, mely egy ipari szakma szokott gyümölcse volt előtte. Munkájának egyénisége volt, olyan, milyent csak művésznek odaadása szülhetett. Ezért becsülték messze földön. S ezért maradt mégis szegény, mert munkájának nem a pénz volt a célja, nem a nagy vagyon, hanem a min- denekfeletti, legtisztább serkentő: a mü. Mint szakmájának legnagyobb tekintélye, az iparostársadalom egyik leginkább megbecsült vezetője volt. Egyháza tagjai sorában is előkelő helyen állott. Könyvkötő-nemzedékeket bocsátott útra műhelyéből. Mindenkivel szemben szives volt, előzékeny, aranyszívű. S teljesen szegény volt, utána senki sem örökölt vagyont. Élt, becsülettel dolgozott s meghalt, mert úgy akarta Isten. Gyásszal és bánattal kisérjük s megbecsüljük emlékeinkben, mint ahogy azt mindenkitől elvárhatja Rohonyi mester. A sütőiparban meghiúsult az éjjeli munka eltörlésére irányuló mozgalom. A cluji sütőiparban alkalmazott munkások a közetmul't- ban mozgalmait! indítottak az éjjeli munka eltörlése érdekében. Ezt a mozgalmat az alkalmazottak nélkül dolgozó kisebb sütőipa rosok támogatták, a sütőipari üzemek azonban nem voltak hajlandók elfogadni, mert az uj rendszer életbeléptetése o'yan nagyobb beruházásokat tett volna szükségessé, ame. lyekre jelenleg nincs fedezet. A sütőipari munkaadók ennek eredményeképpen értesítették a munkaügyi felügyelőséget, hogy a munkásoknak az éjjel, munka eltörlésére irányuló javaslatát nerr fogadhatják el. MásléimMUá fej hátralék tagdíjat akar a Munhakamara behajtani CLUJ, április hó. Annakidején, mikor a munkakamara az ipartestületet átvette rosok mintegy 1 millió 500.000 tagsági díjjal tartoztak a testületnek. Az ipartestedet működésének megszűnése után ezeknek a tagdijaknak behajtása meg szűnt. Mindezideig semmi intézkedés nem történi a hátralékos tagsági dijak behajtása érdekében, most aztán, amint értesülünk, a munkakamara elnöki tanácsa ezt a kényes kérdést ismét napi rendre tűzte. Az elnöki ionács elhatározta, hogy a hátralékos tagsági dijakat a cluji iparosoktól feltétlenül behajtja. A behajtást a fennálló törvények értelmében a városi adóhivatal fogja eszközölni. Az adóhivatal először fizetésre fogja felszólítani a hátralékos iparosokat s ha e felszólításnak nem tesznek eleget, foglalást, sőt árverést is fog vezetni ellenük. A tagsági dijak behajtását a munkakamara azért sürgeti, mert ez külön alapként már fel van véve a munkakamara költségvetésébe. Kissé merész lépés ez a munkakamara részéről akkor, amikor a kisiparosok érdekeinek védelmét alig veszi figyelembe és mikor tudja azt, hogy a cluji kisipa rosok annyira le vannak szegényedve, hogy még a mindennapi kenyerüket sem tudják megkeresni, nemhogy másfélmillió lejt tudnának kifizetni. A CLtlII KÖHÍÍVESI1ES1EBEK AUASfOOlALAM A EEDEZöftESIEBEK ÍS KONTÂD0H HUN CLUJ. április hó. Az épitési szezon nehány hét múlva megkezdődik és az előjelek szerint az építkezési kedv ebben az évben uj erőre kapott, amit bizonyít az, hogy a városi mérnöki hivatalt elhalmozzák építés iránti engedélyekkel. Az építőiparosok nem akarnak elesni ezektől a munkaalkalmaktól és már előre megtették a lépéseket a kontárok és fedező mesterek ellen, akik olcsó és megbízhatatlan munkával el akarják venni a kenyeret a súlyos gondokkal küzdő és nagy adókat, meg illetékeket fizető építőiparosoktól. Az építőiparosok kőmüvesmesteri szakoszfálya a napokban ülést tartott és egyhangú határozattal kimondta, hogy a szakosztály egyetlen tagja sem, semmint tervező, sem mint végrehajió olyan tervet nem ir alá, melyet nem a szakosztály tagjai hajtanának végre. Kimondotta a szakosztály, hogy egyetlen tagjának sem szabad fe- dezőmeslerként szerepelni, annál is in kább, mert a munkaügyi felügyelőség az uj munkatörvény értelmében az idén fokozott gonddal fogja az építkezéseket ellenőrizni és ebben az évben nemcsak a kontár vállalkozókat, hanem a munkáltatókat is szigorúan fogja megbüntetni. 130.009 Séf haszna voll a cipészen anyagbeszerző szdftíhczciench A „Solidaritatea66 közgyűlése CLUJ, április hó. A Cluji cipésziparosok szindikátusának Solidaritatea anyagbeszerző szövetkezete vasárnap délelőtt tartotta meg első rendes közgyűlését Pop Jón el cipészmester elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Chrisan titkár olvasta fel jelentését, melyből kitűnt, hogy az alig kilenc hónap óta fennálló szövetkezet a legszebb eredményekkel dolgozott,, amennyiben ezen rövid idő alatt százharmincegyezer lej hasznot ért el. Ezen haszonból a tagok vásárlásaik után három százalék térítést, a részvények pedig hat százalék osztalékot kaptak, amit a részvényesek nem vettek fel, hanem a szövetkezeti alap erősítésére hagytak. Fel kell emlitsiik, hogy a szövetkezet ezen rövid idő alatt a legeredményesebb munkát fejtett ki, dacára, hogy eddig csak 80 tagja van. Pedig mennyivel nagyobb eredményeket mutathatnának fel, ha városunk összes bőrfeldolgozó iparosai e szövetkezetbe tömörülnének, ahol első kézből olcsón, a legjobb anyagot vásárolhatnák. A vezetőség az eddigi eredmények alapján még nagyobb lelkesedéssel vezeti tovább a szövetkezet ügyeit, melynek legfontosabb célkitűzései az üzlet megszilárdítása, kulturalap létesítése és egy cipész-aggmenház létesítése, hol a szindikátus öreg, munka képtelen tagjai nyernének elhelyezést. A szövetkezet eredményes munkájáért elsősorban a vezetőséget illeti elismerés Pop Jonel elnökkel az élén. ki odaadó lelkiismeretes munkájával megmutatta, hogy lehet szövetkezetét teremteni, csak dolgozni kell. A közgyűlés Pop elnök zárószavaival ért véget, Uf íerv az ipartestületi széidiáz megmeniése érdekében Tiz évre akarja bérbevenni a Munkakamara a székházat cluji kisiparosok tulajdonát képező szék ház felett. Drasoveanu Petre, a munkakamara ipari szakosztályának elnöke már egy ízben dolgozott ki tervet a székház épü ■ létének megmentése érdekében, ez azon Î ban a szakosztály nehány tagjának el ' lenállásán meghiúsult. Azonban DrasoCLUJ, április hó. Az adóssággal terhelt uj ipartestületi székház megmentése érdekében eddig még semmi komoly intézkedés nem történt. A hitelező pénzintézet követelésének érvényesítése érdekében már meg tette a szükséges intézkedéseket s ha va- L lami közbe nem jön, megperdül a dob a .......... '» ---veanu ennek ellenére sem adta fel a reményt s most uj tervet dolgozott ki, ennek azonban megint csak az az előfeltétele, hogy a munkakamara ipari szak osztálya a javaslatot elfogadja. E terv szerint a munkakamara tiz évre venné bérbe az ipar testület székházát és arra még egy emeletet huzna. A tiz évi bér aztán fedezné nemcsak az eddigi adósságokat, hanem még az uj emelet felépítésének költségeit is. A helyzet ugyanis most az, hogy a munkakamara a jelenlegi helyiségeiért évi 130.000 lej bért fizet Az ipartestület székhazában levő üzlethelyiségek béréért évenként 168000 lej bérösszeg folyik be, viszont az ipartestület adósságai csak 1 millió 250.000 lejt tesznek ki, úgyhogy a terv- reális és végrehajtható. Amennyiben a kisipari szakosztály Drasoveanu tervét elfogadná, úgy a székház első emeletén a munkabiróság nyerne elhelyezést, a második emeleten pedig a munkakamara. Városunk iparos társadalmának mindem el kell követnie, hogy az ipartestületi székbázat megmentse. Tartozik ezzel a jövő generációnak is. Ha Drasoveanu terve megvalósul, akkor tiz év múlva városunk iparos társadalma egy kétemeletes tehermentes palota birtokába jut, ez alatt a tiz év alatt is a testületi székház az iparosok rendelkezésére áll. Tiltakoznak az iparosok a betegsegélyzői törvény módosítása ellen. A romániai kéz- müiparosok szövetségének elnöksége a napokban terjedelmes emlékiratot nyújtott be Ion Nístor munkaügyi miniszternek, amely- ben kérték, hogy a munkásbiz:os:tási törvény módosításával foglalkozó bizottságba nevezzenek ki .kisiparosokat és munkásokat is. Az iparosok kérése te jesen jogos, mert lehetetlen helyzet az, hogy akkor, mikor sorsukról határoznak, ne hallgassák meg az ő véleményüket is. Előadta a küldöttség, hogy a mun- kásbztositó 500 lej nyugdijat fizet a nyugdijatoknak', annak ellenére, hogy ezek már évtizedek óta fizették járandóságaikat. Az iparosok figyelmébe. A pénzügyigaz- gatóságtói vet; értesülésünk alapján felhívjuk azon iparosok figyelmét, akik uj iparigazolvány kiváltásával kapcsolatban, még annak kézhezvétele előtt hozzákezdtek Iparuk folytatásához. hogy adóbevallásukat ne mulasszák el megtenni, azon okiból, hogy a további kellemetlenségeket elkerüljék. Az adófizetés ugyanis mindenkit kötelez, akár iparigazolvány, akár anélkül folytatja iparát. A bejelentés az iparág megkezdésétől 30 nap alatt meg kel] történjék. Ez most annál inkább fo ntoi, meri az uj kincstári év kezdetével, április i-e) ezeket az uj iparmühelyekct is ellenőrizni fogjuk. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. IHJ Már ti ll-ik kiadása jelent meg a (sazda-fuJomány című gazdasági és kér észeti ency- klopediának, mely a szakember nélkülözhetetlen kézikönyve !! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Részletes növénytermesztés. Takartná- nyozástan. Állattenyésztés Tejgazdaság- tan. Baromfitenyésztés. Méhészet. Selyemhernyó-tenyésztés. Kisgazdaságok berendezése és vezetés?. Kertészet. Sz5- lőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei. Kartoakötós, 615 oldal, Ş06 képpel, ára csak 9 3 lej az Ellenzék köny vosztiilyábara Ciul, Päa<a Unirii 9. szám Telefon 109. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítunk!! — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét! !
