Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-18 / 90. szám

G KÖVESS ISTVÁN KÉT HÍR 1. ,4 Tempo jelentése szerint a Brai- hr i piacon keltett n buzaér­tékesitó-hinida( rendeleté, nuly a: országban található búzamennyiség összeírásáig betiltotta a kivitelt. Ijnbb kötések nem történted:, a bu za ám irattanonként 4000 lejjel esett. Azt hiszik rövidesen változás áll be. Berceanu kereskedelemügyi ál­lamtitkár a minisztérium energia- osztályútól jelentést kapóit, mely szerint a kőolaj kiaknázásának csök­kentése nélkül 10—V2 év alatt ki­apadnak az ország ftetróleummezői. Két megoldási tehetőség merült fel: — I idéz kedéseket tesznek újabb petróteummezők kutatására és a je­lenlegi termelés csökkentésére. Sok minden van a két rövid hir •4 8 hátterében. Ijesztő eredménybe ju­■ tunk, ha a világvárosok börzéinek áralakulását figyeljük. A buza és kukorica ára tavaly óla átlag 30—40 száza­lékkal emelkedett s angol szakértők szerint akkor sem számíthatunk csökkenésre, ha az eladási ajánlatok növekednek. Nincs oly mennyiség, mit a háborúra készülő országok meg nem vennének. Anglia, Franciaország, Itália, Németország készleiet-készletre hal moz, — bár diplomáciai téren némi ered mény mutatkozik, a vezérkarok nem hajlan­dók meglepetésre várni s szin ültig töltik rak­tárhelyiségeiket. Elmúlt az idő, midőn Ka­nadában rozzsal fűtöttek. Kétkedve emlékez­nek vissza az 1933. évre, midőn 6 millió da­rab sertést öltek le s égettek el az amerikai farmerek, 600 ezer tehenet tüntettek el Ka­liforniában s 200 ezer liter tejet öntőitek a csatornába Los Angelesben. Nem ömlesztik már a teatermés 13 százalékát az indiai ten­gerbe, nem pusztítanak cl 550 ezer juhot Ar­gentínában évente, nem égetik fel lábon a gyapottermést Egyiptomban sem jobb ár re­ményében. Az árak enélkül is emelkednek. Bádogdobozok millióiba kerül a mezőgaz­dák eladó terméke. Feldolgozzák, leolmozzák mindezt, hogy a katonai raktárak százemelet magasságú keskeny polcai trombitaszóra vár­va roskadásig megteljenek. A Dunán hihetetlenül nagy a teherforgá- lom. A kereskedelmi hajók hosszú sora áll a rakodópartok mellett, mint a világháborút megelőző időkben Husvét utánra újabb ha­jókat jelentenek. A német „Eifel“, ,,Neptun“, „Theilbek“, JBugsse“, „Cairo“ „Helga“, j.Schiffbeck“, a görög ,,Traki“, „Moria“, , Menass“ az olasz „Isea“, Dea Mozella“, „Giglia“, ,,Felca“, „Serdica“, ,.Aurora“, a török „Kanarya“, „Burbaya“ s több más te­herhajó vár a Galati-i kikötőben. Egyenként 100—400 vagon búzát hajóznak be. A ke­nyér ára hirtelen felszökik s aggodalommal kérdik illetékes helyen: — Mi lesz, ha elszál­lítják minden készletünket? Mi lesz, ha ..so­vány esztendő“ váltja fel az elmúlt bőséges évet. A természet kifürkészhetetlen titka sze­rint ugyanis ez is megtörténhet. Az agyon- kinzott föld is fárad, megsínyli a bőséges ter­méseket Amerika és Ausztrália készletei ki­merültek. A kanadai esőhiány rossz termést jelent. Argentína eladta termését, amire em­beremlékezet óta nem volt példa a történe­lemiben. Szovjet-Oroszország nem ad el bú­zát, idegen valutára nincs szüksége, maga fo­gyaszt el minden kenyeret. A római nemzetközi mezőgazdasági kama­ra jelentése szerint az 1937. évi aratás után csupán 3 millió tonna kivitelre szánt buza lesz a világon azzal szemben, hogy 1933-ban 17 millió tonna buza várt külföldi vevőkre. A hiány és ennek nyomában járó fogyasztás- csökkenés még jobban növeli az idegességet. 1935—1936. években Németország 1440 mil­lió márkát ('közel 60 milliárd lejt) fordított a mezőgazdaság felkarolására. Franciaország sem hagyja magát s 1200 millió frankot irányzott elő mezőgazdasági célokra a mult évi 464 millióval szemben. Georges Monnet miniszter ,,pioner munkái“ végez, biztonsá­got kíván nyújtani a gazdáknak, hogy nyu­godtan tökéletesíthessék felszereléseiket. Ami Romániát illeti, Manolescu-Strunga, volt mi­niszter szomorúan állapitpa meg, hogy Ma­gyarország és Bulgária után következünk mennyiség és minőség tekintetében. Az euró­pai búzatermelő államok között ugyanis hek­táronként következő a sorrend: Dánia 28.6, Csehszlovákia 17.8, Franciaország 15, Bul­gária 12.8, Lengyelország 11.7 és Románia 8.10 mázsa. Amennyire kedves, annyira vég­ELf:VN7fiK ir* lim in» 1 mi ■ 1 10 17 april la 1 H. 6500 éltes sirt fedeztek feí Kairó melleit KAIRÓ, április 16. A Snkktirn temetőben folyamatban levő ásatások sorún sir! talállak, amely­ben Krisztus elöli 4f>()() 4300 évvel ólt gazdag' egyiptomi hulláját találták. A s Irkam rá ban szép festmények és külön­böző értékes tárgyak is voltak. S.etfartőz^4á»ban marad dr. Velwda és dr. Cíerofa BUCUREŞTI, á|piri]hs 16. A 1 iIkos sajtótermék kiadása mieii letnr- 1 ózta toli (je rőt a dr. 'és Vel uda dr. ügy élven befejezték a nyomozást. Mindkettő letartóz­tatásban maradt s az Összegyűjtőit bizonyig tökökkel együtt átadták őket a Bucuresti-i Inul bíróságnak. Veluda dr. feleségét szabad­lábra helyezték. Súlyos forrongások egy bányavidéken KATTOVITZ, április hó. A milhalkovici bányában az egyik tárnát 800 munkás szállta meg, akik nehány nap múltán, valamennyien éhségsztrájkba kezd­tek. A munkások hozzátartozóiivói alakult mintegy 3000 főnyi tömeg, mikor hiréc vet­te, hogy az éhségsztrájkoló munkások közül többen betegek lettek a tárnában, megroha­mozták az igazgatóság épületét és az ablako­kat beverték. A kiszál-ott rendőrkülönitmé- r.yekke] pedig harcba szálltak. Kődobások folytán számos sebesülés 'történt. MINDEN ZENEMŰ, bárhol jelent meg, legolcsóbban, leggyorsabban az Ellenzék zene- műosztálya utján, Cluj, Piaţa Unirii Ez a TESTSÚLY UaO feszélyezi és elcsunyitja Önt A luliÁgoi köviriég állandó kosoruióg okqió|a doime« pocakja groteizlló ♦oizi megjelenőiét. Állan­dóan ki van téve barátai tréfáinak. Azonban mindez jelentőktőlnn epizód, ozon sulyoi ne’né/sógek mellett, amelyeket a kövérség a mindennapi életben okoz Önnek. Ha még megemlítjük, hogy a kövérségre való haj- lamosiág nemcsak feszélyező, hanem veszélyes is. belátja, hogy legelsörendübb érdeke ettől e kelle­metlen tehertől megszabadulni. Mindozak dacára bizonyos soványltó-módszerek nem ajánlatosak. Kerülnie kell a legyengítő étrendet, amely kifárasztja a fizikai ellenállóképosségét. Ugyancsak őrizkednie ke‘ o túlságosan energikus ol járásóktió, emolyek átalakítják a zsiradékot és magukat e szöve­teket is mogtómadják. A kövérségre való hajla­mosságot természotos eszközökkel kell kezelni, amelyek támogatják a szervezetet a felesleges zsiradék kivá­lasztásában és eltávolításában, és amelyek megako- kadályozzák ezek felhalmozódását Az Urodonal negyszerüen megfelel ennek a célnek mart nemcsak oxidálja a felesleges zsiradékot, hanem fokozza az anyagcserefolyametot és Így megakadá­lyozza a zsiradékfejődést. Vesse alá magát ezen te- repeutikus foyamatnak és tapasztalni fogja, hogy fokozatoson visszakapja egykori elegáns megjelenését es mozgékonyságát. E. Faivro profesor a Pcitiers-i belgyógyászati kliaika hírneves egyetemi tanára a kővetkezőképpen magyarázza meg azTJrodonál kitűnő hatását: A kövérségre való hajlamosság eseteiben kitűnő eredményeket ed ez Urodonal. A nitrogén tartalamu anyagok eltávolításával megakadályozza a vértolu­lást és vórpangást, küzd a hasi vérbőség és a máj huzamosa bb várpangása ollon. Oxidálja és olegeti-a szerveket túlterhelő és átitató zsiradékokat. U R O D O megakadályozza az itíöelötti megöregedést A tarsadalombirtositó-intézet orvosi kara in rendel URODONAL-t. KAPHATÓ: GYÓGYSZERTÁRAKBAN és DROGÉRIÁKBAN — Miért van az, hogy az idén a keleti egy­ház husvétja o-yasi távol esik a nyugati egy­házétól, műikor tavaly egyidőben volt a két ünnep? — kérdezik sokan, akik a minden­napi élet ezer más problémája közepette egy pillanatra ráérnek ilyen dolgokkal foglal­kozni. Erre & látszólag egyszerű kérdésre végte­len érdekes a felelet. Mintahogy a naptár megszületésének s annak a titokzatos és végtelen valami beosztásának, amit időnek nevezünk ugyancsak érdekes története vart, s ez a történet egy kicsit magának az embe­riségnek a története is, mint mindennek, ami összefügg a fejlődés, haladás és Történelem hömpölygésével. Hogy a téma milyen izgal­mas és bonyolult, bizonyítéka, hogy a leg­nevesebb angol újságíróik egyike, J. W. Pas- singham hatalmas tanulmányt irt róla a na­pokban. Századok történetéit: kell átlapoznunk, ha az Idő járhatatlan ösvényén az első időmé­rőkre akarunk rátalálni. Tölbb, mint kétezer évvel Krisztus születése előtt két kínai ászt- ronomus Hi és Ho megpróbálták mérni az időt s megszerkesztették az emberiség leg­első naptárát, amely természetesen szorosan összefüggött az asztronómia tudományával s a két kínai bölcs nagy súlyt helyezett arra, hogy az általuk meghatározóit évben az ősök, a császárok tisztelete kihangsúlyozodjék bi­zonyos ünnepekkel. Ugyanez a módosult,kí­nai naptár kerülő di a távoli Indiába, ahol a Védák ősrégi ünnepei és szertartásai köré szerkesztették, 360 napból és 12 egyforma hónapból állott, tehát tulajdonképpeni őse volt a mai naptárnak. De minden primitiv népnek megvolt a maga időmérője s a hoz- záfüződött legendája jóval a nyugati civili­záció megszületése dőtt. A mexikóiak legen­dája szerint például első naptárukat maga a jó öreg Quetzalcoatl szerkesztette azon a na­pon, mikor életet lehelt a legelső emberbe. Legalább is őlk ezt a fő eletet adták a hóditó Corteznek, mikor az naptáruk születése után érdeklődött. Szóval a Jegrégiibb időktől kezdve 360 napból állott az emberiség éve. Napja pedig napfelkelte és napnyugta közötti 24 óra volt. De Kmában, Egyiptomban éj Kádéiban tud­ták, hogy a 360 napos évvel valami baj van s hogy a tulajdonképpeni év ennél öt teljes nappal hosszabb. S ez az öt külön nap azóta is problémája az embereknek. A régi egyip­tomi legenda így szól erről az öt napról, amelyet azóta is vitáznak: ,,Rá haragudott Nutra az ég-istennőjére, mer: összeesküvést szőtt ellene bátyjával, GebJbel, a föld-istenséggel. S ezért Nut bün­tetése az lelt, hogy az év egyetlen napján se adhasson gyermeknek életet'. De Toth, a bölcs isten, alki szerelte Nutot, megegyezett a Holddal, amely neki ajándékozta fényének hetedrészét. S a fényből Tóth öt küllőn na­pot alkotott, öt napot, amely nem tartozott sem a hónaphoz, sem az évhez. S ezeken a napokon szülte Nut gyermekeit: OsirisT', Se­tet, Isist, Horust és Matt...“ öt nap, amely szinte lebegett az időben. Mióta az emberiség tudja, hogy a föld ke­ring a nap körül 5 ismeri keringésének törvé­nyét, azóta a probléma nem szűnt meg, csak még komplikáltabb. 365 úgynevezett szolá- ris nap alatt 366-szor fordul a föld. A szo- láris nap hosszúsága nem állandó, néha har­minc teljes másodperc a különbség az idő hosszúságban- Nehéz probléma volt az idő pontos mérése a régi matematikusok számára s ezen a dolgon a mai tudós sem szűnt meg gondolkozni. És a hallhatatlan Julius Caesar, aki uj naptár^ adott az emberiségnek is1, a 365 napos évnél döntött, miután uj tervé­ről hosszasan tanácskozott Sosigenes-szel. a matematikussal. S elkeresztelte a hónapokat: Martius, Április, Maius, Junius Quinctilis, Sextills!, September, Actober, November é; December névvel. Megteremtette a Julián naptárt, amelyben a hónapók hosszúsága harminc és harmincegy nap között váltako­zik a rövid februárus kivételével. De ennek .a naptárnak igazi megalkotója Sosigenes volt az alexandriai asztronómus, aki szerint a szoláris év valóságos bosszúsága 363 és egy­negyed nap s eszerint számította ki a szökő évek hosszúságát. Hogy Sosigenes milyen zseniális volt, azt bizonyítják a legmoder­nebb számítások. A tudomány mai modern tudósainak pontos adatai szernt az év hosszú­sága 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46.15 má­sodperc. Sosigenes csak azt nem tudta, hogy a hold is állandó mozgásban van s ezért té­vedett. Hónapjait a héber naptár után szer­kesztette s azt sem tudta, hogy az ős-zsidók időméréseiket a Bibliához számították s a Biblia szerint egy hónap hossza 29 és fél és harminc nap között ingadozik. Sosigenesnek az a sors jutott, mint min­denkinek, aki a hatalom s a fény árnyéká­ban dolgozik. Minden dicsőség, minden em­lékezés a Julius Caesaré, akinek [iszteletére Quinticiilis hónapját Júliusra változtatták meg Kr. előtt 44-ben. Ugyanigy kereste Au­gusztus császár is a halhatatlanságot, saját nevére cserélve ki Sexttlis hónapjának nevét. Évszázadok múltak el s vesztek el az idők véghetetlen óceánjában:- S az emberek rá­jöttek arra, hogy a Julián naptár 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb, min; a terme- szetes év. Különösen a husvét dátumának meghatározásánál voltak zavarok. Az ere­deti meghatározás szerint husvét napja a ta­vaszi napéj-egyenlőség utáni első tekhoidas éjszakára kellet: essen. S mikor a pápai szék­be XIII. Gergely ült, a napiárreform világ- jei entőségü lett. 1572-t írtak akkor. A gregorián naptár Gerge y pápa paran­csára Aloysius Lilius szerkesztette s ez a leg­tökéletesebb naptár, amit valaha ember al­kotott. A világ minden állama elfogadta az uj időmérőt, mindössze Anglia s Németor­szág protestáns hercegségei utasították visz- sza. De 1699-ben Leibnitz, a nagy német fi­lozófus sürgetésére Németország is áttért Gergely pápa naptárára. Ez hát a 'két naptár közötti különbség s ezért játszik szerepet a holdtölte a husvét- el­jövetelének meghatározásában. (M. L.) zetes a kivitel „ijesztő“ emelkedése. A buza- hiány s kenyérár emelkedése ugyanis a mai válságban katasztrófát jelenthet. Erre vezet­hető vissza a kormány intézkedése. Nincs ad­dig kivitel, mig a földművelésügyi miniszter a búzakészletek országos összerását be nem fejezte. Ez az első állomás, mely után „mobilizá- ciós program“, majd .,mezőgazdasági-offen- ziva“ következik. Betöltik a földművelésügyi tárcát s hozzákezdenek a mezőgazdaság meg- szervezéséséről szóló törvény bevezetéséhez. A a,mobilizáció“ pontosan elkészített hadi­terv szerint indul el. Térképeket készítettek, melyek bőségesen tükrözik vissza a különbö­ző termelésre alkalmas területeket és kifo­gástalan vetőmagról, pénzügyi alapról gon­doskodnak a mezőgazdaság felsegitésére. Newyorki jelentés szerint Anglia 16 milliárd liter kőolajat vásárolt az amerikai petróleumtermelő üzemek­től s földalatti betontartályokban halmozza fel az óriási készleteket. Szerte a világon kutatják: — Miért nem fordult Lon­don az angol üzemekhez s miért viszi pén­zét idegenbe?,. Egyforma feleletet adnak mindenütt erre a kérdésre: Sürgős a vétel, lépést kell tartani a hadfelszereléssel... Bizo­nyosnak látszik az is. hogy az angol kormány nem szeretné teljesen kiaknázni kőolajforrá­sait. Háborúra gondol, mikor majd kizáró­lag saját nyersanyagát kell igénybe vegye. A háborús lehetőség gyújtó zsinórja ugyanis egyre rövidebb. A fellobbanó lángot eltapos­sák, de a feszültség nincs elintézve. A kurta kanóc fogy s eléghet.

Next

/
Thumbnails
Contents