Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-21 / 92. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ & P 1JN NUMERAR No. 141.163/1929 ^ ARA 3 LEJ ff w pirTFir fililirwWTMMaF«A Szerkesztőség és k ia d ó h i va <ca. 1 : C'u;, Calea Moţilor 4. piókkiadóhivaíal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postofíók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portókülönbözettd öbb. LVIH. ÉVFOLYAM, 9 2. SZÁM. SZERDA 1 937 ÁPRILIS 21. Németország hajlandó egy yilághéke-értekezleten való részvételre Eden Brüsszelbe, Coring, Neurath és Blomberg Rómába, Ciano Tiranába, Röder magyar hadügyminiszter Berlinbe utaznak Bethlen István gróf: „Semmi sem akadályozhatja meg a kedvező helyzet kialakulását, melyet a iugoszláv-olasz megegyezés szerencsésen kezdett fé A tegnapi nap eseménye Lansburry angol munkásvezér látogatása volt Hit­ler német birodalmi vezér és kancellár­nál. Lansburry, aki a mult évben lépett vissza a munkáspárt vezetésétől, de to­vábbra is nagytekintélyű egyéniség ma­radt az angol politikai életben, saját kezdeményezéséből látogatja végig az államok vezetőit, hogy egy olyan érte­kezlet összehívását indítványozza nekik, amely a háború okainak megszüntetésé­ről tárgyalna. Eddig tárgyalt Roosevelt elnökkel, Blum és Van-Zeeland minisz­terelnökökkel és minden rodoszi tüség szerint tisztában van az angol kormány álláspontjával is. Roosevelt elnökkel való megbeszéléseiről nyilvánvalóan azt a benyomást hozta magával, hogy amennyiben megszerzi a többi államok vezetőinek beleegyezéseit is egy ilyen értekezlet összehívására, akkor számít­hat arra, hogy a kezdeményező lépést ebben az irányban az Egyesült Államok elnöke fogja megtenni. Tegnap azután ezzel az emlékiratba foglalt indítvánnyal jelentkezett Lansburry Hitler vezérkan- cellárnál is, akivel mintegy két és egy­negyedórás megbeszélést folytatott. A megbeszélés után hivatalos német jelen­tés hozta nyilvánosságra, hogy Német­ország, amennyiben Roosevelt egy ilyen értekezlet összehívására indítványt ten­ne, előre is hajlandóságát fejezi ki az értekezleten való részvételre. Lansburry pedig a megbeszélés után a sajtó képvi­selői előtt örömmel állapította meg, hogy Hitler vezérkancellár kijelentése szerint Németország nem akarja kivonni magát az általa indítványozott nemzet­közi együttműködésből. Arra a kérdésre, hogy a németek akkor is résztvenné- nek-e az értekezleten, ha Szovjetorosz- ország résztvesz benne,, kijelentette, hogy semmi olyant nem mondott, amely sze­rint Németország visszautasítaná az ér­tekezleten való részvételt, ha arra Szov- jetoroszországot is meghívnák. Másrészt viszont — mondta Lansburry — meg vagyok győződve, hogy Sztálin, akivel még nem beszéltem, szintén nem utasít­ja vissza az értekezlet ötletét. Lansburry tárgyalásaiban nyilvánva­lóan nem képviselte hivatalosan az an­gol kormányt, ami nem zárja ki, hogy a tárgyalások sikere esetén az angol hiva­talos külpolitika is mellé álljon. A mun­kásvezér tárgyalásainak jelentőségét mindenesetre kiemeli az a sajtóvissz­hang, mely tegnap az angol és amerikai sajtóban mutatkozott. Az angol lapok, első oldalukon hoztak bő tudósítást a berlini tárgyalásról. Amerikában szin­tén rendkívüli érdeklődés mutatkozik meg Lansburry megbeszélései iránt. A londoni és washingtoni külügyminiszté­riumokban nem nyilatkoznak a kérdés­ről. Washingtoni illetékesek azonban kijelentették, hogy a Roosevelt kezdemé- nuezé^éről szóló hir: egyelőre tiszta fel­tevés, amit hivatalosan nem erősíthet­nek meg. Hozzátették ehhez a kijelen­téshez. hogy ha Lansburry berlini meg­beszélése valóban sikerrel jár, ez nagy­mértékben emelni fogja a gazdasági vi­lágmegegyezés előkészítése ügyében dol­vernem Szánt-szándékkal nem harangoztuk be az EGE közgyűlését e hasábokon. Holott eleve éreztük nagyjelentőségű ígéreteit. Nem akar­tunk hangulatot előidézni, hanem hangulatot akartunk nyerni a kisebbségi küzdelem egye­teme számára. Ezt a hanguflatot valóban meg is kaptuk, sokkal nagyobb mértékben, mint reméltük és be kell vallanunk, meglepetés- szerű vonásokkal. Kötelességünk most már, hogy a vasárnapi közgyűlés lélekemelő vol­tát, az előfutam kitűnő teljesítményeinek a valllomását és a lehetőség gazdag Ígéreteit utólag megbeszéljük. Örömmel és lelkese­déssel, amely át kell hassa mindenkinek a lelkét, aki már kész derűlátással nézi az uj EGE eddigi eredményeit és bizalommal], ki bíráló és kételkedő természetű, még várako­zik, hogy az előfutam, ez a nagyszerű kez­det hatalmas és állandó irammá növekedjék, hogy az eddigi eredmények véglegesen meg­szilárduljanak és az uj lehetőségek állandó beavatkozásának egyre szélesebb alap terül­jön, vagyis az egyesület demokvatizáliása, amely lényegében megindult, megteljesedjék. A közgyűlésen nyilvánvaló léit, hogy a kis­gazdatársadalom bekapcsolása mintegy va­rázsütésre hatalmas ütemben folyik és ez a kisgazdaiársadalom meg tud és meg akar jeli enni a közgyűlés örömeiben, ahol gátlás nélkül feltétlenül érvényesítheti a maga élet­akarását és kívánalmait. A másik örvendetes alapeszme is közreműködik: a mezőgazdát- sági érdiek végre a költő magaslatra került és anélkül, hogy kizárólagosságot igényelne magának, a köteles vezetőszerephez jutott s életünket kényszerűen, vagyis időszerűen fő­leg a gazdasági élet sikjára helyezi át, anél­kül, hogy a politikai, szellemi, lelki erőfeszí­tések ösztönét és öntudatát megrendítené. Egy bizonyos: a gazdatársa dali om immár az EGE-re kívánja bízni egészen a nagy mező- gazdasági élet munkavezetését, miután most ez az élet és ezt az életet élő a legszélesebb alapra helyezkedhetett, amelyen minden gaz­dának illő helye jut. Talán a legklassziku­sabb megfogalmazása vollt a mezőgazdasági New Deal-nek, amikor Szász Pál valóban vezéri elnöklését határozott és testvéri eré­lyesen kezdve kinyilvánította, hogy most már van kész programja, mert ez alulról és lépésről-lépésre találta és kapta meg az uj kezdés életvidám utjain és a szívós keresés folyamán. Ez életesség, ez mozgalmasság. Meg kell mondanunk kerteiéis nélkül, be­csületes és férfias nyíltsággal, hogy Szász Pál megnyitó beszéde végtelen örömmel és elégtétellel töltött el, mert becsületes és egy­ben mesteri bizonyítéka volt bizalmának a tömegekben, bizonyítéka volt a saját bátor önbizalmának, bizonyítéka munkatársaiba és a szervezkedésbe vetett bizalma helyességé­nek. És győzelme hitének, hogy lc,Iki és a gondolatszabadság egészséges uralma minde­nek fölött való. Csak kevés és szerény szó számolt he a már kész eredményekről, hogy anuál inkább kárpótoljon a vidám és erős j derűvel való utalás a szervezkedés föl nem tartóztatható és bámulatos ütemére, a tény, bogy rendkívüli megnyugvást csepegtetett a lelkűnkbe, amikor a kormánnyal és a romár, gazdasági társadalommal való kapcsolatok komoly valóságát jelentette és munkájának politikamentességét nemcsak hangsúlyozta és Ígérte, hanem az eddigiek alapján cáfol- hatatlanul be is bizonyította. Megnyugtató volt, hogy a gazda élet szolgálatát és a gaz­datársadalom fegyelmét megszabadította minden kizárólagosságnak még sanda gyanú­jától is és egyben minden más kisebbségi kötelezettség becsületes teljesítésére hívta fel hallgatóit. Szász Pál személye és egyénisége vasárnap óta még nagyobb értéknek, sod­róbb erőnek és messzebb érő bizalomnak középpontja lett s nem csodáljuk, hogy ha kisgazdák mindegyikének a szavából kicsen­gett ez az alapvető tétel: az uj gazdasági kö­telesség, az uj irányzat és az uj szervezett­ségű gazdasági társadalom meglelte igaz ve­zéreit. Nem mulaszthatjuk el, hogy örömmel és meglepetéssel meg ne rögzítsük a tényt: a nagy tömegben megjelent kisemberség belső és külső habitusa a legnagyobb reményt éb­reszti bennünk. Ha nem tudtuk volna, meg­tudtuk, hogy joggal építjük jövendő remény­ségeinket a szülőfölddel együttélő és együtt maradó emberekre. Jó, széles, szilárd alap ez és most már alap. Ennek nevében joggal beszélt a kitűnő Szakács Balázs. Valósággal történelmi jelentőségű szavakat ejtett, ami­kor szívesen fogadta el a tömegek nevében az oktató és segitőkezet, amely nem kapni, hanem adni akar, amelyet a kérges tenyér ezért most már néni is ereszt cl, mert még nagyobb tamiltsággal akar megkapaszkodni a fekete gösöngyben. És jól tette a többi fel­szólaló, ha ettől a szíeMemtől fölgyujtva ko­moly és szilárd sorban köszönetét mondott az eddigiért és reményt keresett az elkövet­kezőkben, ha különösen hangsúlyozta, hogy a gazdasági tanulás fontosságát, hogy a po lítikamentesség fontos, a belterjes, munka, ha kihangsúlyozta minden gazda kötelessé gél minden gazda iránt. De a nagyszerű kö zönségen és a nagyszerű igéken túl látnunk kellett és keresnünk a lehetőséget, amelyet egész kisebbségi társadalmunk és egész ki­sebbségi életünk áthatására és átalakítására hívunk és sürgetünk. A szívós, csüggedhetel- len életerőt, mely most már alulró] fölfelé, függetlenül szabja meg az eszméket és ten­nivalókat, amely felülről lefelé meghajlítja a múlt érdekeit. Valami uj életprogramot keresünk a ködös jövendőben. A szociális olajcsepp útját felsőrétegekben, a paraszti és a munkás demokrácia megtöltését a kis- embari szab a d el v ii s éggel, hogy igy minden osztály kijusson a maga érdekzártságából és a korszerű uj kisebbségi társadalom egysé­géi az alkotóelemek és egyéniségek saját jel­legének és érdekének eltüntetése nélkül meg- ierejgtilsuk, —- — —~ - —— —— ­gozó Van-Zeeland belga miniszterelnök rövidesen esedékes washingtoni látoga­tásának jelentőségét. Van-Zeeland angol és francia megbízatásból folytatott elő­készítő munkája ugyanis sok tekintet­ben párhuzamos Lansburry fáradozásai­val, aki mint nem hivatalos személyi­ség természetesen szabadabban mozog­hat. A diploináciailag jelentősnek látszó látogatások tovább folynak. Eden angol külügyminiszter vasárnap érkezik Brüsz- szetbe. Valószínűleg már ezt megelőző­leg közzéteszik az angol—francia nyilat­kozatot, mely Belgiumot felmenti velük szemben vállalt eddigi katonai kötele­zettségei alól. Ciano olasz külügyminisz­ter rövidesen az albán fővárosba, Tira­nába utazik. Az utazást bejelentő közle­mény nem felejti el hozzátenni, hogy ez az ut a jogszláv kormány helyeslésével találkozik. Coring porosz miniszterelnök, Neurath német birodalmi külügyminisz­ter és Blomberg hadügyminiszter rövi­desen Rómába készülnek. Coring meg fogja beszélni Mussolininek nyárra Hit­lernél tervezett berchtesgadeni látogatá­sát is. Röder tábornok, magyar hadügy­miniszter, Blomberg német birodalmi hadügyminiszter meghívására ma Ber­linbe utazik, ahol több napot fog tölteni. Beavatott magyar körök Röder tábornok utazásával kapcsolatban megemlítik, hogy a tábornok berlini utazása után Bécsbe megy, ahol szintén tárgyalásokat folytat és röviddel azután,, ugyancsak meghívásra, Rómába utazik. Végül pe­dig közelebbről esedékes Schuschnigg osztrák kancellárnak külpolitikai körök­ben nagy figyelemmel kisért velencei látogatása is, melyről a Giornale d‘Italia azt írja, hogy Mussolini jachtjának, az Aurorának fedélzetén fog megtörténni. A milánói ,,Corriera delta Serra“ érdekes beszélgetést folytat Bethlen István gróffal, akinek külpolitikai megnyilatkozásait a: utóbbi időben nagy figyelemmel kiséri. A volt magyar miniszterelnök nagy fontossá­got tulajdonit az olasz—jugoszláv megegye­zésnek, mely szerinte teljesen uj helyzetei teremt. Ez a helyzet természetesen befolyás­sal van Jugoszlávia és Magyarország viszo­nyára is. Bethlen nem hiszi, hagy azok a törekvések, melyek a jugoszláv-magyar kap­csolatok kedvező fejlődésének finalizálását meg szeretnék akadályozni, eredménnyel jár­hatnának. Jugoszlávia nem feszélyezte ma­gát ilyen akadályok miatt a bulgárokkal való megegyezésében sem. ..Magyar részről — jelentette ki Bethlen István gróf — aem változott meg az atmoszféra, mely a déli szomszédainkkal való megegyezést lehetővé teheti. Azt hiszem mindezt elérhetjük és megvalósíthatjuk anélkül, hogy sérelem es­nék Jugoszláviának a kisantanttaf szemben vállalt kötelezettségein. Véleményem szerint jsemmi sem akadályozhatja meg a kedvező [helyzet kialakulását, melyet a jugoszláv— olasz megegyezés olyan szerencsésen kez­dett WASHINGTON, április 20. Az Egyesült- Államokban nogv érdeklődést kellel! ez a berlini hir, mely szerint Hitler kijelentette, hogy hajlandó részlvenni a gazdasági világ­értekezleten, amennyiben ezt Roosevelt elnök hívja • össze. (Cikkünk folytatása az utolsó oláaloaf 1937 április 19. (Rador) Berlin 176.1750, Amszterdam 239 00, Newyork 43S.12. Lon­don 21 1 5450, Paris 195.850, Milano 23.05, Prága —Budapest 86, Belgrad 10, Bucu­reşti 325, Varsó 83.20, Bées 73,85.

Next

/
Thumbnails
Contents