Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-30 / 99. szám
T TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztősig é$ kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat»1 és könyvosztály: Piaca. Unirii 9. szám. — Telefonszám! 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LV1ÍL ÉVFOLYAM, 9 9. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra': negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A röbbi külföldi állam ókba csak a portókülönbözetcel <öbb. PÉNTEK Harc egy gondolat körül Eles vHa indulj a nemzeti munka védelmére! szélé JüfvényJervezeiré! A Curentul szerint parlamenti bizottság foglalkozik a kérdéssel. — Az Argus kimutatja az első szövegezés hibáit. — Moteanu szenátor ._rcsálja, hogy a várt r'~ lakóinak többsége kisebbségi A pártelnöké a utolsó szó BUCUREŞTI,, április 29. A nemzeti munka védelméről szóló törvény szigorítása körül indult faarc tonlos eredmléninyel végződött. Bucurestd-i lapok jelentése szerint ugyanis a liberális párt vezetőségét sikerült meggyőzni, hogy a közreadott javaslat törvényerőre emelése több kárt, mint hasznot jelent az országnak. Mind többen hangoztatják, hogy a kormánynak nem, a leépítés és elbocsátás, de munkaalkalmak teremtése kell legyen A "élj; , e?lt pedig nem az idegen töke ki'tessékelésévei, hanem annak beédesige lésével kell szolgálni. Erre a jobb belátásra vezethető vissza Milita Consta n times cu bankkormányzónak Londonban adotlt nyilatkozata, melyben leszögezte, hogy ipari feldolgozásra alkalmas igen értékes természeti kincseink vannak, amit békés légkörben külföldi tőkével kell feldolgozni. Mibita Cons tant i nescu .nyilatkozatából és mai híreinkből a helyzet javulására lehet következtetni. Erre mutat, hogy Dinu Bra- tianu, a liberális párt elnöke holnap Bucu- restiíbe érkezik, hogy az annyira kiélésedéit vitában az utolsó szót kimondja1. A „Curentul“ szerint parlamenti bizottság foglalkozik a kérdéssel A „Curentul“ fontos felvilágosi tálsokkal szolgál a napokkal előbb megjelent módosítási tervezetre vonatkozóan. A lap értesülése szerint a közölt tervezetet parlamenti bizottság dolgozta ki, melyben résztvett a liberális párt minden csoportja. Pop Valér dr. kereskedelmi lés ipari miniszlter elnökölt a bizottságban s Petre Ghiata, a parlament alelnö- ke volt a javaslat előadója. A liberális képviselők — irja a „Curentul“ — mind elfogadták a javaslatot. 'Különösen a párt fiatal szárnya — a „H“ csoport tagjai — ’ragaszkodjak az arányszám törvénybe iktatásához. Az előrehaladt idő és a parlamenti ülésszak gyors bezárása folytán azonban nem került sor a tervezet megszavazására. A javaslat hibái Az Argus — melyben az első tervezet jelent meg ■— részletesen foglalkozik a Curen- tulban, közzíétett második javaslattal s rámutat arra, hogy ennek több szakasza éles ellentétben áll az alkotmánnyal. A javaslat 14. sza'kasza előírja, hogy 25 százalék lehet csaik az idegenek és kisebbségek együttes arámyszáma a ivál'tálatokban. A „kisebbség“ jelleg mégha,tár ozására nézve az 1920. szeptember 26-án ratifikált egyezményt tartja irányadónak a javaslat, holott ez előírjál, hogy nem lehet románszármaziásuak és kisebbségiek között különbséget tenni. Az Argus a tulságba vütt szigorítást azért is hibáztatja, mert statisztikai kimutatás szerint ma 29 százalék a kisebbségek arányszáma az országban. Ha pedig az irás-olvasnitudást vesszük figyelembe, akkor az aránysz'ám 41 százalékra emelkedik. A lap rámutalt arra, hogy 1938 december 31 -ig türelmi időt akarnak nyújtani a vállalatoknak. Az átmeneti időt kevésnek tartja, mert nincs kellő szakmunkás és intellektuel a kicserélésre kerülő kisebbségiek pótlására. Ellenvélemény A vitában Moteanu szenátor, a román személyzetnek a vállalatoknál való elhelyezése ügyében kiküldött bizottság elnöke is megszólalt s leszögezte, hogy az 1934-ik évi törvény nem hozta meg a ki vám eredményeket. A szigorításért a vállalatokat '-Okolja. — Huz'a vona következett — mondja Moteanu szenátor — Ígéretek, bo^y- bizonyos idő múltán a törvény alkalmazásának elegét tesznek. Különböző titkolódzásokkal igyekeztek a törvényt kijátszani. Később jogi utón próbálták a törvényt megsemőmr'Petni és halasztásokat igyekeztek elérni. Amikor dr. Pop Valér az ipar és kereskedelmi minisztérium élére állott, a törvény alkalmazása uj fejezethez érkezett. A munkaügyi és kereskedelmi minisztériumok tevékenységüket összeegyeztették a belügyminisztériummal és ez utóbbi csak azon esetekben nyilvánít véleményt, amikor a közrendről vám szó. Lehetetlen volt, hogy egyetlen bizottság vizsgálja felül 270.000 vállalat tevékenységét. Újév kezdetével 12 kerületi albizottság létesült az iparügyi felügyelőségek melleit. Habár bizonyos mérvű fejlődés volt észlelhető, miégsem értük el a törvény által remélt eredményt. Több külföldi követ interveniál a külföldiek érdekében. Az ország iparvállalatainak még 20 százaléka sem küldötte be a kötelező összes -kimutatásokat. Milyen magatartást tanúsíthat az ipar és kereskedelmi minisztérium az adott helyzetben, mikor minden közbenjárás és az elsőwfflcm Á román írók társaságának jelentős ülése volt mina pában. Országrészünk ivadéka, magyar szépirókat is sűrűn fordító Rebreanu, szóvá tette az irás szabadságának ma bitanggá vált ügyét. Mikor jobbról és balról a szélsőségek acsarkodnak az irói szabadság ellen, ahol hatalomra jutnak, összetörik a szabad és független tollat, máglyára vetik a közelmúlt és az ellenkező életnézlet könyvtárai!. De másutt is, ahol köröskörül ez a tajtékos áradat még csak tördeli a partokat, a háború után elburjánzott visszahatás, maradiság, szabadelvlietleaség, mázsás súllyal nehezedik az iró korlátlan lelknsmeretére. Bátorság kelll e fojtó és füstölgő légkörben a régi értelemben vett szabad irás eszméje mellett lándzsát törni és következetesen harcot állni. Rebreanu bátor és becsületes iró, aki egyedül az erkölcsös, szép, megértő lélek fölségiséget fogadja el és nem tűr világi korlátozást, amelynek célja jóság és Igazság ellentéte, nem az ember méltóságainak őrzése és fokozása, hanem a nyers erőszak, a kény- úri hatalom. Rebreanu emellett elsőrendű tekintély, akinek minden szava súlyos. Rebreanu három időszerű és alapvető kérdést szjegzett a tolla hegyére. Valóban sz-eg- zett, mint ahogy Szumatrában a bambusz hegyére tűznek világító bogarakat és úgy keresik az ösvényt a vad éjszakában. Elmondta véleményét a cenzúráról, taglalta Sadoveanu Mihály kálváriáját és megemlékezett a nemrég oly váratlanul történt irói letartóztatásokról. Megállapította, hogy az előzetes sajtóellenőrzés, amely kivételesen súlyos korban, háborús és forradalmi időkben vagy a nemzetérdek védelmére, de pontosan meghatározott céllal érthető rendszabály lehet, ezúttal az írók szerzett jogaira sújtott. Tisztán irodallnii folyóiratok sem jelenhetnek meg és az irók mem képviselhetik meggyőződésüket akikor se mindig, ha vagy teljesen tartózkodnak a pártpolitikától, vagy legalább is a politikai kilengések szolgálatától. Kötelességnek minősítette a hatalmi és különleges érdekű sajtóellenőrzés miatt a 1 határozott tiltakozást. Mi kisebbségiek a világért se füzünk más megjegyzést Rebreanu határozott álláspontjához, mint csak ezt: a velünk szemben alkalmazott különleges árnyalatok viszonylagosan is jellemzők, mert egy kisebbségi társadalom a legaggasztóbb módon és mindenütt űzött önfékezésében tulaljd önkép fölösleges volt felülről az általános módszert külön is fokozni. Közismert Sadoveanu sajnálatos esete. Mert politikai meggyőződését követve lapszerkesztést vállalt, máglyára szánták müveit. Pedig politikája népszeretet és hazaszeretet, igaz, megtetézve az emberszeretettel, amelyet a támadók általánossága miatt gyűlölnek. Itt nemcsak az embert, hanem a román irodalom és a romám nemzet büszkeségét és dicsőségét is kell védelmezni. Érthető, ha mi két nép szellemi és gazdasági együttműködésének, két nép politikai megbékélésének szószólói, akik az emberszerotelet közéleti magatartásunk tengelyébe állítottuk, a legmelegebben csatlakozunk a román Írók társaságának és Rebreanumak a szavaihoz. A harmadik kérdés már kezdetén gyors megoldást nyert és ezért Rebreanu is csak egy körülményt bírált meg szigorúan: az Írók társasága kitérő nyilatkozatoikat fogalmazott akkor s a dolog lényegét nem érintette. Mi reméljük, hogy ez az eset a román szellem területen puszta véletlen voll, viszont kisebbségi területen gyökeres változást fog megérni. Jólesett mindezt olvasni és mindezt körülmagyarázni. A gyávaság, a megalkuvás, a nemtörődömség, a belenyugvás e kónyuri korszakában minden szó, amely a gondolatot és érzést védi, nemes cselekedet s az alkotmány, az áUamrend, az emberi küldetés magasztos és konok védelme. Fölhasználjuk az iafkalmat, hogy kifejezzük Rebreanunak csodálatunkat és egyben meghajtsuk lelkünket a román irodalom ma legnagyobb élő hőse, Sadoveanu Mihály előtt. Mindezt a reményben, hogy a kisebbségi magyar nemzet és a többségi román nemzet művelődési lelke szorosan összefonódik majd és ez segít «/ útépítésben: a Duna völgyének szeílemi, gazdasági és politikai megszervezéséhez járuló ut megtörésében. 1937 ÁPRILIS 3 0. rendő fontossággal biró törvénynek legális utakon való ■alkalmazása dacára minden részről nehézségek merülnek fel? Ha a mai vagy holnapi kormány 'kényszerítve lesz e törvíemy alkalmazását olyan kormányzási lépések által biztosítani, amelyek esetleg parancsuralmi jelleget fognak ölteni, ezt csak azok ellenállása és megmagyarázhatatlan ellenszegülése fogja kiváltani, akiknek el kell a törvényt fogadni. — A városiban élő négymillió lakosságot 26 százalék kisebbségi lakos terheli. A vezetőosztályok nagybirtokai a kisajátítás ut ján elftüntek és ezek az osztályok elszegényedtek. A román elem elhelyezése csak az iparra és kereskedelemre korlátozódik s ezek 80 százalékban a kisebbségek kezében vannak. A román intellektuális réteg, amely ennek az országnak vezetésére törekszik, a körülmények által kényszerítve a kisebbségek Zisoldjában áll. Ennek a kérdésnek különleges háttere és ai román nép jövője szempontjából első rendű fontosságú. Ekép- zélhetetlen, hogy egy nemzet, amely elérte baltáraif, a termelési források és a nemzet- gazdaság jövedelme szempontjából a legnagyobb részből ki legyen zárva. Elképzelhetetlen továbbá, hogy egy ország városi lakossága a legnagyobb részben kisebbségi legyen, amikor e városi lakosság jelenti az emberiség kultúrájában a nemzeti ispecifikumot. — A fejlődés és civilizáció a nemzeti államokon épüli fel, iáiméiyektnek kerete — bármilyen legyen a kormányzási forma — az etnikai határai közölt megállapodott uralkodó nemzeten alapszik. Kormányzási formái, nemzeti, liberális, stb. azon .a tényezőn állanak, ami nemzetnek njevezhetö. Ezen okokból kifolyólag ma és holnap a román munka elsőségének problémája a román állam ellenállórudja marad. Egyesek számára a probléma hosszú tartamú ailkailmazásnak felél meg, az erőltetés veszélyes a nemzet- gazdaság menetére. Mások számára egyszerű politikai lépcső .a kérdés, ahonnan külön céljaikat követhetik és a probléma gyakorlati megvalósiitását megbéníthatják. Sokak iszámára, akik 'el tudnak látni a távolabbi láthatárig, elsőrendű fontosságú kérdés, amelynek megoldása, tekintettel az erős, alulról és felülről Ijövő áramlatokra, sürgős megoldást követel. Remélhető, hogy az utolsó órában mindazok, akik nylikan, vagy titokban szembeszállnak e törvény alkalmazásával, nem fogják elszenvedni a következmények súlyos voltát. Remélhető, hogy •e téren látni lehet majd a nagy földbirtokosok áldozatkészségének hizonyiitékát, akik ellenkezés nélkül szenvedték el a kiisajáti- tást és ezáltal lehetővé tették a legnagyobb békés forradalom léfrehozatlailát. R@bbaná$ e§y motzkvai husáru máéban MOSZKVA, április 29. Egyik moszkvai husárudában világító gázrobbanás történt. A robbanás követ keztében egy személy meghalt, huszonhárom megsebesült. Bucurestiböl jelentik: Váltakozó fe!= hözet, de az ország nagy részében többnyire borús ég, szitáló eső, enyhe keleti szél és változatlan hőmérséklet várható. .4 fővárosban ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -\-Il fok. 1937 április 28-án. (Rador) Berlin Amszterdam 239.35, Newyork 436.62, London 215.625, Paris 19.45, Milano 22'.98. Prága 15.22, Budapest 86, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 83.10, Béos 73.76. A
