Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-04 / 78. szám

16 BtlBNZBK 193 7 á prill • 4. A haladás borszaka Mikroszkóp fölé hajolva « vi'.in különböző li^in c:ei fe?tc s.!*ktudó.s vi/N^Üju IfK/í'fic t illő f.\ omiteri velők tirrrreit A ny.iköi l->ti ptivhofi/ik* pályává .i-s/tási RviSgypcJjRÓRiJi t^'k tudiVvok, ps/ chotrchnikai, ptzichohigienia-, PJV' lovistj df^kutatiSk lélek rő! irt fiVunjai könyv­tárukat töltenek meg, de hol vagyunk mÍR *X' tői. hogy mindent tudjunk ó> at alattomos he* teipi-iieker, amr'vek1 s/erve nkbe belopóznak, ár talmat «inná teltessük De «/ emberi jrv tovább ktitu; és tovább mfRy, minuhoRy a ncmréRibcn A mer kában felfedezett, ma már világhírűvé vált Gastro D. i$ forraaalmowtotta a p.yomor és emésztőszervi mepbetepedések pyópviiásának mod ját; io—it éves isiült gyomor, bél, epe, vese és má (betegségeknél rövid kúra (í — 4 üveg) után meglepő eredményeket értek el Gastro D kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy megrendelhető i ţo lej utánvét mellett Csiszár F. gyógyszertárában Bucureşti, GtJe.1 Victoriei 124. M. A. Aldanov: Étözös vámleriílel ÜRaSgás'ía és |sií(|®sziávia líöziíáí? SZÓFIA, április 3. Bulgária ős Jugoszlávia közölt közös vámterület alkotása végeit tárgyalások indullak. Jugoszláv részről Janies voll pénzügyminiszter vezeti a tanácskozá­sokat. L A CAFITOLBAN | Mindenki a legnagyobb elragadtaíassal beszel a jelen kor legnagyobb hímjéről, ABEL GANCE alkotásáról Babosén Alakítja: SZENT ILONA KIS SZIGET 58 Ford.: Gellért Hugó Copyright by Ellenzék and renaissance könyvkiadó 1935 Később eltűnt szemeim elöl és máig sem tudom hová lelt. Ez az öreg megjósolta az életemet. Most visszaem lékszem a szavaira. Okos, éleslátásu em­ber volt, de tenni semmit sem brrt Ta ián nem is akart. De az is meglehet, hogy nem is tudott... Állandóan azt jó solia, hogy a hírnévbe vételt hitem fog megrontani... Pedig egyedül a hírnév nem csalt meg. Minden megcsalt, de a hírnév nem. A történetírók majd fehér­re festenek és igazolnak... Megint elhallgatott. — Qui, quel reue, quel reve que mu uie, — ismételte. — Isten utjai kifiirkészhetetlenek, je gyezte meg Berlrand gróf hosszú szünel után. Napoleon felvetette fejét és sokáig, merev tekintettel nézett az udvarmes­terre. — Nem tartom fel önöket tovább, uraim, — mondta végül. XIII. 5 A tornác előtt toporzékolt, — nem szilajsághól. hanem sokéves megszokás hói, a kipróbált Vezér, egy zömök, öreg arab paripa, a török szultán ajándéka. Archambault, a kocsis és Noverras, a fullajtár kantárszáron tartották. A császár, a gárdavadászok egyenru héjában, lassú, súlyos léptekkel és pen gő sarkantyúval ment le a tornácról Egyenruhája fölött esöküpeny-féle szür­ke ruhadarabot viselt. — La redingote grise! — jegyezte meg halkan Archambault. Napoleon mögött, lépteihez igazodva, az odaadó tábornok haladt. Vezér a rend kedvéért felnyeritett és kissé felágaskodott, rövid farkával meg­csapva a szőrébe sütött jelet, amelv a koronát és az N betűt ábrázolta. — Messzire lovagol ki Felség? — kér­dezte a tábornak mély tisztelettel. _ — Dead Wood-ba s utána még vala­hová, — vetette oda Napoleon. (Folytatjuk.) , l \ U D VJ/AlT UmWlUoUI VI yjmi Hüffv Bern’ I '■'íT. Befejeződött a belgrádi kisantant-értekezlet Ä hivatalos jelen’és hangsúlyozza a szomszédokkal való jó viszony megteremtésére irányuló hajlandós ágol A belgrádi kisantant-értekezlet tegnap befejeződött és Antonescu külügyminisz tér az éjjel folyamán el is utazott a ju goszláv fővárosból. Krofta, a csehszlo vák külpolitika vezetője még Belgrád­iban maradt, hogy a hétfőn odaérkező Benes köztársasági elnök látogatási ün­nepségein résztvegyen. A tárgyalások eredményéről az este folyamán hivata­los jelentést adtak ki, mely azonban általános megállapításokra szorítkozik, hogy a kisantant-államok további közös terveire következtetést levonni belőle nem lehet A szomszédokhoz való köze ledés kérdését csak egyetlen mondatban érinti a jelentés, bár nem maradhat ész revéllenül, hogy ez a mondat nemcsak a gazdasági kapcsolatoknak, hanem a po­litikai kapcsolatoknak elmélyítésére irá­nyuló hajlandóságáról is beszél. Rögtön utár.a hangsúlyozza azonban, hogy a békülékenységnek ezt a szellemét nem szabad a gyengeség jelének tekinteni, mert a kisantant teljes mértékben tuda­tában van az általa képviselt erőnek és kész arra, hogy habozás nélkül meg­védje érdekeit és jogait. A tizenegy pontból álló jelentés első pontjai meg- álllapitják, hogy a nemzetközi helyzet­ben bizonyos javulás állott be és külön­ben a gazdasági téren mutatkozó eny­hülés nyújt reményt arra, hogy politikai téren is kedvezőbb körülményeket lehet teremteni. A kisantant az együttműkö­désnek abban a szellemében, mely nél­kül lehetetlen nemzetközi kapcsolatokat tartósan rendezni, ragaszkodik tovább­ra is előző tanácskozásain hozott hatá­rozataihoz és államainak egymáshoz való viszonyában továbbra is azokat az elveket, módszereket és célokat érvénye­síti. melyeket már szervezési egyezmé­nyében leszögezett. Ragaszkodik a Nép- szövetséghez és a népszövetségi elvek szellemében dolgozik a háborús vészé lyek eltüntetése érdekében. ROiJöIMftZéÓ Millöcker ö ökszép klasszikus operettje Koldus-diák dokk Hanna ragyogó slágere. Vasárnap d. e. 11’20-kor matiné 7 és 12 leért: Pompei utolsó napjai. Magyar felirat. A kisantant-államok és szomszédai (Po: táva szemben) A hatodik pont, mely a kisantant­államok szomszédaihoz való kapcsola­tokról beszél, teljes szövegében így hangzik: „A kisantant hagyományos politikája a nemzetközi együttműködés gondolatá­ra támaszkodik, alapeleme a kisantant- államok közötti odaadó barátság ame­lyet megpecsételnek szövetségi kötele­zettségeik, a kisantant szervezési egyez­ménye, baráti kapcsolataik, kölcsönös bizalmuk és azok a kötelékek, melyek a bárom államot a velük barátságos álla­mokkal, különösen a Balkán-szövetség államaival összefűzik. Mindezek ponto­san kijelölik azt a keretet, amelyen be­lül a három állam kész kiterjeszteni és elmélyíteni politikai és gazdasági kap­csolatait a többi államokkal, elsősorban szomszédaival. A kisantantot megala­kulása óta a békiilékenység szelleme vezeti, ezt azonban nem lehet a gyen­geség jelének tekinteni, mert a kisan­tant éppen úgy, mint a múltban is tel­jes mértékben tudatában van kötelessé­geinek s az általa képviselt erőnek és kész arra, hogy habozás nélkül meg­védje magát, érdekeit és jogait.“ A következő pontok az európai biz­tonsági rendszer megszervezését a meg­oldásra váró kérdések egyik legfonto­sabbikának mondják, kívánatosnak jel­zik az uj locarnói egyezmény létrejöttét és megállapítják, hogy a három állam szembehelyezkedik mindennemű ideoló­giai front kialakulásával és teljes sem­legességet tanúsít a spanyolországi ese­ményekkel szemben is. A tizedik pont megelégedéssel veszi tudomásul a jugo­szálv—bulgár és jugoszláv—olasz meg­egyezést és hangsúlyozza, hogy a „kö­telezettségek hűséges tiszteletbentartása egyike az érinthetetlen elveknek, melyek a három állam politikáját vezetik s igy magától értetődik, hogy az ilyen egyez­mények sem térnek el semmiben azok­tól a kötelezettségektől, melyek a kis antant-államokat egymáshoz kötik.“ A tanácskozást követő vacsorán, me­lyet Sztojadinovics miniszterelnök adót! a vendég külügyminiszterek tiszteletére, az elhangzott beszédek mindegyike hangsúlyozta a kisantant egységét és elveihez való szilárd ragaszkodását. Sztojadinovics miniszterelnök nagy he­lyeslés között jelentette ki, hogy a kis­antant eddigi működésével bebizonyí­totta, hogy szilárdsága és alkalmazkodó képr-sségt egyaránt kitűnő. A belgrádi sajtokommentárok ugyanebben a szel­lemben Íródtak s a szilárdság mellett szín »-'•ii az alkalmazkodó képességet eni'd k ki, amiben bizonyos akcióba badság rejtőzködik az alakulat minden résztvevője számára. Viszont a hivatalos közleményből is nyilvánvaló, hogy au­tomatikus segélynyújtási tervet, melyet állítólag Csehszlovákia szorgalmazott, nem fogadtak el. Amint Antonescu kül­ügyminiszter a Petit Parisiennek adott nyilatkozatában mondja, ez a kisantant alapok kiszélesítését jelentené, ezért gondolkozás? időt igényel. A dolog ugyanis nemcsak a Dunamedencét ér dekli, tehát túlmegy az eddigi megálla­podások keretein. Antonescu külügymi­niszter megállapítása különsen áll Jugo­szláviára. melynek az Olaszországgal létrejött megegyezés is lehetetlenné te s/i, hogy önműködő segélynyújtási kő telezettségef vállaljon a csehszlovák külpolitikának nem a kisanlantlal kap esolalos kölelctlségn állal adott összes le tie tőséggé k kel szemben lágy Iiiillá mverese van a román sajlőban <jról Belliién l*íván liuivétfí cikkének CLUJ, április 3. Az a szenzációs cikk, amelyet a Pesti Naplóban gróf Bethlen István Magyar- ország volt miniszterelnöke megírt — s amelyet a Curentul szószerinti fordításban átvett — máris nagy visszhangot kelteti a román sajtóban. A lapok kivétel nélkül részletesen foglalkoznak a cikkel. A leg­több cikk támadó jellegű. A cikkek azonban — bármennyire is akarják — nem tudják elhallgatni gróf Bethlen István húsvéti Írásának kristály- tiszta logikáját, Minden hozzászólás igen érdekes s éppen ezért, a jövő hét hétfőjé­től kezdve részletesen ismertetjük ezexet a hozzászólásokat lapunk olvasótáborával. EPEKŐ, VESEKŐ ÉS HÓLYAGKÖBETEGEK, VALAMINT AZOK, AKIK HUGYSAVAS SOK TULSZA POROD ASABAN ÉS KÖSZVÉNYBEN SZENVEDNEK, « termíszeccs FERENC JÓZSEF keserüviz használata által bélmüködésük' elrende­zését, emésztésük előmozdítását és ál.apotuk. ja- vuláí’át érhetik, el. Orvosok ajánlják. Irodai teendőkben jártas románul beszélő kisasszony azonnei felvétetik i Kunon üosse S. A. Cluj, Bul. Regele Ferdinand 8. A DÁVID FERENC EGYLET KULTUR- DÉLUTÁNJ A. Az unitárius püspöki palo­tában április 2-án volt a Dávid Ferenc Egylet ezévi utolsó kulturdélutánja. Meg­becsülhetetlen és páratlan a magyar tár­sadalomban az a kulturmisszió, amelyet az unitárius püspöki család a Dávid Fe­renc Egyletben betölt a mindig magas színvonalú kulturdélutánok rendezésével. A születési és szellemi arisztokrácia mel­lett a polgári társadalom is nagy számmal keresi fel a kulturdélutánokat, hogy igaz művészetet szomjubozó lelkűket kielégít­sék. Dr, Boro3 Györgyné és dr. Boros György püspök minden érkezőre figyelem­mel vannak és lekötelező kedvességgel fogadják a közönséget úgy, hogy valóság­gal a vendéglátás művészetének hajlékává lett az unitárius püspöki palota. A műsor minden egyes pontját dr. Boro3 György­né konferálja közvetlen kedvességgel. — Bevezetőül a nagytehe'.ségü fiatal költő­nek. Gyallay Pap Sándornak mélyérzésü költeményeiből olvasott fel Bodor András, általános tetszés mellett. Majd Tulogdy Sarolta zongorázott nagv felkészültsé gél és kiváló technikával. Ezt követte Dóczyné Berde Ama', aki „Mikor a természet bu- jósdit játszik“ cimen tartott humoros elő­adást. A remek elöadónő, mind a tarta­lommal, mind az előadás nemes formá­jával mindvégig lebilincselte a hallgatósá­got. Sántha Ilonka olasz szerzők dalait énekelte kiváló sikerrel Mihályffi Irén ki­fogástalan kísérete melle't. S. Kouba Paula hegedümüvésznő mesterien hegedült M. Rohonczy Mária precíz kíséretével. Végül M. Lévay Ilonka gyönyörűen, tökéletes mű­vészettel operaáriákat énekelt R. Rohon­czy Mária remek kíséretével, Bezáróul dr. Boros Györgyné meleg szavakkal köszönte meg a közönségnek a kulturdélutánok pár­tolását. Dr. Váry Tibor és dr. Váry Ákos jelentik, hegy a rajongásig szeretett édesanya, özv. i ?. szOl Sdiiill Maria f. hó 1-én este, életének 76-ik évében csendesen elhunyt. Drá­gánk földi maradványait f. hó 4- én délelőtt 11 órakor adjuk át örök pihenésre a részére fenntar­tott családi sírhelynek, a régi neo­lóg izraelita temetőben. (Minden külön értesítés helyett) felelős szerkesztő: Dr. GROIS LÁSZLÓ, » Eiadótulajdoaos; ELLENZÉK BT. *-* 4a Ellenzői „Concordia“ műintéz*teac& ujvmái

Next

/
Thumbnails
Contents