Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-21 / 92. szám
1937 április 7 ţii ellenzék mm IPAROSOK IÁUL Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. A Cluji tanonciskola fenntartását is komoly veszély fenyegeti Nem akar adni a városi tanács már íöüö anyaga támogatást CLUJ, április hó. A helyi tanonciskola fenntartását komoly veszedelem fenyegeti. Lehet, bár nem valószínű, hogy a jövő évben a tanonciskola meg sem nyilik, ami valóságos csapást jelentene. A helyzet ugyanis az, hogy a tanonciskola fenntartása körül komoly nézeteltérések merültek fel a városi tanács és a munkaügyi miniszter között. A Transsylvániában eddig érvényben volt, de az uj munkatörvény által hatályon kívül helyezett régi magyar ipar- törvény 80-ik szakasza úgy rendelkezik, hogy azokban a városokban és községekben, ahol 50-nél több iparostanonc vám, a község, illetőleg a város tanácsa köteles tanonciskolát létesíteni és fenntartani. Intézkedik ez a szakasz a tanonciskolák fenntartásának költségeiről is, amennyiben kimondja, hogy az összes ipari természetű pénzbüntetéseket, az iparengedélyek kiállítási illetékét, a munka- könyvek kiállításának taxáit és általában mindazoknak az okmányoknak költségeit, melyeket az iparhatóságok állítanak ki, a tanonciskolák fenntartására kell fordítani. Egészen 1927-ig ez volt a rendszer. Akkor azonban a munkaügyi miniszter úgy rendelkezett, hogy ezeket az illetékeket többé nem a városok használják fel, hanem azokat a munkaügyi miniszter szedi be és használja fel a már meglevő tanonciskolák fenntartására és uj tanonciskolák létesítésére. A munkaügyi miniszter azonban ezeket a befolyó illetékeket nem tanonciskolákra használta fel, hanem főleg a régi királyságban tanoncotthonokat létesített s ezért aztán fedezet hiányában cl tanonciskolák működése komoly nehézségekbe ütközött, mert az egyes városok, így például Timisoara is, nem volt hajlandó a tanonciskolák fenntartását vállalni és ott ez az iskola nem is működik. Nálunk más a helyzet. A városi tanács nagy áldozatkészséggel téve tanúságot, költségvetésébe minden évben, igy legutóbb is 1 millió 200.000 lejt vett fel a helybeli tanonciskola fenntartására. Miután azonban a város, részint az újabban hozott törvények, részint pedig miniszteri utasítás értelmében kénytelen olyan terheket viselni, amelyek voltaképpen az államot illetnék meg. a tanács, amely tisztában van a polgárok teherbíró képességével, kénytelen volt a legnagyobb takarékosságot életbeléptetni. Ezért aztán kérte a munkaügyi mi£1 Már a Il-ik kiadása jelent meg a fpazda-tfoalosíiáiiy cimü gazdasági és kertészeti ency- klopediának, mely a szakember nélkülözhetetlen kézikönyve !! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Részletes növénytermesztés. Takarmányozástan. Állattenyésztés. Tejgazdaság- tan- Baromfitenyésztés. Méhészet. Selyemhernyó-tenyésztés. Kisgazdaságok berendezése és vezetése. Kertészet. Szó- lőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei. Kartonkötós, 6f5 oldal, 306 képpel, ára csak 9 0 lej az Ellenzék Kcőnyvoizfályában Cluj, Pia$a Unirii 9. szám Telefon 109. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítunk!! — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét i ! nisztert, hogy gondoskodjon a tanonciskola fenntartási költségeinek előteremtéséről, mert a jövő évben már semmi körülmények között sem járulhat hozzá a tanonciskola fentartásához, mert a város polgárságát nem lehet még jobban megterhelni. A munkaügyi miniszter aztán ahelyett, hogy megfelelő alap előteremtéséről gondoskodott volna, válaszában közölte, hogy nincs módjában a tanonciskolát segélyezni s ennek fenntartása a város közönségét terheli. Egyébiránt köszönetét mondott a város ed digi támogatásáért és kérte, hogy azt a jövőben se vonja meg. A városi tanács a munkaügyi minisz tér leiratát tudomásul vette és irattárba helyezte. Elhatározásához azonban min den körülmények közölt ragaszkodik, ami azt jelenti, hogy a tanonciskola jövő évi működését komoly veszedelem fenyegeti, ami annál inkább is sajnálatos, mert az iskola élén dr. Iustin Iliesiu személyében olyan pedagógus áll, aki újjászervezte a tanonciskolát és olyan szellemet vitt falai közé, amely az isko la színvonalát a legnagyobb mértékben emelte. Reméljük, hogy a városi ta nács esetleg az iparkamara és munka- kamara támogatásával olyan megoldást fog találni, hogy a,z iskola az ipari szakmák továbbfejlesztése érdekében tovább ra is folytathatja közérdekű tevékenységét. Egyelőre csak magukat vizsgáztatták az ipari vizsgáztató bizottságok A cluji munkakamara ipari szakosztályában nincs meg az a lüktető élet, amelyre pedig most — mikor a kézműipart végveszély fenyegeti —, szükség lenne. Mig a többi munkakamarák területén az ipari szakosztályok mindenütt élénk tevékenységet fejtenek ki, addig mi ezzel nem igen dicsekedhetünk. Ennek következménye aztán az is, hogy a régi iparigazolvámyok, segédi munkakönyvek és mesteri igazolványok kiadása még nem kezdődött meg> sőt a vizsgáztató bizottság sem kezdte meg működését, mert egyelőre a vizsgáztató bizottság csak önmagát vizsgáztatja meg. Az elmúlt héten Chirila munkaügyi főfelügyelő elnöklete alatt a bádogosok, szabók és reszelővágók vizsgáztató bizottságának aktáit és képesiléseiket vizsgálták felül. A Chirila munkaügyi főfelügyelőből és a vizsgáztató bizottság elnökéből álló bizottság először arról győződött meg, hogy a tagoknak meg vannak-e azok az okmányaik, amelyekkel képesítésüket igazolni tudják. Azoknál, akiknél valamelyik akta hiányzott, gya korlati vizsgára rendeltek el. A vizsga a munkalörvény végrehajtási utasításának 232. szakasza értelmében elméleti és gyakorlati. A jelölt egy a bizottság által kijelölt műhelyben a bizottság ellenőrzése alatt szakmájába vágó tárgyat kell elkészítsen, azután az elkészített ipari termékekről kalkulációt kell készítsen vagy az előállításra szükséges anyagokról és a munkában használt munkaeszközökről, valamint a kisiparosokat érdeklő munkatörvényekről kell valamit beszéljen. Az iparos segédeknek csak gyakorlati vizsgát kell tenni és elméleti részt nem kell tudni. A vizsgáztató bizottságok tehát egyelőre csak önmagukat vizsgáztatják meg s majd ezután kerül sor az iparos tanulók, segédek és mesterek képességeinek felülvizsgálására. A cipőcyárak, bővöndösök és kesztyükésziíők ezután nem fizetnek forgalmi adót Életbeíép a? egyfázisú forgalmi adó, amely ötszázalékkal drágája meg a bőrárakat CLUJ, április hó. A pénzügyminiszter, mint lapunk más helyén már közöltük, elrendelte, hogy jövőben csak a bőrgyárak fizessenek a bőrért forgalmi adót, ellenben a bőröket konfekcionáló gyárakal és más iparosokat felmentik a forgalmi adó fizetése alól, igy tehát jövőben a cipőgyárak, a kesztyű, a bőrönd, a táska és retikül előállításával foglalkozó iparosok nem fizetnek forgalmi adót. Munkatársunk kérdésére egy ismert szakember ebben az ügyben az alábbi érdekes felvilágosításokat adta: — Április 15-től kezdve már csak a bőrgyárak fizetnek forgalmi adót és a bőr konfekcionálásával foglalkozó többi gyárak és egyéb ipari üzemek nem fizetnek készítményeik után ilyen adót. A most kibocsátandó pénzügyminiszteri rendeletnek igen nagy jelentősége vám, mert az úgynevezett ,,egyfázisú forgal- miadó-rendszert“ vezeti be, amely másutt már hosszabb idő óta érvényben van. Eszerint a forgalmi adót mindig egy ipari csoporttól kapja az államkincstár, a mostani esetben a bőrt feldolgozó gyáraktól, mert igy a forgalmi adó behajtása és ellenőrzése sokkal egyszerűbbé válik. Eddig igen sok cipőgyártól, kis és nagyiparostól kellelt a kincstárnak inkasszálni a forgalmiadét és a pénzügyminisztérium rájött arra, hogy egyesek visszaélnek a helyzettel és egyáltalán nem fizetnek forgalmi adót. Már pedig, ha a pénzügyi hatóságok a visszaéléseket, az állam megkárosításának tényét megállapítják, éppoly szigorúan büntetik azt, mint a szeszcsalást. Már egy év óta tárgyalnak a pénzügyminisztériumban a bevezetendő egyfázisú rendszer előkészítésén, de azért húzódott a kérdés végleges rendezése, mert a cipőgyárak vonakodtak a feltételeket elfogadni. Mostanig ugyanis csak 12 százalék volt a készítmények forgalmiadója, amely megoszlott a cipő- és bőrgyárak között. Az uj rendszer élet- beléptetésével kapcsolatban a minisztérium a talp, a sevró- és a boxbőr forgalmiadóját 10 százalékra, a luxusbőrök, igy a lakkbőrök forgalmi adóját pedig 20 százalékra emeli fel. de ezt kizárólag a bőrgyárak fogják fizetni. Ez az emelés — szakkörök állítása szerint — mintegy 4—5 százalékkal megdrágítja a bőrárukat, mert nemcsak a forgalmi adó, hanem egyéb illetékek is terhelik a bőrt. A rendelet e hó 15-én élethe- lép. FA ÉS FÉMMUNKÁSOK FIGYELMŰBE. A Kisiparos Szövetség Cluj-i fiókja felkéri az összes fa- és férni párosokat^ hogy szíveskedjenek résztvenni, külön teremben, egy szakmai megbeszélésen, me lg f. év április r , ' " *- d. e. 10 órakor a Kisiparos Szövetség helyiségeiben Cluj Piaţa Mihai Viteazul 17 lesz megtartva. M aradi Iparos © idom fizedift krözgyíitése Ünnepélyes keretek között tartotta meg a Reinhart Gyula vezetése alatt álló Iparos Otthon tizedik évi közgyiilé sét. Bakács Miksa az igazgatóság évr jelentését olvasta fél, amelynek keretében rámutatott arra, mily kettőzött fontossággal bir az Iparos Otthon most, midőn az ipar testii leteket feloszlatták. „Nélkülözhetetlen ez az intézmény most már — mondotta — miután jóformán az egyetlen iparos szerv, mely még az iparosságot összefogja, támogatja s ügyes-bajos dolgaiban felvilágosításokkal szolgál/1 Az Iparos Otthon múlt évi bevétele egyébként 396 ezer lej volt s miután a kiadás jóval kevesebbet emésztett fel, nyolcvanegyezer lej bevételi többlet maradt. Az Iparos Otthon vagyona jelenleg 1 millió 576 ezer lej, tagjainak száma pedig 707. A tisztikar felmentésének megadása után sor került az uj vezetőség megválasztására. Az igazgatóság tagjai Reinhardt Gyula, Bakács Miksa, Mizera József és Vandra- csak Ignác lettek. Bakács Miksa javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a jubiláris közgyűlés alkalmából az elért szép eredmény bizcvnyságakép az Iparos Otthon telket vásárol az iparos aggmen- ház céljaira. Végül Reinhardt Gyula, az aradi iparosság ősz vezére szólalt még fel, aki befejező szavaiban annak a reményének adott kifejezést, hogy az Iparos Otthon, amely a gazdasági válság éveit is sikerrel átküzdötte, uj épitő munkát kezdhet az iparosság vágyainak beteljesítésére. A Cernauf-i mészára» sok részére külön adózási rendszeri lépteitek éleibe Rendkívül érdekes pénzügyminiszteri rendelet jelent meg a cernauti-i mészárosok adózásával kapcsolatban a Monitorul Oficial április 7-iki számában. A Cernauti-i mészárosok szindikátusa ugyanis kérést terjesztett elő a pénzügyminisztériumhoz, hogy az ottani mészárosok adóját ne évente, előre vessék ki, hanem naponta, a vágott élőállatok száma alapján állapítsák meg és azonnal hajtsák is be. Ennek a kérésnek a minisztérium helyt adott és 1937 április 1 -töl a következő rendszert léptette életbe a cernauti-i mészárosok adózásával kapcsolatban: A vágásra kerülő élőállatokat hét osztályba sorozták és igy állapítják meg az élőállatonként tiszta, vagyis a megadózandó jövedelmet. A szarvasmarháknál, bivalyoknál és bikáknál ez a jövedelem 400 lej, a teheneknél 300, a tinóknál 150, a borjuknál 100, a sertéseknél 200. a bárányoknál 10, juhoknál, kecskéknél 30 lej. Ezeket az összegeket megszoroz zák az egy nap alatt levágott állatok számával és igy kapják meg a napi adóalapot, amely után a mészárosoknak le kell rónia 17.50 százalék kereskedelmi adót és 3 százalék supracotát. A vágóhídon naponta teljesítenek pénzügyi tisztviselők szolgálatot és a vágás csak akkor eszközölhető, ha a mészáros bemutatja a napi adó befizetéséről szóló nyugtát. !! Most jelent meg mmm Bankok Iparvállalatok Kereskedők Közgazdasági Irta : Dr. Heller Farkas egyetemi tanár. Nélkülözhetetlen szakmunka! 498 oldalon fve 248 lej, nyersvászonköt. 290 lej az E1MNZÉK fóöngyosífálSiMi&iíR Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel szállítjuk
