Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-06 / 79. szám

JO 3 7 A prill* ft. & roman sajtó a Beimen cikkről Pereskedés, perbeszállás, támadás a Pesti Napló husvéti számában megjelent gróf Bethlen István vezércikke ellen I. Közlegény Boltii«*ii István gróf karácsonykor megírt cikke, mely a magyar-román közeledés s/iikségcsségént'k gondolatát vetette fel, nagy visszhangot keltett a román sajtóban. Beth­len István lefektetett tételeivel a romániai sajtó majd nein kivétel nélkül perbe.szállt s vitatta a cikk igazát. Ezekre a megjegyzésekre válaszolt Bethlen gróf ugyancsak a Pesti Naplóban most hiisvétkor. A cikk, melyet teljes egészében a „Curentul“ közölt, óriási visszhangot kelteti újból a román sajtóban. Anélkül, hogy kommentárokat fűznénk az. egyes román orgánumokban megjelent cikkekhez, igyekszünk bűvös tárgyilagossággal olvasóközönségünk elé tárni az egyes vezető közírók válaszát s igy bepillantás) nyúj­tunk lapunk olvasó táborának azokba az elgondolásokba, melyek a román közvéleményt igyekeznek ebben a kérdésben meggyőzni. Per folyik, mely egész bizonyos, bosszú tar­tamú lesz. Eszmék, gondolatok, uj lehetőségek születhetnek ebből ;i pereskedésből és talán egy nyugodtabb. békésebb légkör is a kél ország között. Újabb cikkei vár a Cu rendül „A békítő Beflhlen gróf..." — ezzel a cím­mel ír vezércikkei Pamfil Seicaru képviselő, a ..Curentul' főszerkesztője s leszögezi, hogy Bethlen István gróf Románia és Magyar- ország között ,,modus vivendi! keres, meiy egyformán szolgálná az európai beket s a két nemzet közötti kapcsolat tovább: ftjlö- dését. Pani.fi 1 Secam a húsvéti cikknek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonit s ki­emeli, hogy Magyarországon nem maiad­nak hntás nélkül Bethlen István gróf szava’. A húsvéti cikk legnagyobb ériekét abban látja, hogy Bethlen gróf a való helyzetet: Románia szomszédságát tartja szem előtt. Elismeri, hogy nehéz a valóságokra ébred­ni. Nehéz — írja Pamfil Seicaru — a tör iénelem felebbezheletlen jogerős tf; életéi tu­domásul venni. Ez a lelki küzdelem magya­rázza a revizionista mozgalom lényegét. Pamfil Seicaru dicséretes igyekezettel bon­colja Bethlen gróf cikkét s ebből szószerint azt a részt its idézi, mely a két ország há­ború előtti viszonyára vonatkozik: ..Magyar- ország igém jó szomszédi, sőt szövetségi vi­szonyt tartott fenn Romániával. A háború előtt is ellentétek voltak Románia és Ma­gyarország között azzal a különbséggel, hogy akikor Románia volt elégedetlen s mi ragasz­kodjunk a status-quohoz“. Magyarország tehát — vonja le Pamfil .Seicaru a 'következtelést — „urbi et orbi" dolgozhatna a határok ellen, erősíthetné a revizionista propagandát s — ez nem zárná ki a megegyezést. Bethlen gróf nem osztja ezt a nézetet. Véleménye szerint komoly elkentétek dacára sem lehet a mai európai helyzetben bizonyos érdekközösséget tagad­ni, ami azt kívánja: pihentetni kell a csata­bárdokat és keresni kelti» a szomszédi vi­szonyból adódó normális, megértőbb kap­csolat teremtésének lehetőségét. — Ugyanilyen gyors érvelésbe]: szól Beth­len gróf a romániai magyar kisebbségről — folytatja a Curentul — sa két ország viszo­nyában ezt legérzékenyebb pontnak tekinti. Ha a magyar kisebbségnek privilegizált hely­zetet teremtenénk, ezz>et minden akadályt elhárítanánk a közeledés írtjából. Bethlen gróf úgy látja, hogy Románia a magyar ki­sebbséget mostoha somban részesíti, aminek visszhangja Budapestre hallszik. ..Szűnjön meg a „súlyos üldözés“ — mondja — s akkor minden tisztázódik". Betűiben gróf bizonyságul a lengyel-német elienfeégéskedés beszüntetésére s tízéves meg­nemtámadási egyezményünkre hivatkozik. Pamfil Seicaru ehhez megjegyzést fii z s rámutat arra., hogy a németek nem éltek jogfenntartással Lengyelország határait ille­tően s nem zavarták a viszonyt revizionista propagandával többé. Mit szeretne Bethlen gróf elérni? — kérdi a Curentul. — Erős szándékkal keresi a kbl.ékülés útját, de ami volt, az nem tér­het vissza többé. A patakok sem folynak a források felé, a történelem sem halad visszafele. Úgy látszik ráébredtek az egy- szerfü igazságra Magyarország politikusai. Pamtfii Seicaru újabb cikkre vár. Sze­retné, ha Bethlen gróf más oldalról is megvizsgálná a kérdést s őszinte szám­adást végezve összeadná, hány magyar él Európában német és szfáv tömegek között. Hiszi., hogy igy Románia fellé, a. f atal, erő­teljes román nemzet felé fordítaná tekin­tetét, más revíziót kérne s a magyar gon­dolkodásmód, történelmi megértés és a ma­gyar nép (jövőjéről való gondoskodás reví­zióját hirdetné. ICiad© azGnnalra központban levő üvegfallal kit részre osztott tágas nagy helyiség, irodának, vagy csendes munkát végző műhelynek kiválóan alkalmas. Ér­deklődni az Ellenzék könyvosztályában. — Ma még Bethlen István gróf csak en­nek a/ uj magyar revizii on izmusnak az elő- érzetét foglalja össze, annak, mely a ma­gyar érzékenységet a történelmi ék föld­rajzi valóságokkal megbékíti. Vaijjom meg- adaíott-e a ma magyarországi politikai nemzedéknek, hogy ilyen revizionizimistioz közeledjék ? Nem hisszük — végzi cikkét Pamfil Seicaru. Az Universul váJ»S Az Universul — az antirevizionista liga hivatalosa — napok óta állandóan felszí­nen tartja Bethlen István gróf húsvéti cik­két s figyelmébe ajánlja, hogy szavait Bu­cureşti helyett a magyar kormányhoz kel­lett volna intézni, meri ;» külpolitikáért ezt terheli felelősség. Külön cikkel szentel a husvéti cikk azon részének, mely a romá­niai kisebbségekkel foglalkozik s rosszhisze­műséggel vádolja* Bethlen grófot!, mert a „rágalmak arzenáljával“ dolgozik. Tudott dolog — irja az Universul — hogy a romá­nad kisebbségek minden szabadságban és jogban részesülnek a magyarokkal' az élén. Gazdasági és kulturális fejlődésüket általá­ban ismerik. Vájjon ilyen jogokká] rendel­keznek a magyarotrszági románok? Erősza­kosan magyarosítják őket, nincsenek tem­plomaik és iskoláik. Az Universul német panaszokra hivatko­zik s kétségbe vonja Bethlen gróf jogát, hogy vádlóként lépjen fel* román kormány ellen. A húsvéti cikknek különöse« azt a részét sérelmezi, nu-tlty leszögezi, hogy Ma­gyarország nem köthet megnemtámadási, baráti, vagy szövetségnél szerződést Romá­niával. — Mit kér tehát a volt magyar miniszter- elmük s mit ajánl? Azt írja, hogy ,,'a ma­gyar kormányműk módjában van a revíziós mozgalmat gyorsítani, vagy tompítani, erre utasítást adhat. így döntő lefolyása lehet a szomszédos állam kisebbségi ipolitikájárnak a rcviziós mozgalomra. A magyar kormány ugyanis igen lényeges biztosítékot nyújthat a román kormánynak kötelező formában arra nézve, hogy egyedül békés utón keresi <t revíziót.“ Az „Universul“ tiltakozik az el­len. hogy Románia, vagy bármely más k<is- a-ntant állam belső ügyébe -avatkozzanak. Nem engedheti ezt meg a kis Magyurország- nok. mely — írja a lap — elfeledkezik erő­viszonyairól. mikor területi igényeket emel szomszédaival szemben. 'Bethlen gróf igy végzi cikkét: „A láthatár mind sötétebh, nehéz bonyodalmak árnyékai tűnnek fel. Kevés jóakarattal mégis másként lehetne. A húr tovább feszítése bűn lenne." — Ha igy áll e dolog s a kalandokkal szemben aggodalommal van eltelve minden felelős államférfi, miért nem -veszi revízió alá Bethlen gróf lelki is me re tét? — kérdi az U-nivcrsul — miért nem tanácsolja országa kormányának, hogy mondjon le a revíziós politikáról, mely a békét s a nemzetek biz­tonságát veszélyezteti? Miért feszítik a hurt Budapesten, holott ez nem javíthatja meg a szomszédi viszonyt s nem szolgálja a békét? Az Universul ugyanakkor Rosenthal Bu- curesti-í ügyvéd többoldalas cikkét közli, mely 1936 december havában jeleni meg a „Revue DHistorie Diplomatique“ c. párisi folyóirat hasábjain. Rosenthal, a román bé­kedelegáció tagja, bőséges történelmi adalé­kokkal szolgál Romániának a világháború ba történt beavatkozására vonatkozóan. Bethlen gróf húsvéti cikkére irt válaszát igy akarja az Universul erősíteni. DÉPURATIF RICHELET r-minden gyógyszertárban és drogériában kapható „îiincs szükségünk Magyarország barátságára' — irja a Porunca Vremii A román nemzeti keresztény pánthoz — Cuzához és Gogához — közelálló „Porunca Vremii" c. lap »vezető helyen foglalkozik a kél ország kapcsolatának meg jai vitás ára s normálissá tételére vonatkozó indítványt ..bizarrnak“ nevezi. A „Porunca Vremii“ nem akar vitatkozni, mert az indítvány olyan természetű, hogy minden vita felesle­ges körülötte. Az egyetlen válasz — irja' a lap — az elutasítás. Bethlen gróf ugyanis úgy akarja a két ország közötti viszonyt megjavítani, hogy Magyarország nem mond le semmiről, s Románia szemet huny’ az or­szág határai ellen irányuló magyar revíziós propagandával szemben. — Bethlen gróf leszögezi, hogy nincs olyan magyar kormány, mely a népszövet­ségi alapokmány 19. szakaszában foglalt re­víziós jogról lemondana. Magyarország te­hát — hangsúlyozza a laip — a hátunk mö­gött akar dolgozni, mig elérkezik a pillanat s kegyelemdöfést adhat. A maga nemében eredeti barátság nem födi felfogásunkat. Ne­künk semmiféle ügyünk nincs Magyaror­szággal. Minden szomszédunkkal szemben a megegyezés politikáját folytatjuk, nincs okunk háborúra. Meg akarjuk azonban vé­deni határainkat s lelki téren is fegyverke­zünk azok ellen, akik ezt meg akarják boly­gatni. Nemzeti érdekeink elárulását jelente­né a megegyezés az olyan Magyarországgal', mely sérti határainkat. Az ilyen politika fásulttá tenné a román közvéleményt s sza­bad utat engedne a magyar reviziós mozga­lomnak. .Feleslegesnek tahijuk azt a barátsá­got is, mellyel szemben Magyarország arra kötelezné magát, hogy lemond a revízió«, propagandáról. Bizonyos ugyanis, hogy eb bői az őszinteség hiányozna. Bethlen grót a régi hármas szövetség barátságára hivat kozik. A mi barátságunk nem akkor volt reális. Más volt a helyzet. A mult sokmin denre megtanított s hasznát akarjuk venni a tanulságoknak. Hiábavalónak tekintjük te­hát a próbálkozást. Nincs szükségünk Ma­gyarország barátságára, amint nincs szüksé­günk gyűlöletre sem, mely létezik a való­ságban. Jó szomszédi 'viszonyt kívánunk. Ennyit és több semmit, ilyen szomszédokkal szemben szabadon kell védekeznünk. Akár­milyen lesz is Magyarország ajánlata, meg­maradunk álláspontunk melléit: -— korrekt szomszédi viszonyt kérünk, egyéb semmit. Ezen 'tul az általunk visszautasított hitszegés kezdődik — végzi cikkét a „Porunca Vre­mii“. Április 15-én kezdik meg az ezévi adókivetést A részvénytársaságok megadóztatása május 5.-éia kezdődik CLUJ, április 5. Az uj törvény rendelkezése értelmé­ben az adókivetési bizottságok e hó tő­én kezdik meg működésűket és május 1-ig be is fejezik. Ekkor kezdődik meg annak a bizott­ságnak munkája is, mely az összes ke­reskedők és iparosoknak a patenta fixa egyes osztályaiba való sorozását eszköz­li. A bizottságok munkája kiterjed mind­azon adófizetőkre, akiknek adókivetése ez év március 31-ével járt le, valamint azon kereskedőkre és iparosokra is, kik­nek jövedelme 15.000 lej és 300.000 lej között váltakozik. Azokat a cégeket, me­lyeknek jövedelme meghaladja a 300 ezer lejt, külön bizottság április 15-étől kezdve adóztatja meg. A Ctuj-i pénzügy­igazgatóság területén négy—öt ilyen bi­zottságot létesítenek. Ezek a bizottságok egy-egy kerületi felügyelő ellenőrzése alatt dolgoznak és munkájukat április 30-ig kötelesek befejezni. A részvénytársaságok megadóztatása május 5-én kezdődik meg és május 30- án ér véget. A pénzügyminiszter a Cluj-i pénzügy­igazgatóságnál az első kerületi adóhiva­tal területén levő adófizetők adójának megállapítására Vladone Grigoret, a III. kerületi adóhivatal területén levő adó­zók adójúnak megállapítására Candea loan pénzügyi ellenőrt delegálta. A spe­ciális bizottságok munkáját, melyek a 300.000 lejen felüli nagykereskedők és nagyiparosok adóját veti ki, dr. Opris és Comanescu pénzügyigazgatók irányít­ják. A patenta fixa adókivetése olyan formán történik, hogy az egyes bizott­ságok az adózók üzleti könyvei alapján állapítják meg az egyes adózók jövedel­mét, az erről felvett jegyzőkönyvet Pop loan kivetési pénzügyigazgató elé ter­jesztik, aki aztán beosztja az illetékes osztályba s az adókivető bizottság ez osztályozás alapján állapítja meg az adó végösszegét. A mai nap folyamán kezdődött meg a városi adók és illetékek megállapítása is. Ebben az évben csak három bizott­ság leszb amelynek dr. Boeriu, dr. Lazar Chirila és Ilea loan tanácsosok lesznek az elnökei. A városi polgárság képvise­letében az egyes bizottságokban dr. Gheorghe Martig orvos, dr. Victor Pop ügyvéd és Dumitru Roman kereskedő vesznek részt. Ä rossz vér következményei Ekzema - Hólyagos pörsenések • Furuncu» tusok - Reuma - Visszerek - Lábfájás Érelmeszesedés • Női bajok ♦"■úszta vér : egészség, tisztátalan vér : beteg* 1 ség vagy halál. Meg lehet őrizni a vér tisz­taságát? Minden bizonnyal. A Dépuratif Riche- let egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásá­nak. U heroikus szer hatása alatt a vér megsza­badul minden mérgező anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló folyadékká, az egészség és az élet ama közleke­dési eszközévé válik, amelynek rendeltetése alapján lennie kell. Régi ekzemában, vagy egyéb bőrbajokban hólyagos pörsenések, furun­culosis, psoriasis, sycosis, börpirosság, csalán­kiütés stb. Szenvedők kínzó viszketései meg­szűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak» bőrük újra egészségessé és üdévé válik. A merev izületi fájdalmas reumában szenvedőket, a mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket visszaadja a normális életnek a Dépuratif Ri- chelet. A visszeresek és aranyeresek egész serege győződött már meg róla, hogy ez a szer eltün­teti bajait ; a viszkető fájdalmak elmúltak, a daganatok eltűntek ; a gennyedő sebek folyása megállt, a sebek bezárultak és semminö heget hátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringés áldozatait : az érelmeszesedés folyamányaként Idő előtt megöregedett férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította a Dépuratif Richelet szívdobogásuktól, szédülé­süktől, a halántékukban időnként fellépő nagy fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhe­tetlen vesefájdalmaiktól. Mindezeknek a bete­geknek a Dépuratif Richelet vérük megtiszti- tása és regenerálása útján meghozta újból a fáj­dalommentes, tevékeny és boldog élet lehető­ségét.

Next

/
Thumbnails
Contents