Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-28 / 97. szám

Szerkesztősig és kiadóhivatal; cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVIII. ÉVFOLYAM, 9 7. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetér'i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra': negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttd !öbb. IflllMIIIMIHMIlllWI'IHii r-warvwm.m’PB& SZERDA — mi niaggqgwn Anglia és Franciaország közöli u|ra kiaiaksili a háború eloüi „enienie cordial* Ideges a párisi tőzsde. ^ Eden óvatosan békés hangú beszéde Brüsszelben. - Nyolcvanmilliárd lej értékben bocsátott ki tegnap honvédelmi kölcsönt Anglia Goring porosz miniszterelnök fontos tárgyalásokat folytatott Rómában A párisi tőzsdének tegnap fekete napja volt. Az értékek rohamszerűen zuhan­tak s a gazdasági életben rendkívüli ide­gesség uralkodik. A párisi tőzsde ideges­ségének kétségtelenül meglehetnek a bel­politikai okai a rendkívüli hatalom fe­lett rendelkező francia take s kormány­ra került francia munkáspárt szüntele­nül tartó küzdelme miatt. De kétségte­lenül hozzájárul a külpolitikai idegesség is a folyton felujuló rémhírek következ­tében, melyek párisi jelentések szerint a nemzetközi helyzetről tőzsdei köbök­ben keringenek. Éden brüsszeli látoga­tása során tegnap kijelentette ugyan, hogy a nemzetközi feszültség az utóbbi hónapokban „talán“ enyhült, ezt a „tct- lán“-t azonban annyi óvatossággal hasz­nálta, hogy különös megnyugvást a nem­zetközi idegességbe igazán nem hozott vele. Az angol külügyminiszter brüsszeli látogatása különben, amint Londonban nagy pesszimizmussal ismerik el, nem a nemzetek közötti közeledés, hanem a zárt európai frontok további kialakulása jegyében történt. Az angol sajtó sem titkolja többé, hogy Dalaclier francia hadügyminiszter angliai látogatása való­ságban az Anglia és Franciaország kö­zött a világháború előtt fennálló .,entente cordiale“ felújítását szolgálta és hogy ez az alakulat, mely szoros katonai kap­csolatokkal és a vezérkarok állandó ta­nácskozásaival jár, igazában már létre­jöttnek is tekinthető. Eden brüsszeli lá­togatása is az egész szorossá vált angol— francia kapcsolatok következménye, mely további számításaiban lehetőségig a maga érdekeinek megfelelöleg akarja most beállítani a belga semlegességet is. Az angol sajtó hangoztatja, hogy Eden külügyminiszter brüsszeli tanácskozásai nagyjelentőségű terv megvalósítását szol­gálják és hogy az a kötelezettségvállalás is, amelyet Anglia és Franciaország a belga semlegességgel szemben vettek magukra, túlmegy a locarnói tervben vállalt kötelezettségeken. Az angol külügyminiszter tegnap be­szédet mondott a tiszteletére adott vacso­rán, melyen jellemző módon résztvett a földrajzi fekvésénél fogva sok tekintet­ben Belgiumhoz hasonló helyzetben levő Luxemburg külügyminisztere is. Beszé­dében a tőle megszokott óvatosan békés hangot használta. Sokan azt hiszik, — mondta, — hogy az utóbbi napokban enyhült a feszültség. Ez az érzés talán jogosult. Figyelemre méltó dolog ugyan­is, hogy például a spanyol válsággal kapcsolatban a hatalmak végeredmény­ben meg tudtak egyezni a szabadjára engedett szenvedélyek ellenére is. Min- denik országnak súlyos belső gondjai vannak — mondta Eden. — És ezek a gondok mindeniknél különleges megol­dást igényelnek. Mindeniknek türelmes­nek kell tehát lennie a másikkal szem­ben és készen kell állnia a kellő enged­mények megtételére. Eden brüsszeli tárgyalásai mellett külpo­litikai körök érdeklődése mindenekelőtt Go­ring porosz miniszterelnök római tárgyalásai körül összpontosulnak. A nagy európai ha­talmi játékban ezt a tárgyalást a sajtó bizo­nyos fokig a brüsszeli tárgyalások ellenjdté- károak állítja be. Mindkét játék számit az­zal, hogy a szemben álló csoporttal előbb- utóbb újabb tárgyalásokba kell bocsátkoznia és mindkettő előkészül ezekre a tárgyalá­sokra, amelyek mögött szélső erőfeszitésü tevékenységet fejt ki termesztésen a másik lehetőséget is tekintetbe vevő katonai előké­szülés is. Göring római tárgyalásait a nagy európai kérdéseken kívül a spanyol polgár­háború kérdésével hozzák kapcsolatba, ami­ről londoni sajtójelentések azt akarják tud­ni, hogy Hitler és Mussolini hajlandóak a Spanyolországban harcoló német és olasz önkénteseket visszahívni, ha Anglia és Fran­ciaország az összes többi önkéntesek Spa­nyolországból való eltávolítását is szavatol­ják. Kétségtelenül kapcsolatban állhatnak a német államférfi tárgyalásai a pár nap előtti velencei találkozó még mindig vitatott ered­ményével is, ami a németeket érthetően szin­tén nagyban érdekli. Az olasz diplomácia különben pontosan alkalmazkodik a római VEZEMCm A kartelBek és trösztök megrendszabályo- zóKát, valamint a nemzeti munkavédelem kész jogszabályát kiőlesitő törvényrendelet sorsa rendkívül nagy nyugtalanságot okoz. Több mint féléve került napirendre és már majdnem törvény lett belőle, de a súlyos alapgondolat, mely az etnikai többségnek 75 százalékban, az uj területeken pedig 5ö szá­zalékban való érvényét hirdette, hamarosan bajba sodorta ezt a javaslatot és a kormány­zat tökéletes felelősséggel a választások elő­estéjén érthetően pártpolitikai célzattal és érdekkel teljes fölhatalmazás alapján a tör­vényrendelet ideiglenes módján készüli meg­oldani. Nemrég riasztó hírek terjedtek el erről, amdlyek valósággal meglepték a köz­véleményt. Nemcsak a kisebbséget. Oly föl- forgató elvek rémlettek föl az ismeretlenség ködében, aindlyeik nálunk a legszélsősége­sebb kormánytól se várhatók manapság, amidőn az irányított közgazdálkodás jobb és baloldali alakzatával, főleg annak szervi hibáivá! már tökéletes tisztába jutottunk. Mintha e kérdéssel a politikai élet törököt fogott volna. Ki nem enged és a kelleténél inkább nem enged el. így kelhettek szárny­ra rémisztő föltevések. Ezek szerint a kor­mány, nyilván « választási jóindulat meg­nyerése céljából is, alighanem azonban csak kisérflet vagy Írott mulaszt céljából a teljes etnikai munkavédelmet képviseli, amely a tulajdonjogot megsemmisítheti, mert az al­kalmazottak fölvételét és elbocsátását kor­mánybiztos utján szabadon és korlátozás nélkül magának biztosítja. Természetes, hogy valóságos pánik keletkezett itthon és izga­tott vitázás a kiülföldön. A kormánynak hau marosan meg kellett cáfolni a híreket és az ellenzék hímet varrva hirdette, hogy a kísér­let meg akart lenni ugyan, de kétszeres kor- nrányleimondás árán se sikerű?t. lámáiul* csak egyetlen lehetőséget ismert el: az ide­gen állampolgárok alkalmazásának megszo­rítását. A kisebbségek meg visszaemlékeztek, hogy az ipari és kereskedelmi újítás felelős tényezője nyomatékosan megígérte, hogy előbb megkérdezi a kisebbségeket és mert ez nem történt meg, az egész kérdés egy­előre tárgytalan. Nyilván megbukik minden tervezett radi- kálizinus, még mielőtt a kormány foglalkoz­1937 ÁPRILIS 2 8. • mssaxmt hatnék vele s igy a felelősséget a riadalom­ért a felelőtlen tömeg-hisztériára kell hárí­tani. Még a legszélsőbb jobboladlon álló M>- cescu ügyvéd, kamarai dékán is megállapí­totta, hogy a hiresztelt elvek megtagadnák az emberek jogait, ha nem tiszta románok lennének a román államban; minthogy azon­ban románokkal és román vállalatokkal szemben is eljárhatnának, az alapclvek gaz­dasági diktatúra bevezetését és az alkotmány megfojtását jelentenék. De a lapok pártkü­lönbség nélkül magántulajdon sérelmét és lehetőségét érzik a levegőben. Szerintük nem romanizálásról, hanem liberalizálásról van szó; a hiresztelt elvek pedig nyíltan az al­kotmányba, a nemzetközi szerződések!)« és a mai világrendbe ütköznek, inkább, mini amit a fasizmus mert ; ...........v . Mi lesz, ha váratlanul minden cáfolat ellenére, a mos­tani vihar eliittével, mégis csak hasonló és tarthatatlan rendezés következik, mert vala­mire láthatóan készül a „szabadelvű“ kor­mányzat? Mi nem hiszünk benne. A kormány tag­jainak eddig elejtett szavai meggyőztek ben­nünket, hogy még csak tanulmányról van szó és egy ideiglenes törvényrendelet formá­jában, még a választási hangulat befolyáso­lása érdekében sem fogja magát a kormány a legnagyobb ellentmondásba és világrészünk gazdasági rendszerével viszályba dönteni. A községi választások egyébként is jelezték, hogy a jobboldali eltolódásban tovább nem szabad érni, mint amit Vaida az ő arányszá­mos célzatosságával megállapított, de ami fölé sajnos a niég tovább jobbfelé álló szé­li arcok, sőt a kormánynak tulajdonított uj elvek árvereztek és most nyilván az orszá­gos közvélemény elutasításába ütközik. Kü­lönben is nagy kérdésről van Itt szó, amit nem lehet máról-holnapra megoldani. Nem szabad hatalmi ténnyel belenyúlni a közgaz­daságba, de igenis hatalmas erőfeszítéssel alkalmakat kell teremteni a köznninkálko- dás részére, úgy hogy kivétel nélkül min­denki: többségi és kisebbségi becsületesen megkereshesse a kenyerét. Mindent meg le­het oldani, senkinek a sérelmével, csak Igazi jóakarat kell hozzá. jegyzőkönyv kötelezettségeihez és a későbbi megállapodások által teremtett uj helyzethez is. Ennek megfelelöleg Ciano külügyminisz­ter a velencei megbeszélésről visszaérkezve, azonnal fogadta Németország, Magyarország és Jugoszlávia követeit és tájékoztatta őket. a velencei tárgyalások lefolyásáról. Ez a tá­jékoztatás, amint római lapok jelentik, any nyit jelent, hogy megkezdődött a római jegyzőkönyv kiterjesztése Jugoszlávia érde­keinek tekintetbe vételével. A spanyol polgárháborúval kapcsolatban az egyideig rendkívül divatosnak mutatkozó Anglia mind erélyesebb lépésekkel védi meg tengeri hajózásnak érdekeit. Tegnap már a hetedik, élelmiszerrel megrakott kereskedel­mi hajó futott be Bilbaóba a Biscayai-öböl- ben úszó angol hadihajóraj csendes védel­me mellett. Anglia Hendaye-ben székelő spa­nyolországi követe pedig erélyes tiltakozást küldött Franco tábornok kormányának, amiért hadihajói kísérletet tettek több angol kereskedelmi hajó utjának megakadályozá­sára. Amint ugyanis Londonban kijelentik. Anglia a spanyol polgárháborús ellenfeleket sohasem fogadta el hadviselő feleknek és igy szó sem lehet arról, hogy bármelyikük számára blocade-jogot ismerjen el. Mikor kereskedelmi hajóit a Bilbao előtti vesze­delmes helyzetre figyelmeztette, ez is tisztán belső intézkedés volt, aminek nem szabad nemzetközi jogi magyarázatot adni. Angol részről visszautasítják a Franco-kormány azt a magyarázatát is, hogy a territoriális vizek a parttól hat mérföldnyire és nem há­rom uiérf jAnyire kezdődnek. Tegnap különben kibocsátották London­ban a nagy honvédelmi kölcsönnek egyik százmillió fontos részletét, két és fél száza­lékos kamatozással. Egy párisi távirat sze­rint Delbos külügyminiszter csütörtökön a kamara pénzügyi bizottságában részletes be­számolót tart Franciaország álláspontjáról a külpolitika napirenden levő kérdéseivel szemben BRÜSSZEL, április 27. Lipót belga király és Erzsébet királyné tegnap délután 5 órakor kihallgatáson fogad = ták Eden angol külügyminisztert és feleségét. RÓMA. április 27. Mussolini tegnap dél­után 5 órakor fogadta Göring porosz minisz­terelnököt. Göring és felesége Berlin felé utazva ma elhagyták Rómát. Annak ellené­re, hogy illetékes körök Mussolini. Göring és Ci'ano megbeszéléseire vonatkozólag nem adnak semmiféle felvilágosítást, általában azt hiszik, hogy <3 megbeszéléseken a spa­nyol kérdésről volt szó. BUDAPEST, április 27. Jólértesült körök megerősítik, hogy Miklós osztrák köztársa­sági elnök május 3-án hivatalos minőségben Budapestre érkezik. Miklós kíséretében Schu­schnigg és Guido Schmidt lesznek. A látoga­tás három napig fog tartani, RÓMA, április 27. Ciano gróf április 28- án repülőgépen Tiranába utazik, ahol há­rom napot töli és ünnepélyes kihallgatáson jelenik meg az albán királynál. Ciano meg­tekinti az albániai modernizálási munkála­tokat. (Cikkünk folytatása tíz utolsó oldalsói m Bucurestiböl jelentik: Mérsékelt szél, változó felhőzet, egyes helyeken talajmenti fagy, záporesö és zivatar várható. A nappali hőmérséklet nem változik lényegesen. 1937 április 26-án. (Rador) Berlin 175.80. Amszterdam 239.45. Newyork 437.25, Lon­don 215.675. Paris 19.40. Milano 23. Prága 15.24, Budapest 86, Belgrád 10, Bucureşti 3^5, Varsó 83.10, Bécs 738.625.

Next

/
Thumbnails
Contents