Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-27 / 96. szám

» TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Ckij, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BART 11A MIKLÓS LVIII. ÉVFOLYAM, 9 6. SZÁM. KEDD Előfizetéí’i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, events 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel öbb. ivljuiwmw«—a—uw 1937 ÁPRILIS 27. Eden Brüsszelbe érkezett Hivatalos jelentést adtak ki Beck lengyel külügyminiszter Bucuresti-i tárgya­lásairól.- „Bizalom és barátság jegyében fejlődik tovább a két ország bensőséges együttműködése“. - Belgiumot mentesítették locarnoi kötelezettségei alól. Róma nem akart beavatkozni Ausztria beSügyeibe A külpolitikai látogatások sorozata tovább folytatódik. Beck lengyel külügyminiszter alig fejezte be Bucuresti-i tárgyalásait, már megérkezett Brüsszelbe Eden angol külügy­miniszter és ugyanakkor jelentik, hogy Neu­rath német birodalmi külügyminiszter alig­hanem már a jövő hét folyamán Rómába látogat. Schuschnigg pár nap előtti velencei látogatása körül is tovább folynak a viták. Az ideges légkörre, mely ezeket a tanácsko­zásokat körülveszi, mi sem jellemzőbb, mint hogy a megbeszélések tartalmáról a tárgyaló­feleknek néha a félhivatalos sajtója sem ad teljesen megegyező magyarázatot. Nyilván­valóan mindenik fél bevégzett lénynek állít be néha olyan dolgokat, melyek egyelőre még nem igen jutottak túl az egyoldalú kí­vánság stádiumán. A Bed külügyminiszter Bucuresii-i tár­gyalásairól kiadott hivatalos jelentés. ame­lyet alább közlünk, hangoztatja, hogy a két ország bensőséges együttműködése a bizalom és a barátság jegyében fejlődik tovább. A lengyel—román szövetség politikai fölépítése — mondja a jelentés — a két ország felelős­ség és biztonságérzetén alapul, valamint bi­zalommal teljes együttműködésük gondola­tán. Ennek térdekében a tárgyaló külügymi­niszterek elhatározták. hogy gondjuk lesz arra. hogy fenntartsák egymással a szoros érintkezést és nézeteiket sűrűn fogják kicse­rélni. Beck lengyel külügyminiszter a sajtó­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta a lengyel—román szövetség erős és állandó voltát, majd kijelentette, hogy minden kül­politikai építő munkának alulról kell fölfelé haladnia, mert az események bizonysága sze­rint a már fennálló európai felépítmény nem túlságosan erős. Lengyelország 'az az állam — mondta Beck — melynek legkevesebb vállalt kötelezettsége van s igy szabadon he­lyezheti a fősulyt arra, hogy közvetlen meg­beszélésekkel teremtsen megfelelő pszicho­lógiai légkört, mely többet jelent minden el­vi megáliapodásriál. Utolsó számunkban hirt adtunk arról, hogy a félhivatalosnak tekintett .,Giornale dUtalia szerint a velencei tanácskozások nyomán Schuschnigg kancellár helyet fog adni kormányában az osztrák nemzeti szo­cialistáknak is. A hir nagy ellenérzést váltott ki Becsben, ahol Schuschnigg látogatásával egyidőben ütött rajta a rendőrség a nemzeti szocialista szervezkedés rejtett központján és letartóztatta annak vezetőit. Az osztrák félhivatalos Sajtó azonnal erélyes cáfolatot adott ki, a ,,Giornale d'Itatla“ kérdéses szá­mait Bécsben lefoglalták 1 és Schuschnigg visszaérkezése után határozottan kijelentette, hogy a velencei tárgyalások során erre a kérdésre sor sem került. A kormányhoz kö­zelálló „Neuigkeitsweltblatt“ kissé körülmér nyes magyarázata szerint a ,,dolgok termé­szetéből folyik, hogy Olaszország előtt az adott körülmények között előnyben részesül az a megállapodás, melyet Németországgal, vagy másik olyan ‘nagyhatalommal kötött mely belső felépítésében rokonnak számit. A római jegyzőkönyvek azonban megtartják eredeti célkitűzéseiket és továbbra is Kö­zépeurópa uj rendjének kikristályosodási pontjai maradnak. Így tehát könnyű igennel felelni arra a kérdésre, hogy siker volt-e Velence. ha mindjárt nem is szabad megfe­ledkezni arról, hogy a velencei tanácskozá­sok körül különböző, nem éppen egyenes vonalú irányzatok próbáltak érvényesülni. A veszedelmet azonban nem kell túlbecsülni, mert Schuschnigg és Mussolini megértették egymást.1“ Mára aztán az osztrák félhivatalos Reichspost római jelentést közöl, mely szerint jólértesült körök szerint az olasz kormány nem fedezi a Giornala dltalia szerkesztőjének, Gaydanak tollából meg­jelent cikket. Gayda cikkében magánvé­leményét fejezte ki, az olasz kormánytól azonban mi sem áll távolabb, mint hogy Ausztria belpolitikájába akarjon avatkozni. A párisi Temps hasonló értel­mű jelentést közöl Rómából, hangoztat­va, hogy a Giornala ddtalia beszámoló­ját fenntartással kell fogadni és hogy a velencei megbeszélés Ausztria és Olasz­ország egymáshoz való eddigi helyzetén semmit sem változtatott. Eden angol külügyminiszter tegnap délután érkezett meg feleségével a brüsszeli repülőtérre. Ma délelőtt Spaak külügyminiszterrel lárgyal, délután Li- pót belga király előtt jelenik meg ki­hallgatáson. Este diszlakoma lesz Eden tiszteletére, aki minden bizonnyal fel­használja. az alkalmat arra, hogy küf- politikai beszédet tartson. Közvetlenül Eden látogatását megelőzőleg jelent meg a belga, angol és francia hivatalos köz­lemény, mely felmenti Belgiumot a lo­carnói szerződésből és az 1936 március 9-i londoni megállapodásból Franciaor­szággal és Nagybritánniával szemben származó minden kötelezettsége alól, ugyanakkor fenntartja azonban a fran­cia és angol kormányoknak a locarnói szerződésben és a londoni megállapo­dásban Belgiummal szemben vállalt se­gélynyújtási kötelezettségét. A közle­ményt, mely körül úgy látszik teijes megegyezés jött létre London, Paris és Brüsszel között, meglehetősen vegyes érzésekkel fogadják Berlinben, főleg azért, mert várakozás ellenére nem men­tesíti Belgiumot a népszövetségi alapsza­bályok 16. paragrafusában megjelölt kö­telezettségek alól. Ezenkívül bizonyos támadó élet látnak abban, hogy a fran­ciák és angolok Belgium függetlenségé­nek egyszerű és természetes elismerése helyett, továbbra is a londoni megálla­podásra hivatkoznak s ennek alapján vállalják, hogy Belgium sérthetetlensé­gét minden támadással szemben meg­védik. Hitler vezér és kancellár tegnap Berchtesgadenben fogadta Röder ma­gyar honvédelmi minisztert. „4 ííét ál iám szoros érintkezésé éaré fenn egymással £& Anitonescu külügyminiszterinek Beck kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről a következő jelentést ad'tá'k ki: Deck lengyel külügyminfezfer Bucuresbi-r, látogatása alkalmával Aintonescu külügymi­niszterrel több megbeszélést folytatott a je­lenlegi nemzetközi helyzJet különböző áifca- láinois jelenségeiről, valamint Lengyelország­nak és Romániának a többi országokhoz való viszonyáról és a két országot érintő kérdésekről. A megbeszélések, melyek foly­tatását képezik a két külügyminiszter var­sói: és genfi rendkívül szívélyes légkörben lefolyt megbeszéléseinek, feljogosítanak an­nak megállápifására, hogy a külügyminisz­terek állásfoglalása semmiben sem külön­bözik a vizsgálatuk tárgyát képező számos kérdés tekintetében és hogy a két kormány belső séges együttműködése a- bizalom és ba­rátság jegyében fejlődik tovább. A két kül­ügyminiszter megbeszélésein ismét hangoz­tatta, hogy a lengyel—román szövetség poli­tikai. felépítése a két ország felelősség és biztonságérzetén alapúk valamint bizalom­mal teljes együttműködésük gondolatán nem­zetközi kapcsolataik leszögezése tekinteté­ben. A külügyminiszterek elégedetten álla­pították meg, hogy bizonyos politikai ter­mészetű bonyodalmaik ellenére Is megvan minden lehetősége annak, hogy az épitő szellem és az európai politika vezetőinek jóakarata hasznos módon szolgálhassa az általános kibontakozást. Beck és Antonescu örömmel vettek tudomást a román—lengyel barátságnak legutóbbi megnyilvánulásaiiról és Ainghelescu miniszter, valamint Mi. ti La Constantinescu bankkormányzó varsói láto­gatásának sikeres eredményeiről. A külügy­miniszterek egyetértettek abban, hogy a szel­lemi együttműködésre vonatkozó román— lengyel megegyezésnek, melynek ratifikációs okmányait nemrég cserélték ki Bucuresti- ben. Egyetértettek abban, hogy kivételes fi­gyelmet kell szentelni az ifjúság nevelésével megbizott lengyel—román szervezet műkö­désének. Tanulmányozták a különböző gaz­dasági kérdéseket, melyek a két ország kap­csolataiban fennállanak és megállapították, hogy a mult év végén kötött megállapodás eredmény éké pen a gazdasági forgalom felja­vult. Kivételes figyelmet szenteltek ezeknek a kérdéseknek, mert úgy tekintik, hogy a len­gve!—román gazdasági kapcsolatok minden tökéletesedése,, hozzájárul a két ország gaz­dasági jólétéhez is. A két ország illetékes hatóságai közelebbről kidolgozzák az átvi­teli kereskedelem kiszélesítésére vonatkozó terivezetet. Bucuresti-i tartózkodása alatt Beck lengyel külügyminiszter Antonescu kül­ügyminiszterrel együtt aláírta a kölcsönös személyforgalom fejlesztésére vonatkozó megegyezést, amely a Lengyelország és Ro­mánia között utazó turisták számára elő­nyöket foglal magában útleveleik és a szük­séges devizák beszerzése tekintetében. A ro­mán alattvalók Lengyelországban és lengyel alattvalók Romániában való minél gyako­ribb és nagyobbszámbani utazásának meg­könnyítésével, ez az egyezmény elősegíti a két nemzet tagjainak megismerését és érté­kelését, hozzájárulva, ezzel a lengyel—román baráti kapcsolatok szorosabbá tételéhez is. Beck és Antonescu külügyminiszterek azon a véleményen voltak, hogy a jelenlegi kö­rülmények között inkább, mint bármikor, az esetleg felmerülő nemzetközi nehézsége­ket nyugalommal és türelemmel kell tanul­mányozni és ennek érdekében elhatározták, hogy szoros érintkezést fognak fenntartani és sűrűn kicserélik egymás közt nézeteiket. (Cikkünk folytatása az utolsó oldald&l ^dSjéré^t Bucurestiböl jelentik: Nyugati, észak= nyugati szél, változó felhőzet, helyen» ként zápor eső, esetleg zivatar és vál= tozatlan nappali hőmérséklet várható. Sok helyen éjjel tál aj menti fagy lehet* séges. Még mmdig kisért a 75 százalék Ekük fiía a nemzeti munka fedelemről szótő rendelettOrfcnn kórul BUCUREŞTI, április 26. A nemzeti munka védelméről szóló rendelettörvény tervezete körül szokat­lanul élénk vita indult a Bucuresti-i sajtóban anélkül, hogy a kormány által elfogadott javaslat pontos szövegét is­mernénk. A Curentul tárgyilagos akar lenni. Megszerezte azt a szöveget, mely ebben a kérdésben először került minisz­tertanács elé. Az Árgusban közölt rende­lettörvény és a Curentul közleménye között mélyreható különbség van. Az uj tervezet több kategóriába osztja az al­kalmazottakat s megállapítja, hogy leg- lább 40 százalékban románnak kell len­nie a vállalatok igazgatóságaiban. — Ugyanakkor 75 százalék román elemet ir elő a többi kategóriákban azzal, hogy ezt meghaladóan kisebbségi román ál­lampolgárokat lehet alkalmazni. A kül­földi tőkével rendelkező vállalatokkal szemben a feltételek súlyosabbak. Az egyéni cégeknél az uj rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra, amennyi­ben a tulajdonos, vagy családtagjai ma­guk dolgoznak. A tervezet második része a felügyeleti hatóságok megszervezésével és a kiro­vandó büntetésekkel foglalkozik. ..Kor­mánybiztos helyett az engedetlen válla­latok mellé kirendelendő „administrá- torról“ beszél, aki jogosítva lesz a fel­sőbb hatóságok rendeletét végrehajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents