Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-23 / 94. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 ENZE Fi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Motile Fiókkiadóhivat a 1 és könyvosztály: Piaca Unin szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók i JLVIIX. ÉVIFOLYAM, 9 4. SZÁM. A Dreptatea értesülése szerint MA< ALÁ POLITIKAI NAPILAP TTA: BARTH A MIKLÓS PÉNTEK Lappangó kormányválság van és az elmultf héten két Ízben akart lemondani a Tatarescu-kormány A lemondás időpontját az elkövetkezendő kül- és belpolitikai események késleltetik. — Az utódlás kérdését megnehezítik a nemzeti- parasztpárt belsejében mutatkozó egyenetlenségek Beck lengyel ki&lügymmiszter ma érkezik Bucurestibe BUCUREŞTI, április 22. Néhány nap óta miniszterközi tanácskozások váltják egymást, melyen 3—4 miniszter vesz részt Tatarescu miniszterelnök vezetésével Bucuresti-i lapok ebből a belpolitikai helyzet sül} osságára következtetnek. A Dreptatea — a nemzeti-parasztpárt hivatalosa — tovább megy. Azt állitja, hogy Tatarescu miniszterelnök mult hét folyamán két Ízben is a lemondás gondolatával foglalkozott s ez még a húsvéti ünnepek előtt bekövetkezhet. A liberális pártban megoszlanak a vélemények. A vezetőség több tagja nem bánná, ha a párt ismét tekintélyes helyet foglalna el az ellenzék soraiban, Inculet helyettes-miniszterelnök és Pop Valér dr. kereskedelemügyi és ipari miniszter azonban a munka tovább folytatását tartják szükségesnek s oly rendszabályokat ajánlanak, melyektől Tatarescu miniszterelnök tartózkodni szeretne. A felfogásbeli különbség folytán — árja a Dreptatea — a lemondás elkerülhetetlen. A helyzet súlyossá gára vall, hogy ellenzéki hirek szerint Dinu Bratianu pártelnököt sürgősen hazahívták Görögországból. A kormány cáfol Kormánypárti körökben cáfolják a válságról terjesztett híreket s rámutatnak arra, hogy junius előtt legrosszabb esetben sem lehet Tatarescu távozásáról beszélni. A cáfolat valószínűnek látszik, mert a kormány programja szerint nagyfontosságu külpolitikai események következnek. Beck lengyel külügyminiszter látogatása után Genfbe megy Antonescu külügyminiszter. Onnan valószinüleg Londonba utazik s résztvesz az angol királyi koronázási ünnepen. A külügyminiszter hazaérkezése után Tatarescu miniszterelnök ankarai útja következik. A megoldásra váró külpolitikai kérdések egész sora természetes akadályát képezi annak, hogy a kormány a helyzet vá- atlan súlyosbodása nélkül távozzon helyéről. Ki következik? A kormány nehéz helyzetével kapcsolatban ismét felmerült az utódlás kérdése, mellyel kapcsolatban a nemzeti- parasztpárt a Bucuresti-i tanácsválasztáson elért eredményre hivatkozva, magának követeli a hatalmat. A pártot azonban ismét balszerencse kiséri. A tanácsválasztások során ugyanis súlyos fegyelemsértések történtek s a Botosa- ni-i, Chisinau-i, valamint Moldva északi részében levő tagozatok meggyöngültek. A pártvezetőség a választási eredményeket tanulmányozza s mindent megtesz a személyi ellentétek kiküszöbölésére. Különösen súlyos a helyzet a Bucuresti-i tagozatban, hol valóságos palotaforradalom tört ki Lupu dr. ellen, ki a tanácsválasztás lezajlása után szabotázs- zsal vádolta a párt ifjúsági tagozatainak vezetőit. Ily körülmények között nehéz feladat vár Mihalachera. Mint a párt legfőbb bírája s elnöke, nem szolgáltat hat okot a tagozatok gyöngitésére. Hat érkezik Bucoresii&e Beck lengyel küláigymini§záer BUCUREŞTI, április 22. A kormány nagy előkészületeket tesz Beok lengyel külügymiElőfizetér! árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra': negyedévre xo, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a partókülönbözettel 'öbb. 19 3 7 ÁPRILIS 23. légi európai helyzetet alaposan áttanulmá-' nyozta. Előbb Londonban, aztán Párásban volt, hol a francia külügyminiszterrel talál» kozott. (Kiszállít Becsben is és meghesz lést folytatott Guido Schmidt osztrák külügyminiszterrel a lengyel érdekekre vonatkozóan. A „Curentul“ valószínűnek tartja, hogy Beck külügyminiszter a romár érdekeket is szóvátette az osztrák fővárosban. Bucuresti-i lapok rámutatnak arra, hogy a román—lengyel kapcsolat szerencsés utón halad az utóbbi hónapokban. A „Curentul“ rámutat Rydz-Smigly marsall párisi útjára, melyet a középeurópai és' délkeléteurópai érdekek összeegyeztetése kiindulópontjának tart. A munka megkönnyítését jelentette Schuschnigg osztrák kancellár és Darányi magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata, melyeknek kedvező visszhangja mutatkozik a kisantant sajtóban. A ,,Prager Presse“ bizonyára Benes csehszlovák köztársasági elnök véleményének adott kifejezést, midőn megállapítja, hogy végre itt van a békés megegyezés útja. Prágában — írja a lap — békülékeny hangulat kerekedett felül s hivatalos helyen kijelentették, hogy Csehszlovákia hajlandó tárgyalni Magyar- ország fegyverkezési egyenjogúságáról. A békés hangulat bizonyítéka, hogy a prágai tőzsdén a hadiüzemek ítész vény árfolyamai meglepetésszerűen zuhantak. Kedden kétmilliárd csehkoronát vesztettek egyesek papírokon. Az értéktőzsdén pánikszerű rémület uralkodott. VEIEMMK Elsőrendű válságos map lesz, ha megjelenik a nemzeti munka Arédelmét uj)ra szabályozó rendeleti törvény. Még tökély esetén is. Hallomás szerint a minisztertanács már végleges alakba öntötte volna s leköszörülte ékeit, szögeit, gerebenjét, amit törvényjavaslat korában kifogásolt a sajtó, a törvényhozási közvélemény s állítólag a külföldi érdekeltség is rajta. Válságos nap lesz, mert az uj alak felelősségét egyedül önmagára veszi a kormány, amely a törvényhozási szünetben rendelkezik és így vita tisztitó tüze nélkül dönt. Válságos lehet, ha nem ejtették el az annyiszor vitatott aiapelvek valameny- nyiét. Erre nincs sok remény. És kérdés, hegy ama 75 százalék, arnély urbi et orbi híressé lön, nem fogf-e valami burkolt formában, a végrehajtás valamely zavaros megfogalmazásában újra felszínre bukkanni. Ha a kartellek és trösztök ellenőrzéséről és ráncbaszedéséről fog intézkedni, hagyján, a közvélemény nagyobbik fele már jó ideje sürgeti a közgazdasági despotizmus megfékezését. De félünk, hogy a „legszigorúbb“ megtorlásokat nem bírják majd következetesen alkalmazni épp e hatalmasságok ellen és az iparvédelmi előnyök, a behozatali engedélyek és a kontingentálási szabványok megvonásának büntetését inkább a nemzeti munkavédelem körüli kisebbségi téren fogják alkalmazni, ahol olykor az engedelmesség útjába eső akadályok vagy az emberi részvét elvei, vagy a fogalmazás félreértései döntik akaratlanul bajba jóhiszemű sorstársainkat. Kétségtelen, hogy az ipar és a kereskedelem embere, ha elkerüli a veszélyt, legalább a töprengés és bizonytalanság nehézségei közé kerül. Már pedig ennek a rétegnek a gondja és helyzete különben se irigylésre méltó. Épp most olvastuk a kereskedelmi testület egyik aradi vezérének, a kitűnő Szölllőssy Zsig- mond dr.-nak fejtegetéseit, amelyek a kereskedők életét és munkáját zavaró bizonytalanságokról és ellentmondásokról szólnak. Megemlíti, hogy a kereskedőt ma négy alapvető kérdés érdekli súlyosan: az áruval ellátás, az áralakulás, a fogyasztó és a légköri bdlyzet kérdése. Az utóbbi kettő teljesen kiesik a kereskedő befolyása és hatóereje alól. Ezeket egyszerűen tudomásul kell vennie. Az áruellátás terén sokáig hangzott a panasz, hogy egészségtelen áruhalina®ait van s az árak alacsony«ága miatt nem tudunk kilá- bolni a válságból, mert nem tudjuk a kereseti lehetőségeket terjeszteni s ezzel a forgalom, majd a termelési lehetőségeket növelni. Nyakig uszunk emiatt az autarch iában, az árumennyiség korlátozásának és viszonos kiegyenlítés terv gazdaságában és íme most egyszerre kisül, hogy csalódás roßt túltermelésről beszélni, mert áruhiány van, fenyeget a nyerstermény szűke. így a behozatali korlátozás vagy folyományaként az áru fölraktározás megakadályozása kereskedőt és a vásárlót egyaránt csúnyán .megrövidítette. Visz- sza kellene térni a kereskedelem szabadságára és mégsem térünk vissza. A kereskedő úgy áll ebben a zűrzavarban, mintha fejbeverték volna s az önfelelősség kínjaiban se tudja elképzelni, mit hoz a holnap. Nem is vulkánon, hanem szélmalom szárnyakon ül. Mar látjuk, hogy a háborús termelés nem egészséges: nemzetvagyonokat eltol másfelé; bajnak bizonyult az aranyhalmozás és még inkább az árugrás, főleg a hirtelen áremelkedés, mely most ismét bolondozik. Minden a kereskedő ellen esküszik, lévén öröme az árubőség és az olcsó áru. Ehhez járul, hogy mindenért, ami a fogyasztót sújtja és a hatalmat feszélyezi, a kereskedőt hibáztatják és pedig post hoc, propter hoc is. Viszont közteher viselése nem alakul ez egyiptomi csapások szerint. íme nehéz a termelő és árusító élete! íme igazunk lehel, hogy az uj rendelet-törvény ezt a helyzetet még súlyosbítani fogja. íme van okunk félni, hogy a küszöbön álló világgazdasági értekezletet megelőzheti egy uj válság, mély uj áruár, bér, valuta, fogyasz t óképpsség, terményhiány sib. kérdéseket vet majd föl, szóval még változatosabb és pusztiíóbb lehet, mint amelyből kezdtünk lábadozni. Miről tárgyal Beck és Tatarescu A Lupta kíváncsian* vizsgálja, miről lesz szó a Bucuresti-i tanácskozáson. Rámutat arra, hogy a lengyel—román szövetségi szerződés kifejezetten biztosítja a határokat s feleslegesnek tant minden uj toldalékot az énvényben levő szerződésre vonatkozóan. A lap örül Beck külügyminisizter látogatásának s a két állam barátságos viszonyának kihangsulyozását várja a szombatra várható hivatalos nyilatkozatban. Megkezdődött az Averescu=ta= nácskozás BUCUREŞTI, április 22. Ma délelőtt 10 óra 30 perckor kezdik meg Bucurestiben az Averescu marsall által összehívott politikai előkelőségek tanácskozásaikat. Valószinüleg Meissner volt miniszter foglalja el az elnöki széket. Averescu marsall nem mond hosz- szabb politikai beszédet, csupán néhány szóval mutat rá arra. miért tartotta a megbeszélést szükségesnek. Gyorsírók jegyzik a felszólalásokat. A „Curentul“ jelentése szerint a nagypártok a tanácskozáson nem képviseltetik magukat. Vaida tevéiben mentette ki magát s közölte, hogy az eredményt il!u- ziárusnak tartja. A megbeszélésen ugyanis oly pártvezérek vesznek részt, kiknek ellentétes programjuk van. Argetoiamu, Iunian és lorga szintén távolmaradtak. Maniu Becsben BUCUREŞTI, április 22. Maniu szombaton Bécsbe utazik s május 10. után tér visz- sza- az országba. Manotescu ezredes kilépeti cs hadserz* kötelékéből BUCUREŞTI, április 22. (Rador.) Alexandru Manolescu ezredes, királyi segédtiszt, április 15-ével kilépett a román hadsereg kötelékéből, őfelsége a kilépést elfogadta. Jt£3jé?é.' i* Bucurestiböl jelentik: Változó felhő zet, változatlan hőmérséklet, enyh nyugati szél és helyi jellegű zivataroi várhatók. A fővárosban ma délelőtt /< órakor a hőmérséklet -j-I2 iok. niszter fogadtatására. Beck ma délután 5 órakor érkezik Bucurestibe, mintáin a jelen
