Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-20 / 91. szám
t MUk LU TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piapa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a. portókülönbözettíl öbb. LVI1I. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. KEDD ______ 1937 ÁPRILIS 2 0. Az „igazi békéi kiváii^ák beszédeikben Darányi magyar miniszterelnök és Deib®s francia külügyminiszter egyaránt Magyarország külpolitikai álláspontját Szegeden fejtette ki Darányi miniszter- elnök, a francia külpolitikáról pedig Carcassonban tartott nagy beszédet Delbos külügyminiszter. — Spanyol katonai összeesküvés a béke érdekében Az osztrák hadik gy miniszter Berlinben tárgyal, Miklós osztók köztársasági elnök Csehszlovákiába készül látogatni A külpolitikailag jelentősnek látszó látó- J gatások sorozata változatlanul tovább folyik. Rusdg-Arras török külügyminiszter még mindig Jugoszláviában időzik. Glaise Hors- lenau osztrák hadügyminiszter tegnap Berlinben tárgyalt Blomberg birodalmi hadügyminiszterrel és a német hadsereg más vezetőivel, ami után Hitlernél jelent meg kihallgatáson. A sokat mondani látszó hirt azonban mindjárt egy másik bécsi hir követi, amely viszont arról akar tudni, hogy Miklós köztér saségi elnök a közeljövőben csenszio- vákiai látogatást tesz. Miklós elnök a csehszlovákiai Prossnitzban végezte középiskoláit, ahol érettségi iskolatársai most találkozót tartanak, amelyre meghívták Ausztria köztársasági elnökét is. Miklós elfogadta a meghívást és látogatását természetesen fölhasználja arra, hogy Benes elnökkel és esetleg Csehszlovákia más vezetőivel is találkozzék. Ugyancsak egy bécsi hir arról akar lud- ni. hogy Glaise Horstenau berlini tárgyalásával kapcsolatban német részről berlini látogatásra hívták meg Röder magyar honvédelmi minisztert is. Ezt a hirt azonban Budapesten eddig nem erősítették meg. A tegnapi vasárnap két', külpolitikailag jelentős beszédet is hozott. Egyik beszédet Darányi magyar miniszterelnök mondotta Szegeden, a magyar kormány általános politikájának kifejtése közben határozott vonalakkal rajzolva meg Magyarország külpolitikáját is, a másik beszédet Delbos francia külügyminiszter tartotta a francia radikális ifjúság caracassoni nagygyűlésen. Darányi miniszterelnök azzal kezdte külpolitikai kijelentéseit, hogy csak megismételheti, amit kormány ralépésekor mondott, hogy a magyar kormány úgy törekvéseivel, mint magatartásával továbbra is és állandóan az igazi béke érdekeit kivánja szolgák ni. Ragaszkodik ezután is híven barátaihoz és meg van győződve, hogy a római jegyzőkönyvet aláíró államokkal változatlanul fennálló szoros együttműködése Középeuró- pa békés fejlődésének legjobb biztosítékát képezi. Ugyanakkor azonban kész egyengetni a korrekt viszony útját azok felé az áramok felé is, amelyektől Magyarországot ma még több-kevesebb ellentét választja el. Ezekkel az államokkal is kölcsönös megegyezés alpján kivánja megoldani függő kérdéseit föltéve, hogy ennek a célnak elérésében hasonló jóakarattal találkozik és hogy Magyarország e tekintetben való természetes követelményei megfelelő elismerésre találnak a másik oldaton is. Senki sem vonhatja kétségbe — mondta Darányi miniszterelnök — hogy Magyarországnak nemzeti biztonságához éppen olyan joga van, mint bármely más szuverén államnak és hogy nem tartható fenn az a helyzet, amely a magyar nép legvitálisnbb érdekeit teszi állandóan kockára. Magyarország ezért az együttműködésre vonatkozó minden javaslatot csak a teljes egyenjogúság alapján veheti vizsgálat alá „és ugyanígy s ezt nyíltan és határozottan kimondom — folytatta Darányi miniszterelnök —’- ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a magyar kisebbségeknek törvényes eszközökkel való védelme biztositlassék. A kisebbségek sorsának kielégítő rendezése nélkül megfelelő viszony Magyarország és a kisantant államok között nem alakulhat kif Darányi miniszterelnök ezután elmondta beszédében, hogy Bulgáriával, \ Csehszlovákiával és Jugoszláviával Magyar- ország nemrég kereskedelmi egyezményt kötött és a Romániával most folyó tárgyalás is eredményesnek ígérkezik. Hozzátette még kijelentéseihez, hogy a Jugoszláviával kötött olasz megállapodás mindenesetre megnyugtatótag hat Magyarország és Jugoszlávia viszonyára is. Delbos francia külügyminiszter szintén azzal kezdte beszédét, hogy nemcsak a saját maga, hanem a kormány és az egész francia nép véleményét fejezi ki akkor, amikor hangsúlyozza, hogy Franciaország egyöntetűen az igazi békét akarja. Azt a békét, mely a népek Darányi: A magyar SZEGED, április 19. D'alnányi Káliméin miagyar minisztereim ok vasárnap Szegeden a városi iszin'házban nagy beszédet mondott. A nagygyűlésen több miniszter és képvislel'ő vetít részt. A városi: színház zsúfolva v-olt érdeklődő közönséggel és aki ka teremben nem köptek helyet, azok az utcáin hangszórókból hallgatták a beszédeket. — örömmel jöttem Szegedre — mondotta a magyar miniszternél nők — .azért, mert ez a hely nemzeti megújhodásunk forrása. Azt, hogy országunk haladását és a nemzet boldogulását miként szolgáltuk, lelkiismeretünk már eldöntötte és eldöntötte a nemzeti lelkiismeret és. Eldöntötte, hogy egyedüli helyes ut a nemzeti irány. Haladó szellemű konzervatív és a szociális tartalmú népies politikát akarjuk szolgálni. Sok szó esők a politikában, még a világ- politikában is a különböző államformákról. Nálunk s sokat emlegetik a diktatúrát. A diktatúra csak ott szokott keletkezni':, ahol nines más kivezető ut. Nálunk hála Istennek nincs ilyen helyzet. Nekünk ezer éves alkotmányunk van, amelynek keretében megvalósíthatjuk mindazokat a hasznos és időszerű reformokat, amelyekre a nemzetnek szüksége van és nines szükségünk különféle vezérekre, sem párluralmi diktatórikus törekvésekre. Erről legfeljebb csak a kótyagos fejüek áhegyüttműködésében és az egyes államok függetlenségének és szabadságának kölcsönös tiszteletbentartásán alapul. Azt lehetett volna már hinni — mondta Delbos, — hogy közel állunk ennek az eszménynek megvalósításához^ mikor megalakult a Népszövetség, melynek vezérgondolata az, hogy erőszak alkalmazása helyett döntőbíráskodással oldják meg a nemzetközi viszályokat. A volt ellenségek között azonban nem jött létre kibékülés, a legyőzött államokban a re- vánzs gondolata fejlődött ki és az egykori antant-államok között meglazult az összetartás. Ennek a helyzetnek kifejlődését a győzők hibái is elősegítették. Ezek mindig túlsókat utasítottak el elvben, hogy annál többet engedjenek meg a valóságban. A következmény a Néprámdoznak, olyasmiről, amit nem lehet komolyan venni, amit azonban kíméletlenül elfojtunk, ha ténylegesen izgatássá fajulná mák. Hosszasan beszélt ezután Darányi magyar miniszterelnök az ifjúság elhelyezéséről és hangsúlyozta, hogy a kormány szülői szeretettel fordul az ifjúság felé, die éppen úgy, mimt a szülő, a fegyelmezés jogát és kötelességét is gyakorolni fogja az ifjúsággal szemben. „Nem engedjük meg, hogy olyanok, akiknek nincs 'közük az /ifjúsághoz, az ifjúságot politikai célokra mozgósi'tbatsisák, mert nem ez az fjuság nemzeti feladata. A kormány kíméletlen eréllyel fog védekezni, mint amilyen könnyelmű ikisérÜet volt, amely az ifjúságot a tanulástól e] akarja téríteni. A zsidó-kérdés ,,Szólani akarok még a zsidó-kérdésről is — mondotta. — Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy zsidó-kérdés nincs, amikor mindenki érzi, hogy van. Vizsgáljuk meg tárgyilagosán ezt a kérdést éh vessük fel, vájjon a zsidóság oka-e minden bajnak. Kis ország és agárállam vagyunk, nincs elég tő kénlk, nyersanyagunk. Előre bocsátom, hogy a zsidó-kérdést utcai tüntetésekkel és fejbe- verősekkel nem lehet elintézni. A kormány mindent elkövet, hogy a rendbontókkal szemben a törvényt teljes szigorral alkalmazza. Tagadhatatlan, hogy Magyarországon a zsidó lakosság aránytsasxmgmanBseasm ^uxasnBis^aassaoa^stMi^uBSK^-: ^ jqjyras» szövetség meggyengülése volt. De súlyos hiva volna ebből arra következtetni, hogy a Népszövetség most már végérvényesen halálra van ítélve. Ellenben a Népszövetségnek is számolnia kell a tényleges viszonyokkal s a kölcsönös segélynyújtást a béke érdekében azután regionális egyezmények utján kell megszervezni. Beszéde további folyamán Franciaországnak a többi államokhoz való viszonyára tért ki Delbos, hangoztatva, hogy a francia—angol barátság megerősödve került ki a spanyol viszály- kapcsolatos megpróbáltatásokból és hogy a három nagy demokrácia: Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország hasonlóak a nyitott szemű Minervához. Érintette beszédében Delbos külügyminiszter Schacht dr. kijelentéseit is a gazdasági megegyezés és az általános politikai megegyezés közötti kapcsolatokról, hozzátéve, hogy az ilyen megegyezésnek előföltétele a kedvező légkör és hogy a katonai és gazdasági leszerelést a szellemek leszerelésének kell megelőznie. Az angol sajtó újra megerősíti a Spanyolországból érkező híreket, melyek szerint a harcoló felek mindkét oldalán erős mozgalom indult meg a béke érdekében. A Daily Herald szerint valóságos katonai összeütközés alakult kit melyben mindkét részről sok tiszt vesz részt. A megoldási terv szerint úgy Francot, mint Largo Qaballerot lemondatnák, a harcokban résztvevő összes idegeneket kiszorítanák az országból és átmenetileg a béke megteremtése érdekében Miaja tábornok vezetése alatt pártpoliti- kailag semleges katonai diktatúrát alakítanának. száma nagyobb, mint más országokban. A zsidóság még ezen magas arányszámot is jóval meghaladva jutott érvényesülésre a gazdasági életben. A zsidó-kérdésben az irritálja a megvár társadalmat, hogy a keletről beszivárgó galíciaiak a maguk elzárkózottságával és üzleti mohóságával vetették rá magukat a gazdasági életre. A régi ittlevő és beszivárgottak felett kulturfokon is magasabban álló zsidóság nem azonosítja magát ezzel a tőle érzékben és gondolatban teljesen idegen népséggel, amelynek további beszivárgását meg fogjuk előzni. Beszéde további részében a magyar miniszterelnök a kormány kulturális és népjóléti programját ismertette és végezetül ujbe meg isme tel te, hogy Magyarországon csak magyar nemzeti külpolitikát lehet folytatni. 1937 április 17-éu. (Rador) Berlin 176.15, Amszterdam 239.90, Newyork 438, London 215.450, Paris 195.750, Milano 23, Prága 15.28. Budapest 86, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 83.20, Becs 73.85. Nyitás április 19. (Rador) Berlin 176.1750, Amszterdam 239.85, Newyork 438, London 215.450, Paris 19.58, Milano 23.05, Prága Budapest 86, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 83.20, Bécs 738.250, Jelentős nap a magyar belpolitikában BHWWBBWBWWiWBMW——BWB———B—— „Nem engedjük meg, hogy azok, akiknek semmi közük sincs az ifjúsághoz, ezt a fiatalságot politikai célokra mozgósítsák“ miniszterelnök a zsidó-kérdésről
