Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-22 / 93. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivata'l és könyvosztály: piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, posta fiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20. évente 40 pengő. A többi külföldi á'Momók'ba csak a. portókülönbözetcd 'öbb. 1 mnrm niiTiimiiiiir ni min iiiiiiiniBiiiiiiiiiiiiiiiintniir mnr • 1----------------­LVIII. ÉVFOLYAM, 9 3. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Schuschnigg velencei látogatása alkalmából Az olasz kormány erélyesen IcSryonalozza Juna yí Jélti polifikájái „Az érdekek összeegyeztetésénél tekintettel kell lenni azokra az államokra, amelyek nélkülözéseket szenvednek“. *» „Semmiféle dunai rendezés nem lehetséges Olasz­ország és Németország nélkül“ — Újabb diplomáciai látogatások Angim megváUoziaUa a bilbaói ositomzáeraí kapcsolatos Európa külpolitikai eseményeinek elő­terében még mindig a diplomáciai láto­gatások vannak. Daladier hadügymi­niszter és miniszterelnök-helyettes ma Londonba érkezett, ahol angol lapok szerint fontos megbeszéléseken vesz részi, melyek bevezetését képezik az an­gol és francia vezérkarok újabb megbe­széléseinek. Daladier látogatása alatt részt fog venni egyik franciabarát egye­sület manchesteri nyilvános gyűlésén is, ahol előreláthatólag nagy beszédet tart. Ismét Inonu török miniszterelnök és Rusdy Arras külügyminiszter hosszú ideig elhúzódott jugoszláviai látogatá­sukról ma megérkeztek Szófiába, ahol, beavatottak szerint, szintén fontos meg­beszéléseket készülnek folytatni. Holnap érkezik Romániába Beck lengyel kül­ügyminiszter, akinek látogatását igen je­lentősnek mondják a varsói lapok és nagy melegséggel üdvözli a Bucuresti-i sajtó. És ugyancsak holnap esedékes Schuschnigg osztrák kancellár velencei látogatása is, melyre Mussolini már a mai napon elutazott Rómából. E körül a látogatás körül egész sor találgatás in­dult meg, amelyekkel az olasz kormány- j sajtó szokott, erélyes módján száll szembe. Az olasz sajtómegnyilatkozások közül különösen jelentősnek látszik a külpoli­tikai kérdésekben vezető olasz publicis­tának, Virgilo Gayda-nak cikke a római kormányhoz közelálló Giornale d‘Italia- ban. Gayda szerint Schuschnigg látoga­tása éppen kellő időben jön, hogy elosz­lassa az osztrák állásfoglalás körüli za­varos próbálkozásokat. Ezek a próbálko­zások különösen négy pont körül fejlőd­tek ki: a julius íi-i német—osztrák megegyezés körül, a Németország és Olaszország közötti megállapodás körül, Olaszország határozott állásfoglalása körül a Habsburg-restauráció kérdésé­ben és végül az olasz—jugoszláv meg­egyezés körül, melyet bizonyos körök arra akartak kihasználni, hogy Bécs előtt Olaszország elfordulásának állítsák be Ausztria érdekeitől. Ez az állítás azonban — mondja Gayda — teljesen alaptalan, mert Olaszország továbbra is fenntartja külpolitikájának aktivitását és teljes erejével fenntartja érdeklődését a dunavidéki kérdések iránt. A dunavidéki megoldásnál Olaszország szerint alap­elvnek kell lennie, hogy semmiféle du­nai rendezés nem lehetséges Olaszország és Németország nélkül. Másik alapelv, hogy a dunavidéki érdekeket össze kell | egyeztetni s ennél az összeegyeztetésnél | különös tekintettel kell lenni azoknak az | államoknak érdekeire, amelyek nélkülö- 1 zéseket szenvednek. A megoldási lehető- | ség a római jegyzőkönyvből indul ki s § 1 az olasz—jugoszláv megállapodás alkal­mat nyújt Jugoszláviának, hogy résztve- hessen abban a harmonikus együttmű­ködésben, melyet a római jegyzőköny­vek tettek lehetővé. Ausztria — mondja cikke végén Virgilio Gayda — továbbra is megmarad ebben a keretben és csak természetes, hogy megmarad ezzel a Ró­ma—Berlin tengely irányvonalán is. Gayda erélgesha.ngu cikke kétségtelenül sok magyarázatra fog még alkalmat adni és bizonyára akadniuk majd olyanok is, akik az erélyességet jelentős részben nem is annyira a „külföldi zavaros próbálkozások“ felé irá­nyújának, mint Bécs felé irányúidnak lát­ják. Á mély tó, a nagy átló víz, amelyben csak gondredőzte arcunkat s a végtelenül kéklö ismeretlen égboltot látjuk, komor őrhegyek­től körözve sokáig mozdulatlanul állt. Most a tó egyre többször hullámzik. Friss szelek borzolják. Uj reménység gályái készülnek kiszáHani reá. Vége a zavarosban va?ló kis halászásnak, most a nagy hálókivetés ideje érlelődik. Olyan közeledések és szerződések lógnak a levegőben, amelyekre kevéssel ez­előtt nem is gondoltunk. Legbiztosabb jele az idő kényszerű változásának, hogy a ve­zérlő államférfiak most már nemcsak sűrűn utaznak, mint a népszövetségi eszme idejé­től kezdve olykor-olykor egy-egy időszak­ban csel eked ték, hanem szinte izgatott sok­szor és tömegesen, rajban, hogy már csak a pontos jegyző birja őket számontartani. B Alighogy a török miniszterelnök és küliigy- 1 miniszter kitette lábát Belgrádból, megérke- I zett Schacht német közgazdasági főintéző Van Zeelandhoz és Frank belga bankkor- ntányzóhoz, aminek jelentősége fokozódik, ha meggondoljuk, hogy a belga miniszter­elnök Angliától és Franciaországtól fölhatal­mazást nyert a gazdasági nacionalizmusok letörésének s a vámfalak lehordásáaak ta­nulmányozására, mikor épp a oagy cukor­értekezlet címén Dawis érkezett a száraz­földre, hogy RooseveR állítólagos indítvá­nyát egy világgazdasági értekezlet összehí­vása céljából képviselje. Most foglalkozik az egész külközélet az angol munkáspárt volt leader-jének: Lansburrynek berlini tárgya­lásaival, aki állítólag meggyőzte Hitlert a világértekezlet szükségéről és Németország megjelenését biztosította ezen még ha Szov- jet-OroszországgsI is kellene találkoznia. Ad­dig barátság is lehet a két nyelvelő ellenfél között. Tele vannak a lapok a legkülönbö­zőbb uj utazási tervekkel is. Az osztrák és magyar miniszter berlini útja után lengyel, német, olasz, cseh miniszterek kelnek útra különböző fővárosokba és már a virágos május előjegyzési naptára is szinte zsúfolt a jövendő látogatások terveivel. A nyugtalan, a háborgó, a hullámzó nagy állóvíz, a tó fölött pár nap óta vidám lep­A spanyol határok ellenőrzése tegnap ténylegesen megindult, amit London és Páris nagg megelégedéssel üdvözöl. Ezzel egyidejűleg azonban az angol kormány alap­jában változtatta meg álláspontját a bilbaói ostromzár kérdésében, melyet mint adottsá­got sem hajlandó többé elismerni. Sir Sa­muel Hoare angol haditengerészeti miniszter tegnap kijelentette a londoni alsóházban, hogy az angol kormány a bilbaói esemé­nyekkel kapcsolatban közlést küldött Franco tábornoknak. Ebben a közlésben fölszólítja a tábornokot, utasítsa flottáját, hogy őriz­kedjék minden túlkapástól, mert Anglia semmi ilyen túlkapást nem hajlandó tűrni. Az angol kormánynak az a lépése, mellyel kereskedelmi hajóit a bilbaói ut veszélyeire kék lebegnek gyönge napsütésben; feltűnő síikkel és szines cikkázásukkal most foglal­kozik erőteljesen a világsajtó. Darányi ma­gyar miniszterelnök szegedi beszéde az egyik, amely hűvös érzéssel, de szilárd derűvel az igazi béke szolgálatát jelentette és a kész­séget a jóviszony utjának egyengetésére ama államokkal is, amelyektől ma még több- kevesebb ellentét választja el az országát; az összes függő kérdéseket a kölcsönös meg­egyezés alapján kívánja megoldani és egy­ben a dunamenti államok együttműködésé­nek minden javaslatát megvizsgálni, ha két igény teljesül: Magyarország teljes egyen­jogúsága biztosítása és a magyar kisebbsé­gek törvényes védelme. Megint könnyebbe­déit a légkör. Ezt a gyors egymásutánban már másodszor elhangzó magyar üzenetet jelentősen emeli ki Bethlen István nyilat kozata, mely az olasz—jugoszláv egyezmény (»lapján rendületlenül reméli, hogy csak­hamar létrejön a magyar-délszláv megegye­zés, amelynek véglegesítésében semmiként sem lesz és lehet akadály Belgrád kötelezett­sége a kisantanttal szemben. Jelentős, hogy a jugoszláv-bulgár szerződésre való célzás- B sál, amelynek létrejöttét sokáig ugyanazok az ellentétek akadályozták meg. amelyek Magyarország és szomszédai között megvan­nak, a nagy magyar államférfin s úgy lát­szik nemzetének ma történelmi küldetésül képviselője a külközélet virágnyelvén újból scjlteti: lehető lesz majd a román-magyar és a magyar-cseh megegyezés is, lehető Duna-Európa rendkívül bonyolult és súlyos kérdésének dűlőre juttatása is. A dunavölgyi medence gazdasági és majdan politikai kon- föderálása egyre izgatóbb. Párisban most nagy tudományos készületekkel és felkészült­séggel, gőzerővel látnak neki a nagy-ügy megvilágításának és megoldásra való érlelő sének. Lám ,a nagy mozgás... Egyelőre csak helyben történik, zárt keretben, de legalább 1 uj mozgás és megvan a remény, hogy egy ! kis tengelyfordulat változtat a geopolitikai 1 viszonyokon: uj vizek találnak utat a tóba, I vagy ő maga tör lefolyást, sivatag vidékek megtermékenyítése felé. 1 9 37 ÁPRILIS 2 2. figyelmezlc-li, tisztán angol belső intézkedés és semmi tekintetben sem oldja föl a fele­lősség alól a spanyol fölkelök hajóit, ha ezeknek hibájából akár spanyol territoriális vizeken is a- angol kereskedelmi flottát sé­relem érné. Ha pedig a spanyol föl kelők va­lamelyik hajója nyilt tengeren akadályozna útjában egy angol kereskedelmi hajót, en­nek rádiójelzésére az angol flotta azonnal kifut állomáshelyéről és védelmet fog szol­gáltatni. Az angol kormány azonban — morndhi Sir Samuel Hoare — nem hajlandó hadihajókat küldeni a spanyol territoriális vizekre. Az angol haditengerészeti miniszter éré lyes nightkozata az előző napok óvatos nyi­latkozatai u\án vagy feltűnést kelt politikai körökben. Okát abban keresik, hogy Franco tábornok hadihajói tulmentek azon a hatá­ron, amelyen túl Anglia nem hajlandó el­tűrni kereskedelmi hajózásának megzavará­sát. Másrészt viszont bebizonyosodott az is, hogy a nemzeti fölkelők ostromzárja Bilbao körül nem teljes, mert tegnap két angol ke­reskedelmi hajó is különös nehézség nélkül tudott kihajózni Bilbaoból. Egyikük, amely a francia Larocheüe kikötőbe érkezett, két nap előtt hagyta el a kikötőt és azóta sike­rült neki úgy Bilbao kikötőjébe bemenni, mint rakománya letétele után visszaérkezni a francia kikötőbe. Föl jegyzésre méltó külpolitikai események közé tartozik, hogy tegnap Finnország fővá­rosában, Helsinkiben tanácskozásra gyűltek össze a skandináv államok külügyminiszte­rei. A négy külügyminiszter közül a svéd és dán külügyminiszterek nemrég Londonban tettek látogatást, mig a finn külügyminiszter a múlt hónapban Moszkvába látogtott el. WASHINGTON, április 21. Roosevelt el­nök az amerikai kongresszus elolt ismer­tette az Egyesült-Államok 1938. évi költség- vetését. Roosevelt hangoztatta beszédében, hogy az Egyesült-Államok sokkal keveseb­bel költ fegyverkezésre, mint a többi nem­zetek, amelyek ezzel fenyegetik a civilizá­ciót s a csőd felé rohannak. Továbbiakban bejelentette, hogy a költségvetés niásfélmil- liárd dollárt irányoz elő a munkanélküliek segélyezésére. RÓMA, április 21. Mussolini ma repülő­gépen Velencébe utaziik, ahol „Aurora ' nevű yacht járnak fedélzetén bevárja az áprilrs 22-én .szintén ideérkező Schuschnigg osztrák kancellárt. VARSÓ. (Rador.j A lengyel hivatalos „Iskra4 ügynökség cikkben foglalkozik Beck lengyel külügyminiszternek közelebbről cse dékes Bucuresti-i látogatásával. A lengyel- román szövetség, mondja a cikk, állandó té­nyezője marad a lengyel külpolitika rend­szerének. A szövetség az utolsó időkben meg­próbáltatásokon ment keresztül, ezek a meg­próbáltatások azonban életképességének bi­zonyságát hozták. A cikk megállapítja, hogy Antcnescunak a román kiiHigyi tárca élére kerülése óta szorosabbá vált az együttműkö­dés Varsó és Bucureşti között. Több román hivatalos személyiség varsói látogatása után — folytatja az „Iskra“ ügynökség jelentése — Beck külügyminiszter Bucuresti-bc megy. hogy folytassa megbeszéléseit román kollé­gájával és még jobban kimélyitse a két ál­lam közötti szövetségi kapcsolatokat. Bucurestiböl jelentik: Változó felhc= zet, enyhe déli, délnyugati szél, helyi zivatarok és a nappali hőmérséklet emelkedése várható. A fővárosban ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -fi7 fok. 1937 április 20-án. (Rador) Berlin 176.10. Amszterdam 239.85, Newyork 437.87, Lon­don 215.550, Páris 195.750, Milano 23.06. Prága 15.28, Budapest 86. Belgrád 10. Bucu­reşti 325, Varsó 83.20, Bécs 73.85.

Next

/
Thumbnails
Contents