Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-23 / 94. szám
1937 április 23. EE EBJVrí* ÂLiÂSiS H1JNKÂI Um. Al ORSZÁG EGYETLEN SZABÓIPARI SZÖVETKEZETE A szövetkezet hereiébe bekapcsolódlak országrészünk reim keretes is. — A Szabók Ipartár sutaiának harcis jelenje TG.-MUHES. április hó. A Tg..-Mures-i szabóiparosok korán — már Bethlen Gábor fejedelem idején — céhbe tömörültek. 1884-ben az ipartörvény eltörölte a céhrendszert és akkor alakult meg a Szürszabók Ipartársulata, majd a ma is működő Szabók Ipurtár- siílata, mely állandóan dicséretes mun- kásságiot fejtett ki, egykor Izsó Ferenc 35 éves elnöklete alatt, majd Dikai Já- Bos és Verner János következett az elnöki székbe. Az ipartársulat a közjog megváltozásakor sem szűnt meg, hanem 1922-ben elismertette jogi személyiségét s 1924-ben választották meg a ma is elnöklő Tóthfalusi Sándor szabómestert. Akkor 35 tagja volt a társulatnak, mig a tagok száma máig 120-ra emelkedett. A szabóiparosok józan valóságlátását jellemzi, hogy a városon dolgozó 7 román iparos is tagja a társulatnak s a többségi és kisebbségi szabóiparosok a legnagyobb egyetértésben és vállvetve folytatják a, küzdelmet kenyerükért. Segély és temetkezési segélyalap Az elaggott szabóiparosok, valamint az özvejgyek megsegítésére segélyalapot létesítettek, melyhez a tagok magaajánlott összegekkel járultak hozzá s 30 ezer lejes alapot létesítettek, mely azonban, a mostoha viszonyok folytán csaknem egészen lemorzsolódott. A társulat 1920-ban nyúlt megint a kérdéshez és megalakította a Társulati Segélyalapot, melynek mai vagyona mintegy 36 ezer lej. Az idők jele, hogy ebből az alapból mind több olyan szabónak nyújtottak pillanatnyi segélyt, akiknek gépeit is elvitték az indokolatlanul magas adókban. Ezenkívül temetkezési segélyalapot is tartanak fenn a szabók, melynek mai vagyona 40 ezer lej körül van, miután, a konverzió 75 százalékát megsemmisítette a bankban letételezett vagyonnak. Azelőtt 5000, most csak 2500 lej temetkezési segélyt tudnak adni, mert a hozzájárulásokat nem tudják pontosan fizetni a tagok, pedig ez csak 5 lej havonként és halálesetkor 10—20 lej fejenként. Küzdelmek a méltatlan adó ellen — Bérmozgalmak Ä Szabók Ipartársulatának is meg kell vívnia a maga harcát a méltatlanul megállapított magas adók ellen. Az Ipar- társulat éppen a mult hetekben járt küldöttségileg a megyefőnöknél, valamint a pénzügyigazgatóságnál, hogy ezeket a visszás jogtalanságokat szüntessék meg. A szabóiparosokat — a gazdasági válság talán a leginkább sújtotta. Gondoljunk csak az agyonfoltozott és ki- és visszafordított ruhákra, melyekben csaknem mindnyájan járunk! Nehezen keresnek a mesterek és nehezen tudják fizetni segédeiket. Ezen állapot miatt több bérmozgalom volt az utóbbi időben, de a sztrájkoló munkásokkal minden alkalommal békésen megtudtak a munkaadók egyezni. Kulturális tevékenység A megsanyargatoit szabóiparos társadalom azonban mégis élni akar és fejlődni. A társulat több 4 hetes szabászati tanfolyamot tartott, melyre Bucuresti- ből, Timisoara-ról hozatott szakavatott előadókat. Az idei nyáron ismét fognak tanfolyamot tartani, azonkívül vitaestélyeket is, melyeken megbeszélik égető kérdéseiket. Az ipartársulatnak nincsen külön székháza s igv összejöveteleit a Magyar Iparos Egylet székhazában tartja meg. A szabómesterek életerejét bizonyítja, hogy Tg.-Mures versenyre kelhet bármely más város szabóiparosával. Szabók Szövetkezete Tg.-Mures szabóiparosainak érteimes- ségét és élelmességét bizonyítja az a szövetkezet, melyet Koros Sándor, Bálint Lázár, Tóthfalusi Sándor és mások kezdeményezésére 192Ö-ben alakítanak meg. A Szabók Szövetkezete az egyetlen ilyenszerii szövetkezet az országban, melyet most próbál utánozni Arad. A szövetkezetbe több mint 60 szabó és mintegy 20 magánszemély tömörült, lehetővé téve az anyag olcsó áron való beszerzését. A szövetkezet csinos üzletet tart fenn Tg.-Muresen, a Stefan cél Maré CLUJ, április hó. A helybeli Csizmadia Ipartársulat, amint azt már közöltük, a Regina Maria utcai székházának tizennégy évi bérletére egy konzorciummal kötött megállapodást. A megállapodás értelmében az érdekcsoport másfélmillió lejt bocsátott a társulat rendelkezésére, hogy a fennálló tartozásait kiegyenlítse, kötelezte ezenkívül magát arra, hogy évenként 50.000 lej bért fizet és viseli az adó és fenntartási költségeket. A konzorcium további terve az, hogy az udvaron levő raktárépület helyén két és félmillió lej beruházással emeletes bérházat épit, amely tizennégy év múlva minden ellenérték nélkül a Csizmadia Ipartársulat tulajdonába menne át. Ezt az ajánlatot a társulat rendkívüli közgyűlésén tárgyalta és el is fogadta, CLUJ, április hó. | Az ipartörvény rendelkezése alapján, mint ismeretes, a kormány ipari alapot létesitett abból a célból, hogy ebből az összegből a román iparosokat gépekkel és a szükséges szerszámokkal lássa el. Ez az alap az ipari hitelintézet tulajdonába ment át, amely az összeg szétosztása felett rendelkezik. Pop Valér miutcában, melyet Birtalan Béla üzletvezető vezet. A külön jogi személyiséggel rendelkező szövetkezet a Cluj-i szövetkezeti központ tagja és elnöke Tóthfalusi Sándor. Megalakulásakor 100 ezer lejes tőkét jegyeztek 500 lejes részjegyekkel. A részvénytőke azóta 350 ezer lejre emel kedett. A szövetkezeti üzlet mintegy 320 ezer lejes forgalmat bonyolít le és a városi közönség szívesen vásárol a jól kiszolgáló üzletben. Uj ötlet Egészen érdekes és nagy horderejű ötletet valósított meg a szövetkezet éppen az elmúlt napokban Árkossy Jenő dr., Mercurea Niraj-i ref. lelkész kezdeményezésére, a Szabók Szövetkezete megállapodást létesitett a református egyházzal, hogy az ország összes református tanárai, tanárnői, papjai, tanítói és tanítónői a Tg.-Mures-i Szövetkezet utján szerezzék be ruhaszükségleteiket. annak ellenére, hogy a társulat tagjai nem tudták, hogy a konzorcium kikből áll. Emiatt aztán a közgyűlési határozatot többen megfellebbezték, de még mielőtt a fellebbezés ügyében a törvényszék döntött volna, a kölcsönt már fel is vették és az esedékes adósságokat lefizették. A határozattal elégedetlen vezetőségi tagok emiatt uzsora címén feljelentést tettek az elnökség és a konzorcium ellen. Feljelentésükben azt állítják, hogy jelen esetben nem bérleti ügyről, hanem burkolt uzsora-kölcsönről van szó, mert a tizennégy éves bérlet azt jelenti, hogy a másfélmillió lejes kölcsönre a konzorcium tagjai 30 százalékos kamatot számítanak fel. A feljelentés ügyében az ügyészség megkezdte a kihallgatásokat. niszter intézkedésére az alapnak rendelkezésére álló összeget a közeljövőben szétosztják. A miniszteri rendelkezés értelmében az ipari alapból a kormány kisipari gépeket és szerszámokat vásárol, s azokat az arra érdemes iparosoknak adja át. A gépek tiz évig az állam tulajdonát képezik s csak ez idő után lesz az illető iparos kizárólagos tulajdona. E liz év alatt azonban a gépek értékének megfelelően egyszázalékos illetéket kell az iparügyi minisztériumnak fizetni. A kisipari szer számok öt év elteltével lesznek az iparosoknak kizárólagos tulajdonai. Az állami gépeket tiz év alatt semmi szin alatt sem szabad elidegeníteni, zálogba tenni, sőt azokat semmilyen adósság fejében' sem lehet lefoglalni. A gépeket állandóan jókarban kell tartani. Állami gépeket csak azok a román iparosok kapnak, akik kötelezik magukat arra, hogy csak román tanoncokat alkalmaznak. Intézkedés történt ezzel kapcsolatban, hogy a csatolt területeken a román iparosok részére műhelyeket rendezzenek be. Az ipari alapból Transsylvánia részére másfélmillió lejt használnak fel. Külön egymillió lejt a Satu Mare-i iparosok részére, ahol az Unió vagongyár Brasovba való költözködése következtében számtalan munkás maradt munka- nélkül. Banat részére 300.000 lejt, Bucovina és Besarabia részére pedig 800.000 lejt. Satu-Marén, amely Pop Valér miniszternek választó kerülete, a közeljövőben az ipari alapból 21 román iparos részére rendeznek be műhelyt. Ezeknek az iparosoknak nagyrésze természetesen a liberális párthoz tartozik. Az Ardeati Kertészek „Flora“ Szövetkezetének 6-ik rendes évi közgyűlése Vasárnap délután tartották meg az transsylvániai kertészek ,,Flora“ szövetkezetének tagjai rendes évi közgyűlésüket a Botanikus-kert üléstermében. A közgyűlést szépszámú tagok jelenlétében Szabó József mükertész nyitotta meg, majd felkérvén Túrós Józsefet, hogy a szövetkezet elmúlt évi ügymenetét, illetve zárszámadását ismertesse. A zárszámadások bemutatása, elfogadása és a szokásos felmentvény megadása után, a közgyűlés titkos választás utján megválasztotta a jövő évi rendes 6 igazgatósági tagjait, névszerint Banga Ferenc. Berényi Lajos, Szabó József. Kun József, Ullmann Ferenc és Jabonovszky. Elemért. Pénztárnoknak Palocsay Rudolfot. Ellenőrök lettek: Grieger György', Farkas Antal, Biró Ferenc, Szabó Sándor, Ullmann József és Túrós János. Titkárok: Túrós József és Incze János. A választás után Ullmann Ferenc több összetartásra és szorosabb baráti kapcsolatok kimélyitésére buzdította a kertésztársakat. B. Adorján Jenő, a „Kertészposta“ és „Gradina mea“ szerkesztője, a szövetkezeti eszme összefogó erejéről tett említést s ugyanilyen értelemben szólaltak fel Banga Ferenc, Túrós József és mások. Örömmel állapítottuk meg, hogy a transsylvániai kertészek úttörő munkája jelentős szerepet tölt be az ország nemzetgazdasági életében, melyért csak dicsérettel tudunk adózni minden egyes kertészének. Tovább folytatják a helyi vágóhíd kibővítését. A helyi vágóhíd kibővítését tovább folytatják. A kibővítés költségei eddig hatmillió tejbe kerültek, ebben az évben pedig újabb négymillió lejt invesztálnak. Esősorban uj épületeket emelnek, uj cédulaházat építenek, bekerítik és kikövezik a vágóiadhoz tartozó 'területet. Eltávolítják a vágóhid előtti térről az ócskapiacot és irt éelmiszer- piacot rendeznek be. Itt Írjuk meg}, hogy az elmúlt két év alant 150.617 állatot vágtak le. A Cluj-i iparostanulók tanulmányi kirándulása. A clujt munkakamara ipari szakosztálya az iparos tanulók .továbbképzése érdekében elhatározta, hogy megszemléltet; velük a különböző ipartelepeket. Eddig a Der- maita-üzemet, a Vasöntödét nézték meg. A húsvéti ünnepek alatt a tanonciskola növendékei a közelebbi nagyobb üzemeket áloga:- jáik meg, igy a ghiresi Sodronyipari müveket is. Négymillió lei segélyt k$Epf.£sk CB k u helyi nmén keresked és CLUJ, április hó. A dr. Pop Valér miniszter fövédnöksége alatt álló Cluj-i Román Kereskedők és Iparosok Egyesülete a munkaügyi törvény életbeléptetése óta több kedvezményben részesült. Legutóbb az egyesület vezetősége Pop Valér miniszter közbenjárására az iparügyi minisztériumtól— amint az Universul jelenti — négymillió lej segélyt eszközölt ki, hogy ennek segítségével legyőzzék a kisebbségi kereskedők és iparosok versenyét. A szövetség központja ezért a közbenjárásért köszönetét mondott a miniszternek, aki belátta, hogy a nemzeti problémákat különösen Transsylvániában és Banatban csak gazdasági utón lehet megoldani. A segélyképpen folyósított négymillió lejt az arra érdemes iparosok és kereskedők között fogják szétosztani, hogy abból műhelyeiket szerszámokkal, üzleteiket pedig árukkal lássák el. A szövetség felhívta most vidéki tagozatait, jelentsék be,, kik érdemesek a segélyre. „Nem bérleti i!gy, hanem uzsora-kölcsön“ Ügyészségi vizsgálat hátiul! meg a Csizmadia Ipartársulat k&les&náben Gépeket ci szerszámokat ad az Iparágul miniszter a rónán kisiparosoknak Sah:-Mare-n 2i román kisiparos részére rendeznek be műhelyt
