Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-28 / 97. szám

s' 1931 április 28. Brüsszel után BLLBNZ6K Mi várja Schachtot Parisban? A franciák hajlandók fátyolt borítani a múltra, mert az üzlet — üzlet. — Megnehezíti a helyzetet, hogy a francia lapok szerint nem egy, de három kormánya van Franciaországnak 'PÁ-RIS, ápriili:s 27. Hj-almar Schacht német biirodaiLmi gazda­sági miniszter brüsszeli utazása, de még in­kább azok a kijelentések, amelyeket Van Zeeland belga miniszteriéi nőkkel folytatott tárgyalásai után lett, ezegyszer mélyebb nyo­mot hagyta'k a francia közvéleményben, mint a Reich felelős tényezőének korábbi békés nyilatkozatai. Ha túlzás volna is azt mondlani, hogy a francia nyilvánosság teljes lelkesedéssel fogadta Schacht nyilatkozatát, annyi azonban bizonyos, hogy a franciák most mem látják egészen reménytelennek azt, hogy Németország bekapcsolódjék abba fa közös eröfeisizi lésbe, amelynek célja a világ gazdaságú lefegyverzése. Franciaország „három kormánya“ s néhány nyugtalanító jelenség Milyen hangulatban találta Franciaorszá­got a német birodalmi miniszter brüsszeli látogatása? A fratnicda belpolitikái helyzet nem a 'leg• rózsásabb. Azok az ellentéteik, ameilyek kezdettől fogva elválasztják egymástól a francia népfront-kormányt támogató párto­kat, a legutóbbi hetek során elmélyüllek. A francia lapok nyíltan Írnak arról1, hogy ina Franciaországban nem egy, haimem há­rom kormány irányítja az ügyeket. A hi­vatalos és névleges kormány mellett olt van először is a szakszervezeti tanács mellék- kormánya. 'Ezt a mellékkormányt lassan- lassan kezdik megszokini a franciák és León Jouhaux szak szervezetű főtitkár legutóbb: békés nyilatkozata, amelyben fegyelemre és lojalitásra intette a szakszervezeteket, rész­ben kibékítette a jobboldali ellenzéket a ,, szakszervezetek szürke eménenoi áj árnak" személyével és politikájával. Ezt a megbé- iküüést segítette talán ‘az is, hogy éppen Jou- haux lojalitása lobban!totta lángra annak a második mell ékkormánynak elszántságát, amely egyre jobban nyugtalan hja a francia polgári közvéleményt. Ez a harmadik hatalom az az uj szerve­zet, amely magát „'szindikalista és anarchista mun.k'ássza!kszervezetnék‘‘ nevezi és amelyet a francia polgári lapok trookűjista szándé­kokkal vádolnak. Azt vetik szemére, ő volt oka annak, hogy a kormány és a szakszer- vezleti tanács olyan nehezen tudta csak le­szerelni <a sztrájkokat és ugyancsak ez a szervezet fellelés azért az agitációért, amely a nagy francia viitáglkiátli'.tás épitőmunlkásai között ébrentartja a nyugtalanságot és szitj<a a fegyelmez ellenséget. Sok izgalmat keltett az élmuilt napokban, hogy a kiállitás épü- leteiinek tornyaira olyfan nemzeti színű zász­lók röppentek fel, amelyekre frigiai sapka, a szocialista párt hármas lándzsája és a kommunista sarló és kiallapács voltak hímez­ve. A zászlók eltávolítását sem a kormány, sem a szakszervezeti tanács nem tudták vagy nem akarták hatalmi szóval elérni és igy csak hossza-’s tanácskozások és rábeszé­lés után sikerűit a „második mellékkor­mányt" rávenni a sok izgalmat keltett löbo- gó eltávolítására . .. •A zászlócsatáln. kivüií azonban egyéb jelek­ből is az látszik, hogy ez az u(j „mellék- kormány“ egyre jobban szélsőséges irányba igyekszik terelni q 'hivatalos kormány poli­tikáját. Ezért a polgári közvélemény egyre nagyobb energiával követeli, hogy a radiká­lisok lépjenek akcióba és tartózkodó maga­tartásukkal n>e segítsék ezeket a szélsőséges törekvéseket. Be la Rocque eziredésnek és társainak po­litikai: pere a vádlottak felmentésével végző­dött és az Ítélet óta az egykori tüzkeresztes vezér most a frafneia szocialista párt elnöki minőségében kettőzött eréllyel fogott újból a propagandáihoz. A tőzsde néhány héttel ezelőtt megindult megszilárdulása a legutóbbi napokban el­lanyhult. Ha ennek az irányváltozásnak messzefokvő okai i's vaknak, (egyebek kö­zött Roosevelt elnök ígérete a nyersanyag spekuláció megfékezésére) kétségtelenül a politikai nyugtalanság és bizonytalanság is hozzájárult különösen a francia állampapi• c haussejának ellany hullásához. Ind ez 'indokolttá tieszí, hogy a francia vélemény érdeklődéssel fogadjon minden /an jelenséget, amely tisztuló folyamát indulására mutait a világpolitikában. De a tisztulás keresésére indítja a fran- 'kait más is. Á gazdasági leszerelés problémái és eshetőségei két niagy nyugati demokrácia támoga- •konszenvén épül fel ma az egész fran ülpolitika és gazdasági politika. Az an- ameriikaii felelős államférfiak pedug mmatékosian hangsúlyozták Anglia és óesiüt-Államok óhaját a nemzetközi gi leszerelés mielőbbi megvalósításá­ra. Az a megbízás, amelyet Van Zeeland miniszterelnök kapott, olyan helyzetet te­remtett, amelyben Franciaországnak első­rendű érdeke mindent megtenni, hogy sem- mietsietre se háruljon rá a felelősség, ha ez a kísérlet meghiúsul. Ennek megfelelően a franciák minden tőlük telhetőt meg is tesznek, annak bizo­ny! tásána, hogy hajlandók fátyolt borítani a múltra Németországgal szemben és mos­tani magatartásukat attól lenni függővé, mi­lyen, valóban uj jóakaratot mutat Német­ország, a gazdasági világbéke megalapozá­sában. Éppen ezért örömmel üdvözli Páris a né­met minJisztemek azt a kijelentését, hogy Németország nem ragaszkodik eddigi elzár­kózásához a gazdasági életben és hajlandó résztvenni egy uj nemzetközi gazdasági épí­tőm un kában. Egyetlen aggodalom homályositja csak el •azt az örömet, amelyet a franciák éreznek Németország bejelentett jószándéka felett. Hátha az egész gazdasági kibékülés csak egy uj fegyverkezési iram előkészítője?! Schacht azt mondotta Brüsszelben, hogy Németország fel fegyverkezése tette lehetővé, hogy végre mint egyenlő felet tekintették a többi hatalmiak és az egyenjogúság alapján üljenek le vele a tárgyalóasztalhoz az anyá­nyira óhajtott együttműködés megbeszélé­sére. A francia logika szerint ez a felfegyver­kezés inkább >a nemzetközi politikai légkör nyugtalanitására, a gyanakvás fellángolásá- ra, hálsógondolatok keresésére szolgált al­kalmuk De ugylátszr.k ez egyszer a franciák még arra és hajlandók, hogy félretegyék a meddő vitát, ha sikerül valamiképen biz­tosítékot kapmiok arra, hogy Németország beéri eddigi! felfegyverkezésével és nem akar újabb érveiket kovácsodéi újabb fegyverke­zésre. A leg­erősebb szakállt is gyorsan megpuhítja a Jmt m£ borotva krém ^ „Az üzlet — üzlet a Hiszen a franciákhak is fá|j az a veszte­ség, amely a Németországgal fennálló ide­ges és gyanakvó viszony mii at t elmaradó üzlet folytán éri. Ezt a fájdalmat csak sú­lyosbítja anmak a lehetősége, hogy, amint ez a brüsszeli tárgyalásokból kitűnik, Né­metország megkaphatja esetleg máshonnan azokat az előnyöket, amelyeket Franciaor­szág vonakodik megadni. Azok a lehetősé­gek, amelyek felvetődtek a Van Zeeland— Schacht megbeszélések során arra, hogy a belga kolóniák szállítsanak nyersanyagot és a belga gyárak árucikkeket a Német Biro­dalom számára, kétségtelenül engedékeny­ségre ösztönzik a francia gyarmati és nagy­ipari érdekeltségeket is, amelyek egyébként néhány héttel ezelőtt már amúgy is a lieg* hangasabbak voltak a német—fran cila meg­egyezés követelésében. Igaz, hogy ezek az érdekeltségek étvágyukat némikép kiielégit­hebték abból a fegyverkezési aranyesőböl, amelyet ta legutóbb kitünően 'Sikerült nem­zeti fegyverkezési kölcsön záporoz páncél- szekrényeikre. Ez talán lecslendesibi a hang­jukat, ami különösképen nem is fog ártani talán a francia—német tárgyalásoknál a végső eredmény szempontjából. A nagyipar és a jobboldali sajtó hangos követelőd zései és unszolása belpolitika akcióvá rontotta propagandájukat és inkább zavarta, mint segítette a mai francia kormányt abban, hogy Németországgal megegyezésre jusfson. Kétségtelenül megnyugvá/ssal fogadba a francia sajtó azt a kijelentést is Schacht részéről, hogy Németország nem akar köl­csönt. Igaz, hogy kissé zavarja a megnyug­vást, hogy viszont hosszúlejáratú áruhite­leket akar. — Végeredményben egyre megy, hogy a németek a mii készpénzünkön fegyverkez­nek-e elllenümk, vagy a mi nyersanyagunk­kal' és a mi áruinkkal! — mondják a fran­ci. á k. S a szovjet? De a legjobb hatást az tette Párisban, hogy Schacht kijelentéseiből ugyiátszik Né­metország most nem szabja egy esetleges nemzetközi gazdasági konferenciáin való részvételének feltételéül azt, hogy az oro­szokat kizárják ebből a konferenciából. — Gazdasági relációink Oroszországgal — mondotta a német gazdaságügyi miniszter egy francia újságírónak — aktívak és egyre aktívabbak lesznek. A fizetések mindig a legnagyobb pontossággal történtek. Ebből a kijelentésből, ugy-e. nem az lát­szik, mintha a németek korlátozni akarnák a maguk vagy mások gazdasági összekötte­téseit a szovjettel?! Mindem egybevetve, a birodalmi kormány brüsszeli kiküldöttjének eddigi nyilatkozatai nem tettek rossz hatást Párisban és ha odá­ig valami el nem rontja a hangulatot, má- juseleji látogatása a francia fővárosban, a világkiállítás megnyitáskor, ha nem is állít­ja könnyű feladat elé. a jelek szerint pro­duktiv lehet. Különösen, ha a nagy ünnepi örömhangulatban sikerül legyőznie, a hagyo­mányos francia aggódó gyanakvást, amely ott sandít minden francia külügyminiszter és miniszterelnök szivében, amikor Németor­szággal tárgyal . A. L. MINDEN ZENEMŰ, bárhol jelent aaîţi legolcsóbban, leggyorsabban az Ellenzék zcju* műosztálya utján, Cluj, Piaţa Unirii A külügyminisztérium értesítése szerint Visszakapta a Székely Nemzeti Múzeum a kisajátítani tanalapon SFT.-GHEORGHE, április 27. Megírtuk, hogy a Gojdu-alapítvány ügyében kiküldött román—magyar ve­gyesbizottság tárgyalási eredményeként a minisztertanács a Sft.-Gheorghe-i Székely-tanalap, valamint a Sibiu-i Te- réz-árvaház és a Cluj-,i Erzsébet Mária- szanaterium vagyontömegnek ez eredeti tulajdonosok részére való átadása mellett döntött. A vegyesbizottság tárgyalásai nyomán keletkezett minisztertanácsi ha­tározat hosszú harcnak és pernek vet véget, mely az állam, valamint a törvé­nyes alap nélkül kisajátított alapítvá­nyok vagyonkezelése között folyik az alapítványi vagyon miatt. Most érkezett meg a Sft.-Gheorghe-i Székely Nemzeti Muzeum vezetőségéhez a külügyminisztérium, valamint a köz- oktatásügyi minisztérium leirata, mely­ben közlik a muzeum vezetőségével, hogy a minisztertanács teljes egészében a muzeum vezetőségének kezelésébe adja a kisajátított tanalapot. A miniszteri leiratok alapján a Há- romszék-megyei-tanalap néven kezelt vagyontömeg teljes egészében kerül visz- sza és mentesül a kisajátítás alól. A tanalap, mint önálló jogi személyiség alapítványi jelleggel fog működni külön vagyonkezelés mellett, melybe az állami szervek be nem avatkozhatnak. Az uj intézkedésnek megfelelően a kormány a Székely-tanalap 190-1 julrus (i án kelt alapszabálynak megváltoztatá­sát rendelte el oly értelemben, hogy a jövőben a Székely Muzeum mindenkori elöljárósága vezethesse a tanalap vagyo­nát és az alapszabályok megfelelő pontjainak engedelmeskedve, használja fel jövedelmét. Külön intézkedtek arról, hogy az ál­lam és Székely-tanalap között a kisajá­títás miatt indított és jelenleg a legfel­sőbb semmitőszék előtt tevő pereket köl­csönösen visszavonják s a perköltségek ről mindkét fél lemondott. A hét pontból álló közoktatásügyi mi­niszteri leirat 2. pontja szerint az igaz- ságügymimisztérium köteles intézkedni, hogy a tanalap jogiszemélyiségét min­den különös költség nélkül ismerjék el és az erre vonatkozó törvényszéki beik­tatást is bélyegmentesen végezze el a Sft.-Gheorghe-i törvényszék. A tanalap vagyonát képező ingó és ingatlanok átírását rs mentesítették a bé­lyegkiadások alól. Az errevonatkozó ren­deleteket az igazságtigyminisztériuru küldi meg a Sft.-Gheorghe-i és a Targu- Sacuesc-f telekkönyvi hatóságoknak. A miniszteri leirat 4. pontja kimond­ja, hogy a tanalap vagyonát, annak jö­vedelmét, vagy kamatait csakis az ere­deti: tehát az 1904-es alapszabályok szellemében, illetve ennek megfelelően kell felhasználni. Az alapszabályok megváltoztatott szö­vegéhez tartozik az a bekezdés is, mely szerint a tanalapot kezelő felügyelő bi­zottságnak joga és kötelessége a kiosz­tott segélyben, ösztöndíjban részesülők előmeneteléről és erkölcsi magaviseleté­ről meggyőződést szerezni és azt ellen­őrizni. Külön rendelkezés foglalkozik a tan­alap ingatlan vagyonáról, melynek bér­leti batáridejét legfeljebb 10 évben szab­ja meg. A bérleti összegeket háromha- vonként kötelesek a tanalap ingatlanai­nak bérlői lefizetni a vagyonkezelőség­hez. Az évtizedes peres kérdés váratlan rendezését megelégedéssel vette tudómé sül az érdekelt megyék lakossága, hí szén a tanalap helyes felhasználásával a székely ifjak százai jutnak segélyhez s továbbképzési alkalomhoz. é

Next

/
Thumbnails
Contents