Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-16 / 88. szám
I 19 37 április 16. foíiász Gyula Szegeden született április első napjaiban és Szegeden halt meg , szintén április elején. Régi szegedi családból származott és ott nyugszik teste a hazai földben, őseivel együtt, akiknek poraival ugy várta már a találkozást és eggyé olvadást. Életpályájának ez a zártsága szimbolikus jelentőségű költészetére és lelkére nézve. Születés és halál egyesül egy pontban, ő akarta, hogy így fejeződjék be élete, régóta visszavonult Szegedre és várta, sürgette a halált. Életében nem tudta eldönteni, melyik szebb, a szüleit és-e, vagy a halál, szerelmese volt az életnek és szerelmese volt ugyanakkor a halálnak, mely a mimdenséggel való személytelen egyesülést, a n'agy felszabadulást jelentette számára. „Én nem szereltem magamat soha“ — írja egyik versében, de magányos lelke nemcsak önmagát nem szerette, hanem másokait sem. A természettel való személytelen eggyéolvadást kereste, a tiszai síkság végtelen csendjét, mély nyugalmát. Én maga ni ellen sokszor elkövettem Merényletet. Egy golyó megmaradt Két borda közt. Egy tavasz-reggelen. Fiatalon, borúsain szántani én ezt Magamnak s most vélem a sírba jön ma jd. Megrázó ereje van ennek a vallomásnak most, amikor újabb 'merénylet tetőzte be tragédiáját. Ott pihennek porai a Tisza partján, Móra és Tömörkény mellett, akikkel együtt hordozta az alföldi lélek mélyen gyökerező hagyományait, keserveit és felcsillanó örömeit. A irégi magyarokkal találkozott itt, akiknek pogány lelke ott lengedezett szemei előtt, ha a Tibiscus pariján járt, mint Tonuzóba, Koppány és Dózsa György szelleme. Talán az ősök haláluiegvetése finomult át nála halál vággyá, talán az ősi lélek hordozóival való egyesülés vágya ki- ivántiatta meg vele a halált, de bármikéjp va.n, sokszor már inkább élt a síron túl. mint ezen a földön. Meghalni százszor, szépen... ezzel gyötörte magát és némely versében már a sir mélyéről nézi világunkat. Mert a halál nem megsemmisülés, egy uj életnek a kapuja. „Ha meghalok — a csönd az ión hazám — Akkor fogok én élni, győzni majd igazán.“ A tél ágyában álmodó mezők ölén feküdve arra gondol, „ha majd fölöttem halkan rügyezve gyöngyvirág terem.“ A földi ás földöntúli életnek izgalmas, nyugtalanító összefolyása, ez, a költő szinte előre érzi, hogy a halál után sem lesz nyugodalma, meri akkor majd az életbe, erre a földre fog visszakivánkozmi. Mert szép volt ez az ilteni' élet is, a szenvedésekkel együtt, költő számára felejthetetlen élmény. Testa- mentom-ában igy búcsúzik: ELLENZÉK Anghelescu miniszter és a lengyel vendégek előtt Megkezdődtek Treiscaune- megyében a közmunkák SFT.-GHEORGIIE, április 15. A belügyminisztérium rendeletére, hétnapos közmunkasorozat megvalósítását kezdték megi Treiscaune-megyé- ben. Tegnap délután Anghelescu miniszter, az országban tartózkodó lengyel diplomaták és magasrangu katonatisztek jelenlétében, Araci községben személyesen nyitotta meg a közmunkákat. A községben Nastazi prefektus, vala mint. a megye községi birói fogadták a minisztert. A közmunkákat megnyitó ünnepségen jelent volt Treiscaune-megye teljes körorvosi kara, valamint hétszázötven országör is. Anghelescu miniszter és a külföldi vendégek, az ünnepség be fejezése után, még tegnap elhagyták a megye területét. Kivégezték BuSgána „LamJrif/áf** SZÓFIA, április 15. Ma délelőtt kivégezték Kirkvanoffot, akit Bulgária Landrujának neveztek. Kirkvanoffot 17 évvel ezelőtt életfogytiglani börtönre ítélték négy asszony meggyilkolása miatt. — Néhány hónap előtt Kirkvanoff kegyelmet kapott, de kiszabadulása után azonnal megölt két öregembert. Újból elfogták és halálra itélték. Argetoianu Takarékosan és gyorsan tisztit a VIM! VIM kiadós — egy kevés elegendő nagy Kíméletesen tisztit mindent: asztalokat, felületek tisztítására. És milyen gyorsan zsámolyt és székeket, kőpadlót, fürdők- megy ez — mert VIM old[a a piszkot, ódat, mosópadot, kanalat és tálakat! De kell, hogy a valódi VIM legyen!» „Ellenzem a szigorú végrehajtási rendelkezést és küzdeni fogok ellene“ BUCUREŞTI, április 15. Az agrárpárt Craiova-i tagozata nagygyűlést rendezett Poiana Bolj-niegyei községben, hol Argetoianu volt miniszter, a párt elnöke is felszólalt s élesen támadta a liberálisokat a vidéken tapasztalható nyomoru- ság miatt. Sohasem voltak ilyen rosszak az utak — mondotta. — Nincs egészségügyi szolgálat a falukban, hol ezerszámra halnak el a parasztok. A helyzet a múlt évi jó termés ellenére sem javult, a gazdák többsége alig birja fizetni az adókat és kamatokat. Nyolcvanezer lejt fizetnének a buza vagonjáért, ha nem tennének devizakorlátozások. Argetoianu szerint három feladat vár a kormányra: l.Az utak rendbehozatala. 2. Egészségügyi szolgáját a falukban. 3. Ráfizetés nélküli mezőgazdasági termelést szolgaló agrárpolitika. Minden, eke''ott a tartozások rendezésére van szükség ugy, hogy kiskama- tozásu hitelr;B kell gondoskodni. A termelés technikai módjának javítását '•sak helyes árpolitikával lehet biztosítani. Az uj mező- gazdasági törvény nem veszi tekintetbe a valóságokat. Bírság terhe mellett Írja elő, mit kell termelni, de megfelelő eszközökről nem gondoskodik. Argetoianu végül megemlítette, hogy a kormány igen szigorú végrehajtási törvénytervezeten dolgozik s hibának tartaná, ha ezt rendetettörvény alakjában életbe léptetnék. A mezőgazdasági tartozások uj elrendezése és megszervezése nélkül nem lehet a válságból kijutni. Eérmozgalmak Cluj on Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek Feledni nem könnyű a föld izét. A csillagot fenn és a felleget. Jöjjön, jöjjön és marad jón közöttünk ez a lélek. * Művészete olyan, mint a magyar Alföld: egyenletes síkság, amelyen a dolgok látszólagos egyformasága a dolgok végtelenségét és manadandóságált érezteti velünk. Ezeket a sorokat ő irta le Tömörkényi Istvánról, de mint minden költő, ha tanulmányt ir, elsősorban saját lelkét tárja elénk. Az egyenletes síkság, a fekszin nála megkapja a./, önmagában rejlő mélységet, az egyenletes feU szín, a látszólagos egyformaság csak a forma, melynek miin/láját <a környezet, a föld nyújtja. Legjobb versei leírások, az alföldi tájnak egyes képei, amelyekben azonban benne él a föld múltja, története, a magyar nép sorsa. Azért feszülnek ugy a sorok, mert az egyenletes felszínbe kényszeri lelt mélysé gek és magasságok folyton robbanni készülnek. Az alföld felszíne sík, pedig Attilát, Ajtonyt és Dózsa testét rejti magában. Marcus Auréliustól napjainkig világtörténelmi események játszódtak le rajta, harcok és forradalmak, vulkánok 'Iörtek ki a telkekből, a Tisza partja mégis csendes síkság, egyenletes messzeség, fűzfákkal és végtelen csönddel. De a földnek lelke van, érzi ezt Juhász, aki az ősi Földamyának gyermeke és ez a kelek beszél annak számára, aki megérti hangját. Verseiben megszólalnak a tájak és elsírják a legmagyarabb a legtragikusabb lélek keservét. Magyar nyár. magyar tél. Tápéi Krisztus, magyar táj magyar ecsetle! c. versei ennek az ősi, igazi magyar léleknek a fel- lángolásiai. Költészete formában és tartalomban olyan egyszerű és igaz, mint maga a természet. Valamikor kolostorban élte át az Istennel való találkozás megrendítő érzését, de a kolostorból kilépve n'agy utat lóit meg, mig lelke a Föídanyánál, az ősi Boldog asszonynál talált megnyugvásra. Sajátságosán egyesíti a kereszténységet és a magyar pogány vallás szellemét. Mint egykor a megkeresz- telkedeHt magyarok, ő is félig Máriát lát Máriában, félig a régi Boldogasszonyt. Havi- boldogasszony c. versében a templom tövében zsolozsmázó magyarok láttán ilyen ké|p tárul elébe: A szabómunkások 5-10-15 nem teljesítik, kimondják CLUJ, április 15. A tavasz kezdete egyúttal a munkás- mozgalmak megindulását is jelenti. A különböző szakmába tartozó munkásoknak egyetemleges bérszerzödései rendszerint tavasszal járnak le és ilyenkor kerül sor azoknak megújítására. A szokásos munkásmozgalmak városunkban most indultak meg. Elsőnek a szabóipari munkások indítottak mozgalmat, egyetemleges bérszerződés megkötésére. Ezirányban már a múlt évben mozgalom indult meg, de akkor nem sikerült a munkaadókkal megegyezésre jutni és ezért szándékuk nem vezetett sikerre. Most ismét bérmozgalmat indítottak, a munkaügyi felügyelőség utján közölték a munkaadókkal, hogy kollektiv szerződést akarnak kötni és egyúttal a jelenlegi munkadijaknak 5, 10 és 15 százalékkal való felemelését kérték. A munkaügyi inspektor már napok óta folytatja a megegyezésre irdMár alszanak, már messze, messze mentek És mig a Göncöl szekere görög, Ok ázsiai rónákon robognak, Emese álma ez: mély és örök. A magyar Betlehem, a magyar karácsony képe igy tárul elénk: „A kocsma ajtaját kitárják s hozzák subában a telelt.“ És mig a három királyok s velük a jámbor pásztorok bánfáinak, ,,a »öntés mélyén egy elázott, el- búsuilt zsöllér tántorog.“ A magyar lélek kettősségének megrázóbb rajzát talán soha sem láttuk még. „Pogány gyulamódjára“ szerette Juhász a földet és az életet, lelke ott suttog a nagy jegenyékben és az emlékeztető, ősi szent nyírfákban, mint Földanyánk c. versében mondja. De ez a vers egyúttal utalás az Európával való vívódásra is, mert ezt a földéi, ezt a lelket „napnyugat álmokba“ temette. Lelkét átitatta az európai kultúra, a görög művészetért éppen ugy rajongott, mint Gangin képeiért, vagy Chopin zenéjéért. Könyvek közt élte le éleszázalékos béremelést követelnek. Ha követeléseiket a sztrájkot. Az építőipari munkások is mozgolódnak nyúló tárgyalásokat és miután a szabó- ipari munkaadóknak a tárgyalások lefolytatására kiküldött bizottsága nem hajlandó a munkások kérését csak részben teljesíteni, a munkaügyi felügyelő péntek délelőttre az összes szabóipari munkaadókat felhívta, hogy a munkásokkal együtt tárgyaljanak. A munkások viszont vasárnap délelőtt általános nagygyűlésen fogják bejelenteni a szabói pâri munkásoknak a tárgyalások lefolyását, amelyek, ha addig nem vezetnek eredményre, kimondják a sztrájkot. A jövő héten az építőipari munkások bérmozgalma kerül napirendre. Az építőipari munkások szintén már hosszabb idő óta folytatnak tárgyalásokat a munkabérek megállapítása tárgyában az építőipari munkaadókkal, de mindezideig eredmény nélkül. Most aztán be akarják fejezni a tárgyalásokat és ezzel egyidejűleg keresztül akarják vinni azt is, hogy a város tanácsa tiltsa meg a muntét és lélekben beutazta Európát. Az itthoni kávéházban „Goethe ült velünk, Esengtük Grandet Eugénia szerelmét .. .“ Budapesten csak egy ház látta szívesen, a könyvtár, oda zárkózott ifjúságában, mint „a Korvinák bús diákja“. ígen sok könyvvélemény'e van, de sajátságosán egyénivé színezi ezeket, „ó, Aphrodite, tartott már a nyár“ — írja egy helyen, mert az Alföld búzatábláinak emlékét is magával viszi a görög földre. Az otthoni „ködben rátok gondolok, Tündöklő jóni osz- loţpok És Annáinak tündöklő vállai.“ Anna. Ki ez a nő, aki a magános költőt mindiein gondolatábam elkíséri és ott á'll a háttérben akkor is, ha nem történik említés róla? Annát, kiről a költő egyik 'legszebb ciklusa szól, határozottan soha sem látjuk. Tudjuk, hogy Oradea-i színésznő volt a „tűnt Anna“, de a Juhász verseiben nem ez az Anna szerepel. Ezek a verseik ismét a Boldogasszonyra útiadnak eredeti és szokatlan vonásaikkal. Az istenített pogány asz- szonyiság vonásai élmek Annán, az örök, kavállalást azoknak a vidéki épitömun- kásoknak, akik nem járulnak hozza a városi közterhekhez, úgyszintén azoknak a munkaadóknak is, akik iparengedéllyel nem rendelkeznekmert a kontárok elszaporodása teljesen lezüllesztette ezt a 17 mellékszakmát foglalkoztató fontos iparágat. Május elsején a Dermata-gyár fémipari munkásainak kollektivszerződése jár le. A fémipari munkások szakszervezete a munkaügyi felügyelőség utján már közölte a gyár igazgatóságával, hogy a drágaság emelkedése következtében számit a bérek felemelésére, erre azonban ezideig még nem kaptak választ. Különben szó van arról, hogy a különböző ipari szakmák munkásai egyetemlegesen fogják kérni a munkabérek emelését, mert a munkabérek legutóbbi megállapítása óta az összes kö: szükségleti cikkek árai emelkedtek. mély, mindeneket szülő és éltiatő egyetemes asszony titokzatosságának homálya veszi körül. Anna több mint egy asszonv. Anna nem született és soha sem hal meg. Én emlékszem, már játszottunk együtt ml Nagyon régen és nagyon messze, messze Nem Anna voltál, nem is volt neved niég. * Oly idegenül tündöklőit a menny még - irja az égb)e szálló Jézusról! — „folyton lenézett, búcsút mondva halkan, És fájó szívvel szállt a szűz magasban S a ragyogó azúron át a lelke A Genezáret kékségét kereste". Juhász Gyula liléikének is ilyen nehéz volt elválni a földtől, ahol az emberfeleíli szenvedések megtörték testét. A ragyogó azúron át ö bizonyára a Tisza vizének csillogását kereste. Napos tájak ... csöndes öreg tanyák Bús szikesek, szürkéMő füzesek, Ó elhagyott, magányos földanyánk .. . Bözödi György.
